A pénz világa

[melampo]

melampo

Kapizsgálom, hogy mire akarsz kilyukadni. Viszont én picit máshogyan látom a helyzetet.
Jelenleg ugye az a helyzet, hogy a jegybank el van zárva az államtól. A bank rendszer pedig két szintű.

Azt mondod, hogy azzal az elvvel amit én leírtam, kifogyna a pénzből (vagyis az univerzális csere eszközből) a belső piac.
Úgy érzem két dolgot nem vettél figyelembe:
1. A külkereskedelmi mérleget:
Ugyanis egy olyan ország amely többet exportál, mint importál nem tud kifutni a pénzből olyan módon, mint amit te leírtál. Hiába fizet akár az exportért a vevő másik pénznemben, azt a jegybank saját pénzben könnyedén beváltja. Ráadásul ebben az esetben mindig pozitív lesz a jegybank deviza mérlege.

Ha egy ország többet importál, mint exportál akkor ténylegesen képes fogyni a saját fizető eszköze, viszont a jegybank ezt képes pótolni, igaz nem a végtelenségig.
De ez a probléma a mostani rendszerben is fönn áll, hiszen amelyik országból megy ki a pénz az szegényedik.
Ez most is tényállás. Zárt rendszereknél (földbolygó) ez egy elkerülhetetlen dolog.

2. A másik az, hogy az államot , mint szereplőt nem vetted figyelembe.
Ugyanis egyrészt képes bele nyúlni az export-import mérlegbe, például vámok vagy átmeneti pénzrontás lévén.
Másrészt az állam, állami beruházásokkal képes pénzt pumpálni a gazdaságba ha ez szükséges.

Az én általam felvázolt rendszer egyik fontos pontja (igaz eddig még nem volt róla szó), hogy az állam és a jegybank nem teljesen független.
Ha esetleg valamilyen módon a pénz, mint csere eszköz kezdene elfogyni a gazdaságból (nem optimális a pénz mennyisége) akkor a jegybank az államon keresztül is képes pénzt önteni a gazdaságba, akár a kereskedelmi bankok megkerülésével is. Erre például az építő ipari beruházások tökéletesek egyébként, hiszen sok olyan társadalmilag hasznos dolgot lehet megvalósítani, amely nem terheli árúval a piacokat, viszont pénzt juttat a fogyasztók zsebébe.
(Hozzá tenném, ezt a módszert már az Egyiptomiak is ismerték! )

Ha pedig esetleg túl sok pénz kerül a gazdasági körforgásba, akkor pedig ugyan úgy az állam képes a pénzt kiszedni a piacokról valamilyen formában. Lényegében többletes költségvetést kell csinálnia. És a többletet nem vissza engedni a gazdaságba.


"A kerbank ezzel jegybanki, jelzálogbanki, és leszámítoló banki jogosultsággal rendelkezik. A gyakorlatban megszűntek a szigorúan vett és kontrollálható - egymást kontrolláló- jegybanki, jelzálogbanki, leszámítoló banki, befektetési banki tevékenységek és mindezek korlátozás nélkül átmentek a kerbankok tevékenységébe. "

Hát ez itt a k*rva nagy probléma!
Erre lehetne megoldás a fentebb vázolt pénzügyi rendszer.
Ugyanis jelenleg csak vetítés az, hogy a kerbankok, előre terveznek stb.... Nincs ilyen. Addig harácsolnak amíg lehet, a vezetők annyi lóvét vesznek ki amennyit csak bírnak, ha pedig beüt a krach a felelőtlen f@szarcúságuk miatt , akkor meg sírnak, hogy az állam mentse ki őket.
Vagy mint a deviza hitelnél, mindent rálőcsölnek a társadalomra. Ott is jól kijött a kerbankok legendás előre látása.... kb. a következő kokain csíkig látnak el.
Velük szemben egy pénzpiacot kontrolláló jegybank egy hihetetlenül stabil pont. Ő sem tökéletes, itt is vannak válságok és ciklusok, viszont sokkal "simább" lehetne az egész gazdaság működése. Ha jól csinálják "laposabb" lenne a ciklikusság grafikonon ábrázolva

A külkereskedelmi mérlegnek nincs jelentősége. Egyszerűen csak a pénzrendszer alapvető működési elve kivonja a pénzt a gazdasági körforgásból. Az elásott aranyat nem költöd el, az hiányzik másnap a vevők kezéből, a pénzverő verhet újat és valaki elköltheti, hogy az egyensúly fennmaradjon.
100,- Ft bevételedből 80,- Ft a költséged az visszaforog 20,-Ft hasznot nem forgatsz vissza de abból valamennyit személyes fogyasztásra fordítasz, mondjuk a felét. 10,-Ft visszaforog de 10,-Ft bent marad a bankban mint megtakarítás. A következő tranzakciónál a vevőnek már csak 90,-Ft-ja van, ennyi lesz a bevételed. 70 ,-Ft költség 10,-Ft személyes fogyasztásra visszaforog de 10,-Ft megint bent marad a bankban mint megtakarítás.
A következő tranzakciónál a vevőnek már csak 80,-Ft-ja van, ennyi lesz a bevételed. 60 ,-Ft költség 10,-Ft személyes fogyasztásra visszaforog de 10,-Ft megint bent marad a bankban mint megtakarítás.
Ésígytovább,ésígytovább.................
Ha minden tranzakciónál a hasznom bizonyos százalékát pl. 50% nem költöm személyese fogyasztásra hanem a bankban vagy a párnám alatt tartom az a pénz hiányozni fog a gazdaságból. Néhány tíz tranzakció után a bankban vagy a párnám alatt lesz az összes pénz megtakarításként.
Ezt vissza kell juttatni a gazdaságba.
Az állam, mint szereplő ugyanolyan szereplő pénzügyi szempontból mint bárki más. A szabályozó szerepét a pénzügyi alanyiságától el kell különíteni. Amíg magánszemélyként az ingatlanaid és az ingóságaid jelzálogfedezetként és a fizetésed mint jövedelem adja a hitelképességedet addig az állam esetében is ugyanúgy a tulajdon jelzáloga és az állami bevételek, jövedelmek a hitel fedezetei.
A megtakarításként a gazdaságból kivont pénzt tök mindegy, hogy a bank az államnak hitelezi ki és az állam költi el beruházásokra vagy magánszemélyeknek.

 

[melampo]

melampo

Kapizsgálom, hogy mire akarsz kilyukadni. Viszont én picit máshogyan látom a helyzetet.
Jelenleg ugye az a helyzet, hogy a jegybank el van zárva az államtól. A bank rendszer pedig két szintű.

Azt mondod, hogy azzal az elvvel amit én leírtam, kifogyna a pénzből (vagyis az univerzális csere eszközből) a belső piac.
Úgy érzem két dolgot nem vettél figyelembe:
1. A külkereskedelmi mérleget:
Ugyanis egy olyan ország amely többet exportál, mint importál nem tud kifutni a pénzből olyan módon, mint amit te leírtál. Hiába fizet akár az exportért a vevő másik pénznemben, azt a jegybank saját pénzben könnyedén beváltja. Ráadásul ebben az esetben mindig pozitív lesz a jegybank deviza mérlege.

Ha egy ország többet importál, mint exportál akkor ténylegesen képes fogyni a saját fizető eszköze, viszont a jegybank ezt képes pótolni, igaz nem a végtelenségig.
De ez a probléma a mostani rendszerben is fönn áll, hiszen amelyik országból megy ki a pénz az szegényedik.
Ez most is tényállás. Zárt rendszereknél (földbolygó) ez egy elkerülhetetlen dolog.

