A tengerészeti hadviselés jövője

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Roni

Well-Known Member
2010. június 30.
16 329
18 941
113
De a jövő útja ez lesz

A nemsokára hadrendbe álló j-31-hez is komoly stealth ASM lesz amit a belső fegyvertérbe hordoz majd .

img-b6f3e85e077288f5eeeb9c7911813569-jpg.504851
 
T

Törölt tag

Guest
A nemsokára hadrendbe álló j-31-hez is komoly stealth ASM lesz amit a belső fegyvertérbe hordoz majd .
Nekem ez kívülről az LRASM koppincsnak tűnik.
Az LRASM még az USA-ban is erősen fejlesztési stádiumban van, a kínaiak meg még ha gyorsan meg is szerzik a terveket, idő mire összehoznak egy másolatot.

Biztos ez a jövő - hangsebesség alatti, erősen STEALTH inteligens ASM, de ehhez szerintem kell még 5-10 év...
 
  • Tetszik
Reactions: Rotten878

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Úgy tűnik lassú irányváltás lesz a repülőgép-hordozókkal kapcsolatban. Az US NAVY két elemzést is készített, hogy mennyire működőképes a jelenlegi szuperhordozókra épülő flottafelállása a kínai veszélyforrások (első sorban tengeralattjárók és ballisztikus rakéták illetve nagy sebességű hajó elleni robotrepülőgépek) ellen. A vizsgálatokról kiszivárgott adatok alapján a US NAVY vezetése finoman szólva sincs elájulva az eredményektől. Az amerikai superhordozókra épülő flottamodel a jelek szerint súlyos problémákkal kell szembenézzen, amire nincs jó válaszuk jelenleg.


A USS Gerard R. Ford tavaly év végén végrehajtott tesztútja közben


A Future Carrier 2030 Task Force (kb. Jövőbeli 2030-as Hordozó-flotta) koncepció azt vázolja fel, hogy lehetne az új kihívásokkal szembenézni a 2020-2030-as évek fejlesztései terén. A koncepció egyfelől békén hagyja a Ford-osztály négy hordozóját (CVN-78 Gerald R. Ford, CVN-79 John F. Kennedy, CVN-80 Enterprise és CVN-81 Doris Miller), de a jelenleg még csak előzetesen megrendelt ötödik egységet, a még név nélküli CVN-81-et lehúzná a listáról. A Doris Millert a jelen tervek szerint 2023-ban kezdenék el építeni, 2028-ban bocsátanák vízre és 2030-ra állna hadrendbe. A pletykák szerint pedig az utolsó szuper-hordozója lenne a US NAVY-nek.

A szuperhordozók és a "hagyományos" jövőbéli hordozók elsődleges feladata a tengeri hajózási útvonalak, konvojok biztosítása lenne. A USS Dwight D. Eisenhower pont egy ilyen feladatot gyakorlatozott nem rég, melyen egy kísért konvoj előtt haladva, komoly tengeralattjáró és ASW eszközökkel megtámogatva "tisztotta meg" a tengert a konvoj előtt a potenciális veszélyforrásoktól.


A USS America 2018-ban, fedélzetén 13db F-35B vadászbombázóval


A feladatra a szuperhordozók viszont túlságosan is nagyok, így egyre több jel mutat abba az irányba, hogy az un. "Lightning-carrier"-ek felé venné a haditengerészet az irányt. A USS America-val tesztelt koncepció olyan F-35B alapú rendszert vázolt fel, amely kisebb és rugalmasabb megoldást nyújt a légi fedezet megoldására. Természetesen CATOBAR megoldás a reális, és F-35C gépekről lehetne szó, de a jelenlegi 60-80 merevszárnyú gép helyett 20-40 gépről lenne csak szó, a hajók vízkiszorítása pedig inkább a 30-60 ezer tonna közé esne. A feltételezések alapján egy Ford-osztályú hordozó árából (~12-14 milliárd dollár) akár 3-4 USS America méretű (annak ára 3,4 milliárd dollár volt) CATOBAR hordozót lehetne megépíteni. A támadóknak így több célponttal és ebből fakadóan megosztott célokkal kell dolgozniuk, míg az US NAVY szempontjából egy-egy flottacsoport elvesztése kisebb csapás lenne, mint jelenleg.

