A pénz világa

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

misinator

Well-Known Member
2011. október 5.
4 665
13 063
113
Pont ez a lényeg, hogy telextől ilyen ügyben milyen propagandát várnál?
A telex ellenzéki.
Az ellenzéki (média) lét meg a "minél rosszabb, annál jobb" szemlélet szerint ténykedik.
Nem volt ez másként akkor sem, amikor a Fidesz volt ellenzékben.

Valamiért átsiklottál a hozzászólásom lényegén.
Én a pénztárcámnak hiszek, az meg meglepő módon egyezik a telex fanyalgásával.
Ha majd az enyém lesz Lölő és tettestársai pénze, engem sem fog érdekelni a bevásárlói kosár inflációja.
Nem atomfizika ez.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 819
47 127
113
A telex ellenzéki.
Az ellenzéki (média) lét meg a "minél rosszabb, annál jobb" szemlélet szerint ténykedik.
Nem volt ez másként akkor sem, amikor a Fidesz volt ellenzékben.

Valamiért átsiklottál a hozzászólásom lényegén.
Én a pénztárcámnak hiszek, az meg meglepő módon egyezik a telex fanyalgásával.
Ha majd az enyém lesz Lölő és tettestársai pénze, engem sem fog érdekelni a bevásárlói kosár inflációja.
Nem atomfizika ez.
De pont ez az! A fanyalgást csak azért tették bele, mert muszáj nekik.
Miközben a cikk fő mondanivalója, hogy le vannak döbbenve.
 

misinator

Well-Known Member
2011. október 5.
4 665
13 063
113
Akkor most a grafikonokat elhiszed, mert ellenzéki oldal és inkább belpol. :D

Mivel továbbra sem tudsz elfogulatlan magyarázattal szolgálni arra, hogy miért ekkora mértékű a magyar infláció az utóbbi években és miért ennyivel magasabb, mint a környezetünkben, hát megpróbálod elterelni a kommunikációt ezekről a tényekről.
Kár volt belinkelned az ábrákat, mert nálam kontraproduktív lett.

Na jó éjt.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 819
47 127
113
Mivel továbbra sem tudsz elfogulatlan magyarázattal szolgálni arra, hogy miért ekkora mértékű a magyar infláció az utóbbi években és miért ennyivel magasabb, mint a környezetünkben, hát megpróbálod elterelni a kommunikációt ezekről a tényekről.
Kár volt belinkelned az ábrákat, mert nálam kontraproduktív lett.

Na jó éjt.
Mennyivel magasabb?
 

ZRÍNYI 20!026

Well-Known Member
2017. szeptember 20.
2 516
5 459
113
Mennyivel magasabb?

Igaz, hogy szerinted elfogultak, de KSH, EUROSTAT adatokat publikáltak!
Nyilván a köz(bulvár)médiában ilyen összevetést nem adnak le, mert akkor másnap a fél szerkesztőséget kib.sszák.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 819
47 127
113

Igaz, hogy szerinted elfogultak, de KSH, EUROSTAT adatokat publikáltak!
Nyilván a köz(bulvár)médiában ilyen összevetést nem adnak le, mert akkor másnap a fél szerkesztőséget kib.sszák.
Olvasd már el, hogy mire kérdeztem rá!
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 819
47 127
113
Gondolom a cikkbe nem olvastál bele.
Ezzel elboldogulsz?

Tehát még egyszer. Mire volt a visszakérdésem, hogy:
Mennyivel magasabb?

Ennyi segítséget nem szoktak adni a PISA teszten, de lásd kivel van dolgod. Ebben keresd a választ:
Mivel továbbra sem tudsz elfogulatlan magyarázattal szolgálni arra, hogy miért ekkora mértékű a magyar infláció az utóbbi években és miért ennyivel magasabb, mint a környezetünkben, hát megpróbálod elterelni a kommunikációt ezekről a tényekről.
Kár volt belinkelned az ábrákat, mert nálam kontraproduktív lett.

Na jó éjt.
 

