Ha visszatekerjük egy kicsit az idő kerekét, akkor azzal találkozhatunk, hogy az ellenzéki sajtó színe-java szinte teljesen ~elképzelhetetlennek tartotta még azt is, hogy decemberre egyszámjegyű inflációt lehet elérni. Alapvetően két dolog lehetséges: 1. Nem értenek hozzá, ahogy az általuk megkérdezett szakértők sem 2. Tudták, hogy ez várható, de inkább a nagyon szélsőséges forgatókönyvek irányába fordultak el.
Egyébként azóta az ~elképzelhetetlen megváltozott, éppen gazdasági szemszögből értelmetlenné transzformálódott ezen objektív médiumoknál. Nem akarok szőrösszívű lenni, ezért ez egyáltalán nem egyedi, s nemhogy arra az oldalra nem szűkíthető, s általánosan leírható a médiumok kapcsán, hogy önkritikát csak igen kivételes esetekben gyakorolnak.
A
harmonizált fogyasztói árindex szerint, amiben az eurózóna átlaga 2,9%, s e szerint számolva a magyar infláció 9,6%. Az eltérés nem nagy, de a 2,9%-os adatot, a 9,9%-el nem lehet összehasonlítani.
Mindezeken túl nem ez volt az oka, hogy elkezdtem a hsz-em írását.
Ezek az
évesített adatok. Ez azt jelenti, hogy a
2022 december elején kivezetett benzinárstop még a
2023 decemberi inflációs adatra is - igaz már csak nagyon kis mértékben - hatással lesz.
Írnám, hogy az adószűrt maginflációt érdemesebb figyelni, de ez sem jó teljes egészében, ugyanis arról majd csak
2024 augusztusában kaphatunk egy valóban tiszta* képet, mivel az élelmiszerárstoppok 2023 július 31.-ével lettek eltörölve.
Ha a
havi változásokat nézzük az infláció esetében már egy sokkal kedvezőbb, a valósághoz közelállóbb képet kaphatunk a magyar inflációval kapcsolatban. Igaz, itt megszokták jegyezni, hogy Magyarországon ezen időszakban nem jellemzőek az érdemi árváltozások. Itt érdemes lenne egyébként feltenni a kérdést:
Mely országokban jellemzőek ilyenkor az érdemi változások?
Lehet vannak ilyen országok, nem tudom, de itt rögtön el is juthat a laikus ember néhány érdekes dologhoz. Egyrészt ennek (esetleges) kiküszöbölése okán szokták mérvadónak tekinteni az éves inflációs adatokat az elemzők. Másrészt ember legyen a talpán, aki követte, hogy 1-1 tagállam éppen mikor-milyen beavatkozásokat hajtott végre, melyek eltérítették az adott országok inflációs számait, azaz, ki, mikor, mekkora, mennyire átfogó élelmiszer/energiatámogatást adott a lakosságnak, a vállalatoknak, vagy éppen az államháztartáshoz tartozó szereplőknek. Ha van is ilyen ember ma Magyarországon, vélhetően számuk 1-2 kézen megszámolható, s én sajnos (vagy nem) nem tartozom közéjük.
Mindezzel csak azt akartam írni, hogy a magyar kormányzati hatások következtében alakult úgy ahogy, a mi inflációs pályánk (múltat idéző kiugrás, óriási csökkenés), illetve a többi tagállam, ebből fakadóan az eurózóna inflációját is, befolyásolják ezek a szerteágazó, nehezen nyomon követhető egyedi tagállami lépések.
Érdekességképpen megjegyezném, hogy az eu-s és az amcsi maginflációt csak tájékoztató jelleggel érdemes összehasonlítani, mert más metoodika alapján számolják. Az usa-ban
nincs benne az élelmiszerek árváltozása sem a maginflációban (a szezonális/egyéb hatások kiszűrése okán), míg nálunk, vagy az eu-s számítás alapján, az részét képezi.
Továbbá az eu azért használ egy sajátos számítási metódust, mert így küszöböli ki a tagállamok az eltérő inflációskosarait (amelyet természetesen eu-s iránymutatás alapján hoznak létre, de ettől függetlenül szükségeltetik a
harmonizálás).
Felhívnám azok figyelmét, akik megtiszteltek azzal, hogy eddig elolvasták a hozzászólásomat, hogy a hsz-em célja részint a ~tájékoztatás, s ha már így alakult részint a saját véleményem, s különösebben nem érdekel, hogy ez éppen melyik (politikai) szekértábor narratívájához áll közelebb.
*Meg kell említeni a kötelező akciózást. Ha ez tartósan velünk marad, az okozhat havi kilengéseket az élelmiszerinflációban majd 2024 augusztusától, de csak az azon belüli (inflációs) kosáron belül, egyes termékek esetén, s azok hatása kiolthatja egymást. Az egész képet tekintve ez marginális eltéréseket mutathat.