A pénz világa

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

ZRÍNYI 20!026

Well-Known Member
2017. szeptember 20.
2 146
4 241
113
hogyne lenne magas az infláció nállunk amikor a termékek javarésze külföldről érkezik. a kereskedelmi láncok külföldi kézen... stb.
Amikor a sokkal finomabb Zott tejföl olcsóbb, mint az íztelen Coop-os, nem fogom a drágábbat választani, csak azért, mert magyar.
Pedig én megtehetném, de az emberek többsége nem!
Egyébként pedig a magyar multik (CBA, COOP...) drágábbak, mint a külföldiek (LIDL, Penny, ALDI...). Ugyanazt a terméket is drágábban adják, nem is beszélve a sajátmárkás termékekről!
Ha két hasonló árú, minőségű termék közül kell választanom, a magyart választom. De hogy drágább is, és a minősége is rosszabb mint a külföldinek, azt már nem nyelem be!
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 093
33 209
113
Amikor a sokkal finomabb Zott tejföl olcsóbb, mint az íztelen Coop-os, nem fogom a drágábbat választani, csak azért, mert magyar.
Pedig én megtehetném, de az emberek többsége nem!
Egyébként pedig a magyar multik (CBA, COOP...) drágábbak, mint a külföldiek (LIDL, Penny, ALDI...). Ugyanazt a terméket is drágábban adják, nem is beszélve a sajátmárkás termékekről!
Ha két hasonló árú, minőségű termék közül kell választanom, a magyart választom. De hogy drágább is, és a minősége is rosszabb mint a külföldinek, azt már nem nyelem be!
Igazábol nyugaton nincs tejföl,nem is gyártanak.Ahogy túró sincs.Hasonló dolgok előfordulnak,de olyasmi,mit mi tejfölnek és túronak mondanánk,nincs.
És mégdurvább,ha a külföldi árakat veted össze a magyarral.Mondjuk Lidl.Félkilós kenyér német Lidl,90 Cent-magyar 500+ Ft.Milchbröthet most már van nálunk is,1000Ft,kint 1,70-1,90E,és ráadásul a kinti porció nagyobb.
NERgombák minden szart megmagyaráznak,szétkenik a trágyájukat.A lopás,a fedezetlen pénzkibocsájtás,és az iszonyú magas adó,a rossz,hazaáruló rablópolitika a magyar infláció mértékének oka.
 

DTheo

Well-Known Member
2020. augusztus 20.
1 158
3 434
113
II.
Kis megszakítással folytatva. A könnyebb átláthatóság kedvéért, az egyik grafikont ismét beilleszteném (portfóliós cikkből).
az-inflacios-folyamatok-az-euroovezetben-es-az-egyesult-allamokban-638885.jpg


2021 júniusa, júliusa egy nagyon fontos időpontnak gondolom az inflációt euróövezeti infláció, így a magyar infláció kapcsán is (bár nem teljes az átfedés).
Még egyszer. Ekkor a ~legerősebb az euró a dollárhoz képest, ekkor éri el új csúcsát a TTF-es gázár, s rég nem látott magasságban az olaj ára. Ezek csak a COVID utáni felpattanáshoz, illetőleg a nagyon erős fiskális és monetáris lépésekhez, illetőleg az ellátási láncok zavaraihoz köthetők. Az ukrán háború 2022 február 24.-én kezdődik, de Európában ennek az előszeleit; vagy 2021 augusztus végéhez lehet kötni, mikor is az oroszok elkezdtek játszani a gáz árával; vagy legkésőbb az usa figyelmeztetéseihez ~novembertől, amelyek az előző hatást felerősítették.
Persze az igazsághoz hozzátartozik az, hogy az eu következetesen rossz energiapolitikát folytatott, legkésőbb a fukushimai baleset óta. Ezzel kapcsolatos cikk '21 novemberéből:

A fenti ábrán nagyon jól látszik, hogy 2021 nyarán lépi át az euróövezeti infláció az EKB 2%-os célját, a maginfláció, pedig ~1% környékén mozgott.
A háború kitöréséig a háborútól való félelemről, az ellátásiláncok zavarairól és a fiskális stimulusokról beszélhetünk (utóbbiról bővebben beszélnek/írnak a korrábban linkelt portfóliós cikkekben). Az ellátásiláncok zavarainak mértéke '21 őszére soha nem látott magasságokba emelkedik (van egy úgynevezett global container freight rate index, ami '21 szeptemberében éri el a csúcsát 10400 dollárral ez két évvel korábban 1262 dolláron állt - itt meg kell említeni, hogy ez csak egy összevont index, akit érdekel külön rákereshet, pl egy Shanghai-LA 12000 dollár is volt, s szintén ebben a hónapban volt a csúcson, míg mondjuk egy New York-Rotterdam valamivel 1300 dollár felett tetőzött):
"Egyelőre semmi jele annak, hogy a világ logisztikai rendszere a – koronavírus-járvány kitörése óta szinte állandósult – káosz rendezése felé haladna, épp ellenkezőleg, a helyzet egyelőre tovább romlik. A világ legjelentősebb kikötőiben jellemzően inkább nő, mint csökken a várakozási idő, amely után a konténerszállító hajók partra tehetik rakományukat."
Magyarán úgy érkezünk meg a háborúhoz, hogy a helyzet ezen a téren semmit nem javult
Jól látható a fenti ábrán, hogy a háború kitörésének idejére az euróövezeti infláció már 7% feletti, de a maginfláció még 3% alatt alakul, a különbséget az energiahordozók árának alakulása okozza. Az augusztus végi 50 eurós TTF-ár a háború előtti időszakra ~60%-os drágulással 80 euró környékére kúszott, a Brent ára ~72 dollárról ~92 dollárra drágult ('22 február 3. hetének átlagára).

Itt azt is érdemes megjegyezni, hogy az EKB kamatemelései 2022 júliusában indultak el, azért nem hamarabb, mert az európai ipar számára egyrészt szükség volt a gyenge euróra, hogy segítse az exportot, de egyben a nagyon gyenge euró megdrágította az akkor már rettenetes drága energiahordozók importját (eur/usd árfolyamra érdemes rápillantani).
'22 június elejére lényegében visszatalált 80 euró környékére (korábbi magasabb szintekről - ugye ekkor derült ki végérvényesen, hogy nem lesz szankció az orosz gázon), ez júliusban már 160-190 eurós árakat jelentett heti átlagban.

A már linkelt uniós cikkből további két grafikon (sajnálatos módon el van egy kicsit csúszva, így kicsit nehezebben követhető):
Az energiahordozók eu-s importja euróban:
EU_imports_of_energy_products_by_partner%2C_2019-I_to_2023-II_abs.png

Az adott országok részesedése az importon belül:
EU_imports_of_energy_products_by_partner%2C_2019-I_to_2023-II_share.png

Jól látható, hogy a piac nem kímélt senkit. Például érdemes egy pillantást vetni az usa számaira. '21 harmadik negyedéve és '22 harmadik negyedéve között piaci részesedését ~4%-al, azaz 50%-al emelte, de az ebből származó bevételei közel négyszereződtek.
Az olajársapka velünk él, de egy időben ezek a derék uniós vezetők gázársapkát is szerettek volna, pedig megmondták előtte, jó félévvel, hogy könnyedén helyettesítjük majd az orosz gázt, csak azt elfelejtették közölni, hogy ahhoz évek, meleg telek és jól feltöltött gáztárolók kellenek, de egy időben még az orosz gáz importjának teljes tilalma (vezetékes+lng) is felmerült, bár a csúcsra augusztusban ért, amikor is volt olyan nap, hogy majdnem 350 eur/kwh-ra sikerült az árakat feltornázni; amiként arról sem szabad megfeledkezni, hogy az elmúlt évek Brent csúcsát azaz időszak tartja, amikor is az orosz olaj teljes betiltásával riogatták a piacokat ('22 június).