A világ másik felén, Indiában a tengeralattjárók "sűllyeszthetik" el a hordozó-programot. India második hordozója, az INS Vikrant hatalmas költségtúllépésekkel és csúszásokkal kénytelen szembenézni, a 2006-os megrendelésekor 2016-ra szerették volna hadrendbe állítani India első (amúgy olasz segítséggel életre hívott) hordozóját. Jelenleg 2022, de inkább 2023 a reális céldátum. A fő probléma, hogy a Vikrant a maga 40 ezer tonnás vízkiszorításával egyfajta előfutára lett volna a "valódi" hordozóknak, amelyek 60-65 ezer tonnás vízkiszorítással épülnének meg, az elsőnek már neve is van: INS Vishal. A csúszás egyik problémája, hogy a reginális ellenfél Kína már két 65 ezer tonnás hordozóval bír, egyet épít és egy negyedik építése várható. Tehát India látványos késésben van. Ráadásul nemrégiben kínai Shang-osztályú tengeralattjárókat észleltek Indiai felségvízeken, amely nagy botrányt okozott haditengerészeti körökben. A másik probléma, hogy India legfőbb ellenfele, Pakisztán nemrég komoly tengeralattjáró-fejlesztésekbe fogott.


India jelenlegi és tervezett atommeghajtású tengeralattjárói


India saját atomtengeralattjáró programja pedig kezd lendületet venni: az Arihant-osztályú SSBN-ek közül az első egység hadrendben áll, a második jelenleg a tesztút fázisában van, két további egység pedig építés alatt áll. Az Arihant ugyanakkor mai szinten nézve elavult technológia, de már fejlesztés alatt van az S-5 jelölésű utód, amely jelentős technológiai ugrást képvisel, illetve a bázisán készülne a Future Attack Submarine (FAS) néven illetett vadásztengeralattjáró-program is, amelyből hat darabot szeretnének. A jelenlegi tervek szerint FAS első egységét valamikor 2023-2024 körül kezdhetik el építeni, és 2030 előtt hadrendbe állhat. Viszont a költségvetési vitákban egyre sűrűbben kerül az INS Vishal és a FAS program egymás mellé, és a hírek szerint az utóbbinak van nagyobb támogatottsága...
 

arbalest

Well-Known Member
2011. január 11.
8 677
18 992
113
Fura az a kemény 4 db VLS cella is.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: endre

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Fura az a kemény 4 db VLS cella is.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Ez csak egy lehetséges kiépítés, elvben elfér ott 2x4 is. De mivel a hangár bekorlátozza a lehetőségeket, így ki kellett emelni a VLS indítókat, azért ilyen "kémény" jellegűek.

BTW ha önvédelemről beszélünk, a 4db VLS egyenként 4db ESSM Mk.2-vel azért nem rossz légvédelmi képességet adhat (végre) a hajónak.
 

arbalest

Well-Known Member
2011. január 11.
8 677
18 992
113
Ez csak egy lehetséges kiépítés, elvben elfér ott 2x4 is. De mivel a hangár bekorlátozza a lehetőségeket, így ki kellett emelni a VLS indítókat, azért ilyen "kémény" jellegűek.

BTW ha önvédelemről beszélünk, a 4db VLS egyenként 4db ESSM Mk.2-vel azért nem rossz légvédelmi képességet adhat (végre) a hajónak.
Igaz. Főleg a RAM torony mellett. És ezek szerint elfér egymás mellett a lézerrel.
 
  • Tetszik
Reactions: endre
M

molnibalage

Guest
Úgy tűnik lassú irányváltás lesz a repülőgép-hordozókkal kapcsolatban. Az US NAVY két elemzést is készített, hogy mennyire működőképes a jelenlegi szuperhordozókra épülő flottafelállása a kínai veszélyforrások (első sorban tengeralattjárók és ballisztikus rakéták illetve nagy sebességű hajó elleni robotrepülőgépek) ellen. A vizsgálatokról kiszivárgott adatok alapján a US NAVY vezetése finoman szólva sincs elájulva az eredményektől. Az amerikai superhordozókra épülő flottamodel a jelek szerint súlyos problémákkal kell szembenézzen, amire nincs jó válaszuk jelenleg.


