A II. világháború

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
10 180
9 035
113
Ha valamit teszem azt századnak írnak de annak jelentősen kisebb az ereje az attól még lehet század. A korabeli magyar szabályzatok nem csak azt adják meg, hogy hány főnek kéne lennie egy teljesen feltöltött pl századnak, hanem azt is, hogy mennyi az a minimum emberi és fegyverzeti mennyiség ami még századnak nevezhető. Ebből kifolyólag siman elkepzelhető, hogy lehet 2 db aknavetőt av századnak nevezni attól, hogy alapból nem az.

Ez egyebként ugyancsak igaz szakasz, raj és fél raj szinten is. Magasabb szinten nem tudom,hogy hogyan működött a szervezés.

Nem elképzelhető, hogy ez egy az Árpád- vonalban szolgálatot teljesítő alegyseg ábrája?
Ha igen akkor tökéletesen alkalmatlan bármilyen formában szemléltetésre a mi szempontunkból, mert ezek az alegységek olyan szinten voltak kuszák, hogy sok esetben még zászlóaljon belül sem voltak egységesek a századok, két egyforma zászlóalj meg szerintem nem is létezett.
az arpadvonalnál külön erődszázadok voltak. a vólt a nevük hogy erődszázad.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány and fonak9

Loki19

Active Member
2019. március 21.
192
154
43
Ha valamit teszem azt századnak írnak de annak jelentősen kisebb az ereje az attól még lehet század. A korabeli magyar szabályzatok nem csak azt adják meg, hogy hány főnek kéne lennie egy teljesen feltöltött pl századnak, hanem azt is, hogy mennyi az a minimum emberi és fegyverzeti mennyiség ami még századnak nevezhető. Ebből kifolyólag siman elkepzelhető, hogy lehet 2 db aknavetőt av századnak nevezni attól, hogy alapból nem az.

Ez egyebként ugyancsak igaz szakasz, raj és fél raj szinten is. Magasabb szinten nem tudom,hogy hogyan működött a szervezés.

Nem elképzelhető, hogy ez egy az Árpád- vonalban szolgálatot teljesítő alegyseg ábrája?
Ha igen akkor tökéletesen alkalmatlan bármilyen formában szemléltetésre a mi szempontunkból, mert ezek az alegységek olyan szinten voltak kuszák, hogy sok esetben még zászlóaljon belül sem voltak egységesek a századok, két egyforma zászlóalj meg szerintem nem is létezett.
Abban igazad van, hogy az elnevezés lehet akár cél is, ami éppen még nem állt fel, de akkor a 2 av-s szd. csak gyakorlati megvalósulás, a szabályzatban jellemzően a célszám van, esetleg ideglenesen a csökkentett állomány. De az már egyébként is csak a "hab a tortán" volt ott, században századközvetlen század soha nincs, - mellesleg a megelőző szintre meg berakott egy tüzérosztályt zlj. közvetlennek... - av meg egyébként sem volt szd. közvetlennek rendszeresítve, semennyi, semmilyen néven, a szakaszban berakva meg külön unikális :)
Az az 1941-es könyve, konkrétan az 1.hegyidandárt akarja bemutatni, így nem lehet Árpád-vonalas, tényleg nem tudom hogy sikerült ezt összehozni.
 
  • Tetszik
Reactions: dudi

Loki19

Active Member
2019. március 21.
192
154
43
Ha valamit teszem azt századnak írnak de annak jelentősen kisebb az ereje az attól még lehet század. A korabeli magyar szabályzatok nem csak azt adják meg, hogy hány főnek kéne lennie egy teljesen feltöltött pl századnak, hanem azt is, hogy mennyi az a minimum emberi és fegyverzeti mennyiség ami még századnak nevezhető. Ebből kifolyólag siman elkepzelhető, hogy lehet 2 db aknavetőt av századnak nevezni attól, hogy alapból nem az.

Ez egyebként ugyancsak igaz szakasz, raj és fél raj szinten is. Magasabb szinten nem tudom,hogy hogyan működött a szervezés.

