A tengerészeti hadviselés jövője

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

Roni

Well-Known Member
2010. június 30.
16 468
19 038
113
De a jövő útja ez lesz

A nemsokára hadrendbe álló j-31-hez is komoly stealth ASM lesz amit a belső fegyvertérbe hordoz majd .

img-b6f3e85e077288f5eeeb9c7911813569-jpg.504851
 
T

Törölt tag 1586

Guest
A nemsokára hadrendbe álló j-31-hez is komoly stealth ASM lesz amit a belső fegyvertérbe hordoz majd .
Nekem ez kívülről az LRASM koppincsnak tűnik.
Az LRASM még az USA-ban is erősen fejlesztési stádiumban van, a kínaiak meg még ha gyorsan meg is szerzik a terveket, idő mire összehoznak egy másolatot.

Biztos ez a jövő - hangsebesség alatti, erősen STEALTH inteligens ASM, de ehhez szerintem kell még 5-10 év...
 
  • Tetszik
Reactions: Rotten878

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 153
113
Úgy tűnik lassú irányváltás lesz a repülőgép-hordozókkal kapcsolatban. Az US NAVY két elemzést is készített, hogy mennyire működőképes a jelenlegi szuperhordozókra épülő flottafelállása a kínai veszélyforrások (első sorban tengeralattjárók és ballisztikus rakéták illetve nagy sebességű hajó elleni robotrepülőgépek) ellen. A vizsgálatokról kiszivárgott adatok alapján a US NAVY vezetése finoman szólva sincs elájulva az eredményektől. Az amerikai superhordozókra épülő flottamodel a jelek szerint súlyos problémákkal kell szembenézzen, amire nincs jó válaszuk jelenleg.


A USS Gerard R. Ford tavaly év végén végrehajtott tesztútja közben


A Future Carrier 2030 Task Force (kb. Jövőbeli 2030-as Hordozó-flotta) koncepció azt vázolja fel, hogy lehetne az új kihívásokkal szembenézni a 2020-2030-as évek fejlesztései terén. A koncepció egyfelől békén hagyja a Ford-osztály négy hordozóját (CVN-78 Gerald R. Ford, CVN-79 John F. Kennedy, CVN-80 Enterprise és CVN-81 Doris Miller), de a jelenleg még csak előzetesen megrendelt ötödik egységet, a még név nélküli CVN-81-et lehúzná a listáról. A Doris Millert a jelen tervek szerint 2023-ban kezdenék el építeni, 2028-ban bocsátanák vízre és 2030-ra állna hadrendbe. A pletykák szerint pedig az utolsó szuper-hordozója lenne a US NAVY-nek.

A szuperhordozók és a "hagyományos" jövőbéli hordozók elsődleges feladata a tengeri hajózási útvonalak, konvojok biztosítása lenne. A USS Dwight D. Eisenhower pont egy ilyen feladatot gyakorlatozott nem rég, melyen egy kísért konvoj előtt haladva, komoly tengeralattjáró és ASW eszközökkel megtámogatva "tisztotta meg" a tengert a konvoj előtt a potenciális veszélyforrásoktól.


A USS America 2018-ban, fedélzetén 13db F-35B vadászbombázóval


A feladatra a szuperhordozók viszont túlságosan is nagyok, így egyre több jel mutat abba az irányba, hogy az un. "Lightning-carrier"-ek felé venné a haditengerészet az irányt. A USS America-val tesztelt koncepció olyan F-35B alapú rendszert vázolt fel, amely kisebb és rugalmasabb megoldást nyújt a légi fedezet megoldására. Természetesen CATOBAR megoldás a reális, és F-35C gépekről lehetne szó, de a jelenlegi 60-80 merevszárnyú gép helyett 20-40 gépről lenne csak szó, a hajók vízkiszorítása pedig inkább a 30-60 ezer tonna közé esne. A feltételezések alapján egy Ford-osztályú hordozó árából (~12-14 milliárd dollár) akár 3-4 USS America méretű (annak ára 3,4 milliárd dollár volt) CATOBAR hordozót lehetne megépíteni. A támadóknak így több célponttal és ebből fakadóan megosztott célokkal kell dolgozniuk, míg az US NAVY szempontjából egy-egy flottacsoport elvesztése kisebb csapás lenne, mint jelenleg.

