K
A II. világháború magyar vonatkozású katonai eseményei
- Téma indítója Terminator
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
-
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:
- a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
- a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők
Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.
Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.
W
Wilson
Guest
78 éve Debrecen felé tartottak a orosz tankok
Szerző: Dehir.hu Közzétéve: 2022.10.07. 09:03 | Frissítve: 2022.10.07. 09:05
Debrecen - A debreceni tankcsatában becslések szerint háromezernél is több páncélos vett részt.
Az orosz-ukrán háború árnyékában még hátborzongatóbb visszaemlékezni arra, hogy 78 éve Debrecen és térsége is tankok csatájának volt a színtere.
1944. október 6-án a hajnali órákban lendült támadásba 2. Ukrán Front, ezzel vette kezdetét az a tankcsata, ami debreceni, hortobágyi és alföldi jelzőkkel is bevonult a történelembe. A német páncéloshadosztályok magyar páncélosokkal megerősítve Debrecentől délre és délkeletre próbálták feltartóztatni a sokszoros túlerőben lévő szovjet csapatokat, sikertelenül. A 13 napig tartó csata október 19-én végül a szovjetek győzelmével végződött, akik ekkor bevonultak Debrecenbe. A város területére azonban már hamarabb, október 10-én csapódtak be lövedékek, melynek halálos áldozatai is voltak.
„A debreceni tankcsatának van egy szűkebb és egy tágabb értelmezése” – magyarázta korábban a Dehirnek Barta Róbert történész, a Debreceni Egyetem docense. „A szovjet vezetés szeptember végén kiadta parancsba, hogy két szovjet hadseregnek, a második és a negyedik ukrán frontnak előre kell nyomulnia a Tiszáig. Ez egyben egy bekerítő hadművelet lett volna: az első és második magyar hadsereget, valamint a 8. német hadsereget akarták bekeríteni. Ennek a hadműveletnek volt a része a nagy debreceni tankcsata, ami ugyan valóban a szovjetek győzelmével ért véget, de mivel a német és a két magyar hadsereg ki tudott törni, német szempontból ez egy elhárító győzelem volt.”
A tankcsatában becslések szerint háromezernél is több páncélos vett részt, napról napra egyre több.
A szovjetek Kecskemétről rendeltek Debrecenhez tankokat, a németek pedig Erdélyből, a „Cigánybáró” hadműveletben részt vevő alakulatoktól. Az összecsapások a város körül, egy nagyjából 60 kilométeres körben zajlottak. „Nem egy nagy csatát kell elképzelni tankok ezreivel” – mondta Barta Róbert. „Ezek kisebb találkozóharcok voltak, mindkét fél folyamatosan támadt, hogy előnyösebb helyzetben legyen. Ezeknek a találkozóharcoknak a laza összessége a nagy debreceni tankcsata, ami azonban legalább akkora volt, mint a kurszki.”
Debrecenbe a szovjet csapatok október 19-én hatoltak be, s másnap hajnalra már a kezükben volt a város.
A cívisvárost egy igen különleges, lovas-gépesített csoport foglalta el; ebben a kozák lovasok egy beosztásban voltak a harckocsikkal. A hadosztályt Issza Alekszandrovics Plijev altábornagy vezette, aki később a kubai szovjet erők parancsnoka lett.
Az ütközetnek a Kossuth utcán volt egy emlékműve, ám azt az 1990-es években eltávolították.
78 éve Debrecen felé tartottak a orosz tankok
Debrecen - A debreceni tankcsatában becslések szerint háromezernél is több páncélos vett részt.
www.dehir.hu
A Tube-on rengeteg jó/kiváló videó található erről a korszakról!Muszáj is beszélni róla mert egy nagyon megosztó személyiség volt!Mostanában pedig emléktábla/szoboravatások kapcsán kerül a középpontba!
Két Horthy tábor létezik az egyik isteníti a másik gyülőli.Azért ezekben a videókban rámutatnak a hibáira keményen , de ezt a hívők meg sem hallják.Vitatják hogy antiszemita lett volna , 22. zsidó törvényt ellenjegyzett.Sztójai Dömének szabadkezet adott zsidókérdésben!
Igen, mert ahogy helyesen irod, két Horthy tábor létezik és mindegyik azt hiszi, igaza van.
Vki segítsen ki, akinek van infója pls.
Olvasom a hírt, hogy a fiumeiben ma újratemettek 102 hősi halált halt katonát.