ZRÍNYI 20!026

Well-Known Member
2017. szeptember 20.
2 516
5 459
113
Tehát még egyszer. Mire volt a visszakérdésem, hogy:


Ennyi segítséget nem szoktak adni a PISA teszten, de lásd kivel van dolgod. Ebben keresd a választ:
Nálunk 9,9% volt az infláció, az eurozóna átlaga pedig 2,9%. De volt ott táblázat európai országokra bontva is!
Ha nem tudod kiszámolni a különbséget, akkor neked kell segítséget kérned egy általános iskolai tanulótól!
A kérdésre pedig, ami neked szól misinatortól, hadd ne én válaszoljak!
Ennyire lusta nem lehetsz!
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 819
47 127
113
Nálunk 9,9% volt az infláció, az eurozóna átlaga pedig 2,9%. De volt ott táblázat európai országokra bontva is!
Ha nem tudod kiszámolni a különbséget, akkor neked kell segítséget kérned egy általános iskolai tanulótól!
A kérdésre pedig, ami neked szól misinatortól, hadd ne én válaszoljak!
Ennyire lusta nem lehetsz!
Úgy látom nem úszom meg, hogy "hangosan szótagolva" fel ne kelljen neked olvasni.
hogy miért ekkora mértékű a magyar infláció az utóbbi években és miért ennyivel magasabb, mint a környezetünkben
A beszélgetés, amibe hívatlanul és irrelevánsan bele nem kotyogtál arról szólt, hogy a telex általam linkelt cikkében fanyalgásképpen betették a végére, hogy bezzeg a 2 éves görgetett infláció meg 33% volt.
Erre megjegyezte @misinator a fentebbi állítását.
Erre én visszakérdeztem, hogy mennyivel nagyobb? (Végig a környezetünkről volt szó!)
Csak mert a lengyeleknél, cseheknél ez a 2 éves adat 27-28% volt.
Tehág nincs nagyságrendi különbség, ráadásul náluk (csehek) van EU-s pénz.
El is táncoljam neked?
 
  • Tetszik
Reactions: BJani and zztop

ZRÍNYI 20!026

Well-Known Member
2017. szeptember 20.
2 516
5 459
113
Úgy látom nem úszom meg, hogy "hangosan szótagolva" fel ne kelljen neked olvasni.

A beszélgetés, amibe hívatlanul és irrelevánsan bele nem kotyogtál arról szólt, hogy a telex általam linkelt cikkében fanyalgásképpen betették a végére, hogy bezzeg a 2 éves görgetett infláció meg 33% volt.
Erre megjegyezte @misinator a fentebbi állítását.
Erre én visszakérdeztem, hogy mennyivel nagyobb? (Végig a környezetünkről volt szó!)
Csak mert a lengyeleknél, cseheknél ez a 2 éves adat 27-28% volt.
Tehág nincs nagyságrendi különbség, ráadásul náluk (csehek) van EU-s pénz.
El is táncoljam neked?
Hát nekem nem úgy tűnik, ahogy te látod!
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 817
67 112
113

"...Majd azt részletezte a regnáló jegybankelnök, hogy a rendszerváltást követően milyen epizódok voltak a magyar gazdaságban: az első remény 1998 és 2002 között csillant fel. Majd érkezett egy „dilettáns” politikai elit, ugyanakkor 2010–2013 között rendbe tették az állam pénzügyeit, majd 2013 után a jegybanki pénzpolitikát. „Ez hozta meg egészen 2019-ig a Trianon utáni 100 év legjobb évtizedét” – írta.

Azonban beütött a világjárvány és az orosz–ukrán háború. Míg az előbbit szerinte „jól védtük ki”, az utóbbi következtében kialakult visszatérő inflációra a „kormány már hibás válaszokat adott”..."


Azért azt is látni kell, hogy 2020-ban, illetve 21 elején nem csak a Covid jött, hanem a Biden-woke csapat és a nyugati ügynökeik összehangolt támadása ellenünk, illetve a szerelemprojektjük, az ukrán konfliktus háborúvá provokálása, ami a szankciók révén elvágott minket Oroszországtól és részben Kínától.
Legfőbb gazdasági partnerünk, Németország is szenved és ebben is hangsúlyos elem az Oroszország elleni szankciós politika, így két tűz közé kerültünk.
Ha nincs Biden, most háború se lenne, woke-globálkapitalista offenzíva se lenne és a Covid után valószínű a magyar infláció se következett volna be.

