T
Törölt tag 4082
Guest
A koronázó gyűlést a Nádor hívhatta össze, a többek között Zápolya által is elfogadott magyar törvények szerint. Szóval egy ordas hazugsággal indítasz.
A török elleni harcok I. (Nagy) Lajostól II. Józsefig (1342-1790)
- Téma indítója szuvorov
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Ám maga a koronázó szertatás a szabályok szerint zajlott le. Nem lopott koronával, nem legitim uralkodó ellenében, ugyanakkor az 1505-ös Rákosi Végzés szellemében, ami ugye szintén nem törvényerejű, éppen csak az ország rendjeinek java támogatta.
Dehát igen, mivel GERMÁN, ezért egy lopott koronás orgazda ellenkirály, az sokkal legitimebb. Mert GERMÁN. 
T
Törölt tag 4082
Guest
Nézd, attól, hogy kispista ugyanazt az esküt teszi le, mint Magyarország miniszterelnöke, még nem lesz miniszterelnök
Az akkor hatályos magyar törvények szerint, a koronázó gyűlést csak a Nádor hívhatta ösdze, így hiába mondta Zápolya, hogy ő a király mert egy ázott tyúk fejbeverte egy buzogánnyal...
Annyira suta vagy.
A nádornak ott kellett volna lennie, nem volt ott. Mindenki más igen. Nem ovisok előtt tette az esküjét, hanem azok előtt, akik az országot alkották, hát kiafaszt érdekel a nádor ez esetben, csak mert neki nem tetszett? A koronázást az ország akarta, megtette. Nem lopva, mint később a GERMÁN sunyulva.
Az, hogy neked ez nem tetszik, az olyan, mint hogy az usa nem ismeri el atomhatalomnak Érszak-Koreát, de attól, hogy nem ismeri el mondjuk a gravitációt, attól az még van. De mivel aztán elárulta a királyt a püspi jó nyugati egyházhoz hű erkölcsökkel, utána egy lopott koronával történt ellenkirályválasztás az aztán tuti a fentiek ismeretében főleg, mert az aaaahhh, annyira, aaaahhh, GERMÁN.
T
Törölt tag 4082
Guest
Az a baj, hogy amíg nem vagytok képesek megérteni, hogy a Magyar Királyság törvényei nem viccből voltak, és nem azért hozták őket, mert nem találtak jobb megoldást, addig felesleges a többi hülyeséget cáfolni.
A nádor, Jaj nem értem odával ellentétben ott volt a csatában, a csata után össze kellett szednie magát.
Utána meg kellett tudni, hogy a király él-e meghalt-e. Ez akkoriban nem úgy ment, h ráírtak facen, tudom, ez neked magas.
Amikor ez biztos lett, jött a gyászidő.
Amikor az lejárt, össze kellett hívni a koronázó gyűlést. Ez is magas lehet neked, de az se telefonon ment, ,meg nem magánrepülőn érkeztek az erre jogosultak.
Na most ezt az országgyűlést december előtt nem lehetett összehívni.
Aztán ott volt még az, hogy a jogos örökös a lengyel király lett volna. az utódlási sorban, csak a második helyen volt Ferdinánd, akinek javára azonban lemondott a trónról Zsigmond. Ez is idő.
Ott volt, hogy a magyar trónra ha lehetett az Árpádok rokonságából választottak, ez is mellette állt, nem jaj nem értem oda mellett.
Ezek után a törvényes királyt Magyarországon 1526-tól Ferdinándnak hívták, és ezen nem változtatott az, hogy Szapolyai sértődött János azt állította, hogy egy ázott tyúk fejbeverte egy buzogánnyal, és ezért ő a császár...
"A döntő körökben különösen két ellentétes áramlat uralkodott: az egyik, a melyet a Ferdinánd részéről megbízott osztrák államfériak követtek, a másik volt a Ferdinánd-párti magyar uraké. Az elsők nem akarták, hogy választásról szó is legyen. Azt kívánták, hogy miután az Ulászló és Miksa császár között kötött szerződések értelmében Miksa egyik unokáját illeti a magyar trón, de Károly azt elfoglalni nem hajlandó, a magyar országgyűlés egyszerűen fogadja el Ferdinándot királyul s eszközölje megkoronázását. Egyik főérvök volt, hogy ha a nemzet választójogát elismerik, elismerik azt is, hogy Szapolyait választhatja királyul. E párt a mellett volt, hogy Ferdinánd a királyi czímet is azonnal fölvegye.