Nem repatriálás, hanem Mo-n, több település temetőjéből exhumálták őket.
Miért?
Lejárt a sírhely és nem volt élő hozzátartozó, aki megújítsa?
Vagy mi okból kellett végső nyugalmukban zavarni őket?
Nem kötözködés csak tényleg érdekel.
thx.
Olvasom a hírt, hogy a fiumeiben ma újratemettek 102 hősi halált halt katonát.
Nem repatriálás, hanem Mo-n, több település temetőjéből exhumálták őket.
Miért?
Lejárt a sírhely és nem volt élő hozzátartozó, aki megújítsa?
Vagy mi okból kellett végső nyugalmukban zavarni őket?
Nem kötözködés csak tényleg érdekel.
thx.
Ha egy parcellába kerültek elképzelhető, hogy kiakarnak alakitani egy központi katona temetőt amerikai mintára. Szerintem persze.
Kialakítottak egy új parcellát a hősi halottaknak, ahova ezentúl minden októberben az év közben fellelt katonákat temetik újra. Temetőkből és csataterekről egyaránt kerültek ide elesettek, a többségük ismeretlen, vagy közös tömegsírban nem szétválaszthatóan hamvasztott, így esetükben családi sírgondozás az eredeti helyszínen nem valószínű. Akinél mégis talán egyszerűbb-olcsóbb-méltóbb egy ilyen gondozott-ingyenes sírkertbe látogatni, mint egy világvégi falu temetőjének eldugott sarkába keresgélni a rokont.
Német pisztoly került elő egy vadgesztenyefából Vácrátóton
A Nemzeti Botanikus Kert dolgozói nagyot néztek, amikor kiderült, hogy miben akadt el a láncfűrész.
m.hvg.hu
W
Wilson
Guest
Egy német pisztoly fordult ki a vácrátóti gesztenyefa törzséből.....
2022. október 28. – 19:14
Fotó: Nemzeti Botanikus Kert / Facebook
Egy német pisztoly fordult ki a vácrátóti gesztenyefa törzséből
Hirtelen sivítva megakadt a láncfűrész a botanikus kertben.
telex.hu
Horváth József operatőr és haditudósító fényképei a '30-as évektől.
fortepan.hu
Fotók
A Fortepan egy szabad felhasználású, közösségi fotóarchívum, ahol több mint százezer archív fényképet böngészhet és tölthet le.
W
Wilson
Guest
„Hogyan lehet józan ésszel ilyesmit kitalálni” – így látta a frontról hazatérő kórházvonatokat egy doni fotós
2022. 11. 19. 13:00
A II. világháborús keleti frontról 12 vöröskeresztes vonat hozta haza százával, ezrével a magyar sebesülteket, miközben a szerelvények maguk is ki voltak téve a folyamatos támadásoknak. Egy szabolcsi főhadnagy, a hadtáposként szolgáló Reményi József képein nemcsak a kórházvonatok kevéssé ismert valósága elevenedik meg, de a megszállók és a helyi lakosság kapcsolata, valamint a zsidó munkaszolgálatosok sorsa is láthatóvá válik. Íme a háború – egy segíteni akaró kisember perspektívájából.
"Hogyan lehet józan ésszel ilyesmit kitalálni" – így látta a frontról hazatérő kórházvonatokat egy doni fotós | 24.hu
Így néztek ki a második világháborús kórházvonatok egy segíteni akaró kisember perspektívájából.
24.hu
Akit érdekel a téma, annak ajánlom ezt az alig 100 oldalas, olcsón beszerezhető könyvecskét:Reményi József / Fortepan
„Hogyan lehet józan ésszel ilyesmit kitalálni” – így látta a frontról hazatérő kórházvonatokat egy doni fotós
2022. 11. 19. 13:00
A II. világháborús keleti frontról 12 vöröskeresztes vonat hozta haza százával, ezrével a magyar sebesülteket, miközben a szerelvények maguk is ki voltak téve a folyamatos támadásoknak. Egy szabolcsi főhadnagy, a hadtáposként szolgáló Reményi József képein nemcsak a kórházvonatok kevéssé ismert valósága elevenedik meg, de a megszállók és a helyi lakosság kapcsolata, valamint a zsidó munkaszolgálatosok sorsa is láthatóvá válik. Íme a háború – egy segíteni akaró kisember perspektívájából.
