A török elleni harcok I. (Nagy) Lajostól II. Józsefig (1342-1790)

[szuvorov]

Legyen valami pozitív hír is, pontosan 330 éve történt :

Buda felszabadult a török megszállás alól.

http://www.origo.hu/tudomany/torten...trom-huszarok-janicsarok-i-lipot-csaszar.html

 

[tarzaan]

Úgy vélem történelmünk egyik legmeghatározóbb és legsorsfordítóbb időszaka a törökök megjelenése a határainknál, és az ellenük viselt harcok - valamint a velük való kollaborálás. Ez volt az az időszak, ami felmorzsolta az önálló Magyarországot és megszüntette a Kárpát-medence/történelmi Magyarország magyar etnikai dominanciáját, és amikor számos nagy magyar hős és címeres gazember született. Mindenképp megér egy topikot (a címadást az indokolja, hogy az első fegyveres összecsapás I. (Nagy) Lajos uralkodása alatt történtek, az utolsó pedig II. József idején. 423 év.


Kezdetnek itt ez az írás, ami mentén talán meg lehetne kezdeni felszámolni néhány hamis toposzt a magyar történelmet illetően (és aminek a végén ha minden jól megy lekerülhet Bethlen, Bocskai és Thököly szobra a Milleniumi emlékműről.

Bethlen Gábor nagyívű terveket küldött a szultánnak, hogyan is kellene a törököknek tatár és magyar segítséggel elfoglalniuk a keresztény Nyugatot, lerabolni Lengyelországot és Közép-Európát.
http://tortenelem.mandiner.hu/cikk/...szlim_meghoditasat_szorgalmazta_bethlen_gabor


Szívesen hangoztatjuk, különösen az efféle migráció-sújtotta időkben, hogy mi, magyarok mindig is szilárd bástyái és megroppanthatatlan védőpajzsai voltunk a keresztény Európának − különösen a török veszedelmek idején. Nos, ez nagyjából igaz is volt Mohácsig; de utána enyhén szólva is bonyolult lett a képlet.

Annyira, hogy másfélszáz évvel később már a korabeli nemzetközi NATO-erőkre volt szükség a túlságosan ide szokott törökök kiszorításához; miközben az olyan nagy magyar hősök, mint a Hősök terén máig ünnepelt Thököly Imre és társai, jellemzően török zsoldban állva ahol csak tudták, hátráltatták a keresztény Európa seregeinek győzelmét, miközben saját magyar szülőföldjüket sarcolták, rabolták.

De sajnos nem csak a nyomorult rablóvezér Thökölyt kellene már egyszer lerántani az érdemtelen piedesztálról. Nála érdemesebb magyar államférfiakat is ideje lenne a valós helyükre tenni.

Koraújkorász és erdélyész történettudósoknak talán nem új találat, a magunkfajta kibiceknek viszont döbbenetes olvasmány egy bizonyos levél, amit történelmünk nagy személyisége, a kétezresünkön szereplő, országépítő, Erdélyt gazdagító kiművelt fejedelem, Bethlen Gábor vetett papírra arról, hogyan is kellene a törököknek tatár és magyar segítséggel elfoglalniuk a keresztény Nyugatot.

Sem az általános, ismeretterjesztő történelemkönyvekben, sem a köztudatban nem szerepel ez a Bethlen által 1621-ben Rimay János sztambuli követnek küldött dokumentum, ami egy mai átiratban rendes magyarjobbos konteótartalom is lehetne, mint mondjuk Soros „Dark Force” György Nagypáholyának Titkos Jegyzőkönyve a keresztény Európa kívánatos iszlamizációjáról.

Írásában a meglódult fantáziájú fejedelem Dél-Ausztria, majd Észak-Itália elfoglalását javasolja a török szultánnak. Bethlen pár tízezer török és tatár harcosról is álmodozik, akikkel ő maga elfoglalhatná a Duna mentét. Az is tetszene a fejedelemnek, ha fölfelé egészen a Rajnáig feldúlhatnák törökök, tatárok és magyarok együtt Európa belsejét.

Erdély fejedelme lelkesen ábrándozik arról, hogy a török szultán nem csak egy Eger-szerű várat, hanem egy egész királyságot is uralma alá hajthatna. Azt is javasolja a törököknek, hogy küldjék rá a tatárokat Lengyelországra, hadd rabolják és égessék fel azt az országot.

Bethlen javára szól persze, hogy a nagy haditerv megvalósítása utánra csak annyit kér a fényességes szultántól, hogy az oszmánok birodalmába foglalt Magyarország határait és törvényeit ne változtassa meg.