Másként vélekedtek a magyar tanácsosok. Szerintök a királyválasztásnak okvetetlenül meg kell történnie, már csak azért is, mert a szerződések értelmében joga van a nemzetnek, hogy válaszszon a testvérek közül. De ezen felül különösen figyelembe veendőnek tartották azt a körülményt, hogy a nemzet választás nélkül Ferdinándot még sem fogja királyául tekinteni, s így a forma kedvéért könnyen megesnék, hogy magát az ügyet áldoznák fel. E párt arra fektette a fősulyt, hogy a törvények értelmében csak a nádornak lévén joga királyválasztó gyűlést hívni össze és vezetni, a nádor pedig Ferdinánd pártján lévén, a Szapolyai-párt határozatait semmiseknek nyilváníthatják, a komáromi országgyűlést pedig tetszésök szerint vezethetik."
Szóval ez ennyi. Innentől eljárásjogi mizéria(remélem lesz az életedben eljárásjogi hiba ami miatt majd tapasztalsz). A többi szájtépés, meg ugye történelem.
Ugyan a nádor és tizenkét társa idegent akart jó ajánlatokért cserébe(szemét Rákócziak, csak a hatalmuk növelése érdekelte őket...
), de ha a törvények valamiféle mivolta ennyire érdekel, akkor hogyhogy nem akadsz fenn azon, hogy nádor és nem harka? 
Hiszen az volt Magyarország törvénye.Jaaaa, amikor a GERMÁN hatalom bejöhetett istvánnal, akkor nem szúrja a szemed a törvény sértése minden fronton, amikor ugyanaz a nép okulva több évszázad GERMÁN(sosem volt germanizáló hatás
) hatásán eldöntötte, hogy kipicsázza őket végre innen, akkor aztán katasztrófa, hogy élni mertek az amúgy meglévő jogaikkal. A lényeg, hogy tizenhárom főúr és főpap szembement mindenki mással, ellenszolgáltatások ígéretéért cserébe(országbárók, főnemesség, köznemesség, városi polgárság akaratával), akkor aztán mivel ők álltak a GERMÁN oldalán, hát a többi, akik konkrétan a magyar nemzet, le vannak szarva, mert nem GERMÁN-ok. Az egész nemzet, mert magyarok és magyart akartak, de mivel fogalmad sincs arról, hogy ez lényegében mit takar, tizenhárom amúgy megjelenni felszólított nemzetáruló főurat tekintesz a magyar nemzetnek. Beteg. Elég beteg.
Főleg, hogy még ezek is nádorostól úgy látták, idézem ismét: "Szerintök a királyválasztásnak okvetetlenül meg kell történnie, már csak azért is, mert a szerződések értelmében joga van a nemzetnek, hogy válaszszon a testvérek közül" (segítek, testvérek=magyarok)
Már ne haragudj, de információidnak, számadataidnak és összességében az állításaidnak mik a forrásai? Mert nem látom a hivatkozásaidat, amik pedig szükségesek lennének, ezek ugyanis nem releváns adatok! Sajnos tévedsz, számos szempontból! A hadtörténészek egyöntetűen nem fogadják el a 70 000 főnél nagyobb Oszmán mezei hadsereget Mohácsnál... Kérdezz meg erről akármilyen szakértőt és szinte kivétel nélkül mindegyik azt fogja állítani, hogy kizárt (a 100 000 főnél több meg abszolút irreális 1526-ban... xd). A 12 évvel korábbi, Szafavida Birodalommal vívott csaldiráni csatában Vad Szelim szultán 40-50 000 katonával bírt össz vissz! Brodarics visszaemlékezése (mint az egyetlen fennmaradt részletesebb, fő forrás) szerint a török sereg 70 000 fegyverforgatóval rendelkezett (amit te szerintem félreértelmezel, mert ő nem az udvari csapatokra értette a 70 000-ret...). A modern/posztmodern tudomány állása a mohácsi számokkal illetően a következő: Brodarics viszonylag jól adta meg az Oszmán sereg létszámát, de az újabb kutatások szerint egy kicsit kisebb, úgy 60 000 fő lehetett, míg Lajosé 25 000 főt számlált (talán kicsivel nagyobb, de semmiféleképpen nem több mint 30 000). Mellesleg 150 000-nél több fegyveres személyt tábori körülmények közé koncentrálni szinte semmilyen állam nem tudott a 19. század (ipari forradalom) előtt, max. talán Kína (de ők is nagyon ritkán)... A napóleoni háborúk voltak az elsők a hadtörténelemben, amikor ez először sikerült, de akkor is csak ritkán. Az ellátás (logisztika) volt az egyik (hanem a legfőbb) ok, ami az ipari hadviselés előtt lehetetlenné tette százezres seregek mozgatást.