Meg kell említeni még hogy ez időtájt volt, hogy az európai ipar szereplői sorra szüneteltették termelésüket az elszálló gáz és áramárak miatt (utóbbiról is lehetne bővebben írni).
Itthon a mandiner szemlézte az írást:
"...leállt Európa alumínium- és cinkgyártásának fele, köztük a német Arcelor Mittal, Európa legnagyobb acélgyára. A gáz- és áramexportőr Norvégiában az Alcoa alumíniumipari óriás egy kohójában harmadával fogja vissza a termelést. A világ legnagyobb cinkgyártója, a holland Nyrstar határozatlan időre felfüggesztette termelését, sőt, még a német Hakle vécépapírgyár is csődbe jutott.

„A krízisben bizonyos mértékben az európai szankciók ütnek vissza, amelyeknek Moszkvát kellett volna büntetniük Ukrajna inváziójáért.
A fájdalom azonban aláásta az európai cégek bizalmát, illetve tervezési képességüket”

Visszatérve.
Mindezek jelentősen befolyásolták az inflációspályát, de ez csak a jéghegy csúcsa. Látható, hogy az európai maginflációs csúcs egyáltalán nem esik egybe a gáz és brent csúcsaival. Említettem volt, úgy érkeztünk meg a háborúhoz, hogy az ellátási láncok zavarai nagyon jelentősek voltak, erre jött rá a tavaly kivetett több ezer uniós szankció (termékekre, továbbá cégekre és személyekre - nem a legújabb kiadás, ha jól tudom, de azt hiszem 99%-a rajta van). Ezek a szankciók, főleg a SWIFT-rendszerből történő kizárás, egyszerűen nem csak zavarokat okozott, hanem szabályszerűen elvágta az ellátási láncokat. Itt ne csak arra gondoljanak, hogy pl. a finnek így majd máshonnan szereznek fát és kész, hanem ez egy láncreakciót indított el (tovagyűrűző hatásokat, ha így jobban tetszik), itt a köztes/félkésztermékekre kell elsősorban gondolni. Magyarán az orosz-ukrán importból csak példaként a lengyelek csak félkésztermékeket készítettek egy-egy adott termék esetén, amit más uniós országokba - mondjuk a németekhez - értékesítettek további feldolgozásra, így a szankciók közvetett hatása a német céget is érintette, mert a korábbi beszállítója nem tudott termelni. Az eleve túlterhelt tengeri szállítmányozási útvonalakat, európai kikötőket, tovább kellett terhelni, mert ami addig szárazföldön bejött ezen országokból, azt is ugyebár ily módon kellett kiváltani.
A szankciók azon országoknak fájtak jobban, ahol a gazdasági kapcsolatok szorosabbak voltak az oroszokkal és ukránokkal, mert nem szabad feledni, hogy itt az ukrán ipar óriási károkat szenvedett el. Általánosságban leírható, hogy egy-egy ország földrajzilag minél közelebb helyezkedett el a háborúban résztvevő országokhoz (sőt még Fehéroroszországot is ide vehetjük) a gazdasága annál nagyobb károkat szenvedett, s ezen országokban az infláció is jelentősebb volt, akár az energiahordozók tekintetében is, mert nemcsak a holland gáztőzsde létezik Európában (de ezt tekintik irányadónak), továbbá energetikai infrastruktúrákat sem lehet varázsütésre létrehozni.
Nekünk is sokszor megüzenik, hogy váljunk le az orosz energiahordozókról. Rendben, de hogyan (ehhez pénz kell), de a mikorra még fontosabb kérdés (az idő nem megvehető), ezért nem értem a toleranciabajnok objektíveket, hogy legalább ilyen helyzetekben kellene legalább megértés, de inkább támogatást adniuk kapcsolataikon keresztül, mert vannak ügyek amelyek felül kell írják a pártérdekeket.

Az euróövezeti maginflációs csúcshoz, ami ugye '23 tavaszára következett be, tehát nemcsak az energiaárak elszállása, hanem a további szankciók, a még erősebben fellépő ellátási problémák, és az EKB monetáris politikája is hozzátársult, melyet nem is biztos, hogy sokkal jobban lehetett volna csinálni ebben az időszakban, a korábban már említett okok miatt.

Így is hosszú lett (külker adatokra se tértem ki), remélem nem lett annyira rossz és unalmas, a hibáimat pedig nyugodtan javítsák ki.

ui.: 3 napja voltam a lidl-ben. 279 forint volt félkiló kenyér.
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
21 891
35 363
113
Amikor a sokkal finomabb Zott tejföl olcsóbb, mint az íztelen Coop-os, nem fogom a drágábbat választani, csak azért, mert magyar.
Pedig én megtehetném, de az emberek többsége nem!
Egyébként pedig a magyar multik (CBA, COOP...) drágábbak, mint a külföldiek (LIDL, Penny, ALDI...). Ugyanazt a terméket is drágábban adják, nem is beszélve a sajátmárkás termékekről!
Ha két hasonló árú, minőségű termék közül kell választanom, a magyart választom. De hogy drágább is, és a minősége is rosszabb mint a külföldinek, azt már nem nyelem be!
ne a coop osal hasonlítsd a zott ot a coopos terméket szerintem a tesco sajátmárkással kell összehasonlítani.
 
  • Tetszik
Reactions: kétkedő

ZRÍNYI 20!026

Well-Known Member
2017. szeptember 20.
2 146
4 241
113
A jövedelmük hány %-át takarítják még az emberek EU országonként
Beleillik ebbe a képbe:


Annyi csak a bibi, hogy nem az átlag magyar, hanem pár NER-es rendelkezik a megtakarítások túlnyomó részével.
 

perceptron

Well-Known Member
2023. június 15.
4 804
8 704
113
Igazábol nyugaton nincs tejföl,nem is gyártanak.Ahogy túró sincs.Hasonló dolgok előfordulnak,de olyasmi,mit mi tejfölnek és túronak mondanánk,nincs.
Hogy mi van...? o_Oo_Oo_O

Tejföl kb minden országban van, ahol valaha jártam. Eltérés általában csak zsírtartalomban, amiben a magyar vezető helyen áll, de amúgy van a magyarnál zsírosabb is, lasd crème (fraîche) epassie a francia konyhában, ami már 35-40% között mozog. Az amerikai sour cream is nagyon finom, csak sokkal-sokkal kevesebb benne a zsír.
A cottage cheese meg túró, csak adnak hozzá tejszínt.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 093
33 209
113
Hogy mi van...? o_Oo_Oo_O

Tejföl kb minden országban van, ahol valaha jártam. Eltérés általában csak zsírtartalomban, amiben a magyar vezető helyen áll, de amúgy van a magyarnál zsírosabb is, lasd crème (fraîche) epassie a francia konyhában, ami már 35-40% között mozog. Az amerikai sour cream is nagyon finom, csak sokkal-sokkal kevesebb benne a zsír.
A cottage cheese meg túró, csak adnak hozzá tejszínt.
Egyik sem olyan,mint a magyar tejföl,csak hasonlit hozzá.
Cottage Cheese és a frischkase is hasonlit a túróra,de sajtfélék,nem túró.
 