2. A másik az, hogy az államot , mint szereplőt nem vetted figyelembe.
Ugyanis egyrészt képes bele nyúlni az export-import mérlegbe, például vámok vagy átmeneti pénzrontás lévén.
Másrészt az állam, állami beruházásokkal képes pénzt pumpálni a gazdaságba ha ez szükséges.

Az én általam felvázolt rendszer egyik fontos pontja (igaz eddig még nem volt róla szó), hogy az állam és a jegybank nem teljesen független.
Ha esetleg valamilyen módon a pénz, mint csere eszköz kezdene elfogyni a gazdaságból (nem optimális a pénz mennyisége) akkor a jegybank az államon keresztül is képes pénzt önteni a gazdaságba, akár a kereskedelmi bankok megkerülésével is. Erre például az építő ipari beruházások tökéletesek egyébként, hiszen sok olyan társadalmilag hasznos dolgot lehet megvalósítani, amely nem terheli árúval a piacokat, viszont pénzt juttat a fogyasztók zsebébe.
(Hozzá tenném, ezt a módszert már az Egyiptomiak is ismerték! )

Ha pedig esetleg túl sok pénz kerül a gazdasági körforgásba, akkor pedig ugyan úgy az állam képes a pénzt kiszedni a piacokról valamilyen formában. Lényegében többletes költségvetést kell csinálnia. És a többletet nem vissza engedni a gazdaságba.


"A kerbank ezzel jegybanki, jelzálogbanki, és leszámítoló banki jogosultsággal rendelkezik. A gyakorlatban megszűntek a szigorúan vett és kontrollálható - egymást kontrolláló- jegybanki, jelzálogbanki, leszámítoló banki, befektetési banki tevékenységek és mindezek korlátozás nélkül átmentek a kerbankok tevékenységébe. "

Hát ez itt a k*rva nagy probléma!
Erre lehetne megoldás a fentebb vázolt pénzügyi rendszer.
Ugyanis jelenleg csak vetítés az, hogy a kerbankok, előre terveznek stb.... Nincs ilyen. Addig harácsolnak amíg lehet, a vezetők annyi lóvét vesznek ki amennyit csak bírnak, ha pedig beüt a krach a felelőtlen f@szarcúságuk miatt , akkor meg sírnak, hogy az állam mentse ki őket.
Vagy mint a deviza hitelnél, mindent rálőcsölnek a társadalomra. Ott is jól kijött a kerbankok legendás előre látása.... kb. a következő kokain csíkig látnak el.
Velük szemben egy pénzpiacot kontrolláló jegybank egy hihetetlenül stabil pont. Ő sem tökéletes, itt is vannak válságok és ciklusok, viszont sokkal "simább" lehetne az egész gazdaság működése. Ha jól csinálják "laposabb" lenne a ciklikusság grafikonon ábrázolva

Folyt.
A kokaincsíkkal egyetértünk, a jegybank esetében nem. A feladat nagysága az amit nem szoktak tudni felmérni a kritizálók. A globális pénzügyi szabályok miatt nem lehet külön szabályozni egyes gazdasági lokalitások működését pénzügyi szempontból. A globális vagyon és a pénzügyi tranzakciókban használt csereeszközök aránya 1/1. Magyarul ugyanannyi pénz forog a reálgazdaságban mint a bolygó népességének (államok, magánszeméylek, cégek) egész piacképes vagyona, miután a hitelekkel már minden piacképes vagyont pénzzé transzformáltak azaz amennyi vagyontárgy van arra mindre pontosan ugyanannyi hitel van kihelyezve amennyi a vagyontárgy piaciért éke..
A virtuális eszközökről beszélni is kár azok úgyis csak ezeknek a transzformált megjelenítési formái.
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a néhány száz különböző felkészültségű és eszközrendszerrel rendelkező jegybanknak kellene a legszerteágazóbb helyi viszonyoknak megfelelően a hitelkihelyezést minden egyes esetben lebonyolítani vagy legalábbis kontrollálni.
A mintegy 300 000 milliárd dollárra tehető összegnek ha csak néhány százalékát kell naponta megtakarításként kivezetni a piacról majd azon nyomban vagy ugyanennyi hitelt szigorúan mérlegelve kihelyezni esetleg értékpapírokat piacra dobva készpénzre váltani, hogy elköltsék.
Ez nem az említett mennyiségű és felkészültségű jegybanknak megfelelő feladat. És ugye egy jegybanknak nem csak ez a feladata.

 

[Törölt tag 008]

".....
Londonból a City átköltözött az USA-ba és ott hagyták az üres épületet a cégtáblával a kapu felett meg a házmestert a látszat kedvéért.

mármint a teljes pénzügyi városnegyedre gondolsz mint city?

 

[melampo]

mármint a teljes pénzügyi városnegyedre gondolsz mint city?

Persze, az költözött át a Wall Street-re.

 

[fip7]

melampo

"100,- Ft bevételedből 80,- Ft a költséged az visszaforog 20,-Ft hasznot nem forgatsz vissza de abból valamennyit személyes fogyasztásra fordítasz, mondjuk a felét. 10,-Ft visszaforog de 10,-Ft bent marad a bankban mint megtakarítás. A következő tranzakciónál a vevőnek már csak 90,-Ft-ja van, ennyi lesz a bevételed. 70 ,-Ft költség 10,-Ft személyes fogyasztásra visszaforog de 10,-Ft megint bent marad a bankban mint megtakarítás.
A következő tranzakciónál a vevőnek már csak 80,-Ft-ja van, ennyi lesz a bevételed. 60 ,-Ft költség 10,-Ft személyes fogyasztásra visszaforog de 10,-Ft megint bent marad a bankban mint megtakarítás.
Ésígytovább,ésígytovább................."

A hitelek általában hosszú lejáratúak, viszont az árú cserék azonnaliak.
Ha én 25 millió forint hitelből építek neked egy házat és te megveszed tőlem harmincért, akkor nekem nem 5 millióm marad...
Kifizetek a banknak 5 milliót, és a maradék 25-ből építek még egy házat amit megint eladok 30 ért és így tovább.
A házakat a vevő nagyrészt szintén hitelből veszi.
Szerintem bármilyen más termékre behelyettesíthető a dolog. Így kerül be pénz a gazdaságba. Nem látom miért alakulna ki pénzhiány.




"A globális vagyon és a pénzügyi tranzakciókban használt csereeszközök aránya 1/1. Magyarul ugyanannyi pénz forog a reálgazdaságban mint a bolygó népességének (államok, magánszeméylek, cégek) egész piacképes vagyona, miután a hitelekkel már minden piacképes vagyont pénzzé transzformáltak azaz amennyi vagyontárgy van arra mindre pontosan ugyanannyi hitel van kihelyezve amennyi a vagyontárgy piaciért éke.. "

Biztos adatok hiányában én ezt nem tudom megítélni, de én úgy látom, hogy az adósság mértéke többszöröse a tényleges vagyonénak. Vagyis sokkal többel tartozunk, mint amink van. És mivel nincs végtelen növekedés így kitermelni sem lehet ezt az adósságot, vagyis a jelenlegi rendszer halálra/bedőlésre van ítélve.

"Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a néhány száz különböző felkészültségű és eszközrendszerrel rendelkező jegybanknak kellene a legszerteágazóbb helyi viszonyoknak megfelelően a hitelkihelyezést minden egyes esetben lebonyolítani vagy legalábbis kontrollálni.
A mintegy 300 000 milliárd dollárra tehető összegnek ha csak néhány százalékát kell naponta megtakarításként kivezetni a piacról majd azon nyomban vagy ugyanennyi hitelt szigorúan mérlegelve kihelyezni esetleg értékpapírokat piacra dobva készpénzre váltani, hogy elköltsék.
Ez nem az említett mennyiségű és felkészültségű jegybanknak megfelelő feladat. És ugye egy jegybanknak nem csak ez a feladata."

Inkább rábízom 100 jegybankra a feladatott, mint 1000 kereskedelmi bankra.
Még mindig nem mondtad el, hogy szerinted mitől olyan "huh de felkészültek" ezek a kereskedelmi bankok.
Szerintem a töredékét látják a nagy összképnek egy jegybankhoz képest. E mellet ha feladatok kerülnek át a jegybankhoz akkor ezzel párhuzamosan , értelemszerűen eszközök/emberek is átkerülnek a jegybankhoz, hogy az adott feladatott végre tudja hajtani.

 

[melampo]

melampo

"100,- Ft bevételedből 80,- Ft a költséged az visszaforog 20,-Ft hasznot nem forgatsz vissza de abból valamennyit személyes fogyasztásra fordítasz, mondjuk a felét. 10,-Ft visszaforog de 10,-Ft bent marad a bankban mint megtakarítás. A következő tranzakciónál a vevőnek már csak 90,-Ft-ja van, ennyi lesz a bevételed. 70 ,-Ft költség 10,-Ft személyes fogyasztásra visszaforog de 10,-Ft megint bent marad a bankban mint megtakarítás.
A következő tranzakciónál a vevőnek már csak 80,-Ft-ja van, ennyi lesz a bevételed. 60 ,-Ft költség 10,-Ft személyes fogyasztásra visszaforog de 10,-Ft megint bent marad a bankban mint megtakarítás.
Ésígytovább,ésígytovább................."

A hitelek általában hosszú lejáratúak, viszont az árú cserék azonnaliak.
Ha én 25 millió forint hitelből építek neked egy házat és te megveszed tőlem harmincért, akkor nekem nem 5 millióm marad...
Kifizetek a banknak 5 milliót, és a maradék 25-ből építek még egy házat amit megint eladok 30 ért és így tovább.
A házakat a vevő nagyrészt szintén hitelből veszi.
Szerintem bármilyen más termékre behelyettesíthető a dolog. Így kerül be pénz a gazdaságba. Nem látom miért alakulna ki pénzhiány.




"A globális vagyon és a pénzügyi tranzakciókban használt csereeszközök aránya 1/1. Magyarul ugyanannyi pénz forog a reálgazdaságban mint a bolygó népességének (államok, magánszeméylek, cégek) egész piacképes vagyona, miután a hitelekkel már minden piacképes vagyont pénzzé transzformáltak azaz amennyi vagyontárgy van arra mindre pontosan ugyanannyi hitel van kihelyezve amennyi a vagyontárgy piaciért éke.. "

Biztos adatok hiányában én ezt nem tudom megítélni, de én úgy látom, hogy az adósság mértéke többszöröse a tényleges vagyonénak. Vagyis sokkal többel tartozunk, mint amink van. És mivel nincs végtelen növekedés így kitermelni sem lehet ezt az adósságot, vagyis a jelenlegi rendszer halálra/bedőlésre van ítélve.

"Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a néhány száz különböző felkészültségű és eszközrendszerrel rendelkező jegybanknak kellene a legszerteágazóbb helyi viszonyoknak megfelelően a hitelkihelyezést minden egyes esetben lebonyolítani vagy legalábbis kontrollálni.
A mintegy 300 000 milliárd dollárra tehető összegnek ha csak néhány százalékát kell naponta megtakarításként kivezetni a piacról majd azon nyomban vagy ugyanennyi hitelt szigorúan mérlegelve kihelyezni esetleg értékpapírokat piacra dobva készpénzre váltani, hogy elköltsék.
Ez nem az említett mennyiségű és felkészültségű jegybanknak megfelelő feladat. És ugye egy jegybanknak nem csak ez a feladata."

Inkább rábízom 100 jegybankra a feladatott, mint 1000 kereskedelmi bankra.
Még mindig nem mondtad el, hogy szerinted mitől olyan "huh de felkészültek" ezek a kereskedelmi bankok.
Szerintem a töredékét látják a nagy összképnek egy jegybankhoz képest. E mellet ha feladatok kerülnek át a jegybankhoz akkor ezzel párhuzamosan , értelemszerűen eszközök/emberek is átkerülnek a jegybankhoz, hogy az adott feladatott végre tudja hajtani.

Újra és újra megkerülöd a problémát majd leírod ugyanazt amit én mondok. A megtakarítás amit nem költesz el az hogyan kerül vissza a gazdaságba. Minden bevételét mindenki nem költi el újra. A nyugdíjalapok ezermilliárdos tőkéi, befizetései, a biztosítók, vagyonkezelők tőkéi nem maradhatnak a bankszámlákon.
Csak a magán megtakarítások majdnem annyi mint a két éves GDP.
"A házakat a vevő nagyrészt szintén hitelből veszi."
Naná, ha a bankban lévő megtakarításokat nem hitelezné ki újra a bank, nem tudnák miből megvenni.

 

[melampo]

"Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a néhány száz különböző felkészültségű és eszközrendszerrel rendelkező jegybanknak kellene a legszerteágazóbb helyi viszonyoknak megfelelően a hitelkihelyezést minden egyes esetben lebonyolítani vagy legalábbis kontrollálni.
A mintegy 300 000 milliárd dollárra tehető összegnek ha csak néhány százalékát kell naponta megtakarításként kivezetni a piacról majd azon nyomban vagy ugyanennyi hitelt szigorúan mérlegelve kihelyezni esetleg értékpapírokat piacra dobva készpénzre váltani, hogy elköltsék.
Ez nem az említett mennyiségű és felkészültségű jegybanknak megfelelő feladat. És ugye egy jegybanknak nem csak ez a feladata."

Inkább rábízom 100 jegybankra a feladatott, mint 1000 kereskedelmi bankra.
Még mindig nem mondtad el, hogy szerinted mitől olyan "huh de felkészültek" ezek a kereskedelmi bankok.
Szerintem a töredékét látják a nagy összképnek egy jegybankhoz képest. E mellet ha feladatok kerülnek át a jegybankhoz akkor ezzel párhuzamosan , értelemszerűen eszközök/emberek is átkerülnek a jegybankhoz, hogy az adott feladatott végre tudja hajtani.

Globálisan nem 1000 hanem milliós nagyságrendben kell a bankfiókoknak működniük. A hitelkihelyezéseknél a helyi piaci, pénzügyi viszonyok ismeretében lehet csak a hitel, az új pénzkibocsátás fedezetének értékét megítélni.

 

[fip7]

melampo

"Naná, ha a bankban lévő megtakarításokat nem hitelezné ki újra a bank, nem tudnák miből megvenni."

Még mindig nem értem, hogy az általam felvázolt helyzetben, mi a francért tenné bárki is, komolyabb megtakarítását a bankba. Leírtam már, hogy nem kapna rá kamatot, hiszen a bank nem abból hitelez. A folyószámládon a fizetésedből megmaradt 10-100 ezer forintot ne tekintsük már mérvadó megtakarításnak
És azt is leírtam már, hogy a kerbank a jegybank pénzéből hitelez, ha a jegybank a rendelkezésére bocsátja....