B. Szabó, Fodor, Pállfy, C. Tóth, Varga stb. történészek szakmai anyagait ajánlanám Mohácsot illetően!
Egyik sem európai vagy közel-keleti sereg volt.Tamerlán..Khm,...Dzsingisz, khm,khm, Attila...
Melyik csatában volt Dzsingisznek vagy Attilának 150 000 főnél több fegyverese?Tamerlán..Khm,...Dzsingisz, khm,khm, Attila...
Forrásaid vannak ezek alátámasztására?
Last edited:
Én az egész világra értettem, nem csak Európára vagy Nyugat-Ázsiára... És nem, nem fogtok tudni mutatni tudományos forrásokat ilyen mezei seregek létezésére és működésére a 19. század előtt (max. néhány nagyon ritka kivételt, egy két hadjáratot vagy csatát), megnyugtatlak titeket. De várom a hivatkozásokat!
Teljesen egyetértek mind a létszámmal, mind a modern szakirodalom ajánlásával kapcsolatban, de szomorúan kell megjegyeznem, hogy azért még ezekkel is nagyon vigyázni kell, mert az elmúlt pár év honfoglalástól II.vh-ig bezárólag felvetülő kérdésinél kicsit utána olvasva azzal kellett szembesülni, hogy bármely korszak kutatóira elmondható, hogy elképesztő súlyos problémák vannak a történész szakmában már a számolási alapműveletek terén is, az általad említettek közül is van olyan, hogy a számításait olvasva a gutaütés réme fenyegetMár ne haragudj, de információidnak, számadataidnak és összességében az állításaidnak mik a forrásai? Mert nem látom a hivatkozásaidat, amik pedig szükségesek lennének, ezek ugyanis nem releváns adatok! Sajnos tévedsz, számos szempontból! A hadtörténészek egyöntetűen nem fogadják el a 70 000 főnél nagyobb Oszmán mezei hadsereget Mohácsnál... Kérdezz meg erről akármilyen szakértőt és szinte kivétel nélkül mindegyik azt fogja állítani, hogy kizárt (a 100 000 főnél több meg abszolút irreális 1526-ban... xd). A 12 évvel korábbi, Szafavida Birodalommal vívott csaldiráni csatában Vad Szelim szultán 40-50 000 katonával bírt össz vissz! Brodarics visszaemlékezése (mint az egyetlen fennmaradt részletesebb, fő forrás) szerint a török sereg 70 000 fegyverforgatóval rendelkezett (amit te szerintem félreértelmezel, mert ő nem az udvari csapatokra értette a 70 000-ret...). A modern/posztmodern tudomány állása a mohácsi számokkal illetően a következő: Brodarics viszonylag jól adta meg az Oszmán sereg létszámát, de az újabb kutatások szerint egy kicsit kisebb, úgy 60 000 fő lehetett, míg Lajosé 25 000 főt számlált (talán kicsivel nagyobb, de semmiféleképpen nem több mint 30 000). Mellesleg 150 000-nél több fegyveres személyt tábori körülmények közé koncentrálni szinte semmilyen állam nem tudott a 19. század (ipari forradalom) előtt, max. talán Kína (de ők is nagyon ritkán)... A napóleoni háborúk voltak az elsők a hadtörténelemben, amikor ez először sikerült, de akkor is csak ritkán. Az ellátás (logisztika) volt az egyik (hanem a legfőbb) ok, ami az ipari hadviselés előtt lehetetlenné tette százezres seregek mozgatást.
B. Szabó, Fodor, Pállfy, C. Tóth, Varga stb. történészek szakmai anyagait ajánlanám Mohácsot illetően!
Szóval ne csak olvassuk őket, de ha jót akarunk ellenőrizzük is a számításaikat, ha komoly érvelésre akarjuk használni azokat.