Tudunk persze a korábbi századok törökbarát, katolikus- és Habsburg-ellenes, protestáns fejedelmeiről, hadvezéreiről, kurucairól; tudunk Erdély speciális helyzetéről is a Török Birodalom peremén. Sok mindent megértünk, meg is kell értenünk. De nem kellene valamit kezdenünk a kurucbarát/antilabanc történetírásunk és -oktatásunk áthangolásával?


A konkrét levél a cikk linkjére kattintva olvasható.

Két jó komment:
http://tortenelem.mandiner.hu/cikk/20170106_counter_a_hodoltsag_korarol

„1. Erdélyt többször dúlta fel a török, mint a királyi területeket.
2. Saját zsebre az erdélyi fejedelmek szoktak dolgozni, nagyjából mindenki azzal kezdte az országlását, hogy 2-3 rivális család birtokait koncepciós perekben elkobozta - a saját javára.
3. Ha nincs a Budát török kézre játszó függetlenségi párt, nincs ilyen súlyú török hódoltság.
4. A magyar érdek bizony első-, másod-, harmad- és huszonhatezredsorban is a tartós török hódítás elkerülése lett volna. Akár azon az áron is, hogy Bethlen Gáborból sosem lesz fejedelem Erdélyben.
5. Emiatt vált többek között nemzeti erénnyé a ravaszkodás, alattomosság, hitszegés és a Portához futkorászás.
6. Még hogy a szultán nem szólt volna bele az erdélyi belügyekbe! Mindig a Porta jelölte ki a fejedelem személyét. LOL.”


http://tortenelem.mandiner.hu/cikk/20170106_arma_gedeon_bethlen_gabor_levelerol

„Bethlen levele a 30 éves háború elején íródott. Ha ez a háború, melyben a Protestáns Párt a török birodalmat természetes szövetségesének tekintette, nem dönti romba a Német Birodalmat, a török kiűzése és Magyarország újraegyesítése egy szűk évszázaddal korábban végbemehetett volna.
Hisz a geopolitikai erőviszonyok alapján a török ellen csak a német birodalom erőforrásai voltak elegendőek a pápai, lengyel, velencei, spanyol , stb. (sőt akkor egy pici francia) segítség mellett.
Már a 15 éves háborúba közel volt a felszabadítás lehetősége, ekkor állított a a Porta csatasorba Bocskait Erdély visszaszerzése érdekében és ebben nagy szolgálatokat tett a fiatal Bethlen. Hogy az óriási magyar véráldozattal a Magyar Királysághoz visszacsatolt Erdély újra a töröké legyen.
Ekkor Bethlen már évek óta a Porta fizetett alkalmazottja volt, ő provokálta bele Bocskait a levelezésük Habsburg kézre juttatásával a felkelésbe, ő égette fel mögötte a hidat, hogy a király alattvalója maradhasson.
A török saját erőből nem látta akkor Erdélyt viszaszerezhetőnek, csak a magyarok megosztásával. Ebben volt kulcsszerepe Bethlennek. A magyar még közel egy évszázadig tovább pusztult a belharcokban, Bethlen miatt is.”

 

[tarzaan]

Magyar–török háborúk
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar–török_háborúk

 

[tarzaan]

A második mohácsi csata, amikor revansot vehettünk a törökökön

http://jegyzettar.blog.hu/2017/08/1..._revansot_vehettunk_a_torokoktol#comment-form

 

[antigonosz]

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1532_augusztus_5_megkezdodik_koszeg_ostroma/

http://www.arcanum.hu/hu/online-kia...ok-alatt-1CEBA/koszeg-ostroma-1532-ben-1CEC8/

Körülbelül minden második település megszűnt létezni 15-20 km-es körzetben. Néhányat aztán újratelepítettek,vagy újratelepült, de sok végleg elpusztult a török portyázások egy hónapja során. Jobbára amik megmaradtak magyar településnek azok a Kőszegi várhoz tartozó kiszolgáló települések voltak, így a lakosság is berendeltetett védelmi célból. Hogy őszinte legyek fogalmam sincs hogy a kor falusi embere hova bújt el több mint egy hónapra úgy hogy nem volt TV, mobil, internet, szóval fogalma nem volt nagyon mi van tőle 10 km-re, és mindenhol nyüzsögnek a törökök. A "szerencsésebb települések" közt soknak az ura Szapolyai párti volt még Vas megyében is, így azokat a török általában megkímélte ha behódoltak, míg a Habsburg pártiakét elpusztították a felvonulás során.

