A II. világháború magyar vonatkozású katonai eseményei

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Masztiff

Well-Known Member
2018. július 4.
4 347
8 441
113
A fentebbiek '44 végére vonatkoztak, hogy egyébként mennyire futhatott volna más vágányon a történelem, arról most nem esett szó. Szerintem geopolitikai helyzetünkből kifolyólag kb. ugyanez lett volna a végeredmény, mint ami így is lett. Biztosan lehetett volna sokkal rosszabbul is csinálni, talán kicsit jobban is, de a végeredmény érdemben aligha változott volna, azon egyszerű tény alapján, hogy akár a Nyugatnak, akár Keletnek sokkal jobb üzlet ellenséges szomszédainkat a mi kárunkra hizlalni (és zsebre tenni), mint minket támogatni az ő kárukra. A háború utáni rendezés határkiigazítási javaslatait egyébként nem Horthy cseszte el, hiszen neki akkor már semmi szava nem volt, hanem Sztálin utasította vissza.
A tengerész nem hajtotta végre egyébként is dilettáns kiugrási tervét. Sztálin tudta, hogy ha a magyar hadsereg átáll, akkor egyrészt hamarabb ér Berlinbe, másrészt megkíméli a szovjet katonák életét (az oroszok szerint százezer szovjet halott volt). Sztálin rohadék volt, de nem hülye. Ezért emlékeim szerint felajánlották, hogy pl. Észak-Erdély és a Felvidék visszafoglalt részei maradhatnak. Miután elcseszte az altengernagy, és elég kemény ellenállást tanúsított a Honvédség, ne csodálkozz, hogy bosszúból minden disznóságot megengedett a kacskakezű.
 
  • Tetszik
Reactions: tarzaan

Kurfürst

Well-Known Member
2017. szeptember 14.
5 146
16 756
113
@ZeiG Lett volna lehetőség elkerülni ezt, sőt, még a határkiigazítás is szóba jöhetett volna az etnikai határok mentén - de vitéz nagybányai elcseszte.

Nem hinném, hogy a végtelenül számíó Sztálinnak számított volna valamit is, hogy átállunk-e vagy sem. A klasszikus viccnél nem lehet jobban megfogalmazni, ugyanazt kaptuk büntetésként, amit a győztes/‘felszabadított’ kelet-európai országok jutalomként.
 
  • Tetszik
Reactions: mindenen kívül

Azzurro

Well-Known Member
2018. november 25.
2 028
5 471
113
Nem hinném, hogy a végtelenül számíó Sztálinnak számított volna valamit is, hogy átállunk-e vagy sem. A klasszikus viccnél nem lehet jobban megfogalmazni, ugyanazt kaptuk büntetésként, amit a győztes/‘felszabadított’ kelet-európai országok jutalomként.
Ellentétben a románokkal mi nem vettünk részt 1941.júniusában a Szu megtámadásában (a II. hadsereget csak 1942-ben vezényelték ki a frontra), ezért a háború kitörése után a szovjetek felajánlották, hogyha nem lépünk be a háborúba a németek oldalán akkor a háború után mi kapjuk Erdélyt. Lehet, hogy nem tartották volna be az ígéretüket. Ez már nem derül ki, mert ugye akkor is olyan "kitűnő" politikusokkal voltunk megáldva akik úgy gondolták, hogy a németek megnyerik a háborút, úgyhogy őket kell támogatni. Ja az egész világ ellen. Ez egyébként történelmi lecke azok számára is, akik ma úgy gondolják, hogy inkább Oroszországot kellene támogatni a "hanyatló" nyugat helyett. Érdekességként egyébként ugyanez volt a Kádár-rendszer propagandája is: a hanyatló nyugattal állt szemben a fejlődő szocializmus. Kérdésként mindig az merült fel, hogy akkor miért is akarnak menekülni (akkori szóhasználattal disszidálni) nyugat felé a honfitársaink és a hanyatló nyugatról miért nem menekül hozzánk senki?
 
  • Tetszik
Reactions: Masztiff

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
891
5 073
93
A tengerész nem hajtotta végre egyébként is dilettáns kiugrási tervét. Sztálin tudta, hogy ha a magyar hadsereg átáll, akkor egyrészt hamarabb ér Berlinbe, másrészt megkíméli a szovjet katonák életét (az oroszok szerint százezer szovjet halott volt). Sztálin rohadék volt, de nem hülye. Ezért emlékeim szerint felajánlották, hogy pl. Észak-Erdély és a Felvidék visszafoglalt részei maradhatnak. Miután elcseszte az altengernagy, és elég kemény ellenállást tanúsított a Honvédség, ne csodálkozz, hogy bosszúból minden disznóságot megengedett a kacskakezű.

