Szittya nem mond hülyeséget a városok asszimilációjával.
Budapest valóban egy nagy olvasztótégely. Rengeteg német, szerb, szlovák, román magyarosodott ott el. Csak ehhez az kellett, hogy Magyarországhoz tartozzon végig.
Pozsonyban nem jött össze az asszimiláció, mert nem Magyarországhoz tartozott pont akkor, amikor a leginkább megindult volna az asszimiláció.
Az erdélyi nagyvárosok is mind magyar többségűek voltak még a 60-as években is. Ha magyar maradt volna az államnyelv továbbra is, hiába voltak teljesen román falvakkal körbevéve (és hiába volt román többségű Erdély) ahonnan özönlöttek be az emberek a városokba, azok magyarul kellett volna megtanuljanak ahhoz, hogy dolgozzanak.
Így viszont, hogy román lett az államnyelv, a városok többségi magyarsága kellett megtanulja a románt, még akkor is, ha kevesebb román volt pl. az adott munkahelyen, mint magyar.
Szóval én baromságnak tartom azt amikor egyesek azt mondják, hogy Trianon törvényszerű volt, hisz a világháború nélkül is szétesett volna az ország előbb-utóbb.
Nem igaz, mert Magyarország abban a helyzetben volt, hogy szinte minden nagyváros magyar többségű volt és a falvak voltak nemzetiségiek. Ahogy haladt az iparosodás és vele a városiasodás, a falvak városokba költöző lakossága gyorsan elmagyarosodott volna, hisz többségi magyar környezetbe kerültek volna.
Csak egy példa Pozsonyra:
1850-ben 36 742 lakosából 25 942
német (70,6%), 2266
magyar (6,2%), 3713
szlovák (10,1%), 4740
zsidó (12,9%), 81 fő egyéb nemzetiségű volt.
1880-ban 48 006 lakosából 31 442
német (65,5%), 7 509
magyar (15,6%), 7 513
szlovák (15,7%), 160
horvát, 1312 fő egyéb anyanyelvű volt.
1890-ben 52 411 lakosából 31 404 német, 10 433 magyar, 8709 szlovák, 205 horvát, 27 szerb, 16 ruszin, 7 szlovén és 1592 egyéb anyanyelvű volt.
1900-ban 65 867 lakosából 33 202 német, 20 102 magyar, 10 715 szlovák, 267 horvát, 32 cigány, 28 szerb, 16 ruszin és 1592 egyéb anyanyelvű volt.
1910-ben 78 223 lakosából 32 790
német (42%), 31 705
magyar (41%), 11 673
szlovák (15%), 351
horvát, 33 román, 24
szerb, 9
ruszin, 1638 fő egyéb anyanyelvű volt.
60 év alatt a 6%-nyi magyarságból és 70% németből, 10% szlovákból lett 41% magyar, 42% német és 15% szlovák.
Még pár évtized Magyarország részeként és legalább 70%-ban magyar lett volna a lakosság, szlovák meg hírmondónak is alig maradt volna.
Na ez volt egy olyan városban, ahol a magyarok 6%-on voltak kezdetben. Na akkor gondold el, milyen gyorsasággal magyarosodtak volna el azokban a városokban, ahol mindig is magyar többség volt.