A világ másik felén, Indiában a tengeralattjárók "sűllyeszthetik" el a hordozó-programot. India második hordozója, az INS Vikrant hatalmas költségtúllépésekkel és csúszásokkal kénytelen szembenézni, a 2006-os megrendelésekor 2016-ra szerették volna hadrendbe állítani India első (amúgy olasz segítséggel életre hívott) hordozóját. Jelenleg 2022, de inkább 2023 a reális céldátum. A fő probléma, hogy a Vikrant a maga 40 ezer tonnás vízkiszorításával egyfajta előfutára lett volna a "valódi" hordozóknak, amelyek 60-65 ezer tonnás vízkiszorítással épülnének meg, az elsőnek már neve is van: INS Vishal. A csúszás egyik problémája, hogy a reginális ellenfél Kína már két 65 ezer tonnás hordozóval bír, egyet épít és egy negyedik építése várható. Tehát India látványos késésben van. Ráadásul nemrégiben kínai Shang-osztályú tengeralattjárókat észleltek Indiai felségvízeken, amely nagy botrányt okozott haditengerészeti körökben. A másik probléma, hogy India legfőbb ellenfele, Pakisztán nemrég komoly tengeralattjáró-fejlesztésekbe fogott.


India jelenlegi és tervezett atommeghajtású tengeralattjárói


India saját atomtengeralattjáró programja pedig kezd lendületet venni: az Arihant-osztályú SSBN-ek közül az első egység hadrendben áll, a második jelenleg a tesztút fázisában van, két további egység pedig építés alatt áll. Az Arihant ugyanakkor mai szinten nézve elavult technológia, de már fejlesztés alatt van az S-5 jelölésű utód, amely jelentős technológiai ugrást képvisel, illetve a bázisán készülne a Future Attack Submarine (FAS) néven illetett vadásztengeralattjáró-program is, amelyből hat darabot szeretnének. A jelenlegi tervek szerint FAS első egységét valamikor 2023-2024 körül kezdhetik el építeni, és 2030 előtt hadrendbe állhat. Viszont a költségvetési vitákban egyre sűrűbben kerül az INS Vishal és a FAS program egymás mellé, és a hírek szerint az utóbbinak van nagyobb támogatottsága...
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 153
113

arbalest

Well-Known Member
2011. január 11.
8 288
17 348
113
Ez csak egy lehetséges kiépítés, elvben elfér ott 2x4 is. De mivel a hangár bekorlátozza a lehetőségeket, így ki kellett emelni a VLS indítókat, azért ilyen "kémény" jellegűek.

BTW ha önvédelemről beszélünk, a 4db VLS egyenként 4db ESSM Mk.2-vel azért nem rossz légvédelmi képességet adhat (végre) a hajónak.
Igaz. Főleg a RAM torony mellett. És ezek szerint elfér egymás mellett a lézerrel.
 
  • Tetszik
Reactions: endre
M

molnibalage

Guest
Úgy tűnik lassú irányváltás lesz a repülőgép-hordozókkal kapcsolatban. Az US NAVY két elemzést is készített, hogy mennyire működőképes a jelenlegi szuperhordozókra épülő flottafelállása a kínai veszélyforrások (első sorban tengeralattjárók és ballisztikus rakéták illetve nagy sebességű hajó elleni robotrepülőgépek) ellen. A vizsgálatokról kiszivárgott adatok alapján a US NAVY vezetése finoman szólva sincs elájulva az eredményektől. Az amerikai superhordozókra épülő flottamodel a jelek szerint súlyos problémákkal kell szembenézzen, amire nincs jó válaszuk jelenleg.