Mindazok, akik a magyar semlegesség jogosságát vonják kétségbe, mondván, mi mindig ki vagyunk szolgáltatva a nagyok játszmáinak, gondolom most nem akarják a jelenlegi magyar pénzügyi helyzettel kapcsolatos felelősséget kizárólag magunkra hárítani.
 

jani22

Well-Known Member
2016. augusztus 31.
12 653
26 828
113
EZ NEM VICC!

Mivel ide sokan belátogatnak, hátha kell valakinek. :)

2024. évi munkaidő naptár 0 Ft-ért letölthető. E-mailban rögtön megküldik, csak néhány adatot kell megadni.


Így néz ki:

2024_evi_munkaugyi_naptar_munkaugyi_forum.png
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 301
113
hogyne lenne magas az infláció nállunk amikor a termékek javarésze külföldről érkezik. a kereskedelmi láncok külföldi kézen... stb.
ez a pénzszivattyú nyomja a ft os is folyamatosan mert a ft ot eladva eurora váltva költik el a pénzt. a nyitott piacok a kis gazdaságokat tönkreteszik ez van. elvileg ezt kompenzálta volna a magasbb hozáadott értékű munka és termék előállítása de ezek a magasabb hozáadott értékek is külföldi zsebbe vándorolnak mert külföldi üzemek és egyéb települt hazánkba.
Teljes önellátást persze nem tudnánk elérni minden termékből és a nagyfokú igény alacsony hozáadott értékű termékekre lenyomja a fizetéseket ez igaz de a lenyomott fizetésekkel a termékek árai is csökkenhetnek az esztelen euro vásárlás elhagyása nem rontaná folyamatosan a ft értékét ezzel kevesebbet kellene költeni a stabilitásának megtartására amivel pénz lenne megspórólva.... De ez a hajó már elment EU ba ez kivitelezhetetlen.
 

Nber

Well-Known Member
2021. október 15.
2 076
9 503
113
hogyne lenne magas az infláció nállunk amikor a termékek javarésze külföldről érkezik. a kereskedelmi láncok külföldi kézen... stb.
ez a pénzszivattyú nyomja a ft os is folyamatosan mert a ft ot eladva eurora váltva költik el a pénzt. a nyitott piacok a kis gazdaságokat tönkreteszik ez van. elvileg ezt kompenzálta volna a magasbb hozáadott értékű munka és termék előállítása de ezek a magasabb hozáadott értékek is külföldi zsebbe vándorolnak mert külföldi üzemek és egyéb települt hazánkba.
Teljes önellátást persze nem tudnánk elérni minden termékből és a nagyfokú igény alacsony hozáadott értékű termékekre lenyomja a fizetéseket ez igaz de a lenyomott fizetésekkel a termékek árai is csökkenhetnek az esztelen euro vásárlás elhagyása nem rontaná folyamatosan a ft értékét ezzel kevesebbet kellene költeni a stabilitásának megtartására amivel pénz lenne megspórólva.... De ez a hajó már elment EU ba ez kivitelezhetetlen.
Szerintem nagyon szigorúan:
Kajából, energiából, lőszerből kell önellátónak lennünk.
Persze minél többől, annál jobb.
 

DTheo

Well-Known Member
2020. augusztus 20.
1 236
3 530
113
Nálunk 9,9% volt az infláció, az eurozóna átlaga pedig 2,9%. De volt ott táblázat európai országokra bontva is!
Ha nem tudod kiszámolni a különbséget, akkor neked kell segítséget kérned egy általános iskolai tanulótól!
A kérdésre pedig, ami neked szól misinatortól, hadd ne én válaszoljak!
Ennyire lusta nem lehetsz!
Ha visszatekerjük egy kicsit az idő kerekét, akkor azzal találkozhatunk, hogy az ellenzéki sajtó színe-java szinte teljesen ~elképzelhetetlennek tartotta még azt is, hogy decemberre egyszámjegyű inflációt lehet elérni. Alapvetően két dolog lehetséges: 1. Nem értenek hozzá, ahogy az általuk megkérdezett szakértők sem 2. Tudták, hogy ez várható, de inkább a nagyon szélsőséges forgatókönyvek irányába fordultak el.
Egyébként azóta az ~elképzelhetetlen megváltozott, éppen gazdasági szemszögből értelmetlenné transzformálódott ezen objektív médiumoknál. Nem akarok szőrösszívű lenni, ezért ez egyáltalán nem egyedi, s nemhogy arra az oldalra nem szűkíthető, s általánosan leírható a médiumok kapcsán, hogy önkritikát csak igen kivételes esetekben gyakorolnak.

