A versenysport a húzóereje a tömeg/hétköznapi sportnak!
A többi agitprop a részedről !
A pénz világa
- Téma indítója elimgarak
- Indítva
A többi agitprop a részedről !
Mennyiben "hasznosabb", es ezt pontosan hogyan is mered? Ne beszeljunk a levegobe, lassunk szamokat es metodikat.
A honvedelmi budzse 2%-ra ment fel, es bar vegtelen mennyisegu osszeget el lehetne ra termeszetesen kolteni, nem lehet mindent is arra kolteni.
A MAVhoz nem tudok hozzaszolni, de az mindig is doglodott.
A hiba inkabb az volt es meg mindig az, hogy amikor dogivel volt es olcson penz, akkor nem alltak neki a nagy ellatorendszerek es infrastrukturalis atalakitasoknak, es most mar a fejukre dol minden, pont amikor beutott a coresz...
Aciklikus gazdaságpolitika sosem menő egy pénzügyileg analfabéta országban...
Én azt csinálnám, hogy az összes politikai apsirásnak adnak a kezébe 10000€-t és kiraknám őket Moszkva/Jakarta/Peking/Mumbai/Szöul/Doha/Rio de Janeiro/Tokió/LA/NY/Róma/Berlin és társai helyeken, na hajrá.
Akinek nem sikerül, annak ennyi volt. Akiket kinyírnak, börtönbe kerül, annak ennyi volt, aki meg vitte valamire, az jöhet vissza.
Ez 400 főre 4millió EUR, 2 évente menne a játék. Ez lenne ám a valódi "külföldi tapasztalat", nem valami soros-zsírzótanfolyam a Hill-en..
Olcsóbb lenne, mint ez a vicc - világszinten.
Túl könnyű. Legyen $1000 és csak turistavizum.
Mennyivel hasznosabb mondjuk a gazdaságba pumpálni százmilliárdos nagyságrendű pénzeket?
Gazdaság fejlesztési beruházások maradtak el. Extra adókat vetett ki az állam, amit mi fizetünk meg, ahogy eddig is történt, és ez az inflációhoz, a fogyasztás visszaeséséhez, az adóbevételek elmaradásához, a költségvetés összeomlásához vezetett.
Valamint ugye a hiánycélt is emelni kellett, ami az államadósság, a kamatterhek további emelkedéséhez vezet.
A honvédelmi költségvetésnél is azt lehet hallani, hogy évről-évre több tízmilliárdos, fel nem használt tételek ragadnak be. Most is szóba került ezek átirányítása más célokra, szóval mindig "nyugtával dícsérd a napot"!
A MÁV-ról meg annyit, hogy rendszeresen esnek ki járatok, a mozdonyok kiesése miatt, vagy mert lassan tolják az utasok
. Rendszeresek a késések, amik miatt az utasok, inkább más közlekedési módokat (autó, busz) választanak!A vasúti pályák felújítása után sokszor nemhogy rövidül, hanem még hosszabbodik a menetidő, vagy a rosszul elvégzett munka miatt, fővonalakat kell lezárni, hetekre.
Arról nem is beszélve, hogy vonalakat kell bezárni, százmilliós fejlesztések után, mert néhány száz milliót szeretnének spórolni rajtuk!
Ha kell, tudok linkelgetni, de google a barátod!
Nem vitatom el, hogy van egy ilyen hatása a versenysportoknak (sőt szerintem a sikereknek a kollektív mentális egészségre is van valamennyi pozitív hatásuk), de van sok más tényező ami hat a sportolási kedvre.
Biztosan készült már a témáról komolyabb ökonometriai elemzés, szóval most csak nagyon felületesen Eurostat adatokkal összevetve a sporttal kapcsolatos kiadásokat a rendszeres aerob és anaerob testmozgást végzők arányával:
Látszik, hogy kb. az EU átlagot hozzuk, de lényegesen nagyobb arányú kiadás mellett (illetve az egész uniót tekintve elég gyenge kapcsolatokat jeleznek a determinációs együtthatók).
