A pénz világa

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
10 518
31 969
113
A magyar multi...

 

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
11 801
25 402
113
Németország is!
---
"Novemberben 16,6 százalékkal nőttek a nagykereskedelmi árak az előző évihez képest Németországban, ami a legnagyobb mértékű növekedés az adatgyűjtés 1962-es kezdete óta. Októberben 15,2 százalékos, szeptemberben 13,2 százalékos volt az éves áremelkedés."

Nem lesz trendszerű különbség a magyar és szlovák inflációs adatban. A miénk valóban a forint miatt erőteljesebb, de ezt részben kompenzálja a novemberi benzinárbefagyasztás és az államilag fixált rezsiköltségek, amik szintén durván elszálltak Európában az energiaárak miatt.

A forint gyengülése 2020ig semmiben nem befolyásolta a reálbérnövekedést és az inflációt. A 2010es években rekordalacsony volt, ha az elmúlt 30 év inflációs adatait nézzük.
eurostat-infla-486224.png

20200310_MTI_G0120.jpg



eu-inflacio-cpi-eurozona-488506.png

Ha megnézed a német inflációs adat is durva, 93 óta a legmagasabb.

 

Ranger

Well-Known Member
2021. szeptember 20.
1 333
2 585
113

Beszédes a portfolió csatolt különvéleménye …
 
  • Tetszik
Reactions: Catles and hendrick
K

kamm

Guest
Tegyuk ide, mert idovel fizetosse valik...

"Ehhez egyrészt a központi költségvetés 2022. évi előirányzatait összességében 605,405 milliárd forinttal csökkenti, a mellékletben felsoroltak alapján, és ennek január 5-ig kell megvalósulnia. Másrészt Varga Mihály pénzügyminiszternek 2022. január 31-ig kell javaslatot tennie további 150 milliárd forintos beruházási döntés csökkentésre."


Ami viszont mar tudhato:

"Azt is fontos megemlíteni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a keddi tájékoztatóján azt mondta, hogy nincsenek elhalasztott beruházások, csak átütemezések, amivel arra utalt, hogy a későbbiekben ezek a kiadási tételek még megvalósulhatnak (vagy 2023-ban, vagy ha 2022-ben feltételezhetően jobb lesz a büdzsé állapota, bár ez utóbbi opció nem lenne túl konzisztens a mostani lépéssel és azzal az üzenettel, hogy a kormány nem használja ki az év közben jelentkező mozgástereket). Közben most azt láthatjuk, hogy a lenti összegekkel ténylegesen is csökkennek egyes kiadási előirányzatok.

Itt húzza meg a nadrágszíjat a kormány

A kormányhatározathoz csatolt mellékletből kiderül részletesen, hogy a 605 milliárd forintos kiadásbefagyasztás milyen célokat érint. Méret szerinti sorrendben így jön össze a beruházás elhalasztás.