"A megtakarítás amit nem költesz el az hogyan kerül vissza a gazdaságba. "

Ezt is leírtam már. A bankban nem kapna a pénzére kamatot, de fizethetne kezelési költségest. Így mindenki annyit hagyna a számláján amennyi a folyó fizetési ügyleteihez kell.
Teheti állampapírba, részvénybe, magánnyugdíj alapba stb.... rakná a pénzét ha be akar fektetni/ meg akar takarítani. Azok meg vissza forgatják a gazdaságba. Szerinted miből fizet egy részvény osztalékot vagy egy magánnyugdíj intézet hozamot? Be kell fektetniük a lóvét Ha Hó

" A nyugdíjalapok ezermilliárdos tőkéi, befizetései, a biztosítók, vagyonkezelők tőkéi nem maradhatnak a bankszámlákon."

Miért, eddig a bankszámlákon maradtak? Mert akkor szart se csináltak a pénzzel, szóval be is lehetne őket szántani.
Egy nyugdíj alap, vagy egy tőke kezelő általában állampapírba vagy részvényekbe fektet, vagy közvetlenül finanszíroz hasznot termelő beruházásokat.
A biztosítóknál is a pénz jelentős része le van kötve valamilyen formában. Esetünkben is van hova tenniük.

"Globálisan nem 1000 hanem milliós nagyságrendben kell a bankfiókoknak működniük. A hitelkihelyezéseknél a helyi piaci, pénzügyi viszonyok ismeretében lehet csak a hitel, az új pénzkibocsátás fedezetének értékét megítélni."

Még mindig nem egy db globális jegybankról beszélek, hanem minden nemzet saját jegybankjáról, és még mindig nem szüntettem meg a kerbankokat, csak szabályoztam és korlátok közé szorítottam a tevékenységüket....

Most vagy én nem írok érthetően, vagy te nem olvasol figyelmesen, mert minden föltett kérdésedet megválaszoltam már legalább egyszer

 

[melampo]

melampo

"Naná, ha a bankban lévő megtakarításokat nem hitelezné ki újra a bank, nem tudnák miből megvenni."

Még mindig nem értem, hogy az általam felvázolt helyzetben, mi a francért tenné bárki is, komolyabb megtakarítását a bankba. Leírtam már, hogy nem kapna rá kamatot, hiszen a bank nem abból hitelez. A folyószámládon a fizetésedből megmaradt 10-100 ezer forintot ne tekintsük már mérvadó megtakarításnak
És azt is leírtam már, hogy a kerbank a jegybank pénzéből hitelez, ha a jegybank a rendelkezésére bocsátja....

"A megtakarítás amit nem költesz el az hogyan kerül vissza a gazdaságba. "

Ezt is leírtam már. A bankban nem kapna a pénzére kamatot, de fizethetne kezelési költségest. Így mindenki annyit hagyna a számláján amennyi a folyó fizetési ügyleteihez kell.
Teheti állampapírba, részvénybe, magánnyugdíj alapba stb.... rakná a pénzét ha be akar fektetni/ meg akar takarítani. Azok meg vissza forgatják a gazdaságba. Szerinted miből fizet egy részvény osztalékot vagy egy magánnyugdíj intézet hozamot? Be kell fektetniük a lóvét Ha Hó

" A nyugdíjalapok ezermilliárdos tőkéi, befizetései, a biztosítók, vagyonkezelők tőkéi nem maradhatnak a bankszámlákon."

Miért, eddig a bankszámlákon maradtak? Mert akkor szart se csináltak a pénzzel, szóval be is lehetne őket szántani.
Egy nyugdíj alap, vagy egy tőke kezelő általában állampapírba vagy részvényekbe fektet, vagy közvetlenül finanszíroz hasznot termelő beruházásokat.
A biztosítóknál is a pénz jelentős része le van kötve valamilyen formában. Esetünkben is van hova tenniük.

"Globálisan nem 1000 hanem milliós nagyságrendben kell a bankfiókoknak működniük. A hitelkihelyezéseknél a helyi piaci, pénzügyi viszonyok ismeretében lehet csak a hitel, az új pénzkibocsátás fedezetének értékét megítélni."

Még mindig nem egy db globális jegybankról beszélek, hanem minden nemzet saját jegybankjáról, és még mindig nem szüntettem meg a kerbankokat, csak szabályoztam és korlátok közé szorítottam a tevékenységüket....

Most vagy én nem írok érthetően, vagy te nem olvasol figyelmesen, mert minden föltett kérdésedet megválaszoltam már legalább egyszer

"mi a francért tenné bárki is, komolyabb megtakarítását a bankba."
Tök mindegy hová teszi valaki a megtakarítását ha nem a párnacihába, akkor az a végén a kerbankokon keresztül új hiteleként újra kibocsátásra kerül. Vagy a megtakarító ő maga vásárol beruházási céllal valamit vagy a bank fogja odaadni valakinek hitelbe aki megteszi ezt helyette.
"A folyószámládon a fizetésedből megmaradt 10-100 ezer forintot ne tekintsük már mérvadó megtakarításnak"
De, tekintsük csak annak mert a jövedelmek 5%- folyamatosan megtakarítás a magánszektorban is és csak a lakosság kifejezetten pénzügyi megtakarításai az ország teljes GDP- jének majdnem a háromszorosa. A cégekenek a megtakarításai nem igazán mérhetőek az általános könyvelési csalás miatt de a pénzügyi eszközeik szintén elképesztő összegek.
"Egy nyugdíj alap, vagy egy tőke kezelő általában állampapírba vagy részvényekbe fektet, vagy közvetlenül finanszíroz hasznot termelő beruházásokat."
Azaz a pénz a hitelintézeteken keresztül a újra, új hitelként kibocsátásra kerül.
Röviden a gazdaságból beszedett minden bevételből a folyó kifizetéseket levonva a különbséget minden teketóriázás nélkül új hitelként újra ki kell helyezni. A megtakarított aranyat nem lehet elásni mert kevesebb pénz lesz a gazdaságba.
"Még mindig nem egy db globális jegybankról beszélek, hanem minden nemzet saját jegybankjáról,"
A nemeztek jegybankjai egymás ellen is dolgoznak így ez még nehezítené a helyzetet. A tőke, az áru és a munkaerő szabad áramlása ezt a fajta megoldást ellehetetleníti. A globális tőkekoncentráció, a tőke kezelői jogának néhány kézbe való összpontosulása bármelyik jegybankot el tuja lehetetleníteni. A pénzpiacokon naponta megfordul egy kisebb ország GDP-je.
A helyi kerbankok helyi felügyelet alá vonása kétélű fegyver, mert az is visszaélésekre ad lehetőséget nemcsak a mostani állapot. Csak akkor területi egységenként csalnának a saját illetve a helyi érdekek szerint.
A függetlenség lenne az ideális, csakhogy a gazdaság finanszírozásán keresztül a hatásuk a politikai életre szinte jelentősebb bármi másnál.
Erre viszont a politikai rendszerek egyike sem hatalmazza fel őket és a jelenlegi politikai rendszerekben, elvek szerint, nincs mód a politikai rendszerbe való legitim beillesztésükre.
Értettem eddig is amit leírtál de az tulajdonképpen az egyszintű bankrendszer nemzeti jellegű működése mint az eredeti cikkben is nagyjából erről beszéltek, írtak.
Egyszerűbb, kezelhetőbb, ellenőrizhetőbb, átláthatóbb csak az időben visszafele kurva nehéz haladni.