Hogy mondjak valami konkrét példát a többi tényezőre, logikusan hangzik hogy a szabadidős tevékenységeknek köze van a rendelkezésre álló szabadidőhöz. A testmozgás népszerűségét összevetve az átlagos heti munkaórákkal az aerob testmozgás esetében némileg erősebb a kapcsolat. Ez például jelenthet egy olyan korlátot ami miatt a sportokkal kapcsolatos egységnyi állami ráfordítás kevésbé lesz hatékony, mint más országokban ahol az embereknek több szabadidejük van.
Ha már így a témánál vagyunk, ugye a visszatérő toposz az, hogy sokat költünk sportra, de valójában a kultúrával és vallásügyekkel kapcsolatos kormányzati kiadásaink is arányaiban sokkal magasabbak mint az EU átlag (a közmédiával kapcsolatos kiadások pedig a másik visszatérő toposszal szemben arányaiban nem magasak).
Egyetértve a többivel, a "köz"médiával kapcsolatban azért érdemes lenne megvizsgálni a nézettségi, olvasottsági, hallgatottsági adatokat, és azok alakulását a propaganda terjedése óta!Nem vitatom el, hogy van egy ilyen hatása a versenysportoknak (sőt szerintem a sikereknek a kollektív mentális egészségre is van valamennyi pozitív hatásuk), de van sok más tényező ami hat a sportolási kedvre.
Biztosan készült már a témáról komolyabb ökonometriai elemzés, szóval most csak nagyon felületesen Eurostat adatokkal összevetve a sporttal kapcsolatos kiadásokat a rendszeres aerob és anaerob testmozgást végzők arányával:
Látszik, hogy kb. az EU átlagot hozzuk, de lényegesen nagyobb arányú kiadás mellett (illetve az egész uniót tekintve elég gyenge kapcsolatokat jeleznek a determinációs együtthatók).
Hogy mondjak valami konkrét példát a többi tényezőre, logikusan hangzik hogy a szabadidős tevékenységeknek köze van a rendelkezésre álló szabadidőhöz. A testmozgás népszerűségét összevetve az átlagos heti munkaórákkal az aerob testmozgás esetében némileg erősebb a kapcsolat. Ez például jelenthet egy olyan korlátot ami miatt a sportokkal kapcsolatos egységnyi állami ráfordítás kevésbé lesz hatékony, mint más országokban ahol az embereknek több szabadidejük van.
Ha már így a témánál vagyunk, ugye a visszatérő toposz az, hogy sokat költünk sportra, de valójában a kultúrával és vallásügyekkel kapcsolatos kormányzati kiadásaink is arányaiban sokkal magasabbak mint az EU átlag (a közmédiával kapcsolatos kiadások pedig a másik visszatérő toposszal szemben arányaiban nem magasak).
Már a jobboldali szavazók nagy része sem kíváncsi erre a sok semmitmondó, hazug, félrevezető, valósággal sokszor köszönőviszonyban sem lévő, 0-hoz közelítő hírértékkel rendelkező "tartalomra"!
Nyilván minden statisztika tükröz valamit , valahogyan ! A nyugattal való összehasonlítás ugye alapból sántít hiszen ott nem szocializmus és folyamatos volt a fejlődés ! A valós képhez nem csak 2019-ig kell vissza menni mert igazából a sport finanszírozása ilyen mértékben csak 2010 utántól pörgött fel ! A hatékonyság és a szabadidő szintén kelet Európai sajátosság ! Én azt látom a környezetembe , hogy mostanában jóval többen sportolnak mint mondjuk 15 éve !Nem vitatom el, hogy van egy ilyen hatása a versenysportoknak (sőt szerintem a sikereknek a kollektív mentális egészségre is van valamennyi pozitív hatásuk), de van sok más tényező ami hat a sportolási kedvre.