  • Vicces
Reactions: Irsai Olivér

Irsai Olivér

Well-Known Member
2019. június 7.
1 769
5 947
113
Hogy mi van...? o_Oo_Oo_O

Tejföl kb minden országban van, ahol valaha jártam. Eltérés általában csak zsírtartalomban, amiben a magyar vezető helyen áll, de amúgy van a magyarnál zsírosabb is, lasd crème (fraîche) epassie a francia konyhában, ami már 35-40% között mozog. Az amerikai sour cream is nagyon finom, csak sokkal-sokkal kevesebb benne a zsír.
A cottage cheese meg túró, csak adnak hozzá tejszínt.
Annyi kiegészítéssel, hogy a crème fraîche légère 15% gm, az entière 30% gm és általában ez a plafon. Vannak persze különlegességek, mint pl az isigny-i, ami 40, de ez inkább a kivétel.
Szóval, ha a legszélesebb körben használt könnyű változatot használod, az éppen semmiben nem különbözik a mi tejfölünktől.
 

DTheo

Well-Known Member
2020. augusztus 20.
1 158
3 434
113
Kerestem a helyét. Remélem itt nem lesz rossz helyen.

Érdekes kis olvasmány (igaz még nem értem a végére):
 

Terminator

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
2010. április 19.
39 736
76 829
113
egy kis bezzeg Ausztria ...

Ausztria államadossága a covid óta jelentősen megugrott, az Európai Unio országai közül az 5.-ik helyen tart, megelőzve olyan országokat mint Görögország , Spanyolország, ( Magyarország a 18.-ik a listán)

Számszerüsítve 367 Mrd Eur, egy főre vetítve 49660 eur, ha a munkavállalókra számítjuk akkor 82806 eur / fő, és a számláló pörög rendesen...
231127-schulden-grafik.jpg
 

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
26 564
93 947
113

ronis

Well-Known Member
2022. március 23.
197
1 130
93
Már beleszámolta az illegális bevándorlókat is. 9.000 euró adósságot fejenként levesznek aZ őslakosok válláról. :D
elgondolkoztató hogy milyen rossz gazdái vannak-voltak az országnak akik ilyen rosszul sáfárkodnak

a linkben alatta leírtak is elég beszédesek :

" Közeleg a következő államadósság-válság? Az EKB vitatott zéró kamatpolitikája miatt az államadósság kamatai az elmúlt 10 évben meredeken estek, idén azonban ez a tendencia megfordul.

2022-ben a köztársaság mintegy 4 milliárd euró kamatot fizetett az államadósság után, a következő 3 évben a Költségvetési Tanács becslése szerint 9 milliárdra nőhet a kamatteher.

Az emelkedő kamatlábak kisebb mozgásteret jelentenek a költségvetésben, és az erősen eladósodott euróállamok új államadósság-válságba csúszhatnak, ha a kamatok továbbra is magasak maradnak.

Az államadósság kamatai azonban csak csekély hatással vannak a csődbe ment államok költségvetési fegyelmére, mivel az EKB a kamatszinten túl aktívan beavatkozik a kötvénypiacokon, hogy megmentse az erősen eladósodott euróállamokat más államok rovására."
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby

DTheo

Well-Known Member
2020. augusztus 20.
1 158
3 434
113
A globalizáció korszaka lezárult. Ez legkésőbb a háborúval következett be.

A protekcionizmus korszaka virradt.
Az eljövendő karbon vámos rendszer az európai ipar védelmében jött létre. Természetesen nyers- és félkésztermékek esetén ez jobban lesz "támogatva", hogy a magas hozzáadottértékű munkát támogassa.
Mondhatnánk, hogy majd a robotika, a "nagy reménység", s az AI ki fogja küszöbölni a "zöld" átmenetig tartó időszakot, s majd mikor "nulla" lesz az energiaköltség, akkor Kína még mindig nem ér utol minket. De az igazság az, hogy az ipari robotok számában is le vagyunk maradva, s a "humán erőforrás" sem váltható ki kellő ütemben, hogy érdemleges szereplők maradjunk.

S a legvégén, dédunokáink korában - mikor majd Afrika is megelőz -, majd bamba pofával nézhetünk az új kapukra - egy gyarmatként.