A USS Gerard R. Ford tavaly év végén végrehajtott tesztútja közben


A Future Carrier 2030 Task Force (kb. Jövőbeli 2030-as Hordozó-flotta) koncepció azt vázolja fel, hogy lehetne az új kihívásokkal szembenézni a 2020-2030-as évek fejlesztései terén. A koncepció egyfelől békén hagyja a Ford-osztály négy hordozóját (CVN-78 Gerald R. Ford, CVN-79 John F. Kennedy, CVN-80 Enterprise és CVN-81 Doris Miller), de a jelenleg még csak előzetesen megrendelt ötödik egységet, a még név nélküli CVN-81-et lehúzná a listáról. A Doris Millert a jelen tervek szerint 2023-ban kezdenék el építeni, 2028-ban bocsátanák vízre és 2030-ra állna hadrendbe. A pletykák szerint pedig az utolsó szuper-hordozója lenne a US NAVY-nek.

A szuperhordozók és a "hagyományos" jövőbéli hordozók elsődleges feladata a tengeri hajózási útvonalak, konvojok biztosítása lenne. A USS Dwight D. Eisenhower pont egy ilyen feladatot gyakorlatozott nem rég, melyen egy kísért konvoj előtt haladva, komoly tengeralattjáró és ASW eszközökkel megtámogatva "tisztotta meg" a tengert a konvoj előtt a potenciális veszélyforrásoktól.


A USS America 2018-ban, fedélzetén 13db F-35B vadászbombázóval


A feladatra a szuperhordozók viszont túlságosan is nagyok, így egyre több jel mutat abba az irányba, hogy az un. "Lightning-carrier"-ek felé venné a haditengerészet az irányt. A USS America-val tesztelt koncepció olyan F-35B alapú rendszert vázolt fel, amely kisebb és rugalmasabb megoldást nyújt a légi fedezet megoldására. Természetesen CATOBAR megoldás a reális, és F-35C gépekről lehetne szó, de a jelenlegi 60-80 merevszárnyú gép helyett 20-40 gépről lenne csak szó, a hajók vízkiszorítása pedig inkább a 30-60 ezer tonna közé esne. A feltételezések alapján egy Ford-osztályú hordozó árából (~12-14 milliárd dollár) akár 3-4 USS America méretű (annak ára 3,4 milliárd dollár volt) CATOBAR hordozót lehetne megépíteni. A támadóknak így több célponttal és ebből fakadóan megosztott célokkal kell dolgozniuk, míg az US NAVY szempontjából egy-egy flottacsoport elvesztése kisebb csapás lenne, mint jelenleg.

A világ másik felén, Indiában a tengeralattjárók "sűllyeszthetik" el a hordozó-programot. India második hordozója, az INS Vikrant hatalmas költségtúllépésekkel és csúszásokkal kénytelen szembenézni, a 2006-os megrendelésekor 2016-ra szerették volna hadrendbe állítani India első (amúgy olasz segítséggel életre hívott) hordozóját. Jelenleg 2022, de inkább 2023 a reális céldátum. A fő probléma, hogy a Vikrant a maga 40 ezer tonnás vízkiszorításával egyfajta előfutára lett volna a "valódi" hordozóknak, amelyek 60-65 ezer tonnás vízkiszorítással épülnének meg, az elsőnek már neve is van: INS Vishal. A csúszás egyik problémája, hogy a reginális ellenfél Kína már két 65 ezer tonnás hordozóval bír, egyet épít és egy negyedik építése várható. Tehát India látványos késésben van. Ráadásul nemrégiben kínai Shang-osztályú tengeralattjárókat észleltek Indiai felségvízeken, amely nagy botrányt okozott haditengerészeti körökben. A másik probléma, hogy India legfőbb ellenfele, Pakisztán nemrég komoly tengeralattjáró-fejlesztésekbe fogott.