 

[antigonosz]

Itt egy elég részletes leírás a kor belső viszonyairól valamint Jurisics felemelkedéséről az ostrom előtt és után,és Kőszeg hozzá kerüléséről.
http://www.vasiszemle.hu/2008/06/bariska.htm

 

[Szittya]

Valojaban nem mohacsnal veszett az orszag hanem a logodi kapunpal. Ha maria egy kicsitt batrabb a mohacsi csatavesztesnek egy fejezetet se szenteltek volna a tortenelem konyvekbe.
A palota orseggel es a kiralyno testorsegevel a budai var orsege 1000parszaz fo volt. A torok sereg 12 nap tavolsagban. A varos szegenyei nem tudtak menekulni. Ezt ok is tudtak. Szeremi gyorgy kaplan leirasabol tudhato hogy 2000 fo szegeny lehetett volna zsoldbafogadni buda vedelmere amit tovabbi 1000 fovel egeszulhetett volna ki a kozelebbi felvideki varakbol. Ezzel a var vedelme 4000 fot tett volna ki. A csatara valo keszulodes miatt a budai varban tobb tizezer ember obb heti maradt felhalmozva plusz a varos es a var elelmiszerkeszletei. Persze tobb hetes ostromnak nem allt volna ellen a var ennyi vedovel foleg hogy a vedok fele kepzetlen "civil" de nem is kellett volna tobb hetes ostromra keszulni. Hagyni kellett volna a torokot felvonulni es higy belekezdjen az ostromba...
Delrol frangenpan kristof horvat ban 10.000 lovasserege zaklathatta volna a torokot ahogy ezt tette is mikor budara tartitt (erzekeny vesztesegeket okozott a torok utovednek fehervar kornyeken.)
A mohacsi csatavesztes napjan egy szinten 10.000 fos zsoldos sereg (kifizettett zsoldal) tartozkodott gyornel mohacs fele haladva. Akiket egy kuldonc altal a duna menten buda fele kellett volna vezenyelni hogy ott allasokat foglalva zarjak a kelepcet.
Ez a sereg meg csekely lett volna de volt buda kozeleben egy 30.000 fos parasztsereg akiket a kiraly valami (financialis) oknal fogva nem vitt le mohacsra (ekkor meg tolnara) ezt a sereget kesobb szet is verte a torok) )
De ha eszszeruen pilisvorosvar tersegeben rejtetten allomasoztattak volna oket es osszehangolt tamadassal 3iranybol a zsoldos es horvat lovassereggel lecsaptak volna az ostromra keszulo torok seregre akik ez miatt szet voltak tagozodva biztos lett volna a siker es a gyozelem. De ha megse szapolyai serege es budanak iranyitasaval a bacskai 40.000 parasztsereggel (akik a kivonulo torokok kozel negyedet meszaroltak le egy mocsarba kesobb) csatlskozssaval masodik hullamba meg mindig szetverhettek volna a torok ostromlosereget... de ha nem a banyavarosokbol meg boven lett volna ido az elso hullam eleste eseten sereget toborozni es vagy a masodik vagy egy harmadik felszabadito hullamot inditani...

Akar hogy is volt penz ember fegyver lehetoseg csak batorsag nem...
(A torok nem veletlen vonult ki es hagyott hatra budat pestet es mknden mast)

A vegeredmeny az lett volna hogy a tronorokos lett volna a jogos kiraly anyja maria meg kormanyozhatta volna az irszagot ha mar akkora dama hireben allt. Jo esellyel meg maga szulejman is fogsagba esett volna amivel nem kis alkupozicioba kerultunk volna... azthiszem a kulfoldi menyecske tehetetlensege elcseszte az egeszet... (legalabb varkapitanyt es hadvezert nevezett volna ki semmit nem vesztett volna... de meg erre is keptelen volt...) vagy direkt a testverenek jatszotta volna az orszagot

 

[Littlejohn]

Kedves Szittya.......
A történészek nem szeretik a "mi lett volna, ha" teóriákat.
Az akkori politikai viszonyokba bele volt kódolva az ország veresége és ez tökmindegy. hogy Mohács vagy Logodi-kapu.... A helyzet az, hogy a török vezetés, a tanácsadók vagy maga a szultán tudatosan időzítette támadását ekkorra. A széthúzás, a hatalmi harc nem tette lehetőv egy egységes vezetés alatt álló, a török offenzívát megállítani tudó hadsereg működését. Igazad van, volt elég erő az országban, de ezek inkább egymás torkát vágták volna át. Így a török kihasználhatta ezt. A leglényegesebb a dologban, hogy azóta sem tanultunk semmit a dologból. A széthúzás, a feljelentgetés, a "dögöljön meg az ő tehene is" felfogás a nemzeti egység szinte teljes hiánya máig ható méreg nemzetünk testében.
Azért köszönet, hogy itt is megemlékeztél erről...

 

[rappali_]

Valojaban nem mohacsnal veszett az orszag ...az orszagot

A király megbuktatásában volt érdekelt nem kevés főúr és vajda. Ez történt, nem több. Mohácsnál katonailag és gazdaságilag csekélynek mondható veszteség érte a Magyar Királyságot...csak ugye oda lett az uralkodó (szemben mondjuk a fájóbb muhi-csatánál) és ez fokozta a káoszt, amit könyörtelenül kihasználtak a törökök. De megkérdezem...mikor is volt Erdély aranykora?