  1. Ahogyan azt valószínűsítettük, a legnagyobb tételt, 400 milliárd forintot a kormány a Beruházási Alapban fogna meg (ez a Gazdaságújraindítási Alap része). Ez az az 550 milliárd forintos tételcsoport, amit a 2022-es eredeti költségvetésben sem bontott ki részleteiben a kormány, így azt sem tudjuk, hogy így pontosan milyen beruházások maradnak el a most eldöntött zárolás nyomán.
  2. Szintén a Gazdaságújraindítási Alapból vág vissza 40 milliárd forintot, ennyivel lesz kevesebb az eredetileg 270 milliárd forintosra tervezett jövő évi Paks II. Zrt. tőkeemelése.
  3. A 2019–2027 közötti idegen nyelvi stratégia megvalósítására szánt 30 milliárd forintos működési kiadást teljesen elveszi most a kormány.
  4. A Beruházás ösztönzési célelőirányzat 20 milliárd forinttal lesz kisebb, mint az eredeti 80 milliárd forint.
  5. A Turisztikai fejlesztési célelőirányzat 20 milliárd forinttal csökken a döntés nyomán, amivel az eredeti 40 milliárdos előirányzat lefeleződik.
  6. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozó HUMDA Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos beruházási kiadásokat 15,75 milliárd forinttal csökkenti.
  7. 15 milliárd forinttal tervez a kormány kevesebbet költeni az Adósságszolgálattal kapcsolatos jutalékok és egyéb költségek jogcímének dologi kiadás során.
  8. 13,2 milliárd forinttal vágja vissza az Egészséges Budapest Program kiadásait, ami vizsgálataink szerint azt jelenti, hogy - ha csak átmenetileg is, de - a teljes jövő évi EBP keretösszeget elvette most a kormány.
  9. A Nagyvállalati beruházási támogatásokat 10 milliárd forinttal vágja vissza a kormány. Eredetileg erre a célra 25 milliárd forintot szánt volna a kormány.
  10. 10 milliárd forinttal kevesebb jut az MNV-nek ingatlanokkal és ingóságokkal kapcsolatos kiadásokra.
  11. Külügyi fejlesztési és kutatási programokra 9 milliárd forinttal ad kevesebbet a kormány.
  12. Foglalkoztatási támogatásokra 6,5 milliárd forinttal költ kevesebbet jövőre az állam, mint eredetileg tervezte.
  13. Fővárosi fejlesztésekre 4,7 milliárd forinttal jut kevesebb jövőre.
  14. 4,52 milliárd forinttal vágja vissza a kormány a Helyi Önkormányzatok támogatásai soron az egyéb felhalmozási célú kiadásokat.
  15. 3 milliárd forinttal csökkenti az egyéb gazdaságfejlesztési programok előirányzatát a kabinet.
  16. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Közgyűjtemények jogcímen szenved el 2,1 milliárd forintos beruházásvisszavágást.
  17. 1,5 milliárd forinttal kevesebb forrás jut reptéri fejlesztésekre.
Összességében jól látható, hogy a beruházásátütemezés 755 milliárd forintban meghirdetett összegének 73%-át nem ismerjük részletesen. Egyrészt ugyanis nem tudni, hogy a Beruházási Alapban tervezett 400 milliárd forintos befagyasztás pontosan milyen projekteket érint, valamint 150 milliárd forintnyi kiadáslefaragást még nem azonosított be a kormány, arra még január végéig adott magának időt. A fenti felsorolásból megismert, összesen 200 milliárd forintos költségvetési kiigazításra pedig az is igaz, hogy nem csak beruházási és felhalmozási célú kiadási sorokat érint ez a mostani intézkedés.
Azt is látni kell, hogy a 755 milliárd forintos kiigazítás és a GDP-arányos 1 százalékpontos hiánycél-csökkentés jelentős vállalás és komoly tételek, a kormánynak tehát az volt a célja, hogy erőteljes üzenetet küldjön a piacok és befektetők felé, hogy a költségvetést kontroll alatt tartja. Más kérdés, hogy közben a másik kezével soha nem látott támogatásokat oszt és jövedelemátcsoportosítást hajt végre (családosok, nyugdíkasok és kkv-k irányába), és ezt a piaci szereplők, valamint a hitelminősítők is látják.
Nem könnyíti meg az intézkedések átláthatóságát, hogy a kormány a kiadáslefaragásokat nem vezeti át az eredeti 2022-es költségvetési törvényjavaslaton (a nyár óta számtalanszor módosított költségvetést nem is ismerjük), és hogy ezt a jelentős horderejű intézkedéssorozatot a karácsonyi ünnepek előtt két nappal zongorázza le a kormány, késő este megjelenő határozatok formájában."
 

hendrick

Well-Known Member
2018. június 30.
2 802
4 966
113
Survival first (a kormányzati beruházási kiadásokat visszavesszük, hogy legyen helyette pénz a bőkezű választási ígéretek teljesítésére, ez már a választási büdzsé-igazítás):


A pénzügyi tartalékokat oly módon növeli a kormány, hogy közben jut forrás a 13. havi nyugdíjra, a családi adóvisszatérítésre, a 25 év alattiak adómentességére, a munkát terhelő adók 750 milliárd forintos csökkentésére és a béremelésekre is
 
  • Tetszik
Reactions: Catles

hendrick

Well-Known Member
2018. június 30.
2 802
4 966
113
Tegyuk ide, mert idovel fizetosse valik...