India jelenlegi és tervezett atommeghajtású tengeralattjárói


India saját atomtengeralattjáró programja pedig kezd lendületet venni: az Arihant-osztályú SSBN-ek közül az első egység hadrendben áll, a második jelenleg a tesztút fázisában van, két további egység pedig építés alatt áll. Az Arihant ugyanakkor mai szinten nézve elavult technológia, de már fejlesztés alatt van az S-5 jelölésű utód, amely jelentős technológiai ugrást képvisel, illetve a bázisán készülne a Future Attack Submarine (FAS) néven illetett vadásztengeralattjáró-program is, amelyből hat darabot szeretnének. A jelenlegi tervek szerint FAS első egységét valamikor 2023-2024 körül kezdhetik el építeni, és 2030 előtt hadrendbe állhat. Viszont a költségvetési vitákban egyre sűrűbben kerül az INS Vishal és a FAS program egymás mellé, és a hírek szerint az utóbbinak van nagyobb támogatottsága...
Nah, végre leesett, hogy a kisebb hordozó is jó.
Viszont ezzel kvázi beismerték, akkor az lehetett volna a USMC-nek is kisebb hordozója F-35C-vel = F-35B felesleges = tök jó, hogy ezzel megnyomorították az A és C változatot...
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Nah, végre leesett, hogy a kisebb hordozó is jó.
Viszont ezzel kvázi beismerték, akkor az lehetett volna a USMC-nek is kisebb hordozója F-35C-vel = F-35B felesleges = tök jó, hogy ezzel megnyomorították az A és C változatot...

De most sem a Marines ismerte be, hogy nekik jó lenne a C verzió is. A Navy jött rá, hogy a szuperhordozók túl nagyok és drágák az adott kürülmények között.
A bőrnyakúaknak és a tengerészeknek (szerintem) az kellene, hogy az LHA egységek CATOBAR-ok lennének, és vihetnek mondjuk 20 F-35C-t vagy 10 F-35C és 10 MV-22-őt / CH-53K-t. Ebből építenének úgy 16 egységet, megőriznének 6-8 szuperhordozót, és hurrá. Ha partraszállás kell, ott van a vegyes felállás. Ha konvojkíséret, akkor meg a lightning carrier.

Most ebből már sehogy sem jöhetnek ki jól. Az F-35B marad a Gator Navy-nek...
 
  • Tetszik
Reactions: endre

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
20 138
35 286
113
De most sem a Marines ismerte be, hogy nekik jó lenne a C verzió is. A Navy jött rá, hogy a szuperhordozók túl nagyok és drágák az adott kürülmények között.
A bőrnyakúaknak és a tengerészeknek (szerintem) az kellene, hogy az LHA egységek CATOBAR-ok lennének, és vihetnek mondjuk 20 F-35C-t vagy 10 F-35C és 10 MV-22-őt / CH-53K-t. Ebből építenének úgy 16 egységet, megőriznének 6-8 szuperhordozót, és hurrá. Ha partraszállás kell, ott van a vegyes felállás. Ha konvojkíséret, akkor meg a lightning carrier.

Most ebből már sehogy sem jöhetnek ki jól. Az F-35B marad a Gator Navy-nek...
70es években egyszer már volt ilyen könnyű,meg pillekönnyű hiordozok felé fordulás,aztán mégis maradtak a nagyoknál
 
  • Tetszik
Reactions: endre
M

molnibalage

Guest
70es években egyszer már volt ilyen könnyű,meg pillekönnyű hiordozok felé fordulás,aztán mégis maradtak a nagyoknál
Kinél? Hol? A US Navy-nél biztosan nem.

Az akkor meglevő kisebb hordozóik mind kényszerből voltak. Korea után ráeszméltek, hogy itt a hidegháború, a gépek nagyon, szuperhordozó meg nincs elég. Előkaparták az Essex osztályt és két Midway-t átalakították őket annyira, hogy képesek legyenek üzemelni róla az újabb gépek. Amint lett elég újabb hordozó, akkor kiszórták őket.