A harmonizált fogyasztói árindex szerint, amiben az eurózóna átlaga 2,9%, s e szerint számolva a magyar infláció 9,6%. Az eltérés nem nagy, de a 2,9%-os adatot, a 9,9%-el nem lehet összehasonlítani.

Mindezeken túl nem ez volt az oka, hogy elkezdtem a hsz-em írását.
Ezek az évesített adatok. Ez azt jelenti, hogy a 2022 december elején kivezetett benzinárstop még a 2023 decemberi inflációs adatra is - igaz már csak nagyon kis mértékben - hatással lesz.
Írnám, hogy az adószűrt maginflációt érdemesebb figyelni, de ez sem jó teljes egészében, ugyanis arról majd csak 2024 augusztusában kaphatunk egy valóban tiszta* képet, mivel az élelmiszerárstoppok 2023 július 31.-ével lettek eltörölve.

Ha a havi változásokat nézzük az infláció esetében már egy sokkal kedvezőbb, a valósághoz közelállóbb képet kaphatunk a magyar inflációval kapcsolatban. Igaz, itt megszokták jegyezni, hogy Magyarországon ezen időszakban nem jellemzőek az érdemi árváltozások. Itt érdemes lenne egyébként feltenni a kérdést:
Mely országokban jellemzőek ilyenkor az érdemi változások?
Lehet vannak ilyen országok, nem tudom, de itt rögtön el is juthat a laikus ember néhány érdekes dologhoz. Egyrészt ennek (esetleges) kiküszöbölése okán szokták mérvadónak tekinteni az éves inflációs adatokat az elemzők. Másrészt ember legyen a talpán, aki követte, hogy 1-1 tagállam éppen mikor-milyen beavatkozásokat hajtott végre, melyek eltérítették az adott országok inflációs számait, azaz, ki, mikor, mekkora, mennyire átfogó élelmiszer/energiatámogatást adott a lakosságnak, a vállalatoknak, vagy éppen az államháztartáshoz tartozó szereplőknek. Ha van is ilyen ember ma Magyarországon, vélhetően számuk 1-2 kézen megszámolható, s én sajnos (vagy nem) nem tartozom közéjük.
Mindezzel csak azt akartam írni, hogy a magyar kormányzati hatások következtében alakult úgy ahogy, a mi inflációs pályánk (múltat idéző kiugrás, óriási csökkenés), illetve a többi tagállam, ebből fakadóan az eurózóna inflációját is, befolyásolják ezek a szerteágazó, nehezen nyomon követhető egyedi tagállami lépések.

Érdekességképpen megjegyezném, hogy az eu-s és az amcsi maginflációt csak tájékoztató jelleggel érdemes összehasonlítani, mert más metoodika alapján számolják. Az usa-ban nincs benne az élelmiszerek árváltozása sem a maginflációban (a szezonális/egyéb hatások kiszűrése okán), míg nálunk, vagy az eu-s számítás alapján, az részét képezi.
Továbbá az eu azért használ egy sajátos számítási metódust, mert így küszöböli ki a tagállamok az eltérő inflációskosarait (amelyet természetesen eu-s iránymutatás alapján hoznak létre, de ettől függetlenül szükségeltetik a harmonizálás).

Felhívnám azok figyelmét, akik megtiszteltek azzal, hogy eddig elolvasták a hozzászólásomat, hogy a hsz-em célja részint a ~tájékoztatás, s ha már így alakult részint a saját véleményem, s különösebben nem érdekel, hogy ez éppen melyik (politikai) szekértábor narratívájához áll közelebb.