"Ehhez egyrészt a központi költségvetés 2022. évi előirányzatait összességében 605,405 milliárd forinttal csökkenti, a mellékletben felsoroltak alapján, és ennek január 5-ig kell megvalósulnia. Másrészt Varga Mihály pénzügyminiszternek 2022. január 31-ig kell javaslatot tennie további 150 milliárd forintos beruházási döntés csökkentésre."


Ami viszont mar tudhato:

"Azt is fontos megemlíteni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a keddi tájékoztatóján azt mondta, hogy nincsenek elhalasztott beruházások, csak átütemezések, amivel arra utalt, hogy a későbbiekben ezek a kiadási tételek még megvalósulhatnak (vagy 2023-ban, vagy ha 2022-ben feltételezhetően jobb lesz a büdzsé állapota, bár ez utóbbi opció nem lenne túl konzisztens a mostani lépéssel és azzal az üzenettel, hogy a kormány nem használja ki az év közben jelentkező mozgástereket). Közben most azt láthatjuk, hogy a lenti összegekkel ténylegesen is csökkennek egyes kiadási előirányzatok.

Itt húzza meg a nadrágszíjat a kormány

A kormányhatározathoz csatolt mellékletből kiderül részletesen, hogy a 605 milliárd forintos kiadásbefagyasztás milyen célokat érint. Méret szerinti sorrendben így jön össze a beruházás elhalasztás.

  1. Ahogyan azt valószínűsítettük, a legnagyobb tételt, 400 milliárd forintot a kormány a Beruházási Alapban fogna meg (ez a Gazdaságújraindítási Alap része). Ez az az 550 milliárd forintos tételcsoport, amit a 2022-es eredeti költségvetésben sem bontott ki részleteiben a kormány, így azt sem tudjuk, hogy így pontosan milyen beruházások maradnak el a most eldöntött zárolás nyomán.
  2. Szintén a Gazdaságújraindítási Alapból vág vissza 40 milliárd forintot, ennyivel lesz kevesebb az eredetileg 270 milliárd forintosra tervezett jövő évi Paks II. Zrt. tőkeemelése.
  3. A 2019–2027 közötti idegen nyelvi stratégia megvalósítására szánt 30 milliárd forintos működési kiadást teljesen elveszi most a kormány.
  4. A Beruházás ösztönzési célelőirányzat 20 milliárd forinttal lesz kisebb, mint az eredeti 80 milliárd forint.
  5. A Turisztikai fejlesztési célelőirányzat 20 milliárd forinttal csökken a döntés nyomán, amivel az eredeti 40 milliárdos előirányzat lefeleződik.
  6. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozó HUMDA Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos beruházási kiadásokat 15,75 milliárd forinttal csökkenti.
  7. 15 milliárd forinttal tervez a kormány kevesebbet költeni az Adósságszolgálattal kapcsolatos jutalékok és egyéb költségek jogcímének dologi kiadás során.
  8. 13,2 milliárd forinttal vágja vissza az Egészséges Budapest Program kiadásait, ami vizsgálataink szerint azt jelenti, hogy - ha csak átmenetileg is, de - a teljes jövő évi EBP keretösszeget elvette most a kormány.
  9. A Nagyvállalati beruházási támogatásokat 10 milliárd forinttal vágja vissza a kormány. Eredetileg erre a célra 25 milliárd forintot szánt volna a kormány.
  10. 10 milliárd forinttal kevesebb jut az MNV-nek ingatlanokkal és ingóságokkal kapcsolatos kiadásokra.
  11. Külügyi fejlesztési és kutatási programokra 9 milliárd forinttal ad kevesebbet a kormány.
  12. Foglalkoztatási támogatásokra 6,5 milliárd forinttal költ kevesebbet jövőre az állam, mint eredetileg tervezte.
  13. Fővárosi fejlesztésekre 4,7 milliárd forinttal jut kevesebb jövőre.
  14. 4,52 milliárd forinttal vágja vissza a kormány a Helyi Önkormányzatok támogatásai soron az egyéb felhalmozási célú kiadásokat.
  15. 3 milliárd forinttal csökkenti az egyéb gazdaságfejlesztési programok előirányzatát a kabinet.
  16. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Közgyűjtemények jogcímen szenved el 2,1 milliárd forintos beruházásvisszavágást.
  17. 1,5 milliárd forinttal kevesebb forrás jut reptéri fejlesztésekre.
Összességében jól látható, hogy a beruházásátütemezés 755 milliárd forintban meghirdetett összegének 73%-át nem ismerjük részletesen. Egyrészt ugyanis nem tudni, hogy a Beruházási Alapban tervezett 400 milliárd forintos befagyasztás pontosan milyen projekteket érint, valamint 150 milliárd forintnyi kiadáslefaragást még nem azonosított be a kormány, arra még január végéig adott magának időt. A fenti felsorolásból megismert, összesen 200 milliárd forintos költségvetési kiigazításra pedig az is igaz, hogy nem csak beruházási és felhalmozási célú kiadási sorokat érint ez a mostani intézkedés.
Azt is látni kell, hogy a 755 milliárd forintos kiigazítás és a GDP-arányos 1 százalékpontos hiánycél-csökkentés jelentős vállalás és komoly tételek, a kormánynak tehát az volt a célja, hogy erőteljes üzenetet küldjön a piacok és befektetők felé, hogy a költségvetést kontroll alatt tartja. Más kérdés, hogy közben a másik kezével soha nem látott támogatásokat oszt és jövedelemátcsoportosítást hajt végre (családosok, nyugdíkasok és kkv-k irányába), és ezt a piaci szereplők, valamint a hitelminősítők is látják.
Nem könnyíti meg az intézkedések átláthatóságát, hogy a kormány a kiadáslefaragásokat nem vezeti át az eredeti 2022-es költségvetési törvényjavaslaton (a nyár óta számtalanszor módosított költségvetést nem is ismerjük), és hogy ezt a jelentős horderejű intézkedéssorozatot a karácsonyi ünnepek előtt két nappal zongorázza le a kormány, késő este megjelenő határozatok formájában."
Vagy ezek egy része ilyen hörcsögös kamutétel volt a büdzsében direkt félretéve a választásokra, csak akkor amikor megszavazták más volt a "szöveg hozzá". Kormányunk bölcs és tervez, a hatalom megtartásával és annak költségeivel biztos számoltak.
A hármas az ha jól sejtem az a cserediákprogram, ami a COVID miatt el sem indult.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