Nem elképzelhető, hogy ez egy az Árpád- vonalban szolgálatot teljesítő alegyseg ábrája?
Ha igen akkor tökéletesen alkalmatlan bármilyen formában szemléltetésre a mi szempontunkból, mert ezek az alegységek olyan szinten voltak kuszák, hogy sok esetben még zászlóaljon belül sem voltak egységesek a századok, két egyforma zászlóalj meg szerintem nem is létezett.
De nehogy félreértsétek, nem a szerzők fikázasa a cél, hiszen nem tudhatom ki és hol hibázott. Csak arra akartam rámutatni, hogy amikor felvetetted a témát, naivan azt hittem elég lesz a viszonylag nagy könyvtáram szakirodalmát átnézni, kiollózni az ismert-elismert szerzők táblázatait és kész.
Ehhez képest azzal szembesültem, hogy tényleg kivétel nélkül minden szakíró - ki több-ki kevesebb - hibával dolgozik, így egyetlen általuk közölt hadrendet sem lehet alapból elfogadni, nagyon komoly utánajárás kell. Ehhez persze legjobb a primer forrás lenne, de levéltári kutatási lehetőség híján a már emlegetett tervezetek, szabályzatok, tapasztalati jelentések stb-kből kell kimazsolázni mindent, ezért döcög is a munka :)
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
31 670
29 078
113
De nehogy félreértsétek, nem a szerzők fikázasa a cél, hiszen nem tudhatom ki és hol hibázott. Csak arra akartam rámutatni, hogy amikor felvetetted a témát, naivan azt hittem elég lesz a viszonylag nagy könyvtáram szakirodalmát átnézni, kiollózni az ismert-elismert szerzők táblázatait és kész.
Ehhez képest azzal szembesültem, hogy tényleg kivétel nélkül minden szakíró - ki több-ki kevesebb - hibával dolgozik, így egyetlen általuk közölt hadrendet sem lehet alapból elfogadni, nagyon komoly utánajárás kell. Ehhez persze legjobb a primer forrás lenne, de levéltári kutatási lehetőség híján a már emlegetett tervezetek, szabályzatok, tapasztalati jelentések stb-kből kell kimazsolázni mindent, ezért döcög is a munka :)
Lehet levéltárban kutatni (mármint újra kinyozott a COVID miatt bezárt leveltár a kutatnivágyók előtt)! Az adott évben hatályos VKF által kiadott szervezési rendeletet kell átnyálazni. Persze ez nem nagyon fogja a valóságot fedni de azt megmutatja, hogy hogyan kellett volna kinéznie egy adott alegységnek.
 
  • Tetszik
Reactions: endre

Loki19

Active Member
2019. március 21.
192
154
43
Lehet levéltárban kutatni (mármint újra kinyozott a COVID miatt bezárt leveltár a kutatnivágyók előtt)! Az adott évben hatályos VKF által kiadott szervezési rendeletet kell átnyálazni. Persze ez nem nagyon fogja a valóságot fedni de azt megmutatja, hogy hogyan kellett volna kinéznie egy adott alegységnek.
Így 2-3 heti "kutatási tapasztalat" alapján ez igaz is, meg nem is. Fegyverzeti-felszerelési téren maximálisan igaz, de szervezeti téren nem jellemző. Ha mást nem, a keretet felállították, így a hátországi gyalogezredek állománytáblái elég megbízhatóan tükrözik az előírt szervezési szabályokat. Kivonuláskor is 1944-ig gyalogezredeknél ritka, hogy nem volt meg minden előírt csapattest, de még akkor is jellemzően teljes/előírt állománnyal mentek a frontra. Inkább a megerősítő alakulatok-fegyverzet beállítása okoz fejtörést, nem a hiány.
Tehát röviden összefoglalva szervezet terén a gyalogezredeknél a kell/van szinte teljes fedést mutat, felszerelés terén már elég nagy különbségeket találni típusban-mennyiségben egyaránt.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
31 670
29 078
113
Így 2-3 heti "kutatási tapasztalat" alapján ez igaz is, meg nem is. Fegyverzeti-felszerelési téren maximálisan igaz, de szervezeti téren nem jellemző. Ha mást nem, a keretet felállították, így a hátországi gyalogezredek állománytáblái elég megbízhatóan tükrözik az előírt szervezési szabályokat. Kivonuláskor is 1944-ig gyalogezredeknél ritka, hogy nem volt meg minden előírt csapattest, de még akkor is jellemzően teljes/előírt állománnyal mentek a frontra. Inkább a megerősítő alakulatok-fegyverzet beállítása okoz fejtörést, nem a hiány.
Tehát röviden összefoglalva szervezet terén a gyalogezredeknél a kell/van szinte teljes fedést mutat, felszerelés terén már elég nagy különbségeket találni típusban-mennyiségben egyaránt.