A USS Gerard R. Ford tavaly év végén végrehajtott tesztútja közben


A Future Carrier 2030 Task Force (kb. Jövőbeli 2030-as Hordozó-flotta) koncepció azt vázolja fel, hogy lehetne az új kihívásokkal szembenézni a 2020-2030-as évek fejlesztései terén. A koncepció egyfelől békén hagyja a Ford-osztály négy hordozóját (CVN-78 Gerald R. Ford, CVN-79 John F. Kennedy, CVN-80 Enterprise és CVN-81 Doris Miller), de a jelenleg még csak előzetesen megrendelt ötödik egységet, a még név nélküli CVN-81-et lehúzná a listáról. A Doris Millert a jelen tervek szerint 2023-ban kezdenék el építeni, 2028-ban bocsátanák vízre és 2030-ra állna hadrendbe. A pletykák szerint pedig az utolsó szuper-hordozója lenne a US NAVY-nek.

A szuperhordozók és a "hagyományos" jövőbéli hordozók elsődleges feladata a tengeri hajózási útvonalak, konvojok biztosítása lenne. A USS Dwight D. Eisenhower pont egy ilyen feladatot gyakorlatozott nem rég, melyen egy kísért konvoj előtt haladva, komoly tengeralattjáró és ASW eszközökkel megtámogatva "tisztotta meg" a tengert a konvoj előtt a potenciális veszélyforrásoktól.


A USS America 2018-ban, fedélzetén 13db F-35B vadászbombázóval


A feladatra a szuperhordozók viszont túlságosan is nagyok, így egyre több jel mutat abba az irányba, hogy az un. "Lightning-carrier"-ek felé venné a haditengerészet az irányt. A USS America-val tesztelt koncepció olyan F-35B alapú rendszert vázolt fel, amely kisebb és rugalmasabb megoldást nyújt a légi fedezet megoldására. Természetesen CATOBAR megoldás a reális, és F-35C gépekről lehetne szó, de a jelenlegi 60-80 merevszárnyú gép helyett 20-40 gépről lenne csak szó, a hajók vízkiszorítása pedig inkább a 30-60 ezer tonna közé esne. A feltételezések alapján egy Ford-osztályú hordozó árából (~12-14 milliárd dollár) akár 3-4 USS America méretű (annak ára 3,4 milliárd dollár volt) CATOBAR hordozót lehetne megépíteni. A támadóknak így több célponttal és ebből fakadóan megosztott célokkal kell dolgozniuk, míg az US NAVY szempontjából egy-egy flottacsoport elvesztése kisebb csapás lenne, mint jelenleg.

A világ másik felén, Indiában a tengeralattjárók "sűllyeszthetik" el a hordozó-programot. India második hordozója, az INS Vikrant hatalmas költségtúllépésekkel és csúszásokkal kénytelen szembenézni, a 2006-os megrendelésekor 2016-ra szerették volna hadrendbe állítani India első (amúgy olasz segítséggel életre hívott) hordozóját. Jelenleg 2022, de inkább 2023 a reális céldátum. A fő probléma, hogy a Vikrant a maga 40 ezer tonnás vízkiszorításával egyfajta előfutára lett volna a "valódi" hordozóknak, amelyek 60-65 ezer tonnás vízkiszorítással épülnének meg, az elsőnek már neve is van: INS Vishal. A csúszás egyik problémája, hogy a reginális ellenfél Kína már két 65 ezer tonnás hordozóval bír, egyet épít és egy negyedik építése várható. Tehát India látványos késésben van. Ráadásul nemrégiben kínai Shang-osztályú tengeralattjárókat észleltek Indiai felségvízeken, amely nagy botrányt okozott haditengerészeti körökben. A másik probléma, hogy India legfőbb ellenfele, Pakisztán nemrég komoly tengeralattjáró-fejlesztésekbe fogott.