zeal

Well-Known Member
2014. április 9.
8 032
23 019
113
Survival first (a kormányzati beruházási kiadásokat visszavesszük, hogy legyen helyette pénz a bőkezű választási ígéretek teljesítésére, ez már a választási büdzsé-igazítás):
Nem erről van szó. Ovi elmondta a sajtótájékoztatón, hogy azért változtattak, mert úgy látják, nem kell annyira forszírozni a beruházásokat, mivel a vártnál jobban alakult a foglalkoztatottság. Ja, meg a költségvetés az EU országokban fegyelmezett maradt, ezért itthon sem engedik el a hiányt.
 

Catles

Well-Known Member
2021. február 5.
520
1 739
93
Nem erről van szó. Ovi elmondta a sajtótájékoztatón, hogy azért változtattak, mert úgy látják, nem kell annyira forszírozni a beruházásokat, mivel a vártnál jobban alakult a foglalkoztatottság. Ja, meg a költségvetés az EU országokban fegyelmezett maradt, ezért itthon sem engedik el a hiányt.
Meglepő hogy egy politikus - bármelyik - nem azt mondja egy sajtótájékoztatón hogy azért húzzuk meg egy helyen a nadrágszíjat hogy a násik kezünkkel szavazatokat tudjunk vásárolni...

Amúgy szerintem helyes lépés, így is túlzottan fújják a lufit (persze választási évben melyik regnáló erő ne tenné)
 

Catles

Well-Known Member
2021. február 5.
520
1 739
93
Nem erről van szó. Ovi elmondta a sajtótájékoztatón, hogy azért változtattak, mert úgy látják, nem kell annyira forszírozni a beruházásokat, mivel a vártnál jobban alakult a foglalkoztatottság. Ja, meg a költségvetés az EU országokban fegyelmezett maradt, ezért itthon sem engedik el a hiányt.
Meglepő hogy egy politikus - bármelyik - nem azt mondja egy sajtótájékoztatón hogy azért húzzuk meg egy helyen a nadrágszíjat hogy a násik kezünkkel szavazatokat tudjunk vásárolni...

