Nem vitatom el, hogy van egy ilyen hatása a versenysportoknak (sőt szerintem a sikereknek a kollektív mentális egészségre is van valamennyi pozitív hatásuk), de van sok más tényező ami hat a sportolási kedvre.
Biztosan készült már a témáról komolyabb ökonometriai elemzés, szóval most csak nagyon felületesen Eurostat adatokkal összevetve a sporttal kapcsolatos kiadásokat a rendszeres aerob és anaerob testmozgást végzők arányával:
Látszik, hogy kb. az EU átlagot hozzuk, de lényegesen nagyobb arányú kiadás mellett (illetve az egész uniót tekintve elég gyenge kapcsolatokat jeleznek a determinációs együtthatók).
Hogy mondjak valami konkrét példát a többi tényezőre, logikusan hangzik hogy a szabadidős tevékenységeknek köze van a rendelkezésre álló szabadidőhöz. A testmozgás népszerűségét összevetve az átlagos heti munkaórákkal az aerob testmozgás esetében némileg erősebb a kapcsolat. Ez például jelenthet egy olyan korlátot ami miatt a sportokkal kapcsolatos egységnyi állami ráfordítás kevésbé lesz hatékony, mint más országokban ahol az embereknek több szabadidejük van.
Ha már így a témánál vagyunk, ugye a visszatérő toposz az, hogy sokat költünk sportra, de valójában a kultúrával és vallásügyekkel kapcsolatos kormányzati kiadásaink is arányaiban sokkal magasabbak mint az EU átlag (a közmédiával kapcsolatos kiadások pedig a másik visszatérő toposszal szemben arányaiban nem magasak).