és ebből hól jön ki az hogy a nemesi felkelés és abanderiális rendszer ugyan az mert te azt állítottad. az én cáfolásomra miszerint. aki nem tudott kiállítani 50 főt az nem hadbavonulásra volt köteles hanem fizetni.
https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=52600027.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei?pagenum=8 amivel kvazi lemondtak a nemesi felkelőkről. ami nem eggyenlő a banderiális rendszerrel. miközbe te azt állítottad hogy a nemesi felkelés is banderiális.... miközben a nemesi felkelés és a banderim két külön dolog.
ahogy fent is írvva van egy bandériumot nem egy személy vagy közössség állított ki önmaga sok esetben. pl a városok kipótólták a megyei bandériumot és a helyi nagyobb nemesek... igy jött létre egy egység... de ettől ehhez még mindig semmi köze a nemesi felkelésnek.
De mivel megígértem, hogy ha nem érted megpróbálom elmagyarázni neked - bár őszintén szólva vannak kétségeim... - teszek egy utolsó kísérletet:
1. királyi bandérium: 1000 fő, állandó haderő udvari nemesek, zsoldosok egyaránt szolgálnak benne és tiszti bandériumok: horvát és temesi bán, erdélyi vajda és székely ispán, ez 4x400 fő, központól fizetik, a tisztséget ellátó urakat szolgáló nemesektől a zsoldosokon át a délvidéki szerb huszárokig vegyes társaság
Ez a két állandó mezei haderő, elsődlegesen őket kell bevetni. Ezután lép be a hadiadóra épülő banderiális rendszer. 1498-tól az addig csak királynak járó hadiadón - jellemzően évente portánként 1 ft - osztoznak a birtokosok és az udvar. Akinek van annyi portája, hogy a nála maradó hadiadórészből ki tud állítani min. 50 lovast, ami a min. létszáma egy bandériumnak, az zászlós úr lesz és saját zászló alatt ezt a bandériumot vezetve vonulhat hadba.
A világi nemesek azon része akinek nincs annyi portája, hogy kiállítson egy min. ekkora bandériumot, a megyei pénztárba adja be birtokairól beszedett hadiadó nem királyi részét és a megye állít ki egy megyei bandériumot.
A számítás alapja: déli megyék 24 porta/1 huszár, a többi 36 porta/ 1 nehézlovas. Később északi megyék 20 porta/ 1 puskás gyalogos.
2. egyházi bandériumok: a fentiek alapján állnak fel, de nagyon fontos, hogy náluk nem csak a hadiadó, hanem az egyházi tized is beleszámít a kiállítandó elvárt létszámba, több mint 6000 fő, ahogy romlott a helyzet fokozatosan arra kötelezték őket hogy állandóan hadban álljanak
3. világi zászlósurak és 10 kiváltságolt kisebb nemes bandériumai
4. megyék bandériumai
Sajnos nem ismerjük a pontos előírt létszámokat, Kubinyi 6700-12 500 főre becsüli a kettő összegét. Ők voltak a "tartalékos" haderő, a 2-3-4. állományát adta az egyházi nemesektől, a főurak szervitorain át a megyei köznemesekig, az általuk kiállított 1-5-10 "ló"-von át - ami alatt a korban lovast értettek - szimpla zsoldosokig sok mindenki. Előbbiek rendelkezésre állási díjat kaptak, és csak mozgósítás után járt teljes zsold. Ha a királyi/tiszti ill. egyházi bandériumok nem voltak elegek, akkor mozgósították őket, elvileg itt is sorrendben, tehát előbb úri, aztán megyei.
Két alcsoport jön még ide: városok 1-2000 főnyi ill. a nem bandériumállító, de tizedszedő egyháziak önállóan bevonuló zsoldosai.
Itt kell húzni egy nagyon éles választóvonalat, mert eddig tart a valódi harcértékkel bíró erők sora, a köv. két csoport már a "póttartalékos" állomány.
5. nemesi felkelés: ha a fentiek nem elegendőek az ellenség megállítására, kizárólag országhatáron belül, védelmi célra, családonként 1 férfi, ha ők már valamelyik fenti csoportban szolgálnak akkor helyettest kell állítani. 20 000 fő max. Ők már saját költségen jönnek, királyi utasításra, a király zászlaja alá. Megyei csapatokba - bár bandériumnak hívták ezt is, de nem akarok egyeseket megzavarni
- szervezve.
Újfent hangsúlyozom, hogy nekik semmi közük a hadiadós bandériumokhoz, az azokban - vagy bárhol máshol pl. végvárban - szolgáló nemeseknek is helyettest kellett állítaniuk a megye nemesi felkelő hadába.
6. jobbágyfelkelés: minden 20-10-5 porta után, végső esetben fejenként.
+ fentiektől teljesen különálló egyéb erők: végváriak, naszádosok, kiváltságolt népek csapatai,
Ennyi. Természetesen részletezve, kivételeket, pontos eljárásokat, szervezési kérdéseket kitárgyalva nem hogy tanulmányt, de könyvet lehetne írni róla, ráadásul rengeteg kérdőjel is van, de jelenleg kb. itt tart a szakma.