"Hogyan lehet józan ésszel ilyesmit kitalálni" – így látta a frontról hazatérő kórházvonatokat egy doni fotós | 24.hu
Így néztek ki a második világháborús kórházvonatok egy segíteni akaró kisember perspektívájából.
http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww2/konyv/b/bibJAT00180620.html
Én tavaly olvastam, némi akkor kötelező Horthy hadsereg kritikát leszámítva jó és érdekes volt. Nem csak a vonatokról, személyzetről, körülményekről, de pl. a jellemző sebesülésekről, betegségekről is részletesen ír.
https://honvedelem.hu/hirek/hosi-ha...Ysr9g1ad0XWIgIHBv_f-bqSc7tNcCtu6hmTr3JffdV5Us
Maruzs Roland alezredes volt a Spirit FM Katonadolog című műsor legújabb adásának vendége november 24-én. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokhelyettesét a hazai hadisírgondozásról kérdezte Vogyerák Anikó műsorvezető.
„A hadisírgondozás nagyon komplex feladat” – szögezte Maruzs Roland alezredes arra a kérdésre, hogy mit is takar maga a kifejezés. Mint részletezte, minden más tevékenységet megelőz a szellemi része, vagyis a kutatómunka. „Aki hivatásszerűen foglalkozik ezzel, annak ismernie kell a vonatkozó szakirodalmat és a levéltári iratanyagokat, valamint rendelkeznie kell alapvető hadtörténeti ismerettel is, hiszen ezeket megismerve lehet következtetéseket levonni, és utána indulhatunk ki a terepre” – mondta.
Ott aztán – mint Maruzs alezredes fogalmaz – az azonosító feltárásoknak is több fajtája létezik. Van, amikor azért tárnak fel hadisírokat, mert fejfa és sírjel hiányában meg akarják tudni, hogy ki nyugszik ott. Először is meg kell állapítani, hogy milyen nemzetiségű katona nyugszik az adott sírhelyen. Ezt példázva hozzáfűzte, hogy sokszor kapnak olyan bejelentést, miszerint magyar katona nyugszik valahol, aztán az exhumáláskor kiderül, hogy más nemzet hősi halottját temették oda. Ha külföldi katonát találnak, az ő földi maradványait átadják a szóban forgó állam képviselőinek.
A kérdésre, miszerint hány katonasírról is kell a hadisírgondozóknak gondoskodnia, Maruzs Roland elmondta, hogy több tízezres nagyságrendről kell beszélni. „Az első világháború folyamán a hadikórházakban elhunyt katonákat temették el Magyarország területén. Ez mintegy 23 ezer különböző nemzetiségű katonát jelent” – foglalta össze, jelezve, hogy a második világháborúval viszont már hazánkba is elérkezett a front, komoly hadműveletek folytak az ország területén. „És bizony nagyon sok olyan magyar katona van még ma is különböző területeken, külterületeken is, akiknek nem tudták megadni a végtisztességet, őket a mai napig kutatjuk. Sokan bár temetőkben lettek eltemetve, de 1990-ig gyakorlatilag nem lehetett a sírjukat gondozni, így az ő földi maradványaikat is kutatjuk, keressük” – fogalmazott.
A beszélgetés során felmerült, hogy a szakemberek vajon miként szereznek tudomást a különböző feltárásra váró hadisírokról. Erre a HM HIM parancsnokhelyettese azt válaszolta, hogy állampolgári bejelentés alapján is kaphatnak jelzést. Például egy idős ember visszaemlékezése alapján valaki jelzi, hogy úgy tudja: a kert végében temettek el katonákat, de olyan is előfordulhat, hogy például építkezések alkalmával emberi földi maradványok kerülnek elő. Ilyenkor a szakemberek kivonulnak a helyszínre és elsőként megállapítják, hogy katonáról van-e szó. Ezt olyan sírmellékletek alapján teszik, mint egy bakancs-, vagy egyenruhamaradvány, illetve felszerelés darabok. Ezek mind igazolhatják, hogy katonát találtak-e. A parancsnokhelyettes hozzátette, hogyha az azonossági jegytok – köznyelvben dögcédula – is előkerül, ráadásul jó állapotban, az segíthet azonosítani is a hősi halottat. „Ha nem, akkor arra törekszünk, hogy legalább a nemzetiségét megállapítsuk, ez szintén az egyenruházatból, illetve a felszerelési tárgyakból következtethető ki” – mondta Maruzs Roland alezredes.