 

[fip7]

melampo

" függetlenség lenne az ideális, csakhogy a gazdaság finanszírozásán keresztül a hatásuk a politikai életre szinte jelentősebb bármi másnál."

Most már értem honnan fúj a szél, és, hogy miért csak a kerbankokon keresztül tudod értelmezni a gazdaság folyamatait.
Félre ne érts, nem baj ez, csak két különböző oldalról szemléljük ugyan azt a világot pénzügyi tekintetben.
Így értelemszerűen egyet érteni sem fogunk. De ez sem baj. Legalább egy jót beszélgettünk a témáról.

 

[szommark]

Nagyon tetszett a vitátok! Melampo érvrendszere szerint a független és magánszektor fejlettségébe, ott leledzik a hiba, hogy a gazdaságban visszaforgatott profitot, mindig automatikusan nyereségesnek veszi, aminek a nyeresége újbóli nyereség lesz. Valóban, a válság előtt az volt a hit, hogy a bankok mindig jól fektetik be a megtakarításokat növelve a gazdaságot. Ezzel szemben a 2008-as évtől a jegybanki beavatkozás és az adófizetők pénze mentette meg a bankrendszert egy még súlyosabb összeomlástól. A jelenleg helyzet az, hogy jó időben a bankok magánintézményként a nyereséget saját maguknak elrakták, viszont ha rosszul sültek el a dolgok a veszteséget kollektivizálták és az államra és az adófizetőkre löcsőlték. Ez már nem kapitalizmus, hanem egyfajta igazságtalan feudális rendszer, ahol már az erény, vagy az érdem nem működik ( a tőke mindig megtérülő kihelyezése), viszont a kiváltságok még megvannak (pénzteremtés). A jelenlegi rendszer telítődött, rengeteg adatot lehet gyűjtani, hogyan és mikor lehet úgy jól tőkét kihelyezni (demográfia, fogyasztási szokás, új generációk gazdasági szokásai), hogy az megtérüljön, sokkal jobban mint a jelenlegi magánszektori tőkeallokáció, ahol a rövid távú és egyéni érdekek miatt gyakran fektetik be a tőkét rosszul hosszú távra.
Persze a tőke allokáció államosítása magát a társadalmat is átalakít(hat)ja.
Gondolat indítónak ennyi, remélem jól kaptam el a fonalat a vitátokban .

 

[melampo]

melampo

" függetlenség lenne az ideális, csakhogy a gazdaság finanszírozásán keresztül a hatásuk a politikai életre szinte jelentősebb bármi másnál."

Most már értem honnan fúj a szél, és, hogy miért csak a kerbankokon keresztül tudod értelmezni a gazdaság folyamatait.
Félre ne érts, nem baj ez, csak két különböző oldalról szemléljük ugyan azt a világot pénzügyi tekintetben.
Így értelemszerűen egyet érteni sem fogunk. De ez sem baj. Legalább egy jót beszélgettünk a témáról.

Nem, nem onnan fúj a szél. Elhamarkodott következtetéseket vonsz le. A globális gazdasági szerveződés visszafordíthatatlan folyamat de ezt az átrendeződést a politikai és a pénzügyi rendszer nem követi és ugyanaz a következménye mint a nemzetállamok és jegybankjaik esetében az 1800-as évektől ahol ugyanúgy kicsúszott a politika kezéből az irányítás mint most.
Mivel a döntés, hogy ki milyen fedezetre kaphat hitelt dönti el a helyi pénzkibocsátás mennyiségét így az ottani piaci viszonyokról legpontosabb információval rendelkezőnek kell ezt a döntést meghoznia. Nevezhetjük ezt kerbanknak, vagy az egyszintű bankrendszer esetén helyi bankfióknak. A végső döntést az egyszintű bankrendszer esetén is helyi fiók hozta meg. Azzal nem jelentéktelen különbséggel, hogy a hitellel kibocsátott pénz mögött lévő fedezet a jelzálog és leszámítolás révén a jegybankon keresztül kontrollálható volt és a jegybank felelt érte.
Ma helyben kibocsátott pénz azonnal átválthatom és átutalhatom a világ másik részére anélkül, hogy a fedezetről bárkinek a leghalványabb fogalma is lehetne. Bármennyi pénzt kibocsáthat a bankrendszer fedezetlenül, amíg a globális pénzrendszer a puffer szerepét betölti és nem omlik össze.

 

[melampo]

Nagyon tetszett a vitátok! Melampo érvrendszere szerint a független és magánszektor fejlettségébe, ott leledzik a hiba, hogy a gazdaságban visszaforgatott profitot, mindig automatikusan nyereségesnek veszi, aminek a nyeresége újbóli nyereség lesz. Valóban, a válság előtt az volt a hit, hogy a bankok mindig jól fektetik be a megtakarításokat növelve a gazdaságot. Ezzel szemben a 2008-as évtől a jegybanki beavatkozás és az adófizetők pénze mentette meg a bankrendszert egy még súlyosabb összeomlástól. A jelenleg helyzet az, hogy jó időben a bankok magánintézményként a nyereséget saját maguknak elrakták, viszont ha rosszul sültek el a dolgok a veszteséget kollektivizálták és az államra és az adófizetőkre löcsőlték. Ez már nem kapitalizmus, hanem egyfajta igazságtalan feudális rendszer, ahol már az erény, vagy az érdem nem működik ( a tőke mindig megtérülő kihelyezése), viszont a kiváltságok még megvannak (pénzteremtés). A jelenlegi rendszer telítődött, rengeteg adatot lehet gyűjtani, hogyan és mikor lehet úgy jól tőkét kihelyezni (demográfia, fogyasztási szokás, új generációk gazdasági szokásai), hogy az megtérüljön, sokkal jobban mint a jelenlegi magánszektori tőkeallokáció, ahol a rövid távú és egyéni érdekek miatt gyakran fektetik be a tőkét rosszul hosszú távra.
Persze a tőke allokáció államosítása magát a társadalmat is átalakít(hat)ja.
Gondolat indítónak ennyi, remélem jól kaptam el a fonalat a vitátokban .

Nem teljesen, mert ez a hiba eleve be van építve a rendszerbe. Maga pénzkibocsátás rendszere az ami lehetővé teszi a visszaélést. A fő problémát nagyon jól látod, az a kerbankok működésébe rendszerszinten beleépített felelőtlenség.
Az elemzés nem rossz de azt kell tisztán látni, hogy a nyereségből származó és a gazdasági forgásból kivont megtakarítások csak akkor hoznak plusz jövedelmet, ha hitelként újra kibocsátom ezt a pénzt és ez piacképes gazdasági növekedést eredményez. A kamat csak akkor termelődik meg ha az általa újonan létrehozott javakra kibocsátott jelzáloggal új pénzt bocsáthatok ki különben elvonom a kamat összegét a gazdaságból. Ez folyamatos fejlődést, bővülést illetve folyamatos inflációt tételez fel.
Ha nincs bővülés akkor az inflációval elveszem a megtakarítók megtakarításait. Javakat csak a reálgazdaság termel, a szolgáltató rendszer csak ezeket osztja el.
Minél kevesebb a materiális befektetés és minél több a virtuális, a csereeszköz különböző formáiba történő befektetés annál inkább az ingatag egyre inkább felfújt, immateriális javak fognak dominálni a pénzügyi befektetések területén.