Az,hogy tudtak embert adni egy pct alegységnek épp csak pct fegyvert nem az kb halottnak a csók kategóriája.
 

Loki19

Active Member
2019. március 21.
192
154
43
Az,hogy tudtak embert adni egy pct alegységnek épp csak pct fegyvert nem az kb halottnak a csók kategóriája.
Ez pontosan így van, de nincs köze ahhoz, hogy azt szeretnénk rekonstruálni, milyen szervezési szabályok szerint álltak vagy kellet volna felállniuk a gyalogezredeknek.
Ebből a szempontból még valamennyire "szerencsés" is, hogy levéltári források híján hibrid rendszerű lesz az általam vázolt kép, elsősorban előírások szerinti, de gyakorlati tapasztalatokkal ellenőrzött állománytáblák jönnek majd.
 
  • Tetszik
Reactions: endre

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
31 670
29 078
113
Egy kis erdekesség (1944):
"Június 20.-án ismét zászlóalj erejű szovjet próbálkozások voltak a 10. gyalogezred III. zászlóalja által ellenőrzött szakaszon. Érdekes felidézni a 9. század parancsnokának utasítását, amely az orosz próbálkozás elhárítását szolgálja: „I. lépcső: II szakasz Somogyvári zászlóssal + 1 állványos golyószóró + 2 géppuska+ 1 gránátvető. I. szakasz és század nehézfegyver csoport velem: 2 állványos golyószóró, 2 géppuska, 2 nehézpuska, 2 aknavető. Tartalék: III. szakasz.”
 

Filter

Well-Known Member
2021. január 7.
938
2 829
93
Kérdezném, hogy szemléltetéshez nem az I-es Hadsereg lenne a legjobb? Ha jól emlékszem kb ők kapták a legtöbb, legjobb cuccokat. A II-es, III-as meg amit összegereblyéztek, plusz a zsákmányanyag. Mind legénységben, mind felszerelésben katyvaszok voltak az I-eshez képest. ( Ugye volt olyan hogy fegyvertelenül indult keletre a váltás mert a leváltandó adta át a fegyverzetet...)
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
31 670
29 078
113
Kérdezném, hogy szemléltetéshez nem az I-es Hadsereg lenne a legjobb? Ha jól emlékszem kb ők kapták a legtöbb, legjobb cuccokat. A II-es, III-as meg amit összegereblyéztek, plusz a zsákmányanyag. Mind legénységben, mind felszerelésben katyvaszok voltak az I-eshez képest. ( Ugye volt olyan hogy fegyvertelenül indult keletre a váltás mert a leváltandó adta át a fegyverzetet...)
Ezt így kijelenteni nem lehet, mert pót es tartalék hadosztályok megalakításakor kezdődtek a bajok. Igen elvileg az ikereződéskor azonos erők alakultak meg aztán ez sem sikerült minden esetben.
Alapvetően az volt a baj, hogy több katonát hívtunk fegyverbe mint amennyi fegyverünk volt.
 
  • Tetszik
Reactions: Szittya and Filter

endre

Active Member
2016. december 7.
164
114
43
Ezt így kijelenteni nem lehet, mert pót es tartalék hadosztályok megalakításakor kezdődtek a bajok. Igen elvileg az ikereződéskor azonos erők alakultak meg aztán ez sem sikerült minden esetben.
Alapvetően az volt a baj, hogy több katonát hívtunk fegyverbe mint amennyi fegyverünk volt.
Nehéz is úgy felhalmozni a fegyvereket, hogy közben ezerrel exportálunk.
 

Loki19

Active Member
2019. március 21.
192
154
43
Egy kis erdekesség (1944):
"Június 20.-án ismét zászlóalj erejű szovjet próbálkozások voltak a 10. gyalogezred III. zászlóalja által ellenőrzött szakaszon. Érdekes felidézni a 9. század parancsnokának utasítását, amely az orosz próbálkozás elhárítását szolgálja: „I. lépcső: II szakasz Somogyvári zászlóssal + 1 állványos golyószóró + 2 géppuska+ 1 gránátvető. I. szakasz és század nehézfegyver csoport velem: 2 állványos golyószóró, 2 géppuska, 2 nehézpuska, 2 aknavető. Tartalék: III. szakasz.”
A harctéren a szerencsések akár "brutál" tűzerőt is kaphattak ad hoc módon, már a Donnál, sőt a gyorshadtestnél is voltak nagyon komoly tűzcsoportok, de itt a szd. nehéfegyvernek nevezett "csoport" az érdekes, papíron ez szakasz volt és ilyen komoly felszerelésük nem volt szervezetszerűleg, bár 44-ben sok minden borult, a 7.-esek pl. teljes német át és felfegyverzést kaptak kint nehéz gyalogsági fegyverekből.
 