*Meg kell említeni a kötelező akciózást. Ha ez tartósan velünk marad, az okozhat havi kilengéseket az élelmiszerinflációban majd 2024 augusztusától, de csak az azon belüli (inflációs) kosáron belül, egyes termékek esetén, s azok hatása kiolthatja egymást. Az egész képet tekintve ez marginális eltéréseket mutathat.
 

ZRÍNYI 20!026

Well-Known Member
2017. szeptember 20.
2 516
5 459
113
Ha visszatekerjük egy kicsit az idő kerekét, akkor azzal találkozhatunk, hogy az ellenzéki sajtó színe-java szinte teljesen ~elképzelhetetlennek tartotta még azt is, hogy decemberre egyszámjegyű inflációt lehet elérni. Alapvetően két dolog lehetséges: 1. Nem értenek hozzá, ahogy az általuk megkérdezett szakértők sem 2. Tudták, hogy ez várható, de inkább a nagyon szélsőséges forgatókönyvek irányába fordultak el.
Egyébként azóta az ~elképzelhetetlen megváltozott, éppen gazdasági szemszögből értelmetlenné transzformálódott ezen objektív médiumoknál. Nem akarok szőrösszívű lenni, ezért ez egyáltalán nem egyedi, s nemhogy arra az oldalra nem szűkíthető, s általánosan leírható a médiumok kapcsán, hogy önkritikát csak igen kivételes esetekben gyakorolnak.

A harmonizált fogyasztói árindex szerint, amiben az eurózóna átlaga 2,9%, s e szerint számolva a magyar infláció 9,6%. Az eltérés nem nagy, de a 2,9%-os adatot, a 9,9%-el nem lehet összehasonlítani.

Mindezeken túl nem ez volt az oka, hogy elkezdtem a hsz-em írását.
Ezek az évesített adatok. Ez azt jelenti, hogy a 2022 december elején kivezetett benzinárstop még a 2023 decemberi inflációs adatra is - igaz már csak nagyon kis mértékben - hatással lesz.
Írnám, hogy az adószűrt maginflációt érdemesebb figyelni, de ez sem jó teljes egészében, ugyanis arról majd csak 2024 augusztusában kaphatunk egy valóban tiszta* képet, mivel az élelmiszerárstoppok 2023 július 31.-ével lettek eltörölve.

Ha a havi változásokat nézzük az infláció esetében már egy sokkal kedvezőbb, a valósághoz közelállóbb képet kaphatunk a magyar inflációval kapcsolatban. Igaz, itt megszokták jegyezni, hogy Magyarországon ezen időszakban nem jellemzőek az érdemi árváltozások. Itt érdemes lenne egyébként feltenni a kérdést:
Mely országokban jellemzőek ilyenkor az érdemi változások?
Lehet vannak ilyen országok, nem tudom, de itt rögtön el is juthat a laikus ember néhány érdekes dologhoz. Egyrészt ennek (esetleges) kiküszöbölése okán szokták mérvadónak tekinteni az éves inflációs adatokat az elemzők. Másrészt ember legyen a talpán, aki követte, hogy 1-1 tagállam éppen mikor-milyen beavatkozásokat hajtott végre, melyek eltérítették az adott országok inflációs számait, azaz, ki, mikor, mekkora, mennyire átfogó élelmiszer/energiatámogatást adott a lakosságnak, a vállalatoknak, vagy éppen az államháztartáshoz tartozó szereplőknek. Ha van is ilyen ember ma Magyarországon, vélhetően számuk 1-2 kézen megszámolható, s én sajnos (vagy nem) nem tartozom közéjük.
Mindezzel csak azt akartam írni, hogy a magyar kormányzati hatások következtében alakult úgy ahogy, a mi inflációs pályánk (múltat idéző kiugrás, óriási csökkenés), illetve a többi tagállam, ebből fakadóan az eurózóna inflációját is, befolyásolják ezek a szerteágazó, nehezen nyomon követhető egyedi tagállami lépések.