De erről volt már szó itt tavaly.
https://forum.htka.hu/threads/t-14-armata.251/page-232#post-586527
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
20 138
35 286
113
Kinél? Hol? A US Navy-nél biztosan nem.

Az akkor meglevő kisebb hordozóik mind kényszerből voltak. Korea után ráeszméltek, hogy itt a hidegháború, a gépek nagyon, szuperhordozó meg nincs elég. Előkaparták az Essex osztályt és két Midway-t átalakították őket annyira, hogy képesek legyenek üzemelni róla az újabb gépek. Amint lett elég újabb hordozó, akkor kiszórták őket.

De erről volt már szó itt tavaly.
https://forum.htka.hu/threads/t-14-armata.251/page-232#post-586527
Volt ilyen terv,azthiszem tengeri kontrol hiordozó program volt a neve.A kis angol és spanyol hordozók lettek a megvalosúlt formái.Conver még külön vaqdászgéptipust is elkezdett tervezni hozzá.
 
  • Tetszik
Reactions: endre

arbalest

Well-Known Member
2011. január 11.
8 677
18 992
113
Volt ilyen terv,azthiszem tengeri kontrol hiordozó program volt a neve.A kis angol és spanyol hordozók lettek a megvalosúlt formái.Conver még külön vaqdászgéptipust is elkezdett tervezni hozzá.
Igen, a gépet nem sikerült megfelelő teljesítménnyel megcsinálni, plusz dolgozott a szuperhordozó lobbi is. De azóta is rendszeresen előjött a kérdés, mostanában egész sűrűn, általában főleg a pénzügyi vonzat miatt.

Kinél? Hol? A US Navy-nél biztosan nem.

Az akkor meglevő kisebb hordozóik mind kényszerből voltak. Korea után ráeszméltek, hogy itt a hidegháború, a gépek nagyon, szuperhordozó meg nincs elég. Előkaparták az Essex osztályt és két Midway-t átalakították őket annyira, hogy képesek legyenek üzemelni róla az újabb gépek. Amint lett elég újabb hordozó, akkor kiszórták őket.
Igen, viszont picit mégis lehet talán párhuzamba állítani a 60-as, 70-es évek hordozó doktrínájával: akkoriban hívták a teljes értékű szuperhordozókat, és 100 %-osan átépített Midway- és Essex-osztályú egységeket "attack carrier", míg a csak részben átépített, modernizált Essexeket "hunter-killer carrier", vagy valami hasonló néven, kimondottan ASW feladatkörrel.Valami hasonlót tervez most a Navy (végre), kemény csapásokra ott maradnak a szuperhordozók (legalább a következő 60-70 évre), de jóval kevesebb, univerzálisabb feladatra, nagyobb mennyiségben a kisebb hordozók.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Volt ilyen terv,azthiszem tengeri kontrol hiordozó program volt a neve.A kis angol és spanyol hordozók lettek a megvalosúlt formái.Conver még külön vaqdászgéptipust is elkezdett tervezni hozzá.

Az Elmo Zumwalt féle Sea Control Ship-ekre gondolsz. De azok egy nagyságrenddel kisebbek lettek volna, kb. 13 ezer tonnás max. vízkiszorítással, a USS America cirka 45 ezer tonna...

140_kn-20910.jpg


Amúgy a Convair Modell 200 nem jutott "döntőbe" (összesen 11 cég pályázott), a Navy a Rockwell XFV-12-őt választotta, egy ideig úgy volt, hogy az lett volna rajtuk. ;)
 
  • Tetszik
Reactions: endre and Negan

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
20 138
35 286
113
Az Elmo Zumwalt féle Sea Control Ship-ekre gondolsz. De azok egy nagyságrenddel kisebbek lettek volna, kb. 13 ezer tonnás max. vízkiszorítással, a USS America cirka 45 ezer tonna...