Biztosan készült már a témáról komolyabb ökonometriai elemzés, szóval most csak nagyon felületesen Eurostat adatokkal összevetve a sporttal kapcsolatos kiadásokat a rendszeres aerob és anaerob testmozgást végzők arányával:
Látszik, hogy kb. az EU átlagot hozzuk, de lényegesen nagyobb arányú kiadás mellett (illetve az egész uniót tekintve elég gyenge kapcsolatokat jeleznek a determinációs együtthatók).
Hogy mondjak valami konkrét példát a többi tényezőre, logikusan hangzik hogy a szabadidős tevékenységeknek köze van a rendelkezésre álló szabadidőhöz. A testmozgás népszerűségét összevetve az átlagos heti munkaórákkal az aerob testmozgás esetében némileg erősebb a kapcsolat. Ez például jelenthet egy olyan korlátot ami miatt a sportokkal kapcsolatos egységnyi állami ráfordítás kevésbé lesz hatékony, mint más országokban ahol az embereknek több szabadidejük van.
Ha már így a témánál vagyunk, ugye a visszatérő toposz az, hogy sokat költünk sportra, de valójában a kultúrával és vallásügyekkel kapcsolatos kormányzati kiadásaink is arányaiban sokkal magasabbak mint az EU átlag (a közmédiával kapcsolatos kiadások pedig a másik visszatérő toposszal szemben arányaiban nem magasak).
T
Törölt tag
Guest
Én azért kívancsi vagyok, hogy egy 2000/2022 es viszonylatban a kis zöld pont hol van., mert gyaníthatóan erősen jobbra tolódást lehetne a zöld pontban észrevenni.Nem vitatom el, hogy van egy ilyen hatása a versenysportoknak (sőt szerintem a sikereknek a kollektív mentális egészségre is van valamennyi pozitív hatásuk), de van sok más tényező ami hat a sportolási kedvre.
Biztosan készült már a témáról komolyabb ökonometriai elemzés, szóval most csak nagyon felületesen Eurostat adatokkal összevetve a sporttal kapcsolatos kiadásokat a rendszeres aerob és anaerob testmozgást végzők arányával:
Látszik, hogy kb. az EU átlagot hozzuk, de lényegesen nagyobb arányú kiadás mellett (illetve az egész uniót tekintve elég gyenge kapcsolatokat jeleznek a determinációs együtthatók).
Hogy mondjak valami konkrét példát a többi tényezőre, logikusan hangzik hogy a szabadidős tevékenységeknek köze van a rendelkezésre álló szabadidőhöz. A testmozgás népszerűségét összevetve az átlagos heti munkaórákkal az aerob testmozgás esetében némileg erősebb a kapcsolat. Ez például jelenthet egy olyan korlátot ami miatt a sportokkal kapcsolatos egységnyi állami ráfordítás kevésbé lesz hatékony, mint más országokban ahol az embereknek több szabadidejük van.
Ha már így a témánál vagyunk, ugye a visszatérő toposz az, hogy sokat költünk sportra, de valójában a kultúrával és vallásügyekkel kapcsolatos kormányzati kiadásaink is arányaiban sokkal magasabbak mint az EU átlag (a közmédiával kapcsolatos kiadások pedig a másik visszatérő toposszal szemben arányaiban nem magasak).
T
Törölt tag
Guest
Ööö.
Ha senki nem kíváncsi rá, akkor vajon milyen problémát vél felfedezni az EU?
Mondjuk az arányaiban jóval magasabb kiadásokat, látva a grafikonokat, miközben csak az egyre szaporodó különadókkal próbálják ezeket is finanszírozni?Ööö.
Ha senki nem kíváncsi rá, akkor vajon milyen problémát vél felfedezni az EU?
Lehet hogy mondjuk a vallással, sporttal kapcsolatban is? Nyugaton szerintem nem annyira jellemzőek például, az egyházi fenntartású futball stadionok, de lehet hogy csak én vagyok tudatlan.