Amúgy szerintem helyes lépés, így is túlzottan fújják a lufit (persze választási évben melyik regnáló erő ne tenné)
 

Ranger

Well-Known Member
2021. szeptember 20.
1 333
2 585
113

Beszédes a portfolió csatolt különvéleménye …

Jó lesz ez….
2022 is izgalmas év lesz.
 
  • Vicces
Reactions: svajcibeka

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 015
32 991
113

Jó lesz ez….
2022 is izgalmas év lesz.
Ha csak izgalmas lesz,akkor olcsón megusztuk....
 

szzsolt81

Well-Known Member
2020. október 24.
5 707
4 260
113
Magyarországon a hangyás-tücskös mesét valahogy hülyékkel és egy cinikus dögkeselyűvel kéne mesélni.
Hat napja vezettem itt le, hogy az alapkamat és a BUBOR után hogy fog a kereskedelmi hitelkamatokba átgyűrűzni az infláció miatti folyamatos kamatemelés. Nem azért mert ennyire nagyon okos vagyok. Az összes elemző évek óta mondja, hogy előbb-utóbb jön a hét szűk esztendő, a covid kitörése óta pedig mindenki egyre közelebbi időpontra tette azt, amikor vége lesz annak, hogy Magyarország 1% alatti alap kamatszinttel számolhasson.
Éppen ezért amikor másfél éve megjött a levél az OTP-től, nem nekem, de azért közel, hogy havi párezer forintos törlesztő emelés mellett volna lehetőség tíz évre kamatfixálást kötni, igen rövid gondolkodás után azt a tanácsot adtam, hogy ezt itt és most meg kell kötni, mert igaz ugyan, hogy 3-4 ezerrel megemeli a törlesztőt és ki kellett fizetni egy közjegyző óriási felkészültséget igénylő remekjogászi közreműködését is valami százharminc ruppóval, de hogy ez így előbb-utóbb kamatostul fog visszajönni.
Ez így is lenne januártól, mert kb akkor jönne majd el az összes BUBOR-hoz kötött kamatozású hitelnél az időpont amikor az évi (félévi, negyedévi, hitele válogatja) újraszámolása következik a kamatnak. Várhatóan 3-4% kamatemelkedés lenne mindegyiknél, ami akárcsak egy tízmilliós hitelnél is havi tízezreket jelente. Aki azonban a tízplusztizes csokra húzott rá negyvenmilliót, húsz éves lejáratra, az akár egy havi plusz százasba is belenézhet…ett volna.
Mert jött a cinikus dögkeselyű és gyorsan szólt, hogy nem, ez az ország továbbra sem úgy működik, hogy aki gondos előrelátással biztosítást vásárolt egy bizonytalan idő múlva de azért biztosan elkövetkező eseményre, az megússza, aki meg nem az fizet. Nem. Ez az ország továbbra is úgy működik, hogy migráns- Soros- rezsi- és pedopropagandát harsogunk, a nép elhiszi, és amikor majd jön az, hogy a népet sikerrel belekormányoztuk egy ugyanolyan lórugásszerű törlesztő-emelkedésbe mint bő tíz éve a devizahitelek voltak, akkor majd jön a balettozás. Megvédjük, nem hagyjuk.
Most tehát itt tartunk:
  • a lakosság jelentősen kevesebb rezsit fizet, mint a gáz és a villany piaci ára
  • a benzinárnak plafonja van
  • az építőipari nyersanyagok (sóder, homok, beton) árát a múlt héten fagyasztották be
  • most a lakossági jelzáloghiteleket fagyasztották be
Kétségbeesetten próbálják valahogy áprilisig megoldani, hogy a lakosság valahogy ne érezze óriási életszínvonal-zuhanásként ami következik. Nyilván egy 30-100 ezer között megugró törlesztő kihatna az életszínvonalra és a fogyasztásra, nyilván az építőanyagok további őrjítő drágulását meg kell akadályozni.
Nem fog sikerülni.
A kamatszintek utat fognak találni. A vállalatok működési és forgóeszköz hiteleinek a kamatai is fel fognak menni. Mivel a kamataemelkedés egyoldalúan a termelési oldalon fog jelentkezni, a megemelkedett kamatok be fognak épülni az árakba. Az inflációt nem fog sikerülni letörni.