140_kn-20910.jpg


Amúgy a Convair Modell 200 nem jutott "döntőbe" (összesen 11 cég pályázott), a Navy a Rockwell XFV-12-őt választotta, egy ideig úgy volt, hogy az lett volna rajtuk. ;)
Igen,és ennek a programnak a leszármazottai a kicsi Harrieres angol/spanyol/olasz hajók.De a kisebb 60-70000tonnás "támadó"(mi a pékért ez a neve?) hordozók terve is már többször előjött.
 
  • Tetszik
Reactions: endre
S

speziale

Guest
Igen,és ennek a programnak a leszármazottai a kicsi Harrieres angol/spanyol/olasz hajók.De a kisebb 60-70000tonnás "támadó"(mi a pékért ez a neve?) hordozók terve is már többször előjött.

Mondjuk ha komolyan gondolnák ezt akkor megvehetnék a QE osztály terveit. Ha jól emlékszem volt belőle Emals-os terv is. lehet költséghatékonyabb vollna
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Igen, viszont picit mégis lehet talán párhuzamba állítani a 60-as, 70-es évek hordozó doktrínájával: akkoriban hívták a teljes értékű szuperhordozókat, és 100 %-osan átépített Midway- és Essex-osztályú egységeket "attack carrier", míg a csak részben átépített, modernizált Essexeket "hunter-killer carrier", vagy valami hasonló néven, kimondottan ASW feladatkörrel.Valami hasonlót tervez most a Navy (végre), kemény csapásokra ott maradnak a szuperhordozók (legalább a következő 60-70 évre), de jóval kevesebb, univerzálisabb feladatra, nagyobb mennyiségben a kisebb hordozók.

Vigyázz, azért az más kategória. Te az ASW Carrier-ek (CVS) gondolsz, amelyeknél a Short-hull Essex-eket dedikált ASW feladatra kondicionálták, 2 századnyi S-2 Tracker ASW repülőgéppel és egy század SH-34 SeaBat (később SH-3 Sea King) helikopterrel. Sokszor semmiféle vadászgép nem volt rajtuk, de ha volt, akkor is mindössze 4db A-4B vagy A-4C gépről beszélünk, amelyek CAP feladatkört láttak el Sidewinder rakétákkal. Ezek az ASW flottacsoportok egy ilyen hordozóból és 2x4 ASW rombolóból álltak, ha felderítettek egy tengeralattjárót, az egyik rombolócsoport a felderített területre rohant, hogy elpusztítsa a tengót, támogatva a helikopterek által.

Ez a koncepció a SOSUS és a P-3 Orion gépek megjelenésével szépen elsorvadt, és 1969-től rohamtempóban, 10 év alatt ki is vonták az ilyen feladatú egységeket, pár hosszú hajótestű Essexxel együtt (összesen 17 hordozót vontak ki 10 év alatt, miközben csak 2db Nimitz-osztályú egység állt hadrendbe).

Ezeknek a "Lightning Carrier"-eknek az ASW nem dedikált feladatuk, a légtér biztosítása az elsődleges, a csapásmérés mellett.
 