Ha magyar katonáról van szó, akkor a hazai hadisírgondozó szakemberek mindent megtesznek annak érdekében, hogy azonosítani tudják, legalább az életkorát megállapíthassák, s végül gondoskodnak az újratemetésükről. E folyamat során ugyancsak törekszenek arra is, hogy felkutassák értesítsék a hősi halott leszármazottjait. Mint Maruzs Roland fogalmazott, ez nem mindig sikerül, de azért vannak említésre méltó eredmények, mondta, felidézve az Esztike 1942 feliratú jegygyűrű történetét.
Elhangzott, hogy a bejelentések mellett a szakemberek kutatómunkája is eredményezhet feltárást, a levéltári iratanyag alapján. „Legutóbb például Balatonszabadin végeztünk ilyen munkát, ott a temető végében voltak magyar katonák eltemetve. Volt arra utalás, hogy hány főről lesz szó, de a gyakorlat korántsem igazolta a leírásokat Negyvenegynéhány katonáról tudtunk a korabeli dokumentumok alapján, végül 87 katona került elő. Mind magyar katonák voltak. Visszatemettük őket és az önkormányzattal egy sírkert létrehozásáról állapodtunk meg, hogy méltó körülmények között nyughassanak”.
A beszélgetés során Maruzs Roland alezredes szólt még a hadisírgondozás technikai eszközeinek, lehetőségeinek fejlődéséről is, amelyek nem csak megkönnyítik a szakemberek munkáját, de számos új lehetőséget is jelentenek a kutatásban. Kitért a hazai katonatemetőkre is – köztük a budaörsi békeparkra is, ahol 13 ezer német és 800 magyar katona talált végső nyughelyre. Szolgálatuk kapcsán kijelentette, hogy nagyon fontos dolognak tartják a megemlékezést és a hadisírgondozást, „hiszen az a katona, aki az életét adta a hazáért, az megérdemli azt a gondoskodást, hogy legalább a sírjáról gondoskodjanak, ha már fiatalon fel kellett áldozni az életét.”
Maruzs Roland alezredes volt a Spirit FM Katonadolog című műsor legújabb adásának vendége november 24-én. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokhelyettesét a hazai hadisírgondozásról kérdezte Vogyerák Anikó műsorvezető.
„A hadisírgondozás nagyon komplex feladat” – szögezte Maruzs Roland alezredes arra a kérdésre, hogy mit is takar maga a kifejezés. Mint részletezte, minden más tevékenységet megelőz a szellemi része, vagyis a kutatómunka. „Aki hivatásszerűen foglalkozik ezzel, annak ismernie kell a vonatkozó szakirodalmat és a levéltári iratanyagokat, valamint rendelkeznie kell alapvető hadtörténeti ismerettel is, hiszen ezeket megismerve lehet következtetéseket levonni, és utána indulhatunk ki a terepre” – mondta.
Ott aztán – mint Maruzs alezredes fogalmaz – az azonosító feltárásoknak is több fajtája létezik. Van, amikor azért tárnak fel hadisírokat, mert fejfa és sírjel hiányában meg akarják tudni, hogy ki nyugszik ott. Először is meg kell állapítani, hogy milyen nemzetiségű katona nyugszik az adott sírhelyen. Ezt példázva hozzáfűzte, hogy sokszor kapnak olyan bejelentést, miszerint magyar katona nyugszik valahol, aztán az exhumáláskor kiderül, hogy más nemzet hősi halottját temették oda. Ha külföldi katonát találnak, az ő földi maradványait átadják a szóban forgó állam képviselőinek.
A kérdésre, miszerint hány katonasírról is kell a hadisírgondozóknak gondoskodnia, Maruzs Roland elmondta, hogy több tízezres nagyságrendről kell beszélni. „Az első világháború folyamán a hadikórházakban elhunyt katonákat temették el Magyarország területén. Ez mintegy 23 ezer különböző nemzetiségű katonát jelent” – foglalta össze, jelezve, hogy a második világháborúval viszont már hazánkba is elérkezett a front, komoly hadműveletek folytak az ország területén. „És bizony nagyon sok olyan magyar katona van még ma is különböző területeken, külterületeken is, akiknek nem tudták megadni a végtisztességet, őket a mai napig kutatjuk. Sokan bár temetőkben lettek eltemetve, de 1990-ig gyakorlatilag nem lehetett a sírjukat gondozni, így az ő földi maradványaikat is kutatjuk, keressük” – fogalmazott.