India jelenlegi és tervezett atommeghajtású tengeralattjárói


India saját atomtengeralattjáró programja pedig kezd lendületet venni: az Arihant-osztályú SSBN-ek közül az első egység hadrendben áll, a második jelenleg a tesztút fázisában van, két további egység pedig építés alatt áll. Az Arihant ugyanakkor mai szinten nézve elavult technológia, de már fejlesztés alatt van az S-5 jelölésű utód, amely jelentős technológiai ugrást képvisel, illetve a bázisán készülne a Future Attack Submarine (FAS) néven illetett vadásztengeralattjáró-program is, amelyből hat darabot szeretnének. A jelenlegi tervek szerint FAS első egységét valamikor 2023-2024 körül kezdhetik el építeni, és 2030 előtt hadrendbe állhat. Viszont a költségvetési vitákban egyre sűrűbben kerül az INS Vishal és a FAS program egymás mellé, és a hírek szerint az utóbbinak van nagyobb támogatottsága...
Nah, végre leesett, hogy a kisebb hordozó is jó.
Viszont ezzel kvázi beismerték, akkor az lehetett volna a USMC-nek is kisebb hordozója F-35C-vel = F-35B felesleges = tök jó, hogy ezzel megnyomorították az A és C változatot...
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 153
113
Nah, végre leesett, hogy a kisebb hordozó is jó.
Viszont ezzel kvázi beismerték, akkor az lehetett volna a USMC-nek is kisebb hordozója F-35C-vel = F-35B felesleges = tök jó, hogy ezzel megnyomorították az A és C változatot...

De most sem a Marines ismerte be, hogy nekik jó lenne a C verzió is. A Navy jött rá, hogy a szuperhordozók túl nagyok és drágák az adott kürülmények között.
A bőrnyakúaknak és a tengerészeknek (szerintem) az kellene, hogy az LHA egységek CATOBAR-ok lennének, és vihetnek mondjuk 20 F-35C-t vagy 10 F-35C és 10 MV-22-őt / CH-53K-t. Ebből építenének úgy 16 egységet, megőriznének 6-8 szuperhordozót, és hurrá. Ha partraszállás kell, ott van a vegyes felállás. Ha konvojkíséret, akkor meg a lightning carrier.

Most ebből már sehogy sem jöhetnek ki jól. Az F-35B marad a Gator Navy-nek...
 
  • Tetszik
Reactions: endre

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
17 941
30 788
113
De most sem a Marines ismerte be, hogy nekik jó lenne a C verzió is. A Navy jött rá, hogy a szuperhordozók túl nagyok és drágák az adott kürülmények között.
A bőrnyakúaknak és a tengerészeknek (szerintem) az kellene, hogy az LHA egységek CATOBAR-ok lennének, és vihetnek mondjuk 20 F-35C-t vagy 10 F-35C és 10 MV-22-őt / CH-53K-t. Ebből építenének úgy 16 egységet, megőriznének 6-8 szuperhordozót, és hurrá. Ha partraszállás kell, ott van a vegyes felállás. Ha konvojkíséret, akkor meg a lightning carrier.

Most ebből már sehogy sem jöhetnek ki jól. Az F-35B marad a Gator Navy-nek...
70es években egyszer már volt ilyen könnyű,meg pillekönnyű hiordozok felé fordulás,aztán mégis maradtak a nagyoknál
 
  • Tetszik
Reactions: endre
M

molnibalage

Guest
70es években egyszer már volt ilyen könnyű,meg pillekönnyű hiordozok felé fordulás,aztán mégis maradtak a nagyoknál
Kinél? Hol? A US Navy-nél biztosan nem.

Az akkor meglevő kisebb hordozóik mind kényszerből voltak. Korea után ráeszméltek, hogy itt a hidegháború, a gépek nagyon, szuperhordozó meg nincs elég. Előkaparták az Essex osztályt és két Midway-t átalakították őket annyira, hogy képesek legyenek üzemelni róla az újabb gépek. Amint lett elég újabb hordozó, akkor kiszórták őket.

De erről volt már szó itt tavaly.
https://forum.htka.hu/threads/t-14-armata.251/page-232#post-586527
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
17 941
30 788
113
Kinél? Hol? A US Navy-nél biztosan nem.

Az akkor meglevő kisebb hordozóik mind kényszerből voltak. Korea után ráeszméltek, hogy itt a hidegháború, a gépek nagyon, szuperhordozó meg nincs elég. Előkaparták az Essex osztályt és két Midway-t átalakították őket annyira, hogy képesek legyenek üzemelni róla az újabb gépek. Amint lett elég újabb hordozó, akkor kiszórták őket.

De erről volt már szó itt tavaly.
https://forum.htka.hu/threads/t-14-armata.251/page-232#post-586527
Volt ilyen terv,azthiszem tengeri kontrol hiordozó program volt a neve.A kis angol és spanyol hordozók lettek a megvalosúlt formái.Conver még külön vaqdászgéptipust is elkezdett tervezni hozzá.
 
  • Tetszik
Reactions: endre

arbalest

Well-Known Member
2011. január 11.
8 288
17 348
113
Volt ilyen terv,azthiszem tengeri kontrol hiordozó program volt a neve.A kis angol és spanyol hordozók lettek a megvalosúlt formái.Conver még külön vaqdászgéptipust is elkezdett tervezni hozzá.
Igen, a gépet nem sikerült megfelelő teljesítménnyel megcsinálni, plusz dolgozott a szuperhordozó lobbi is. De azóta is rendszeresen előjött a kérdés, mostanában egész sűrűn, általában főleg a pénzügyi vonzat miatt.

Kinél? Hol? A US Navy-nél biztosan nem.

Az akkor meglevő kisebb hordozóik mind kényszerből voltak. Korea után ráeszméltek, hogy itt a hidegháború, a gépek nagyon, szuperhordozó meg nincs elég. Előkaparták az Essex osztályt és két Midway-t átalakították őket annyira, hogy képesek legyenek üzemelni róla az újabb gépek. Amint lett elég újabb hordozó, akkor kiszórták őket.
Igen, viszont picit mégis lehet talán párhuzamba állítani a 60-as, 70-es évek hordozó doktrínájával: akkoriban hívták a teljes értékű szuperhordozókat, és 100 %-osan átépített Midway- és Essex-osztályú egységeket "attack carrier", míg a csak részben átépített, modernizált Essexeket "hunter-killer carrier", vagy valami hasonló néven, kimondottan ASW feladatkörrel.Valami hasonlót tervez most a Navy (végre), kemény csapásokra ott maradnak a szuperhordozók (legalább a következő 60-70 évre), de jóval kevesebb, univerzálisabb feladatra, nagyobb mennyiségben a kisebb hordozók.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 153
113
Volt ilyen terv,azthiszem tengeri kontrol hiordozó program volt a neve.A kis angol és spanyol hordozók lettek a megvalosúlt formái.Conver még külön vaqdászgéptipust is elkezdett tervezni hozzá.

Az Elmo Zumwalt féle Sea Control Ship-ekre gondolsz. De azok egy nagyságrenddel kisebbek lettek volna, kb. 13 ezer tonnás max. vízkiszorítással, a USS America cirka 45 ezer tonna...

140_kn-20910.jpg


Amúgy a Convair Modell 200 nem jutott "döntőbe" (összesen 11 cég pályázott), a Navy a Rockwell XFV-12-őt választotta, egy ideig úgy volt, hogy az lett volna rajtuk. ;)
 
  • Tetszik
Reactions: endre and Negan

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
17 941
30 788
113
Az Elmo Zumwalt féle Sea Control Ship-ekre gondolsz. De azok egy nagyságrenddel kisebbek lettek volna, kb. 13 ezer tonnás max. vízkiszorítással, a USS America cirka 45 ezer tonna...

140_kn-20910.jpg


Amúgy a Convair Modell 200 nem jutott "döntőbe" (összesen 11 cég pályázott), a Navy a Rockwell XFV-12-őt választotta, egy ideig úgy volt, hogy az lett volna rajtuk. ;)
Igen,és ennek a programnak a leszármazottai a kicsi Harrieres angol/spanyol/olasz hajók.De a kisebb 60-70000tonnás "támadó"(mi a pékért ez a neve?) hordozók terve is már többször előjött.
 
  • Tetszik
Reactions: endre
S

speziale

Guest
Igen,és ennek a programnak a leszármazottai a kicsi Harrieres angol/spanyol/olasz hajók.De a kisebb 60-70000tonnás "támadó"(mi a pékért ez a neve?) hordozók terve is már többször előjött.

Mondjuk ha komolyan gondolnák ezt akkor megvehetnék a QE osztály terveit. Ha jól emlékszem volt belőle Emals-os terv is. lehet költséghatékonyabb vollna
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 153
113
Igen, viszont picit mégis lehet talán párhuzamba állítani a 60-as, 70-es évek hordozó doktrínájával: akkoriban hívták a teljes értékű szuperhordozókat, és 100 %-osan átépített Midway- és Essex-osztályú egységeket "attack carrier", míg a csak részben átépített, modernizált Essexeket "hunter-killer carrier", vagy valami hasonló néven, kimondottan ASW feladatkörrel.Valami hasonlót tervez most a Navy (végre), kemény csapásokra ott maradnak a szuperhordozók (legalább a következő 60-70 évre), de jóval kevesebb, univerzálisabb feladatra, nagyobb mennyiségben a kisebb hordozók.

Vigyázz, azért az más kategória. Te az ASW Carrier-ek (CVS) gondolsz, amelyeknél a Short-hull Essex-eket dedikált ASW feladatra kondicionálták, 2 századnyi S-2 Tracker ASW repülőgéppel és egy század SH-34 SeaBat (később SH-3 Sea King) helikopterrel. Sokszor semmiféle vadászgép nem volt rajtuk, de ha volt, akkor is mindössze 4db A-4B vagy A-4C gépről beszélünk, amelyek CAP feladatkört láttak el Sidewinder rakétákkal. Ezek az ASW flottacsoportok egy ilyen hordozóból és 2x4 ASW rombolóból álltak, ha felderítettek egy tengeralattjárót, az egyik rombolócsoport a felderített területre rohant, hogy elpusztítsa a tengót, támogatva a helikopterek által.

Ez a koncepció a SOSUS és a P-3 Orion gépek megjelenésével szépen elsorvadt, és 1969-től rohamtempóban, 10 év alatt ki is vonták az ilyen feladatú egységeket, pár hosszú hajótestű Essexxel együtt (összesen 17 hordozót vontak ki 10 év alatt, miközben csak 2db Nimitz-osztályú egység állt hadrendbe).

Ezeknek a "Lightning Carrier"-eknek az ASW nem dedikált feladatuk, a légtér biztosítása az elsődleges, a csapásmérés mellett.
 
  • Tetszik
Reactions: endre and fishbed

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
17 941
30 788
113
Mondjuk ha komolyan gondolnák ezt akkor megvehetnék a QE osztály terveit. Ha jól emlékszem volt belőle Emals-os terv is. lehet költséghatékonyabb vollna
Indiaiaknak katapultosan is ajálgatják.
Bár én nagyon is látom értelmét az STOVL koncepciónak,de lehet inkább egy azonos alkatrészbázison lévő speciális tipus talán szerencsésebb lett volna.De a nagy,dedikált flottahordozóknak szimplán hülyeség ez a trambulinos ohnekatapultos megoldás.
Desszanthordozokon katapultot ugyan bevezetném,hogy a gépek nagyobb harci teherrel indulhassanak,de nagyon is meghagynám a helyben leszállás lehetőségét.Desszant harcfeladat közben még annak helyszükségletét is éppen elég biztositani,hisz közben a helikkel a tulajdonképpeni főfeladatot,a desszant és ellátmányának partratételét is el kell látni.
Azonkivül az STOVL gépek tábori/szükség/mobil "repterekröl" is üzemelhetnek-vagyis egy olyan hidfőből,ahol nincs semmiféle épitett reptér.Mariner nem felejtette el Gvadalcanal tanulságait.91ben az AV8B-k sikeresen üzemeltek ily módon,tényleges harcban
A kisebb szüvetségesek apró hajói meg csak STOL gépeket tudnak üzemeltetni.Falkland meg jó bizonyság,hogy ezek a gépek adott esetben a gyözelem vagy vereség közötti különbbséget jelentik.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 312
46 032
113
Úgy tűnik lassú irányváltás lesz a repülőgép-hordozókkal kapcsolatban. Az US NAVY két elemzést is készített, hogy mennyire működőképes a jelenlegi szuperhordozókra épülő flottafelállása a kínai veszélyforrások (első sorban tengeralattjárók és ballisztikus rakéták illetve nagy sebességű hajó elleni robotrepülőgépek) ellen. A vizsgálatokról kiszivárgott adatok alapján a US NAVY vezetése finoman szólva sincs elájulva az eredményektől. Az amerikai superhordozókra épülő flottamodel a jelek szerint súlyos problémákkal kell szembenézzen, amire nincs jó válaszuk jelenleg.


A USS Gerard R. Ford tavaly év végén végrehajtott tesztútja közben


A Future Carrier 2030 Task Force (kb. Jövőbeli 2030-as Hordozó-flotta) koncepció azt vázolja fel, hogy lehetne az új kihívásokkal szembenézni a 2020-2030-as évek fejlesztései terén. A koncepció egyfelől békén hagyja a Ford-osztály négy hordozóját (CVN-78 Gerald R. Ford, CVN-79 John F. Kennedy, CVN-80 Enterprise és CVN-81 Doris Miller), de a jelenleg még csak előzetesen megrendelt ötödik egységet, a még név nélküli CVN-81-et lehúzná a listáról. A Doris Millert a jelen tervek szerint 2023-ban kezdenék el építeni, 2028-ban bocsátanák vízre és 2030-ra állna hadrendbe. A pletykák szerint pedig az utolsó szuper-hordozója lenne a US NAVY-nek.

A szuperhordozók és a "hagyományos" jövőbéli hordozók elsődleges feladata a tengeri hajózási útvonalak, konvojok biztosítása lenne. A USS Dwight D. Eisenhower pont egy ilyen feladatot gyakorlatozott nem rég, melyen egy kísért konvoj előtt haladva, komoly tengeralattjáró és ASW eszközökkel megtámogatva "tisztotta meg" a tengert a konvoj előtt a potenciális veszélyforrásoktól.


A USS America 2018-ban, fedélzetén 13db F-35B vadászbombázóval


A feladatra a szuperhordozók viszont túlságosan is nagyok, így egyre több jel mutat abba az irányba, hogy az un. "Lightning-carrier"-ek felé venné a haditengerészet az irányt. A USS America-val tesztelt koncepció olyan F-35B alapú rendszert vázolt fel, amely kisebb és rugalmasabb megoldást nyújt a légi fedezet megoldására. Természetesen CATOBAR megoldás a reális, és F-35C gépekről lehetne szó, de a jelenlegi 60-80 merevszárnyú gép helyett 20-40 gépről lenne csak szó, a hajók vízkiszorítása pedig inkább a 30-60 ezer tonna közé esne. A feltételezések alapján egy Ford-osztályú hordozó árából (~12-14 milliárd dollár) akár 3-4 USS America méretű (annak ára 3,4 milliárd dollár volt) CATOBAR hordozót lehetne megépíteni. A támadóknak így több célponttal és ebből fakadóan megosztott célokkal kell dolgozniuk, míg az US NAVY szempontjából egy-egy flottacsoport elvesztése kisebb csapás lenne, mint jelenleg.

A világ másik felén, Indiában a tengeralattjárók "sűllyeszthetik" el a hordozó-programot. India második hordozója, az INS Vikrant hatalmas költségtúllépésekkel és csúszásokkal kénytelen szembenézni, a 2006-os megrendelésekor 2016-ra szerették volna hadrendbe állítani India első (amúgy olasz segítséggel életre hívott) hordozóját. Jelenleg 2022, de inkább 2023 a reális céldátum. A fő probléma, hogy a Vikrant a maga 40 ezer tonnás vízkiszorításával egyfajta előfutára lett volna a "valódi" hordozóknak, amelyek 60-65 ezer tonnás vízkiszorítással épülnének meg, az elsőnek már neve is van: INS Vishal. A csúszás egyik problémája, hogy a reginális ellenfél Kína már két 65 ezer tonnás hordozóval bír, egyet épít és egy negyedik építése várható. Tehát India látványos késésben van. Ráadásul nemrégiben kínai Shang-osztályú tengeralattjárókat észleltek Indiai felségvízeken, amely nagy botrányt okozott haditengerészeti körökben. A másik probléma, hogy India legfőbb ellenfele, Pakisztán nemrég komoly tengeralattjáró-fejlesztésekbe fogott.


India jelenlegi és tervezett atommeghajtású tengeralattjárói


India saját atomtengeralattjáró programja pedig kezd lendületet venni: az Arihant-osztályú SSBN-ek közül az első egység hadrendben áll, a második jelenleg a tesztút fázisában van, két további egység pedig építés alatt áll. Az Arihant ugyanakkor mai szinten nézve elavult technológia, de már fejlesztés alatt van az S-5 jelölésű utód, amely jelentős technológiai ugrást képvisel, illetve a bázisán készülne a Future Attack Submarine (FAS) néven illetett vadásztengeralattjáró-program is, amelyből hat darabot szeretnének. A jelenlegi tervek szerint FAS első egységét valamikor 2023-2024 körül kezdhetik el építeni, és 2030 előtt hadrendbe állhat. Viszont a költségvetési vitákban egyre sűrűbben kerül az INS Vishal és a FAS program egymás mellé, és a hírek szerint az utóbbinak van nagyobb támogatottsága...
Elég érdekes ez a Future Carrier 2030 Task Force koncepció!
Az meg különösen, ahogy felvázoltad 30-60.000t-ás kategóriájú hajót. Ráadásul 1/3-ad áron. Nem olyan nehéz ám egy nagyon picit továbbgondolni a dolgot.
Van ilyen megoldás a nyugati haditengerészetek kötelékében. Ráadásul moduláris építésű. Ráadásul pontosan ilyen feladatokra van kitalálva, és kimondottan az F-35B-hez van tervezve. Ez a HMS Queen-Elizabeth. (Ok, 5000t-val nagyobb a tömege, de azért ez még az a kategória)
Amennyiben erre lenne igény, még akár az F-35 mintájára közös projektet is lehetne indítani. Alapvetően az US NAVY igényeire való áttervezés sem biztos, hogy túl nagy meló lenne. Ha mondjuk ebben a méretben is nukleárisban gondolkodnak, akkor az az átalakítás is megoldható.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 312
46 032
113
Még annyit tennék hozzá, hogy minden ezt az irányt támogatja.
Alapvetően a drónok teszik lehetővé, hogy egy ilyen 1/3-ad árú hajónak is ugyan akkora csapásmérő és védelmi képességei legyenek, mint akár egy super-anyahajónak. Tárolás szempontjából a hangárfedélzet bizonyos részei meg is felezhetőek (vízszintesen), mivel a függőleges vezérsík nélküli (vagy ferde) kialakítás, valamint kisebb futómű (kisebb tömegből adódóan) kisebb belmagasságot igényel. Akár arra is lehetőség van, hogy mondjuk teljesen automatizált legyen a drónok üzemanyaggal való feltöltése. Ezzel további személyzet spórolható.
De a fedélzeten hordozott mondjuk 3db MQ-25 Stingray lehetővé teszi, hogy a kisebb hatótávolságú F-35B-k is teljes értékű melót végezzenek.
Továbbá a csapásmérő képességek is jelentősen bővülhetnek a hajófedélzeti drónokkal.