  • Tetszik
Reactions: endre and fishbed

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
20 138
35 286
113
Mondjuk ha komolyan gondolnák ezt akkor megvehetnék a QE osztály terveit. Ha jól emlékszem volt belőle Emals-os terv is. lehet költséghatékonyabb vollna
Indiaiaknak katapultosan is ajálgatják.
Bár én nagyon is látom értelmét az STOVL koncepciónak,de lehet inkább egy azonos alkatrészbázison lévő speciális tipus talán szerencsésebb lett volna.De a nagy,dedikált flottahordozóknak szimplán hülyeség ez a trambulinos ohnekatapultos megoldás.
Desszanthordozokon katapultot ugyan bevezetném,hogy a gépek nagyobb harci teherrel indulhassanak,de nagyon is meghagynám a helyben leszállás lehetőségét.Desszant harcfeladat közben még annak helyszükségletét is éppen elég biztositani,hisz közben a helikkel a tulajdonképpeni főfeladatot,a desszant és ellátmányának partratételét is el kell látni.
Azonkivül az STOVL gépek tábori/szükség/mobil "repterekröl" is üzemelhetnek-vagyis egy olyan hidfőből,ahol nincs semmiféle épitett reptér.Mariner nem felejtette el Gvadalcanal tanulságait.91ben az AV8B-k sikeresen üzemeltek ily módon,tényleges harcban
A kisebb szüvetségesek apró hajói meg csak STOL gépeket tudnak üzemeltetni.Falkland meg jó bizonyság,hogy ezek a gépek adott esetben a gyözelem vagy vereség közötti különbbséget jelentik.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 889
47 357
113
Úgy tűnik lassú irányváltás lesz a repülőgép-hordozókkal kapcsolatban. Az US NAVY két elemzést is készített, hogy mennyire működőképes a jelenlegi szuperhordozókra épülő flottafelállása a kínai veszélyforrások (első sorban tengeralattjárók és ballisztikus rakéták illetve nagy sebességű hajó elleni robotrepülőgépek) ellen. A vizsgálatokról kiszivárgott adatok alapján a US NAVY vezetése finoman szólva sincs elájulva az eredményektől. Az amerikai superhordozókra épülő flottamodel a jelek szerint súlyos problémákkal kell szembenézzen, amire nincs jó válaszuk jelenleg.


A USS Gerard R. Ford tavaly év végén végrehajtott tesztútja közben


A Future Carrier 2030 Task Force (kb. Jövőbeli 2030-as Hordozó-flotta) koncepció azt vázolja fel, hogy lehetne az új kihívásokkal szembenézni a 2020-2030-as évek fejlesztései terén. A koncepció egyfelől békén hagyja a Ford-osztály négy hordozóját (CVN-78 Gerald R. Ford, CVN-79 John F. Kennedy, CVN-80 Enterprise és CVN-81 Doris Miller), de a jelenleg még csak előzetesen megrendelt ötödik egységet, a még név nélküli CVN-81-et lehúzná a listáról. A Doris Millert a jelen tervek szerint 2023-ban kezdenék el építeni, 2028-ban bocsátanák vízre és 2030-ra állna hadrendbe. A pletykák szerint pedig az utolsó szuper-hordozója lenne a US NAVY-nek.

A szuperhordozók és a "hagyományos" jövőbéli hordozók elsődleges feladata a tengeri hajózási útvonalak, konvojok biztosítása lenne. A USS Dwight D. Eisenhower pont egy ilyen feladatot gyakorlatozott nem rég, melyen egy kísért konvoj előtt haladva, komoly tengeralattjáró és ASW eszközökkel megtámogatva "tisztotta meg" a tengert a konvoj előtt a potenciális veszélyforrásoktól.


A USS America 2018-ban, fedélzetén 13db F-35B vadászbombázóval


A feladatra a szuperhordozók viszont túlságosan is nagyok, így egyre több jel mutat abba az irányba, hogy az un. "Lightning-carrier"-ek felé venné a haditengerészet az irányt. A USS America-val tesztelt koncepció olyan F-35B alapú rendszert vázolt fel, amely kisebb és rugalmasabb megoldást nyújt a légi fedezet megoldására. Természetesen CATOBAR megoldás a reális, és F-35C gépekről lehetne szó, de a jelenlegi 60-80 merevszárnyú gép helyett 20-40 gépről lenne csak szó, a hajók vízkiszorítása pedig inkább a 30-60 ezer tonna közé esne. A feltételezések alapján egy Ford-osztályú hordozó árából (~12-14 milliárd dollár) akár 3-4 USS America méretű (annak ára 3,4 milliárd dollár volt) CATOBAR hordozót lehetne megépíteni. A támadóknak így több célponttal és ebből fakadóan megosztott célokkal kell dolgozniuk, míg az US NAVY szempontjából egy-egy flottacsoport elvesztése kisebb csapás lenne, mint jelenleg.