Így kell profitot szerezni stadionüzemeltetésből: egyházi pénzzel minden könnyebb
A tulajdonos Szeged-Csanádi Egyházmegyétől próbáltuk megtudni, mennyit költöttek a tavaly augusztus óta működő Szent Gellért Fórum üzemeltetésére, és vajon ki teszi el az ebből származó hasznot. Nehéz meghúzni a határt a vallási tevékenységet megillető titkosság és az üzleti tevékenység között...
m.hvg.hu
Arra én is. Amit így EU-s egészségügyi felmérések alapján tudok mutatni az a 2014 és 2019 közötti változás (sportfinanszírozás 2016-os évtől emelkedett meg szóval pont jó ez a két időpont).
Egyszerűség kedvéért csak Magyarországot és az uniós átlagot mutatva egy változásokat tekintve arányos ábrán:
Bizony volt (van?) egy felzárkózás.
T
Törölt tag
Guest
És az a baj, hogy az a leépülés, ami annak idején a rendszerváltást követő időket jellemezte annyira betett a tömegsportnak is, hogy abból kihúzni csak jelentős befektetéssel lehet. Az nyilvánvaló, hogy nem lehet semmiképp arányosságról beszélni. Egységnyi pénz belepumpálása nem jelent automatikusanArra én is. Amit így EU-s egészségügyi felmérések alapján tudok mutatni az a 2014 és 2019 közötti változás (sportfinanszírozás 2016-os évtől emelkedett meg szóval pont jó ez a két időpont).
Egyszerűség kedvéért csak Magyarországot és az uniós átlagot mutatva egy változásokat tekintve arányos ábrán:
Bizony volt (van?) egy felzárkózás.
egységnyi teljesítmény, népszerűség erősödést.
Gyorsan tegyük hozzá, hogy az élsport támogatásában jelentősen benne van a propaganda, szórakoztatás, és nacionalista érzelmek erősítése is.
Ugyanakkor sikeres élsport nélkül megette a fene az olyan tömegsport mozgalmakat, mint a Bozsik, vagy az Úszó Nemzet program.
A Bozsik programban is lehet hallani innen-onnan hatalmas dilettantizmusról, ugyanakkor ha ez nem lenne, akkor nem lennének pályák, ahol a kölykök rőghatnák szét a bőrt. És érdekes, hogy tényleg nagyon sok kisrác, kislány eljár focira, jégkorongozni, evezni. Ha nálunk nem is olyanok a kölykök, de az ismerős családoktól sorban jönnek vissza az infók, hogy mennyien járnak rendszeresen edzésekre, és többen már igazolt sportolók.
T
Törölt tag
Guest
Hja, csak nem ott.
A Budapesti reptér irgalmatlan pénzt kezdett el fialni az üzemeltetőnek.
A Covid előtti utolsó teljes évben (2019) 29,1Mrd HUF adózott nyeresége volt.
Mindezt úgy, hogy ugyan költöttek rá valamennyit, de a bővülés nem a saját eredményük volt, hanem az ország nemzetközi turizmust erősítő költései generálnak egyre több utazót. És még mindig van benne potenciál. És érthetően a Magyar Kormánynak nem tetszik, hogy a hazai befektetés gyümölcsét külföldi befektetők lapátolják ki az országból.
Tehát ez egy "kihagyni vétek" üzlet.
Most sincs rá elegendő pénzünk, de legalább így már turizmusba fektetett milliárdok nagyobb része (valamint az irányítói jogok) hazai kézbe kerülnek.
Ekkora profitért érdemes befektetni 1500 milliárd forintot? Ez 2%-os hozam. Miközben az EUR államadósságra 4-5 %-ot fizetünk?
Egyrészt tüntethetett el nyereséget
Másrész stratégiai fontosságú
Harmadrész úgy tudom, hogy gátolták a vasúti megálló létrehozását, amivel be lehetne kötni a tömegközlekedésbe
Mondjuk én előbb szétadóztattam volna és amikor már szabadultak volna tőle, akkor vettem volna meg.
Hm. Akkor az eddigi befektetetők miért nem adták el? Ha ennyire lópikula hasznot hozott, miért kell már évek óta tárgyalni velük? Zavar van az erőben.