 

[szommark]

Nem, nem onnan fúj a szél. Elhamarkodott következtetéseket vonsz le. A globális gazdasági szerveződés visszafordíthatatlan folyamat de ezt az átrendeződést a politikai és a pénzügyi rendszer nem követi és ugyanaz a következménye mint a nemzetállamok és jegybankjaik esetében az 1800-as évektől ahol ugyanúgy kicsúszott a politika kezéből az irányítás mint most.
Mivel a döntés, hogy ki milyen fedezetre kaphat hitelt dönti el a helyi pénzkibocsátás mennyiségét így az ottani piaci viszonyokról legpontosabb információval rendelkezőnek kell ezt a döntést meghoznia. Nevezhetjük ezt kerbanknak, vagy az egyszintű bankrendszer esetén helyi bankfióknak. A végső döntést az egyszintű bankrendszer esetén is helyi fiók hozta meg. Azzal nem jelentéktelen különbséggel, hogy a hitellel kibocsátott pénz mögött lévő fedezet a jelzálog és leszámítolás révén a jegybankon keresztül kontrollálható volt és a jegybank felelt érte.
Ma helyben kibocsátott pénz azonnal átválthatom és átutalhatom a világ másik részére anélkül, hogy a fedezetről bárkinek a leghalványabb fogalma is lehetne. Bármennyi pénzt kibocsáthat a bankrendszer fedezetlenül, amíg a globális pénzrendszer a puffer szerepét betölti és nem omlik össze.

Látom alapvető paradigmaként kezeled a globalizációt, de mivel támasztod alá, hogy ez így is lesz? Nem épp most kérdőjeleződött meg leginkább? Milyen törvényszerűség szerint van igazad?

Szerintem a klasszikus banki hitelezés szerint, egy kritérium szerint lehettél biztos a hitel sikerében, ha egy produktív entitásnak adtad, akinek már megvolt az alapvető receptje a gazdaságos működéshez, viszont a termelés gyors bővítéséhez jól jött a tőke. Ameddig nem telített a piac, akár mindegyik banki hitel is lehet sikeres, hiszen mindegyik ügyfél bővítheti a piacát, így lehetővé téve a hitel és a kamatok visszafizetését. De ha telítődik a piac már csak egymás rovására terjeszkedhetnek egy zéró összegű játszma keretében. Tényleg jó a kereskedelmi bankok versenyeztetése egy ilyen helyzetben és valóban hoz-e hasznot vagy bővülést? Hiszen az egyik bank nyeresége a másik vesztesége! Kódolt egy konfliktus!
Miért ne lehetne egy új rendszer, ahol a hitelezés állami kézben tartásával egy sokkal kiszámíthatóbb gazdálkodás alakulhatna, ki, amely nem lenne minden áron rákényszerítve a gazdaság állandóan bővülő működtetésére. Épp, ezért a "kisebb területű gazdasági egységek" (abban egyetértek, hogy ez manapság már nem lehetne ország szintű, csak kontinens szintű) is képesek lennének létezni, azaz a globalizáció megfordítható?

 

[fip7]

A másik pedig az, hogy jelenleg a hitelezés kényszer is a kerbankoknak, pont a "verseny" és a részvényeseik hozam elvárása miatt. E miatt pedig alapból megkérdőjelezhető a hitel politikájuk. A bankok vezetősége is a minél nagyobb és gyorsabb profitban érdekelt. Ez szintén ellen érdekelt a józan ésszel és a gazdasági folyamatokkal.
A gazdaságnak sem tesz jót ha folyamatosan fedezetlen hitelpénzt öntünk bele. Egyszerűen így a rendszerbe van kódolva a folyamatos és egyre nagyobb válságok kialakulása. Átmenetileg lehet így látszólagos GDP növekedést produkálni, de valójában hosszú távon nézve szerintem káros a folyamat.
E mellet a spekulációt és az ügyeskedést helyezi előtérbe a valóban érték teremtő , hosszú távú befektetésekkel szemben.

Ezzel szemben az általam is felvázolt modell, egy lassabb növekedést tenne lehetővé, de sokkal stabilabb és válság állóbb gazdaságot eredményezne, amelyben könnyebb hosszú távú beruházásokat végrehajtani. Szerintem.
A másik pedig az, hogy a globalizáció alapvetően káros folyamat. Hiszen a szegényebb régiókból vonja ki a pénzt a gazdagabb régiók irányába.

 

[melampo]

Látom alapvető paradigmaként kezeled a globalizációt, de mivel támasztod alá, hogy ez így is lesz? Nem épp most kérdőjeleződött meg leginkább? Milyen törvényszerűség szerint van igazad?

Szerintem a klasszikus banki hitelezés szerint, egy kritérium szerint lehettél biztos a hitel sikerében, ha egy produktív entitásnak adtad, akinek már megvolt az alapvető receptje a gazdaságos működéshez, viszont a termelés gyors bővítéséhez jól jött a tőke. Ameddig nem telített a piac, akár mindegyik banki hitel is lehet sikeres, hiszen mindegyik ügyfél bővítheti a piacát, így lehetővé téve a hitel és a kamatok visszafizetését. De ha telítődik a piac már csak egymás rovására terjeszkedhetnek egy zéró összegű játszma keretében. Tényleg jó a kereskedelmi bankok versenyeztetése egy ilyen helyzetben és valóban hoz-e hasznot vagy bővülést? Hiszen az egyik bank nyeresége a másik vesztesége! Kódolt egy konfliktus!
Miért ne lehetne egy új rendszer, ahol a hitelezés állami kézben tartásával egy sokkal kiszámíthatóbb gazdálkodás alakulhatna, ki, amely nem lenne minden áron rákényszerítve a gazdaság állandóan bővülő működtetésére. Épp, ezért a "kisebb területű gazdasági egységek" (abban egyetértek, hogy ez manapság már nem lehetne ország szintű, csak kontinens szintű) is képesek lennének létezni, azaz a globalizáció megfordítható?

Alapvető félreértés van közöttünk. Az amit te globalizációnak hívsz és hiszel az egy gátlástalan tolvaj és rablóbanda garázdálkodása. Ennek a létjogosultsága valóban megkérdőjeleződött.
A globalizálódás az emberiség egész történelmét végigkíséri csak mostanra gyorsult fel és kezdi elérni a jelen technikai fejlettség mellett a fizikai határait. Az egészséges globalizáció akkor folytatódhatna ha azonos peremfeltételek mellett a bolygó minden pontján a helyi specifikus termelési módokon működhetne a gazdaság. Mindez rugalmas kereskedelmi hálózattal összekötve ahol az összes szereplő összes szempontját(gazdasági, ökológiai, eü. stb.) figyelembe véve lehetne szállítani és értékesíteni.
A klasszikus banki hitelezés szerint semmilyen kritérium nem szerint lehettél biztos a hitel sikerében csak az ő hasznukban.
A klasszikus banki hitelezés szerint ugyanis mindig minden pozitív és ez egy telített a piacon amit ők mindig telítenek ez valóban egy zéró összegű játszma tehát a növekedésbe vetett hit hülyeség. Nem kell, hogy az egyik bank nyeresége a másik vesztesége legyen, a kihelyezett hitellel új jelzálog fedezete alatt kibocsátott pénz keletkezik, a vesztes a saját maga által kibocsátott pénzt veszíti el.
A hitelezés állami kézben tartásával nem oldasz meg semmit, mert a hitelezés rendszere hibás. A pénzkibocsátó kerbank felelőssége megállapíthatatlan és szankcionálhatatlan. Nincs, nem létezi pénzügyi befektetés, vagy magad vásárolsz beruházási céllal valamit vagy a bank fogja odaadni a pénzedet valakinek hitelbe aki megteszi ezt helyette. Aki befektet az vagy nyer, vagy veszít, nincs olyan, hogy a befektetőnek jár a kamat. Ha a kamat mindig pozitív az azt jelenti, hogy a veszteségeket szétosztották és ennyivel csökkent a pénz értéke azaz elvették mindenkitől és odaadták a tőketulajdonosoknak.
Aki megtakarít azzal meg kellene értetni, hogy ha több a megtakarítás mint a befektetési lehetőség akkor a követelése érvényesítésének időbeni eltolása, ennek a lehetőségnek a számára történő biztosítása a felmerülő rizikók miatt neki kerül pénzbe.
Azaz létezik negatív kamat és defláció is. Ha nem tetszik be kell fektetni személyesen.
A globalizációt nem kell megfordítani, a rendszerbe elég ha mindenki olyan mértékben integrálódik amilyen mértékben az neki előnyös.
Folyt. köv.

