Nem akarok okoskodni, a honvédségben is nagyon szép éveket töltöttem el, vannak nálam jobban képzett emberek is ezen a fõrumon is. akik sokkal jobban képben vannak a jelenlegi helyzettel, hiányosságokkal, így semmit nem tudok mondani a kiképzésröl.
Ami engem mindig is zavart az a tradiciók,hagyományok teljes hiánya.
Himnuszt és katonanótákat kell énekelni, megteremteni az összetartozás erös kötelékét.
Pozitív agymosás kellene , bele nevelni a katonákba egyfajta felsöbbrendüségi tudatot hogy jobbak másoknál, hogy büszkék legyenek az egyenruhájukra, a nemzeti lobogóra, a dandár nevére, emlékezzenek a hösi halottakra, hösi tettekre. Ezek ki lettek törölve a kollektív emlékezetböl a komcsi évek alatt.
A hadsereg aminek nincs múltja annak nehezen lesz jövöje, szerintem.
"Magyar lövész vagyok, vért iszok és napalmot hugyozok" mondotta anno egy kedves katonatárs
Ez a hozzáállás ami kell
Olvastam a kérdést....csak rágódtam a válaszon.
Én sem tartom magam a top-killer rambónak,mindíg,mindenhol voltak nálam jobbak.
Amit hiányolok az a hit. Hinni önmagunkban,egymásban,parancsnokunkban.
Ahogyan Lator megfogalmazta,gyökértelen,demoralizált rendszerben nehéz alkotni. Nincs viszonyítási alap,nincs cél. ( us army meg egyéb nyugati sereg majd akkor legyen példa ha a büdzsé is megegyezik ) Tradíció? Van nekünk sajátunk, azt kellene megtalálni, megismerni.
Kint úgy tekintettem a szakasz pk-ra mint idősebb fiútestvérre, a századpk meg az apám volt,az ezred pk meg a jóságos atyaúristen.
Úgy is viselkedtek, jutalmaztak,büntettek érdem szerint...
De legfőképp példával jártak elöl...sport, munka, fegyelem,bármi. Pl ezredsorakozóra 7-re odaért az ezredes utolsónak. 7-re,nem mint ma nállunk a 7-es sorakozóra jó kommunista módjára megérkeznek 7:45-re... ( Gondolom sok volt a konyak az este, aztán 7-kor kezdik fellocsolni ,meg borotválni , ahogy a vörösök idejében volt....)
Állandó megmérettetés,verseny az egységen belül,seregen belül.
Az eredmények határozzák meg a missziók számát. Amelyik egység jól teljesít többet pörög. Tisztulna az egész rendszer mert aki menni akar, az kiirtja maga körül a kummantókat. Egész századok motívációját lehet azzal magasan tartani ha tudja hogy 4-5-6 hónapon keresztül nagy suskát kereshet minden évben,ha....mindenki hozza a szakaszban-században a 305 (pl) pontot évente 4x-er a teszteken. ( Ellenőrök más egységektől jönnek,nincs összejátszás! )
Gyakorlatok,lövészetek...ismerjék meg egymást az emberek,éljenek együtt.
Tudják a fegyvereik minden titkát , tudják ki miben jó,a rajban és a szakaszban,században. Bizzanak egymásban.
Hiányolom a fegyvernemek közötti összedolgozást. Ismernie kellene mindenkinek mit csinál a másik.
Legyenek közös élmények. Nagy élmények.
Olyanok hogy:- Megcsináltuk b@zdmeg!
Építkezés,nem leszopatás...felhozni egy szintre fizikálisan,tudásban az állományt,majd arra építkezni,folyamatosan. Nem vérbeszopatni az embert az első napokon,mert milyen jó nézni hogy az ebéd után megfuttatott állomány, okádik kifelé mindent...utána meg nemérti a tokmányfejű ökör hogy miért szerelnek le...
Felépíteni a katonát,idő,türelem. Több éven átívelő kiképzési rendszer. Tudom utópia.
Jó hosszú lett, de befejezem a rinyát.
Ha már egyszer ilyen katona honfitársaink is voltak szépszámmal, lenne mire hivatkozni, ha már Tradíció.
( Tudomásom szerint a mai napig 3 magyar, a francia hadsereg legdekoráltabb katonája.)