Loki19

Active Member
2019. március 21.
192
154
43
Kérdezném, hogy szemléltetéshez nem az I-es Hadsereg lenne a legjobb? Ha jól emlékszem kb ők kapták a legtöbb, legjobb cuccokat. A II-es, III-as meg amit összegereblyéztek, plusz a zsákmányanyag. Mind legénységben, mind felszerelésben katyvaszok voltak az I-eshez képest. ( Ugye volt olyan hogy fegyvertelenül indult keletre a váltás mert a leváltandó adta át a fegyverzetet...)
Mivel a szemléltetés célja a szervezés bemutatása, nem, mert az már a gyakorlati megvalósítás, hogy az előírtakhoz képest milyen változásokkal mentek ki-voltak kint. Ettől függetlenül lesz ilyen "alfejezet" az 1942-es ill. 1944-es kiküldéshez, de csak a felvonuláshoz, mert mint dudi előző példája is mutatja, a harcok közben gyakran borultak az előírások, egyszerűen nem lehet átfogó képet adni, egyenként meg soha senki nem fogja megnézni - szó szerint lehetetlen - mikor, mivel, milyen szervezetben harcoltak éppen a csapatok.
 
  • Tetszik
Reactions: Filter

Loki19

Active Member
2019. március 21.
192
154
43
Akkor kezdjük a hds. szervezés legnagyobb akadályával, a trianoni előírásokkal. A gyalogezred -századszintig - kötelező szervezési és létszámelőírásai miatt ezt tudtuk felállítani:



Tehát egészen a századokig a pontos összetétel is elő volt írva, ahogy a létszám is:
Legnagyobb létszám Legkisebb létszám (tisztek+legénység)
Gyalogezred: 65+2.000 52+1.600
Gyalogzászlóalj: 16+650 12+500
Gyalog- vagy géppuskás-század: 3+160 2+120
Tábori tüzérüteg: 4+150 2+120
Aknavető-század: 3+150 2+100

Szervezetileg egyik irányba sem lehetett átlépni ezeket a számokat, a gyakorlatban csak kevesebb lehetett. Felünő a tiszti állomány nagyon komoly alulméretezése, csaknem kétszer ennyi lesz 1942-re beállítva. Ráadásul a 20%-os tiszti, 15%-os altiszti arányt a tényleges állományhoz mérték, azaz ha a toborzás nem sikerült, a gyakorlatban még ezeket a számokat is csökkenteni kellett (volna). Ez magyarázza a számos "civil" közalkalmazott beállítását, akik persze gyakran hivatásos katonák voltak.
Ehhez a századlétszámelőíráshoz kellett "szabadon" kitalálni a szakasz-raj összetételt, az érdekesség a kézi gpu-s /máshol könnyűnek is nevezett/ szakasz, ők tkp. a golyószórósok voltak.

Konkrétan kimondták, hogy amilyen alakulat nincs az előírásokban, azt felállítani sem lehet, a gyalogság szempontjából érdekes lehet:
kizárólag ho. szinten
összekötő különítmény : 1 távbeszélő- és távíróosztag, 1 lehallgató-szakasz és 1 postagalamb-szakasz: max. 11+330
utászzászlóalj: 1 törzs, 2 utászszázad, 1 hidászszakasz és 1 fényszórószakasz: 14+500 ill. 8+300
+ ugyanitt tüzérezred, kerékpáros zlj., lovasszázad.
A nálunk bevezetett vegyes dandár szinten ezekből kerékpáros zlj, lovas század, aknavető század, kisebb távbeszélő- ill. árkász osztag lehetett, semmi más és mindenből 1-1/ho. ill. dd.

Természetesen a fegyverzet fajta és mennyiség is korlátozva volt. Egy állami fegyvergyár lehetett, minimális - csak az elhasznált anyagok pótlására - elegendő kapacitással. Tilos volt az export-import, fejlesztés stb.

A fegyverzet és lőszer engedélyezett 1000 főre ill. egy fegyverre eső mennyisége:
Puska vagy karabély: 1.150 500 lövés
Nehéz vagy könnyű géppuska: 15 10.000 lövés
Könnyű aknavető v. Középnagyságú aknavető: 2 500 v. 1000 lövés
Tábori vagy hegyi ágyú, vagy tarack: 3 1.000 lövés

Önműködő puskát vagy karabélyt könnyű géppuskának kellett tekinteni.
Nehéz, vagyis 105 mm.-nél nagyobb kaliberű löveg használata nincs megengedve.