A beszélgetés során felmerült, hogy a szakemberek vajon miként szereznek tudomást a különböző feltárásra váró hadisírokról. Erre a HM HIM parancsnokhelyettese azt válaszolta, hogy állampolgári bejelentés alapján is kaphatnak jelzést. Például egy idős ember visszaemlékezése alapján valaki jelzi, hogy úgy tudja: a kert végében temettek el katonákat, de olyan is előfordulhat, hogy például építkezések alkalmával emberi földi maradványok kerülnek elő. Ilyenkor a szakemberek kivonulnak a helyszínre és elsőként megállapítják, hogy katonáról van-e szó. Ezt olyan sírmellékletek alapján teszik, mint egy bakancs-, vagy egyenruhamaradvány, illetve felszerelés darabok. Ezek mind igazolhatják, hogy katonát találtak-e. A parancsnokhelyettes hozzátette, hogyha az azonossági jegytok – köznyelvben dögcédula – is előkerül, ráadásul jó állapotban, az segíthet azonosítani is a hősi halottat. „Ha nem, akkor arra törekszünk, hogy legalább a nemzetiségét megállapítsuk, ez szintén az egyenruházatból, illetve a felszerelési tárgyakból következtethető ki” – mondta Maruzs Roland alezredes.
Ha magyar katonáról van szó, akkor a hazai hadisírgondozó szakemberek mindent megtesznek annak érdekében, hogy azonosítani tudják, legalább az életkorát megállapíthassák, s végül gondoskodnak az újratemetésükről. E folyamat során ugyancsak törekszenek arra is, hogy felkutassák értesítsék a hősi halott leszármazottjait. Mint Maruzs Roland fogalmazott, ez nem mindig sikerül, de azért vannak említésre méltó eredmények, mondta, felidézve az Esztike 1942 feliratú jegygyűrű történetét.
Elhangzott, hogy a bejelentések mellett a szakemberek kutatómunkája is eredményezhet feltárást, a levéltári iratanyag alapján. „Legutóbb például Balatonszabadin végeztünk ilyen munkát, ott a temető végében voltak magyar katonák eltemetve. Volt arra utalás, hogy hány főről lesz szó, de a gyakorlat korántsem igazolta a leírásokat Negyvenegynéhány katonáról tudtunk a korabeli dokumentumok alapján, végül 87 katona került elő. Mind magyar katonák voltak. Visszatemettük őket és az önkormányzattal egy sírkert létrehozásáról állapodtunk meg, hogy méltó körülmények között nyughassanak”.
A beszélgetés során Maruzs Roland alezredes szólt még a hadisírgondozás technikai eszközeinek, lehetőségeinek fejlődéséről is, amelyek nem csak megkönnyítik a szakemberek munkáját, de számos új lehetőséget is jelentenek a kutatásban. Kitért a hazai katonatemetőkre is – köztük a budaörsi békeparkra is, ahol 13 ezer német és 800 magyar katona talált végső nyughelyre. Szolgálatuk kapcsán kijelentette, hogy nagyon fontos dolognak tartják a megemlékezést és a hadisírgondozást, „hiszen az a katona, aki az életét adta a hazáért, az megérdemli azt a gondoskodást, hogy legalább a sírjáról gondoskodjanak, ha már fiatalon fel kellett áldozni az életét.”
Budapest hídjai
A Margit hídról szinte mindenki úgy tudja, hogy a forgalom alatt a németek fölrobbantották. A valóság ettől némileg különbözik. Íme a pontos történet:
forum.index.hu
M
molnibalage
Guest
Ha az eredeti (?) tervek alapján építették újra, akkor később miért nem fáradt el a híd?Budapest hídjai
A Margit hídról szinte mindenki úgy tudja, hogy a forgalom alatt a németek fölrobbantották. A valóság ettől némileg különbözik. Íme a pontos történet:forum.index.hu
Pont azt írja, hogy a háború után homogenizált szerkezettel épült újjá a híd. Azt eddig is lehetett tudni, hogy nem ugyanazt építették újjá, mások lettek az ívek, elhagyták az andráskereszt-alakú rácsozást (amelyet most utólag, részben esztétikai, részben megerősítési célból újraalkottak).
Nem tudom, mennyire igazolható, de figyelemreméltó hipotézis az írás.