Érdekességképpen megjegyezném, hogy az eu-s és az amcsi maginflációt csak tájékoztató jelleggel érdemes összehasonlítani, mert más metoodika alapján számolják. Az usa-ban nincs benne az élelmiszerek árváltozása sem a maginflációban (a szezonális/egyéb hatások kiszűrése okán), míg nálunk, vagy az eu-s számítás alapján, az részét képezi.
Továbbá az eu azért használ egy sajátos számítási metódust, mert így küszöböli ki a tagállamok az eltérő inflációskosarait (amelyet természetesen eu-s iránymutatás alapján hoznak létre, de ettől függetlenül szükségeltetik a harmonizálás).

Felhívnám azok figyelmét, akik megtiszteltek azzal, hogy eddig elolvasták a hozzászólásomat, hogy a hsz-em célja részint a ~tájékoztatás, s ha már így alakult részint a saját véleményem, s különösebben nem érdekel, hogy ez éppen melyik (politikai) szekértábor narratívájához áll közelebb.

*Meg kell említeni a kötelező akciózást. Ha ez tartósan velünk marad, az okozhat havi kilengéseket az élelmiszerinflációban majd 2024 augusztusától, de csak az azon belüli (inflációs) kosáron belül, egyes termékek esetén, s azok hatása kiolthatja egymást. Az egész képet tekintve ez marginális eltéréseket mutathat.
Az infláció csökkenése nagyrészt a fogyasztás drasztikus visszaesésének is köszönhető!
Az árstop bevezetése okán, annak hatását ellensúlyozandóan, a boltok jóval többet tettek rá az árstop nélküli termékekre, mint amit azon buktak!
Ezért torzult a piac, ami az árstop eltörlésével kezd magához térni. És a boltok is belátják, hogy az alacsony forgalom nekik nagyobb bukó, mint amit a magasabb árakon nyernek. Ebből alakult ki a verseny a láncok között, és az árfigyelő rendszer is némileg hozzájárulhatott ehhez.
Bár az ismeretségi körömben senki nem figyeli az online árfigyelőt, inkább a tapasztalataikra támaszkodnak, és a hallottak alapján célozzák meg az egyes boltokat, multikat.
 
  • Tetszik
Reactions: Centquri prime

DTheo

Well-Known Member
2020. augusztus 20.
1 236
3 530
113
I.
Folytatva ezt az inflációra történő kitekintést.

Komoly "vita" alakult ki itthon (is) azzal kapcsolatosan, hogy mennyire tehető felelőssé a háborús infláció az Európát sújtó inflációs hullámért.
A jelentősége túlmutat kis hazánk keretein (kormányzati kommunikáció), sőt a gazdasági vetületén is, ugyanis ennek mértékének csökkentésével könnyebben eladható, hogy a "szankciók működtek", és azok fenntartása már csak ezért is indokolt, revidiálásukra nincs szükség.

Itt az előző hsz-emhez kicsit csatlakozva hoznék is egy 444 cikket, melyet a benne szereplő kis grafikon miatt érdemes megnézni, melyben pontosan feltüntetik, hogy mely kormányzati lépések voltak érdemi hatással a magyar inflációs pályára.

A portfólió nemrég foglalkozott ezzel a témával. Ennek a podcast-nek a második részében esik erről szó:
Illetőleg ezt megelőzően jelent meg náluk egy cikk, melyet a podcast-ben kicsit jobban kifejtenek:
Lényegében egy az európai parlamenti megrendelésére készült tanulmányról van szó, melyet egy non-profit svájci szervezet készített, mely neves közgazdászokat, egykori jegybankárokat tudhat a sorai között. Számomra most sokkal érdekesebb az a kérdés, hogy mi nem szerepel a fenti cikkben, mint az, hogy mi igen.

