Marci megírta a tutit
A nemzetgazdasági miniszter írása az Indexen.
index.hu
A gazdasági növekedés helyreállításához legelőször három, ráadásul egymással összefüggő területen szükséges előrelépni. Első lépésként
helyre kell állítani a lakossági fogyasztást, második lépésként a
belgazdasági termelést és beruházásokat kell jelentősen ösztönözni, harmadik lépésként pedig
tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást.
..
helyre kell állítani a szubjektív jólét érzését és ezzel a lakossági fogyasztást, mert csak a magabiztos, bizakodó családok kezdik bátrabban bepótolni az elmaradt fogyasztásukat. A visszatérő növekedés fontos pillére lesz a 2023 szeptemberétől újból megjelenő reálbér-növekedés, amely gyorsuló ütemű lesz 2024-ben, megközelítve a korábbi évek átlagos 5 százalék környéki éves növekményét – ebben központi szerepet kap az infláció mérséklődése, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum dinamikus, rendre 15 és 10 százalékos emelése.
Az óvatossági motívum oldását elősegítheti, hogy a
magyar háztartások – ingatlanvagyon nélkül számított – nettó pénzügyi vagyona mind 2010-hez képest, mind a régiós országokhoz képest mára szignifikánsan magasabb. 2023 második negyedévében
GDP-arányosan mintegy 107,2 százalék volt,
míg Csehországban 98,6 százalék, Lengyelországban 64,4 százalék, Romániában 59,4 százalék, Szlovákiában 40,7 százalék. Csak megjegyzésképpen: a magyar érték ugyan jelenleg még alacsonyabb, mint az EU tagországainak átlaga (amely 148,8 százalék volt 2022 végén az Európát adatai szerint), azonban az ingatlanvagyont is hozzászámítva ehhez, az unió átlagánál már nagyobb teljes magyar háztartási vagyont kapunk – ez pedig óriási eredménye a 2010 utáni kormányzati politikának.
A
pénzügyi vagyon bővülésének a legfontosabb forrása az önfinanszírozási képesség megteremtése, azaz annak biztosítása, hogy ma hazánk önmagának tartozzon.
2022-ben az államadósság 21,2 százaléka volt a magyar háztartások kezében, ezen kívül csupán három országban volt magasabb ez az arány, mint 10 százalék, az EU többi tagállamában pedig még a 10 százalékot sem érte el. 2023-ban a
lakosság állampapírokon realizált kamatbevétele elérte a GDP 2 százalékát,
MINDEN PÉNZÜGYI ESZKÖZT BELEÉRTVE PEDIG MEGHALADTA A GDP 4,2 SZÁZALÉKÁT, AMI AZ UNIÓS ÁTLAG TÖBB MINT KÉTSZERESE
....
2023-ban azonban a lakosság pénzügyi megtakarítási rátája közel duplájára emelkedett a korábbi várakozásokhoz képest és szignifikánsan 10 százalék fölött alakulhat, ami a beruházási és fogyasztási ráta mérséklődéséhez vezetett. A kiskereskedelmi forgalom volumenének alakulása is jól bizonyítja a megtakarítási hajlandóság emelkedését és a párhuzamosan csökkenő fogyasztási hajlandóságot: a koronavírust megelőző trendet jelentősen megtörve még a 2020. év eleji, lezárások előtti szintet sem érte el a kiskereskedelem volumene 2023 végén.
Jelenleg tehát az optimálisnál sokkal magasabb szinten áll a megtakarítási hajlandóság, egy öngerjesztő folyamatot indítva el: bár a túlzott óvatosság később igazolja önmagát, de már rövid távon is kikezdte a reálgazdasági alapokat, elsorvasztva a keresleten keresztül a kínálatot is. Ennek káros hatásai ma még látszanak a belgazdasági termelés és beruházás számain, ezért
elengedhetetlen a hazai kereslet helyreállítása után a belföldre termelő hazai gazdaság talpra állítása.
....
exportra termelő ágazatok továbbra is ellenállók és rendben vannak, ugyanakkor az
elsődlegesen belgazdaságra termelő ágazatok termelési tevékenységei akadoznak. 2023 első tíz hónapjában a
feldolgozóipar 13 ágazata közül összesen háromban növekedett az ipari termelés volumenindexe az előző év azonos időszakához képest,
két számjegyű növekedés pedig csak két, erősen az exportpiacokhoz kapcsolódó ágazatban, a járműgyártásban (11,2 százalék) és a villamos berendezés gyártásában (15,5 százalék) volt látható. Mindeközben 10 százalék feletti visszaesés látható 6 ágazatban is, köztük például az
élelmiszeriparban (–11,8 százalék), vagy a fafeldolgozás, papírtermék gyártása ágazatban (–11,9 százalék). Így már most látszik, hogy a belföldi értékesítésre érzékenyebb ágazatok helyreállítása nagyobb kihívást fog jelenteni 2024-ben.
Az ipari termelés aszimmetriája a
beruházások aszimmetriájában is megjelenik: 2023 harmadik negyedévben 12,1 százalékkal esett a beruházások volumene, 19 nemzetgazdasági ágból 13-ban csökkenést láthattunk. A
csökkenés jelentős része az ingatlanügyletekben és a szállítás-raktározás ágazatban figyelhető meg – ezekről inkább elmondható, hogy a jelenlegi belföldi helyzetet tükrözik és a gazdasági pálya felfutásával ciklikus jellegükből adódóan erősödnek majd. Az
exportra termelő feldolgozóipar viszont még válsághelyzetben is kimagaslóan teljesített: a nagy, tőkeerős nemzetközi vállalatok nem a jelen rezdüléseit, hanem a jövőt vizsgálva bővítenek nálunk.
A beruházások ösztönzése azért kiemelendő, mert a gazdasági növekedés helyreállításának folyamatában ez a fogaskerék az egyik legerősebb. Nagyon fontos tehát, hogy a beruházásokat továbbra is a 25 százalék feletti tartományban kell tartanunk.
Éveken át a legmagasabb értéket mutattuk fel az EU-ban, 2022-ben a 28,2 százalékos GDP-arányos beruházási rátánk pedig kiemelkedő volt. 2023 első három negyedévében 26,3 százalékra „csökkent” a magyar beruházási ráta az állami és a háztartásokhoz kapcsolódó beruházások visszaesése miatt, de jó hír, hogy még e relatív mérséklődés után is a negyedik legjobb helyen állunk az unióban, továbbá
HA MINDEN A KORMÁNY TERVEINEK MEGFELELŐEN ALAKUL, A 2023-AS RANGSORBAN IS AZ ÉLMEZŐNYBEN MARADUNK.
A magyar beruházások 60 százalékát a vállalatok valósítják meg, a maradék 40 százalékot pedig fele részben az állam és a háztartások. A
beruházások visszaesése mögött elsősorban az állami beruházások átmeneti gyengesége áll: az egykori GDP-arányos 6 százalék fölötti – és egyben az EU egyik legmagasabb – állami beruházási rátáról 5 százalék alá érkeztünk. Emögött pedig elsősorban a háború okozta hibás brüsszeli szankciók ütötte lékeken kifolyó forrásaink hiánya áll – addig nyújtózkodhatunk csak, ameddig a takarónk ér, újabb IMF-hitelt pedig köszönjük, nem kérünk.
A magyar háztartások beruházásai uniós átlag alatt, de régiós átlagnak megfelelően alakulnak. Itt támaszt nyújthat a januártól elinduló csok plusz, illetve a megemelkedő falusi csok és a babaváró hitelösszegek.