A világ másik felén, Indiában a tengeralattjárók "sűllyeszthetik" el a hordozó-programot. India második hordozója, az INS Vikrant hatalmas költségtúllépésekkel és csúszásokkal kénytelen szembenézni, a 2006-os megrendelésekor 2016-ra szerették volna hadrendbe állítani India első (amúgy olasz segítséggel életre hívott) hordozóját. Jelenleg 2022, de inkább 2023 a reális céldátum. A fő probléma, hogy a Vikrant a maga 40 ezer tonnás vízkiszorításával egyfajta előfutára lett volna a "valódi" hordozóknak, amelyek 60-65 ezer tonnás vízkiszorítással épülnének meg, az elsőnek már neve is van: INS Vishal. A csúszás egyik problémája, hogy a reginális ellenfél Kína már két 65 ezer tonnás hordozóval bír, egyet épít és egy negyedik építése várható. Tehát India látványos késésben van. Ráadásul nemrégiben kínai Shang-osztályú tengeralattjárókat észleltek Indiai felségvízeken, amely nagy botrányt okozott haditengerészeti körökben. A másik probléma, hogy India legfőbb ellenfele, Pakisztán nemrég komoly tengeralattjáró-fejlesztésekbe fogott.


India jelenlegi és tervezett atommeghajtású tengeralattjárói


India saját atomtengeralattjáró programja pedig kezd lendületet venni: az Arihant-osztályú SSBN-ek közül az első egység hadrendben áll, a második jelenleg a tesztút fázisában van, két további egység pedig építés alatt áll. Az Arihant ugyanakkor mai szinten nézve elavult technológia, de már fejlesztés alatt van az S-5 jelölésű utód, amely jelentős technológiai ugrást képvisel, illetve a bázisán készülne a Future Attack Submarine (FAS) néven illetett vadásztengeralattjáró-program is, amelyből hat darabot szeretnének. A jelenlegi tervek szerint FAS első egységét valamikor 2023-2024 körül kezdhetik el építeni, és 2030 előtt hadrendbe állhat. Viszont a költségvetési vitákban egyre sűrűbben kerül az INS Vishal és a FAS program egymás mellé, és a hírek szerint az utóbbinak van nagyobb támogatottsága...
Elég érdekes ez a Future Carrier 2030 Task Force koncepció!
Az meg különösen, ahogy felvázoltad 30-60.000t-ás kategóriájú hajót. Ráadásul 1/3-ad áron. Nem olyan nehéz ám egy nagyon picit továbbgondolni a dolgot.
Van ilyen megoldás a nyugati haditengerészetek kötelékében. Ráadásul moduláris építésű. Ráadásul pontosan ilyen feladatokra van kitalálva, és kimondottan az F-35B-hez van tervezve. Ez a HMS Queen-Elizabeth. (Ok, 5000t-val nagyobb a tömege, de azért ez még az a kategória)
Amennyiben erre lenne igény, még akár az F-35 mintájára közös projektet is lehetne indítani. Alapvetően az US NAVY igényeire való áttervezés sem biztos, hogy túl nagy meló lenne. Ha mondjuk ebben a méretben is nukleárisban gondolkodnak, akkor az az átalakítás is megoldható.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 889
47 357
113
Még annyit tennék hozzá, hogy minden ezt az irányt támogatja.
Alapvetően a drónok teszik lehetővé, hogy egy ilyen 1/3-ad árú hajónak is ugyan akkora csapásmérő és védelmi képességei legyenek, mint akár egy super-anyahajónak. Tárolás szempontjából a hangárfedélzet bizonyos részei meg is felezhetőek (vízszintesen), mivel a függőleges vezérsík nélküli (vagy ferde) kialakítás, valamint kisebb futómű (kisebb tömegből adódóan) kisebb belmagasságot igényel. Akár arra is lehetőség van, hogy mondjuk teljesen automatizált legyen a drónok üzemanyaggal való feltöltése. Ezzel további személyzet spórolható.
De a fedélzeten hordozott mondjuk 3db MQ-25 Stingray lehetővé teszi, hogy a kisebb hatótávolságú F-35B-k is teljes értékű melót végezzenek.
Továbbá a csapásmérő képességek is jelentősen bővülhetnek a hajófedélzeti drónokkal.