Tévesek az emlékeid. A háborútól való távolmaradásért cserébe Észak-Erdély megtartására vonatkozó szovjet ígéret 1941 júniusában került elő a kalapból. (Ismerve Sztálin módszereit (Vilniust is visszaadta Litvániának, ugye.) és figyelembe véve, hogy más rovására könnyű ígérgetni, ezt már akkoriban sem lehetett túl komolyan venni.) A háború utáni, igazságos, etnikai alapú határkiigazítások ötlete nem Moszkvából, hanem Londonból származott. Megvolt hozzá az amerikai támogatás is, de mivel a térséget a Vörös Hadsereg szállta meg, ezért Sztálin döntött a kérdésben, neki pedig, sokkal hasznosabb volt az igazságtalan határok megtartása (Divide et impera!) és az erősebbek lekenyerezése.
Továbbá, Horthy sikertelen kiugrási kísérletének dátuma: 1944 október 15. Ekkorra a szovjet (és román) csapatok már mélyen bent jártak az ország területén és régóta végezték dicstelen tevékenységüket. Minden alapot nélkülöző, sőt, szürreális feltételezés, hogy a Vörös Hadsereg azért rabolt, gyilkolt, erőszakolt, mert Sztálin október 15. után megsértődött Horthy-ra! Már csak azért is tarthatatlan ez a teória, mert a szovjet katonák az elfoglalt, sőt, úgymond "felszabadított", mi több, átállt területeken is vígan folytatták ezt a tevékenységüket, nem csak 1945 április 4. (Valójában inkább 11.) és május 8. után, de egyes helyeken még 1946-ban(!) is.
 

Masztiff

Well-Known Member
2018. július 4.
4 347
8 441
113
Tévesek az emlékeid. A háborútól való távolmaradásért cserébe Észak-Erdély megtartására vonatkozó szovjet ígéret 1941 júniusában került elő a kalapból. (Ismerve Sztálin módszereit (Vilniust is visszaadta Litvániának, ugye.) és figyelembe véve, hogy más rovására könnyű ígérgetni, ezt már akkoriban sem lehetett túl komolyan venni.) A háború utáni, igazságos, etnikai alapú határkiigazítások ötlete nem Moszkvából, hanem Londonból származott. Megvolt hozzá az amerikai támogatás is, de mivel a térséget a Vörös Hadsereg szállta meg, ezért Sztálin döntött a kérdésben, neki pedig, sokkal hasznosabb volt az igazságtalan határok megtartása (Divide et impera!) és az erősebbek lekenyerezése.
Továbbá, Horthy sikertelen kiugrási kísérletének dátuma: 1944 október 15. Ekkorra a szovjet (és román) csapatok már mélyen bent jártak az ország területén és régóta végezték dicstelen tevékenységüket. Minden alapot nélkülöző, sőt, szürreális feltételezés, hogy a Vörös Hadsereg azért rabolt, gyilkolt, erőszakolt, mert Sztálin október 15. után megsértődött Horthy-ra! Már csak azért is tarthatatlan ez a teória, mert a szovjet katonák az elfoglalt, sőt, úgymond "felszabadított", mi több, átállt területeken is vígan folytatták ezt a tevékenységüket, nem csak 1945 április 4. (Valójában inkább 11.) és május 8. után, de egyes helyeken még 1946-ban(!) is.
Szerinted a tengerész hirtelen ötlettől vezérelve "próbálkozott", vagy valami történt már előtte?
 

Masztiff

Well-Known Member
2018. július 4.
4 347
8 441
113
Mellesleg: "A 4. Ukrán Front 1944 augusztusa és októbere között három nagy hadműveletben kísérletezett a védelem áttörésével - sikertelenül. Elfoglalni és áttörni csak ezután tudták, mert Románia átállt a szovjetek oldalára. Ezek után a szovjet 3. és 4. Ukrán front teljesen szabad utat kapott, így meg tudták kerülni a Kárpátokat délről és egy átkaroló hadművelettel a védelmi rendszer hátába kerülni. Az Erdélyben harcoló magyar és német csapatokat pedig ki kellett vonni, mielőtt katlanba zárják őket. Ezt megakadályozandó, egyetlen magyar hadosztály képes volt a tordai csatában 3 teljes hétig feltartóztatni a szovjet-román csapatok előrenyomulását és megakadályozni a katlan bezárását."
 