 

[melampo]

A Portfolio cikke ahonnan eredetileg indultunk nagyon óvatosan kerülgeti a forrást (http://www.vollgeld.ch/index.php) ahol viszont kissé más a tálalás. Talán Wiedermann Tamás fordítása a korrekt (https://g7.24.hu/penz/20180512/olyan-nepszavazas-jon-svajcban-ami-bedontheti-a-teljes-bankrendszert/) és az adja vissza magyarul a lényegesebb elemeket. Mellette megemlíti az SNB ellenérveit pontosabban utal (https://www.snb.ch/de/ifor/media/dossiers/id/media_dossiers_vollgeld)rájuk.
A lényeg röviden az, hogy a betétes pénzét a kerbank nem hitelezheti ki szabadon a fedezeti ráta alapján többszörözve a forgó pénzmennyiséget.
Hitelt bocsáthat ki és ezzel pénzt kölcsönözhet az államkötvény vagy értékpapír alapú jegybanki pénzkibocsátásból.
Hitelt bocsáthat ki és ezzel pénzt kölcsönözhet saját forrásból, tulajdonosi tőkéből, saját kötvénykibocsátásból a kötvényes pénzéből.
De természetesen hitelt bocsáthat ki és ezzel pénzt teremthet a betétes pénzéből, betétjéből is csak ehhez előbb tisztázni kell mi is az és ez kinek milyen felelősséget jelent.
Ez az amire az elején utaltam a Huerta De Soto tanulmány linkjével csak persze senki nem olvas el semmit.
Ha én valakire rábízom a pénzemet akkor egy letétet létesítünk,erre kötünk szerződést. Ezt a letevő bármikor visszakérheti és a letétes köteles mennyiségében és minőségében pontosan ugyanazt visszaszolgáltatni. Sem a tulajdonjoga sem a rendelkezési joga nem szál át a letétnek a letétesre. Ezért a letétmegőrzésért, az ezzel kapcsolatos költségekért az időközben előforduló veszteségekért amely a letétest terheli a letevőnek arányos díjat kell fizetnie. Magyarul a betétnek nevezett látra szóló letétnél negatív a kamat.
Ha letevő kamatot vár el a letétje használatáért azzal ő elismerte, hogy nem letétet helyezett el hanem kölcsönt adott.
Ha ez nem lekötött letét abban az esetben ő bármikor felveheti de tisztában kell lennie azzal, hogy egyszerre az összes ilyen letét nem vehető fel, tehát egy esetleges fizetésképtelenség esetén nem juthat hozzá a teljes letétjéhez. Ezzel, a kamat kikötésével egyben a banki befektetések rizikóját letétje arányában neki s vállalnia kell.
Az egy képtelen helyzet, hogy a megtakarító a letétje- ami egy kölcsön a banknak- hozadékát természetesen követeli, de ha vesztesége lenne a banknak az ő letétje befektetésével akkor őt az adófizetők pénzéből fizessék ki. A bakmentő akciók soha nem a bankot mentik, azon nincs mit menteni- annak nincs, pontosabban hát alig van valami pénze a buliban, az a más pénzével játszik- mindig a hülye, éhes, meggondolatlan, telhetetlen betétest mentik aki annak adta pénzét aki a legtöbbet ígért és persze a legnagyobb rizikót is vállalt.

 

[melampo]

A másik pedig az, hogy jelenleg a hitelezés kényszer is a kerbankoknak, pont a "verseny" és a részvényeseik hozam elvárása miatt. E miatt pedig alapból megkérdőjelezhető a hitel politikájuk. A bankok vezetősége is a minél nagyobb és gyorsabb profitban érdekelt. Ez szintén ellen érdekelt a józan ésszel és a gazdasági folyamatokkal.
A gazdaságnak sem tesz jót ha folyamatosan fedezetlen hitelpénzt öntünk bele. Egyszerűen így a rendszerbe van kódolva a folyamatos és egyre nagyobb válságok kialakulása. Átmenetileg lehet így látszólagos GDP növekedést produkálni, de valójában hosszú távon nézve szerintem káros a folyamat.
E mellet a spekulációt és az ügyeskedést helyezi előtérbe a valóban érték teremtő , hosszú távú befektetésekkel szemben.

Ezzel szemben az általam is felvázolt modell, egy lassabb növekedést tenne lehetővé, de sokkal stabilabb és válság állóbb gazdaságot eredményezne, amelyben könnyebb hosszú távú beruházásokat végrehajtani. Szerintem.
A másik pedig az, hogy a globalizáció alapvetően káros folyamat. Hiszen a szegényebb régiókból vonja ki a pénzt a gazdagabb régiók irányába.