Manapság lenne esély összefogásra...csak az kellene, hogy mi magyar emberek igazgassuk a sorsunkat, ne pedig...khm... és nem a fideszre célzok most.

 

[tarzaan]

Nem rövid:

Szász Péter előadása Buda felszabadulásáról

 

[akagi]

Manapság lenne esély összefogásra...csak az kellene, hogy mi magyar emberek igazgassuk a sorsunkat, ne pedig...khm... és nem a fideszre célzok most.

Kemény!

 

[Mackensen]

Kellene valakinek középkori magyar várak kutatása című topikot, meg kozépkori magyarországi csaták topikot. Mindkét topicot a történelem kedvelőinek... VALAKI ELINDÍTANA Mondjuk Mc szerkesztőségi tagként.

Ha gondoljátok, átnevezem ezt a topikot középkori magyar hadtörténelem topikká. Ennek hasonló a témája és rengeteg átfedés lenne.

 

[tarzaan]

Ha gondoljátok, átnevezem ezt a topikot középkori magyar hadtörténelem topikká. Ennek hasonló a témája és rengeteg átfedés lenne.

A törökök elleni harcok zöme már Újkor.

 

[molnibalage]

Hunyadi parancsolta a kereszteseknek,hogy keljenek át a Száván csak a keresztesek látva,hogy a várból(engedetlenségből)kitörő íjászok elfoglalnak egy magaslatot a Száva partján Kapisztrán parancsa ellenére elkezdtek idő előtt átkelni.A magaslat elvesztésének a török nem tulajdonított nagy jelentőséget meg a keresztesek átkelésének sem mert úgy gondolta,hogy az elit Szpáhik visszaszorítják a hozzájuk képest "csürhe"kereszteseket csak ez nem jött be mert a beszűkült terepen nem tudták kihasználni az előnyüket(meg ott voltak a magaslaton az íjászok is).Ezt látva a tört ki Hunyadi a várból(a kereszteseket támadó janicsárokat kapta oldalba) és lett az ami.Tehát volt terve Hunyadinak,ő hívta át a kereszteseket csak azok előbb jöttek.

Az első mondatod elejének nem látom nyomát sem sehol sőt, Kapisztrán pont ezt próbálta megakadályozni. A dombos nyilazás részig egyezik a sztorid a forrásokkal amit az első soktucat helyen feldob a net, de utána nagyon nem...

Nem vágom, hogy miért.

 

[dudi]

Az első mondatod elejének nem látom nyomát sem sehol sőt, Kapisztrán pont ezt próbálta megakadályozni. A dombos nyilazás részig egyezik a sztorid a forrásokkal amit az első soktucat helyen feldob a net, de utána nagyon nem...

Nem vágom, hogy miért.

Az én forrásom a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban dolgozó hadtörténészek munkája a tiéd pedig a neten írt bárkik munkája.Gondolom nem árulok el titkot azzal,hogy kinek áll komolyabb forrás és kutatási lehetőség a rendelkezésére.

 

[molnibalage]

Az én forrásom a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban dolgozó hadtörténészek munkája a tiéd pedig a neten írt bárkik munkája.Gondolom nem árulok el titkot azzal,hogy kinek áll komolyabb forrás és kutatási lehetőség a rendelkezésére.

Hol érhető el ez a munka?

 

[dudi]

Hol érhető el ez a munka?

http://www.hmzrinyi.hu/termek/magyarorszag_hadtortenete_I_a_kezdetektol_1526_ig

 

[szuvorov]

Amikor az uralkodó rendesen elb@sza a dolgokat :

http://cabe.blog.hu/2017/11/10/a_varnai_csata_es_az_elveszett_kiraly

Ha akkor nem támadunk, talán máshogy alakul a a magyar történelem, talán...

 

[papajoe]

Amikor az uralkodó rendesen elb@sza a dolgokat :

http://cabe.blog.hu/2017/11/10/a_varnai_csata_es_az_elveszett_kiraly

Ha akkor nem támadunk, talán máshogy alakul a a magyar történelem, talán...

De hát a pápa megparancsolta neki,hogy védje meg a kereszténységet,vagy kiátkozza....

A balek meg szót fogadott.

 

[LMzek]

Amikor az uralkodó rendesen elb@sza a dolgokat :

http://cabe.blog.hu/2017/11/10/a_varnai_csata_es_az_elveszett_kiraly

Ha akkor nem támadunk, talán máshogy alakul a a magyar történelem, talán...

Több királyunkkal jobban jártunk volna ha megelégszik a dicsőséggel, és nyugton marad/megtanul úszni(Csele patak, előtte páncél levet, stb...).