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
891
5 073
93
Szovjet ejtőernyős diverzáns akciók Magyarországon 1941-42-ben. Kétlem, hogy sokan hallottak volna ilyesmiről, én mindenesetre csak most bukkantam egy ezeket ismertető, és az ilyen akciók felszámolását célzó intézkedéseket bemutató tanulmányra:
http://real.mtak.hu/86804/1/RTF_XXVIIIevf_55sz_039-056.pdf

A tanulmányból kiderül, hogy a magyar hatóságok már a háború kitörése előtt számítottak ilyen támadásokra, az első diverzáns csoport azonban tévedésből került romániai célpontja helyett 130 km-el északra, magyar területre.

"A bevetés célterülete Románia, a Brassó melletti Földvár község térsége volt. A feladatuk Brassó katonailag fontos üzemei, a repülőgépgyár, a Schill-gépgyár, a gázgyár, illetve a repülőtér, a helyi laktanyák, a pályaudvar, illetve a sinajai alagút elleni szabotázsakciók végrehajtása volt. Érintkezésbe kellett lépniük a repülőgyárban dolgozó 12 kommunista munkással, és a lakosság körében kisebb ellenálló csoportokat kellett szervezniük."

A rosszul induló akció gyorsan rossz véget is ért, a magyar katonai- és csendőralakulatok néhány nap alatt kézre kerítették a hegyekben kóborló diverzánsokat. A következő, szlovák célpontok ellen induló osztag szintén magyar területen ért földet, és a kezdetektől kudarcra ítéltetett:

"Elsőként egy morva férfi ugrott a gépből, aki Miskolctól délre, 3 km-re, a vasút mellett ért földet, de nem nyílt ki az ejtőernyője, és szörnyethalt. Másodikként az osztag-parancsnok ugrott, aki Miskolctól délre, 2 kilométerre, szintén a budapesti vasút mellett szállt le, de megsérült a lába. A harmadik ugró egy ruszin férfi volt. Ő Görömböly közelében ereszkedett le, de fennakadt egy eperfán, belegabalyodott az ejtőernyő zsinórzatába és megfulladt. A csoport utolsó tagjaként a parancsnoka, egy cseh származású szakaszvezető ugrott."

A két túlélőt szintén rövid idő alatt elfogták a magyar hatóságok. A harmadik diverzánsakció már magyarországi, pontosabban kárpátaljai célpontok ellen irányult. A Rosenfeld (Rákosi) Mátyás által búcsúztatott, 1942 január 4-én ledobott csoport robbantásokra, gyújtogatásra és partizáncsoportok létrehozására kapott parancsot. A januári éjszakán, a hóborította Kárpátok fölötti ugrás azonban nem bizonyult jó ötletnek, a csoport szétszóródott, tagjai nem találták meg egymást, és mindegyiküket elfogták, a Kárpátokon túl a németek, hazai földön a honvédek és a csendőrök.

"1942. II. 12-én a rokonainál elfogták az utolsó ejtőernyőst is. Letartóztatása után Budapestre szállították. Perére 1942. IX. 25-én került sor. A magyar állam elleni fegyveres szervezkedés és az ellenséggel való együttműködés alapján halálra ítélték, és 1942. X. 3-án kivégezték."
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 897
85 487
113
Német panceloscsoport hadrendje 1944-ben(tehat itthon is így harcootak a németek).
FB-IMG-1592814234398.jpg
 

Schurrer

Well-Known Member
2019. március 9.
1 030
767
113
Sztálin úgy alakította volna a határokat, ahogy akarja és úgy is alakította. Őt nem érdekelte, hogy melyik ország mikor lépett le a németektől, csak egy sakktábla volt számára Kelet - Európa. Nem lett volna másképp se így, se úgy sajnos.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 897
85 487
113
Itt van az ábrához tartozó szöveg is:

"A német páncélozott harccsoport harcrendje, 1944. október közepe

A csatolt vázlaton a német páncéloshadosztályokon belül megszervezett páncélozott harccsoport (gepanzerte Kampfgruppe) harcrendje látható minden egyes harcjárművel (!), az alkalmazott harcalakzatban. A magyarországi harcokban a németek ezt alkalmazták, feltéve, hogy megvolt hozzá minden elem.

1. lépcső: két páncélosszázad;
2. lépcső: két páncélosszázad, egy páncélozott (SPW) páncélos-utászszázad (lángszóró lövészpáncélosokkal együtt), egy önjáró tüzérüteg;
3. lépcső: két páncélozott (SPW) páncélgránátos-század (az aknavető-, löveges és gépágyús lövészpáncélosokkal együtt);
4. lépcső: két önjáró tüzérüteg, egy páncélozott (SPW) (nehézfegyveres) páncélgránátos-század;
5. lépcső: egy páncélozott (SPW) páncélgránátos-század.

Jó böngészést!

Üdvözlettel:
Számvéber Norbert

A vázlat forrása: wwii.germandocsinrussia.org"