Ezeken kívül még számos kiképzési, szervezési korlát volt, ezeket is az egészen 1927-ig - a mi komoly költségünkön - itt lévő ellenőrök felügyelték, több-kevesebb sikerrel. Így az érdemi átalakítások majd ezután jönnek.
 

Loki19

Active Member
2019. március 21.
192
154
43
Akkor kezdjük a hds. szervezés legnagyobb akadályával, a trianoni előírásokkal. A gyalogezred -századszintig - kötelező szervezési és létszámelőírásai miatt ezt tudtuk felállítani:



Tehát egészen a századokig a pontos összetétel is elő volt írva, ahogy a létszám is:
Legnagyobb létszám Legkisebb létszám (tisztek+legénység)
Gyalogezred: 65+2.000 52+1.600
Gyalogzászlóalj: 16+650 12+500
Gyalog- vagy géppuskás-század: 3+160 2+120
Tábori tüzérüteg: 4+150 2+120
Aknavető-század: 3+150 2+100

Szervezetileg egyik irányba sem lehetett átlépni ezeket a számokat, a gyakorlatban csak kevesebb lehetett. Felünő a tiszti állomány nagyon komoly alulméretezése, csaknem kétszer ennyi lesz 1942-re beállítva. Ráadásul a 20%-os tiszti, 15%-os altiszti arányt a tényleges állományhoz mérték, azaz ha a toborzás nem sikerült, a gyakorlatban még ezeket a számokat is csökkenteni kellett (volna). Ez magyarázza a számos "civil" közalkalmazott beállítását, akik persze gyakran hivatásos katonák voltak.
Ehhez a századlétszámelőíráshoz kellett "szabadon" kitalálni a szakasz-raj összetételt, az érdekesség a kézi gpu-s /máshol könnyűnek is nevezett/ szakasz, ők tkp. a golyószórósok voltak.

Konkrétan kimondták, hogy amilyen alakulat nincs az előírásokban, azt felállítani sem lehet, a gyalogság szempontjából érdekes lehet:
kizárólag ho. szinten
összekötő különítmény : 1 távbeszélő- és távíróosztag, 1 lehallgató-szakasz és 1 postagalamb-szakasz: max. 11+330
utászzászlóalj: 1 törzs, 2 utászszázad, 1 hidászszakasz és 1 fényszórószakasz: 14+500 ill. 8+300
+ ugyanitt tüzérezred, kerékpáros zlj., lovasszázad.
A nálunk bevezetett vegyes dandár szinten ezekből kerékpáros zlj, lovas század, aknavető század, kisebb távbeszélő- ill. árkász osztag lehetett, semmi más és mindenből 1-1/ho. ill. dd.

Természetesen a fegyverzet fajta és mennyiség is korlátozva volt. Egy állami fegyvergyár lehetett, minimális - csak az elhasznált anyagok pótlására - elegendő kapacitással. Tilos volt az export-import, fejlesztés stb.

A fegyverzet és lőszer engedélyezett 1000 főre ill. egy fegyverre eső mennyisége:
Puska vagy karabély: 1.150 500 lövés
Nehéz vagy könnyű géppuska: 15 10.000 lövés
Könnyű aknavető v. Középnagyságú aknavető: 2 500 v. 1000 lövés
Tábori vagy hegyi ágyú, vagy tarack: 3 1.000 lövés

Önműködő puskát vagy karabélyt könnyű géppuskának kellett tekinteni.
Nehéz, vagyis 105 mm.-nél nagyobb kaliberű löveg használata nincs megengedve.

Ezeken kívül még számos kiképzési, szervezési korlát volt, ezeket is az egészen 1927-ig - a mi komoly költségünkön - itt lévő ellenőrök felügyelték, több-kevesebb sikerrel. Így az érdemi átalakítások majd ezután jönnek.
Amint az előző hsz-ban is látszott a trianoni előírások miatt 1922-ben a minimális létszámú puskás századszervezetet hoztuk létre, hogy az így "spórolt" létszámból a lovasság alakulatainak felállítására is jusson.
Ennek okán századonként 3 puskás és 1 kézi/könnyű gpu-s szakasz létrehozására futotta. A puskás szakaszok álltak 34 főből: szakasz pcs., sz.pcs. helyettes, kürtös, 3 puskás raj, rajonként 10 emberrel, a pontos összetételét nem tudom, de vsz. a későbbieknek megfelelően 1 raj pcs. és helyettese, 2 kézigránátos, 1-1 puskagránátos ill. mesterlövész és 4 puskás csatár. A kézi gpu-s szakasz 19 fő: 5 fős "törzs" és 2 könnyű gpu-s raj 7-7 fővel és 1-1 könnyű gpu-val.

Ezek elég irreális számok, így 1924-25-re már komoly változások történtek:

Sajnos innen csak ez a könnyű géppuskás raj oldal van meg, de meglepne ha a puskás rajokat hasonlóképp nem bővítették volna, így én már hozzájuk is a 12+1-es létszámot venném. Ennek összetétele és az ide is érvényes jelmagyarázat az 1929-es ábrán látható. Nem kis fejtörést okoz az 1924-es harcászati szabályzat, mert bár egyértelműen a golyószórós rajok harcászatáról értekezik, a honvédség fegyverei között nem szerepelteti a golyószórót, így jó kérdés, hogy ekkor már feloszlatták-e a kézi géppuskás szakaszokat és helyettük golyószórós/könnyű gpu-s rajok álltak-e be a puskás szakaszokba, ahogy az 29-re már elég egyértelműnek tűnik. Vsz a két dátum között történt meg az átállás.
1927-ben elhagyták az országot a fegyverzeti ellenőrök, így szabadabban lehetett kijátszani a rendelkezéseket. 1929-ben a rajok szervezete már a 12+1-es létszámot hozta, golyószórós raj:



Puskás raj:


Mint látható, egy olvasó a gsz. málhásállatosát is berajzolta a golyószórósokhoz.
Az évtizedben még fontos szerep jutott a félrajoknak, ha szétszakad a raj a rajparancsnok mindig az 1. félrajt vezeti, golyószórósoknál a gsz. félrajt fel kell tölteni a 2. félrajból. Félraj akár elvezényelhető a rajból, de a félrajokat nem szabad megbontani stb.
Fentieknek megfelelően persze a szakasz létszáma is nőtt, immár 3 raj, rajonként 12+1 fővel - elméletileg 2 puskás és 1 gsz. rajjal - és a szakaszparancsnoki félraj - helyettese, kürtös, jelentőfutó, tiszti küldönc- alkotta, összesen min. 44 fővel.
A következő jó tíz éveben ez a rendszer maradt életben, a fontosabb változások, hogy 1939-re már eltűntek a specializált csatárok - gránátosok, puskagránátos, mesterlövész -, a 31M golyószórók már nem igényelték a külön szerelékest, így helyére puskás csatár került. A félrajozás is kikopóban:


ill. megkezdődött a golyószórók térnyerése. 1937-ben még mindig csak századonként 3 - azaz egy szakasznak még egy sincs - aztán, már minden szakasznak 1, utána szakaszonként 2, végül 1941-re 3, azaz minden raj golyószórós volt, sőt ekkor már ezek harmada állványos.
Az 1940-41-es szervezési év nagy változásokat hozott: az immár csak golyószórós rajok létszámát rajonként 10 főre csökkentették, ráadásul ebbe már a korábban századszintre beosztott málhásállat vezető is benne volt: raj pcs. és helyettes, golyószórós, 3 lőszeres, 1 málhásállatvezető, 3 puskás csatár. Így a szakaszok létszáma megint csökkent, ellenben a századokban puskás - ill. tkp. golyószórós - szakaszok mellett megjelent a nehézfegyverszakasz/gépszakasz is: 1 nehézpuskás raj és 2 gránátvetős raj, + szakaszparancsnok, hírvivő, lőszer kocsis alkotta.
1942-re a málhásállatvezető helyett puskás csatár került a golyószórós rajokba - növelni a lökőerőt - a fegyverek meg a szakaszkocsira kerültek. A nehézpuskás rajok számát is duplázták, így egy kivonuló szakasz-raj szervezete így nézett ki:


Szervezetszerűleg nem, de egyébként elvileg raj és szakaszszinten 1-1 géppisztoly is megjelent.
A Szabolcs hadrend sem a szakaszok, sem a rajok szervezetében nem hozott érdemi változásokat, elvileg tovább nőtt az állványos golyószórók aránya, ahogy a géppisztolyok száma is. Megjelentek a kézi rakétavetők, a német puskagránátok, azaz a tűzerő további növelése és a páncélelhárító képesség fokozása volt a cél.
Sok mindent terveztem még írni - fegyverzeti ismertetés, a fegyverzeti-szervezési változások mögött álló gyakorlati-harcászati-elméleti okok stb. - de már így is messze túlléptem egy hsz keretét :)
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
31 670
29 078
113
Amint az előző hsz-ban is látszott a trianoni előírások miatt 1922-ben a minimális létszámú puskás századszervezetet hoztuk létre, hogy az így "spórolt" létszámból a lovasság alakulatainak felállítására is jusson.
Ennek okán századonként 3 puskás és 1 kézi/könnyű gpu-s szakasz létrehozására futotta. A puskás szakaszok álltak 34 főből: szakasz pcs., sz.pcs. helyettes, kürtös, 3 puskás raj, rajonként 10 emberrel, a pontos összetételét nem tudom, de vsz. a későbbieknek megfelelően 1 raj pcs. és helyettese, 2 kézigránátos, 1-1 puskagránátos ill. mesterlövész és 4 puskás csatár. A kézi gpu-s szakasz 19 fő: 5 fős "törzs" és 2 könnyű gpu-s raj 7-7 fővel és 1-1 könnyű gpu-val.

Ezek elég irreális számok, így 1924-25-re már komoly változások történtek:

Sajnos innen csak ez a könnyű géppuskás raj oldal van meg, de meglepne ha a puskás rajokat hasonlóképp nem bővítették volna, így én már hozzájuk is a 12+1-es létszámot venném. Ennek összetétele és az ide is érvényes jelmagyarázat az 1929-es ábrán látható. Nem kis fejtörést okoz az 1924-es harcászati szabályzat, mert bár egyértelműen a golyószórós rajok harcászatáról értekezik, a honvédség fegyverei között nem szerepelteti a golyószórót, így jó kérdés, hogy ekkor már feloszlatták-e a kézi géppuskás szakaszokat és helyettük golyószórós/könnyű gpu-s rajok álltak-e be a puskás szakaszokba, ahogy az 29-re már elég egyértelműnek tűnik. Vsz a két dátum között történt meg az átállás.
1927-ben elhagyták az országot a fegyverzeti ellenőrök, így szabadabban lehetett kijátszani a rendelkezéseket. 1929-ben a rajok szervezete már a 12+1-es létszámot hozta, golyószórós raj:



Puskás raj:


Mint látható, egy olvasó a gsz. málhásállatosát is berajzolta a golyószórósokhoz.
Az évtizedben még fontos szerep jutott a félrajoknak, ha szétszakad a raj a rajparancsnok mindig az 1. félrajt vezeti, golyószórósoknál a gsz. félrajt fel kell tölteni a 2. félrajból. Félraj akár elvezényelhető a rajból, de a félrajokat nem szabad megbontani stb.
Fentieknek megfelelően persze a szakasz létszáma is nőtt, immár 3 raj, rajonként 12+1 fővel - elméletileg 2 puskás és 1 gsz. rajjal - és a szakaszparancsnoki félraj - helyettese, kürtös, jelentőfutó, tiszti küldönc- alkotta, összesen min. 44 fővel.
A következő jó tíz éveben ez a rendszer maradt életben, a fontosabb változások, hogy 1939-re már eltűntek a specializált csatárok - gránátosok, puskagránátos, mesterlövész -, a 31M golyószórók már nem igényelték a külön szerelékest, így helyére puskás csatár került. A félrajozás is kikopóban:


ill. megkezdődött a golyószórók térnyerése. 1937-ben még mindig csak századonként 3 - azaz egy szakasznak még egy sincs - aztán, már minden szakasznak 1, utána szakaszonként 2, végül 1941-re 3, azaz minden raj golyószórós volt, sőt ekkor már ezek harmada állványos.
Az 1940-41-es szervezési év nagy változásokat hozott: az immár csak golyószórós rajok létszámát rajonként 10 főre csökkentették, ráadásul ebbe már a korábban századszintre beosztott málhásállat vezető is benne volt: raj pcs. és helyettes, golyószórós, 3 lőszeres, 1 málhásállatvezető, 3 puskás csatár. Így a szakaszok létszáma megint csökkent, ellenben a századokban puskás - ill. tkp. golyószórós - szakaszok mellett megjelent a nehézfegyverszakasz/gépszakasz is: 1 nehézpuskás raj és 2 gránátvetős raj, + szakaszparancsnok, hírvivő, lőszer kocsis alkotta.
1942-re a málhásállatvezető helyett puskás csatár került a golyószórós rajokba - növelni a lökőerőt - a fegyverek meg a szakaszkocsira kerültek. A nehézpuskás rajok számát is duplázták, így egy kivonuló szakasz-raj szervezete így nézett ki:


Szervezetszerűleg nem, de egyébként elvileg raj és szakaszszinten 1-1 géppisztoly is megjelent.
A Szabolcs hadrend sem a szakaszok, sem a rajok szervezetében nem hozott érdemi változásokat, elvileg tovább nőtt az állványos golyószórók aránya, ahogy a géppisztolyok száma is. Megjelentek a kézi rakétavetők, a német puskagránátok, azaz a tűzerő további növelése és a páncélelhárító képesség fokozása volt a cél.
Sok mindent terveztem még írni - fegyverzeti ismertetés, a fegyverzeti-szervezési változások mögött álló gyakorlati-harcászati-elméleti okok stb. - de már így is messze túlléptem egy hsz keretét :)
Madsen golyószóró volt a 31m. golyószóró előtt rendszerben. Azt nem tudom,hogy mikor és milyen formában került beszerzésre vagy csak simán maradt ránk a K.u.K.- ból.
 
  • Tetszik
Reactions: endre

Loki19

Active Member
2019. március 21.
192
154
43
Madsen golyószóró volt a 31m. golyószóró előtt rendszerben. Azt nem tudom,hogy mikor és milyen formában került beszerzésre vagy csak simán maradt ránk a K.u.K.- ból.
Tudom, de fegyverismertetés már tényleg monstre hsz-t eredményezett volna, bár a század rész olyan rövid lesz, hogy oda majd csempészek ezt-azt :)
Próbáltam kibogozni a szálakat, de kevés hozzá az itthoni anyagom. A Madsen-eket emlegetik itt-ott 24M-ként, de akkor ugye importtilalom volt, én is valami olyanra tippeltem, hogy maradék rejtett készlet plusz gpu-k lehettek vegyesen. Viszont ennek meg ellentmond, hogy 29-ben utólag még a szabályzatból is törlik a könnyű gpu-s részeket, talán addigra már becsempésztünk annyit, amennyi elég volt a váltásra, passz...
 
  • Tetszik
Reactions: endre

Loki19

Active Member
2019. március 21.
192
154
43
Tudom, de fegyverismertetés már tényleg monstre hsz-t eredményezett volna, bár a század rész olyan rövid lesz, hogy oda majd csempészek ezt-azt :)
Próbáltam kibogozni a szálakat, de kevés hozzá az itthoni anyagom. A Madsen-eket emlegetik itt-ott 24M-ként, de akkor ugye importtilalom volt, én is valami olyanra tippeltem, hogy maradék rejtett készlet plusz gpu-k lehettek vegyesen. Viszont ennek meg ellentmond, hogy 29-ben utólag még a szabályzatból is törlik a könnyű gpu-s részeket, talán addigra már becsempésztünk annyit, amennyi elég volt a váltásra, passz...
Kicsit utánabogarászva az elég biztosnak tűik, hogy 1924-ben rendszeresítettük, de hogy honnan-hogyan szereztük be, az jó kérdés, a sorsát az egységes lőszerigény matti változtatások pecsételték meg 1931-ben, 1943-ig így elvileg nem használtuk, bár van olyan doni visszaemlékezés, hogy ezt vitték.

"A magyar honvédség 1924-ben 8x57-es Mauser lőszerrel rendszeresítette, mert az európai államok javarésze, és a kisantant is ezt a lőszerfajtát használta. A Madsen golyószóró után egy korszerű 8x57-es lőszerrel működő puska tervezése és gyártása lett volna a legsürgősebb feladat, pénzügyi helyzet azonban ezt megakadályozta. A honvédség így éveken keresztül kénytelen volt kétfajta lőszert használni: a régi 93.M lőszert a puskához és géppuskához, a 8x57-es lőszert pedig a golyószóróhoz. (...) A Madsen 1931-ig volt rendszeresítve a magyar honvédségnél. 1943-
ban újból használatba került. Könnyű légvédelmi állvány alkalmazásával csapatlégvédelemre alkalmazták olyan egységeknél, melyek már az új 43.M puskákkal voltak felszerelve."


Horváth János: A magyar hadseregben rendszeresített golyószórók. Haditechnika, 1984/3.