Mindezt azért, hogy a keserű pirulát ne kelljen rögtön lenyelni. Ezzel a mostani lépéssel megágyaznak annak, hogy az MNB egy nagyobb kamatemelést csinálhasson és létrejöhessen egyfajta “pénzügyi rezsicsökkentés” ahol a lakossági kamatokban nem érvényesülhetnek piaci tendenciák ahogy a lakossági energiaárakban sem érvényesülhetnek.
A hátrányos hatások is ugyanazok lesznek. Meg fog nehezülni a hitelhez jutás, mivel akármennyire is lételeme a banknak a hitelezés, nem fog hitelt kihelyezni a normál kereskedelmi kamatszintek alatt. A bankok hitelportfóliói egészségtelen szerkezetűvé fognak válni. Ez azt jelenti, hogy egy ideális bank ideális portfóliójában a kockázatok és a kamatok nagyjából egyensúlyban vannak. Itt viszont keletkezni fog egy olyan helyzet, amikor a hitelek egy részének a kamata nem tükrözi a hitellel járó kockázatot, hanem annál kisebb. Az ilyen helyzetek a bank mindenféle mutatóit (amelybe nem merek itt belemenni) rontják, és ezt az egyensúlytalanságot kompenzálni kell. Ennek legalább két hatása van: az egyik hogy az összes nem befagyasztott kamat növekszik, kompenzálandó támogatott kamatok hatását. (ez például a maradék magyar kiskereskedelem nyakára teszi a kést, mert ellentétben a multikkal, a magyar cégek kénytelenek Magyarországon hitelt felvenni, míg a multi szerezhet olyan pénzt, aminek nem magyar, hanem pl. német kamata van.) A másik hatás pedig az, hogy a bankok nemcsak a saját hitelportfóliójuk bizonytalanságát látják, hanem a többi bankét is, ami viszont azt jelenti, hogy a magyarországi bankok egymás közötti pénzügyi manőverei során alkalmazott kamatlábak (melynek irányadó kamatlába a BUBOR) is fel fognak menni, hiszen egy bizonytalan pozíciókkal bíró bank kölcsöntörlesztési képességei is bizonytalanabbak. Ez pedig azt fogja jelenteni, hogy a BUBOR és a jegybanki kamat közötti különbség nőni fog, ami ki fogja fejezni azt, hogy a jegybanki alapkamat nem tükrözi a magyar gazdaságban valósan fennálló kockázatokat. Mit tehet ez ellen a jegybank? Kamatot emel. Mit csinál az a bevédett lakáshitelek kamatai és a piaci kamatok közötti különbséggel? Emeli. Mit csinál az a bankok portfóiójával? Bizonytalanabbá teszi őket. És így tovább, körbe-körbe.
Kétségbeesett kapálózás ez, amit olyan egynapos csodák, mint Novák Katalin jelölése a köztársasági elnöki posztra sem nagyon tudnak elnyomni. Nagyon szeretném, ha nem lenne igazam, de egy csúnya gazdasági beszakadás előjátékát nézzük.
646S


illetve

Szóval az egyértelművé vált, hogy a kormány nem tud mit kezdeni az inflációval, választások előtti osztogatásra nincsen pénz, marad tehát a pénzpiaci folyamatokba és az árképzésbe való durva adminisztratív beavatkozás, "az emberek" érdekében.
Ami mindig népszerűen hangzik, csak teljes államosítás nélkül mindig azzal jár, hogy a veszteséges üzletkötésre kényszerített szolgáltató (ez esetben a bank) NEM fog a nyomott áron szolgáltatni (ez esetben lakossági hitelt nyújtani).
Az intézkedés persze "ideiglenes" (egész véletlenül pont a választásokig tart), de az ilyenekkel az is szokott lenni a gond, hogy minél jobban torzítja az állam a piaci automatizmusokat, annál gyakrabban és durvábban KELL beavatkoznia, míg végül teljesen szükségszerűen bekövetkezik az összeomlás (mint pl éppen most Törökországban).
De hát ugye épelméjű fürdővendégekre nem lehet populista kormányzást bazírozni...
Panamajack