Kicsit rövidebbre fogom a hsz-emet, mint terveztem, mert így sem lesz rövid.
Lényeg, a lényeg, a portfolio-s cikkben találkozhatunk ezzel a negyedévesített grafikonnal:
az-inflacios-folyamatok-az-euroovezetben-es-az-egyesult-allamokban-638885.jpg

Megjegyezném, hogy az infláció és a maginfláció közötti különbséget elsődlegesen az energiaárak alakulása okozza.
Itt felszeretném hívni a figyelmet a 2021 júniusi időpontra (egy pici megugrás látható a kiemelt 21 júliusi időpont előtt).
Ekkor érte el a tradingeconomics oldal adatai szerint az Európában irányadó holland gáztőzsdén (TTF) új csúcsát az európai gázára 34,62 eur/kwh átlagárral:
Illetőleg ebben a hónapban lépte át 2019-es csúcsát az Európában irányadó Brent-olaj átlagára is:
Érdemes legalább 5 éves időtávon szemlélni.

A jobb megértés kedvéért még néhány adat megkerülhetetlen ebben a kérdésben. Az egyik az EU külkereskedelmi mérlege:
EU_-_trade_balance_by_product_group%2C_2019-2023.png

EU_trade_in_goods%2C_quarterly_from_2019-I_to_2023-II.png


Továbbá az eur/usd árfolyama:
2021 júniusára az euró már ~éppen túl van a csúcsán (maradva az 5 éves áttekintésnél), s a dollár egy nagyon erős menetelésbe kezd, ami egészen 2022 szeptember elejéig tart, mely majdhogynem egybe esik az európai gázár krízis csúcspontjával (pontosabban ~2 héttel később következik be - egyébként az amerikai maginfláció csúcspontja is ennek a környékén található, míg az inflációs csúcspontján már túl van).

Mindenképpen meg kell jegyezni, hogy az európai és amerikai infláció összehasonítható, de nagyon mély következtetéseket ebből nem lehet levonni (azt hiszem ez a podcast-ban el is hangzik, bár más szavakkal), mivel teljesen más két terület gazdasága. Mi nyersolaj, gáz és finomított olajtermékek behozatalára szorulunk, míg az USA kitermel annyit, mint amennyit felhasznál (ettől függetlenül importál nyersolajat és egyéb ebből finomított termékeket belsőfelhasználásra, de ebbe inkább nem akarok belemenni).

Maradva az energiahordozóknál. Európa egyik legnagyobb beszállítója a háború előtt vitán felül állóan Oo. volt. Ezek gazdasági kapcsolatok jelentősen sérültek azóta, közvetlenül kevés, közvetítőkön keresztül (drágábban) valamivel több jut be az unió területére.
Oo. valamikor 2021 augusztus végén, szeptember elején kezdte el visszafogni az európai gázszállításokat, részben karbantartási munkálatokra, részben az orosz tárolók feltöltése okán, ami az akkori 50 eurós TTF árát 93 eurós magasságokba lökte szeptember második felére (heti bontásban nézve). Egy kis korrekciót követően, majd erős kiugrások mellett (2021 dec. második hetében majd 137 eurós átlagár alakult ki) ~80 euró környékén stabilizálódott később az árfolyam.
Szintén nem lehet amellett szó nélkül elmenni, hogy az usa már 2021 novemberében (javítsanak ki ha tévedek), már az orosz-ukrán háborúról beszélt, ami kihatással volt az európai gázárakra, mely adott nekik akkor egy szép kis lökést.
Európában a háborút megelőzően, s a kirobbantását követően, olyan megrendelt minőségi propaganda anyagok jelentek meg, hogy pl. Németország az orosz gáz teljes betiltását (2022 februárról beszélünk) kisebb megingással átvészelné.
Emlékezett frissítésképpen ilyeneket olvashattunk:
"A Kieli Világgazdasági Kutatóintézet (IFW) munkatársai modellezték azt is, hogy az Európai Unió, Németország és Oroszország milyen veszteségeket kellene hogy elviseljen jelentősebb szankciók esetén. A földgáz európai importjának felfüggesztése önmagában nagyot ütne az orosz gazdaságon, 2,9 százalékkal esne a GDP."
...

"Európa meg sem érzi, Oroszországnak fáj​


Míg Oroszország alaposan meg fogja érezni a szankciókat – legalábbis akkor, ha ezek kellő erejűek lesznek -, az európai vállalatoknak és gazdaságnak ez nem jelent érdemi kihívást."
Vagy éppen: