Már a római légiók is rutinszerüen elsáncolták magukat északára.Nem fél igazság.Persze ők nem akartak csatazni aznap de az ágyúkat oda akarták rakni.Azok az ágyúk nem csak oda lettek csapva,hanem összeláncolták őket és kiépítették a helyüket ami arra utal,hogy alapból oda is tervezték őket attól függetlenül,hogy mikor lesz a csata.Persze a csata végén ez megbosszúlta magát, mert amikor rájöttek,higy nem bírnak a magárahagyott g,alogsággal akkor egy fél életnyi kín volt előremozgatni az ágyúkat azért,hogy szétlőjék a gyalogságot.
Egyébként pont emiatt az aspektus miatt gondolom,hogy nem kellett volna támadni hanem vagy aznap vagy másnap a gyalogságra támaszkodva védekezni kellett volna.Persze ez azzal járt volna,hogy a lovasság csak kisegítő szerepben került volna alkalmazásra.Ez azzal is együttjárt volna,hogy az így kialakuló valószínűleg hosszú ütközet(ne feledjük,hogy a magárahagyott gyalogság minimum dupla annyi ideig kitartott a teljes török sereggel szemben mint amit a lovasság a csatatéren töltött).Időt adott volna arra,hogy a folyamatosan beérkezőket valaki összefogja(ne csak úgy jöjjenek ahogy tették)és az így kialakult kisebb sereg ami nagyon maximum pár ezer harcost lehetett volna ki a legjobb esetben is bármire is használható lett volna(nincsenek illúzióim a csehek Győrből vagy Szapolyai serege a Tisza mellől biztosan nem ert volna oda időben).
Nem tudjuk pontosan,mi volt a magyar haditerv.A pontos hrcrendet sem ismerjük.Leirások elég hiányosak,és egyik sem katonátol maradt fent.De pont egy olyan vegyes hadrend valószinűsithető,ami védekezéssel induló csatával számol.Viszont a török már ekkor megkezdi a sereg bekeritését.(érdekes,hogy fenmaradt a bekeritésre küldött török csapatok parancsa,ami tiltotta a harcot.Aznap a török biztos nem akart csatázni.De lehet,hogy egyáltalán nem akart,inkább bekeritve fogjul ejteni a sereget,és kicsikarni a számár szükséges megállapodást.Nekik egy vazallus ütközőállam kellett volna,nem egy veszteséges közvetlen arcvonalú hóditás)