Ez egyrészt tökéletesen igaz, mint az előzőekben is kifejtettem, a megtakarítók hosszú távú képtelen, pénz értékmegőrzési mániája, a hozamelvárásai és a bankok ehhez illetve a fedezetlen hitelezéshez kapcsolódó haszna generálja a nyakló nélküli hitelezést.
A termelést végző gazdasági folyamatokban általában igen csekély a hozam és ezek lassú, időigényes, beruházásokat igénylő tevékenységek amiik ellentmondanak a minél nagyobb és gyorsabb profit elvének, a fejlődésnek beállított jelenségek pedig felesleges fogyasztással, pazarlással járnak.
A probléma gyökere kettős. Egyrészt a hitelkihelyezésnél a hitelfelvevővel aláíratott, valamilyen jelzáloggal fedezett szerződést -ami egy klasszikus váltó- a bank készpénzre, -felmutatásra szóló váltó- váltja-azaz leszámítolja.
Pénzzé a leszámítolással válik egy váltó, avagy a hitelszerződés és itt a bökkenő.
Ugyanis az adósság esetében nagyon fontos, hogy mennyi esély van annak a követelésnek az érvényesítésére. Ez határozza meg a rajta a váltón keresztül monetizálható pénz értékét. Ez a felelősség száz százalékban leszámítolóé kellene, hogy legyen, mivel az ő tevékenysége megszünteti a közvetlen kontroll lehetőségét. A fedezetként elfogadható jelzálogok (ingatlan, munkaerő, bármi) piaci értékének folyamatos ellenőrzése azaz a likviditás helyzetének szabályozása lenne egy jegybank feladta. A jelzálogbanké a jelzálogok értékének az ellenőrzése és a leszámítolóé pedig a jelzálogbank működésének a kontrollja.
Ez a felelősség a klasszikus nemzeti jegybaki rendszerben száz százalékban a jegybanké kell, hogy legyen, mivel az ő tevékenysége megszünteti a kerbank felett külső, közvetlen kontroll lehetőségét. Ennek eredménye, ezt tükrözi a jegybank által kibocsátott, kezelésében lévő valuta árfolyamának változása.
Ezt már kipróbáltuk, ennek az eredménye a nemzeti politikusok és jegybankok által irányított csalás volt. Ráadásképpen még csak nem is mindig az adott gazdasági lokalitás szűken vett érdekében csaltak, bőven volt példa a kollaboránsként, egyéni érdekből az ellenfél javára történő csalásra is.
Ezt összefoglalva a pénz a csereeszköz kibocsátása,-a váltó leszámítolása- a teljes felelősség átvállalásával kell, hogy járjon.
A csereeszköznek hordozni kell az információt, hogy mi az alapja, milyen fedezet alatt cserélt gazdát, mi az az utolsó piaci érték amit megjelenít.
A probléma másik része pedig a megtakarítások befektetése, ennek a felelősségének a kockázatoknak az azt igénybe venni akaró, illetve ezen hozamokat elérni akarókra történő áthárítása. Ha nagyon sokan akarnak megtakarítani a gazdaság működéséhez képest aránytalanul nagy összegeket akkor ennek az értékmegőrzési kockázata miért terhelné a többieket? Ennek költségét viselje az aki igényli, a negatív kamattal.
Aki megtakarít az befektet, nincs állami garancia, nincs bankmentés állami pénzből, aki hülyeséget csinál az bukik.

 

[fip7]

melampo

"A probléma másik része pedig a megtakarítások befektetése, ennek a felelősségének a kockázatoknak az azt igénybe venni akaró, illetve ezen hozamokat elérni akarókra történő áthárítása. Ha nagyon sokan akarnak megtakarítani a gazdaság működéséhez képest aránytalanul nagy összegeket akkor ennek az értékmegőrzési kockázata miért terhelné a többieket? Ennek költségét viselje az aki igényli, a negatív kamattal.
Aki megtakarít az befektet, nincs állami garancia, nincs bankmentés állami pénzből, aki hülyeséget csinál az bukik."

Ezzel részben egyet értek. Annyit tennék hozzá, hogy a befektetéseket kezelőnek is vállalnia kell a felelősséget a betétesek pénzéért. Mind teljes vagyonával, mind büntető jogilag. Ugyanis ma is igen jellemző a betétesek átverése, majd a pénzük felelőtlen elherdálása. 10+ éveket luxus körülmények között élnek mások pénzéből, majd ha bebukik a piramis akkor szétteszik a kezüket, hogy "hát nem értettünk hozzá"...
Szóval én azért nem vernék rá minden kockázatot a betétesekre/befektetőkre.

"A csereeszköznek hordozni kell az információt, hogy mi az alapja, milyen fedezet alatt cserélt gazdát, mi az az utolsó piaci érték amit megjelenít."

Ez megint nem egyszerű dolog. Itt is bekerülhetnek hamis információk a rendszerbe, amik aztán rögzülnek vagy önálló életre kelnek stb....
Én itt megint az egyszerűséget látom célra vezetőnek: Az a pénz ér valamit amiben bizalom van. Ehhez megbízható jegybank kell, állami elköteleződés és valós reál gazdasági háttér. Szerintem.

 

[melampo]

melampo

"A probléma másik része pedig a megtakarítások befektetése, ennek a felelősségének a kockázatoknak az azt igénybe venni akaró, illetve ezen hozamokat elérni akarókra történő áthárítása. Ha nagyon sokan akarnak megtakarítani a gazdaság működéséhez képest aránytalanul nagy összegeket akkor ennek az értékmegőrzési kockázata miért terhelné a többieket? Ennek költségét viselje az aki igényli, a negatív kamattal.
Aki megtakarít az befektet, nincs állami garancia, nincs bankmentés állami pénzből, aki hülyeséget csinál az bukik."

Ezzel részben egyet értek. Annyit tennék hozzá, hogy a befektetéseket kezelőnek is vállalnia kell a felelősséget a betétesek pénzéért. Mind teljes vagyonával, mind büntető jogilag. Ugyanis ma is igen jellemző a betétesek átverése, majd a pénzük felelőtlen elherdálása. 10+ éveket luxus körülmények között élnek mások pénzéből, majd ha bebukik a piramis akkor szétteszik a kezüket, hogy "hát nem értettünk hozzá"...
Szóval én azért nem vernék rá minden kockázatot a betétesekre/befektetőkre.

"A csereeszköznek hordozni kell az információt, hogy mi az alapja, milyen fedezet alatt cserélt gazdát, mi az az utolsó piaci érték amit megjelenít."

Ez megint nem egyszerű dolog. Itt is bekerülhetnek hamis információk a rendszerbe, amik aztán rögzülnek vagy önálló életre kelnek stb....
Én itt megint az egyszerűséget látom célra vezetőnek: Az a pénz ér valamit amiben bizalom van. Ehhez megbízható jegybank kell, állami elköteleződés és valós reál gazdasági háttér. Szerintem.

"Annyit tennék hozzá, hogy a befektetéseket kezelőnek is vállalnia kell a felelősséget a betétesek pénzéért."

A lehetőségek amik a pénzkibocsátás kölcsönzés esetén adottak meghatározzák a felelősség viselésének a mértékét is is.

"Hitelt bocsáthat ki és ezzel pénzt kölcsönözhet az államkötvény vagy értékpapír alapú jegybanki pénzkibocsátásból.
Hitelt bocsáthat ki és ezzel pénzt kölcsönözhet saját forrásból, tulajdonosi tőkéből, saját kötvénykibocsátásból a kötvényes pénzéből.
De természetesen hitelt bocsáthat ki és ezzel pénzt teremthet a betétes pénzéből, betétjéből is csak ehhez előbb tisztázni kell mi is az és ez kinek milyen felelősséget jelent."

A feladat a büntetőjogi eseteket kivéve megoldhatatlan mert a tulajdonosi és kötvényes, részvényes tőke elenyésző a kezelt töke nagyságrendjéhez képest. Hiába hoznak bármilyen szabályt nincs kin, és nincs mit behajtani ha nem tartják be, nem beszélve arról ,hogy még ha minden szabályt betartanak akkor is lehet bukás egy ügylet vége.
Vagy letét 100 %-os fedezettel és költség, vagy kockázat.

Nem véletlen az, hogy kézzel lábbal tiltakoznak a bitcoin és társai ellen. Abban nem az a lényeg, hogy digitális és ilyen módokon fizethetünk vele és még az sem, hogy központi intézmény nélkül közvetlenül használható a felek között mint a készpénz. Hanem az a lényeg, hogy megmutatta, hogy a kibocsátás lehetséges olyan módon, hogy a fedezetet igazoló információ a csereeszköz léte folyamán mindig kontrollálható.
Az elv és a technikai megoldás, az eszközrendszer a fedezetlen pénzkibocsátás ellen adott.
Csak ki kellene dolgozni a kompromisszumos a viszonylag lehető legbiztonságosabb de még kezelhető rendszert és a fosztogatásnak befellegzett.