Kínában tudtak csak 100.000-es seregeket csatába küldeni a 19.sz. előtt. Ott is állítólag a rizs tette ezt lehetővé. Mert katona az bolt 1526-ban is elég európaban ahhoz, hogy valaki összeszedjen egy 100.000-es sereget (most a költségektől tekintsünk el). De etetni nem tudta volna, mert nem volt rá alkalmas az akkori élelmiszeripar. A 17. században amikor megjelentek az új technológiák tudtak először európai államok 50.000-60.000 fős sereget kiállítani huzamosabb ideig.Én az egész világra értettem, nem csak Európára vagy Nyugat-Ázsiára... És nem, nem fogsz tudni mutatni tudományos forrásokat ilyen mezei seregek létezésére és működésére a 19. század előtt (max. néhány nagyon ritka kivételt, egy két hadjáratot vagy csatát), megnyugtatlak. De várom a hivatkozásaidat!
Kézait tudom citálni hirtelen.Melyik csatában volt Dzsingisznek vagy Attilának 150 000 főnél több fegyverese?
"hogy bármely korszak kutatóira elmondható, hogy elképesztő súlyos problémák vannak a történész szakmában már a számolási alapműveletek terén is, az általad említettek közül is van olyan, hogy a számításait olvasva a gutaütés réme fenyeget" Nyilván hibázni vagy tévedni emberi dolog, na de azért a mai modern/posztmodern tudomány napjainkban a legjobb helyzetben van információk, kutatási módszerek, stb. tekintetében! Ne vegyük egy kalap alá pl. a 100-150 évvel előtti tudományt a maival, mert azért vannak előrelépések, és jobban átlátjuk már a dolgokat, még ha van is hová fejlődni... Nyilván itt az adott tudományos területtől is függ, mekkora a tudásunk, így pl. a fizikában, vagy a csillagászatban még valóban van hová fejlődni, sőt...Teljesen egyetértek mind a létszámmal, mind a modern szakirodalom ajánlásával kapcsolatban, de szomorúan kell megjegyeznem, hogy azért még ezekkel is nagyon vigyázni kell, mert az elmúlt pár év honfoglalástól II.vh-ig bezárólag felvetülő kérdésinél kicsit utána olvasva azzal kellett szembesülni, hogy bármely korszak kutatóira elmondható, hogy elképesztő súlyos problémák vannak a történész szakmában már a számolási alapműveletek terén is, az általad említettek közül is van olyan, hogy a számításait olvasva a gutaütés réme fenyeget
Szóval ne csak olvassuk őket, de ha jót akarunk ellenőrizzük is a számításaikat, ha komoly érvelésre akarjuk használni azokat.
"mert az elmúlt pár év honfoglalástól II.vh-ig bezárólag felvetülő kérdésinél kicsit utána olvasva azzal kellett szembesülni"
Konkrét példák?
"az általad említettek közül is van olyan, hogy a számításait olvasva a gutaütés réme fenyeget"
Konkrétan?
"Szóval ne csak olvassuk őket, de ha jót akarunk ellenőrizzük is a számításaikat, ha komoly érvelésre akarjuk használni azokat."
A szakma által kibocsátott információkat a szakmának kell elsősorban ellenőriznie... Nyilván a profik is tévednek vagy hibáznak, na de azért nem essünk át a ló túlsó oldalára, illetve ne fordítsuk át teljesen a dolgokat.
Itt és máshol is kibeszéltünk már jó néhány konkrét példát."hogy bármely korszak kutatóira elmondható, hogy elképesztő súlyos problémák vannak a történész szakmában már a számolási alapműveletek terén is, az általad említettek közül is van olyan, hogy a számításait olvasva a gutaütés réme fenyeget" Nyilván hibázni vagy tévedni emberi dolog, na de azért a mai modern/posztmodern tudomány napjainkban a legjobb helyzetben van információk, kutatási módszerek, stb. tekintetében! Ne vegyük egy kalap alá pl. a 100-150 évvel előtti tudományt a maival, mert azért vannak előrelépések, és jobban átlátjuk már a dolgokat, még ha van is hová fejlődni... Nyilván itt az adott tudományos területtől is függ, mekkora a tudásunk, így pl. a fizikában, vagy a csillagászatban még valóban van hová fejlődni, sőt...
"mert az elmúlt pár év honfoglalástól II.vh-ig bezárólag felvetülő kérdésinél kicsit utána olvasva azzal kellett szembesülni"
Konkrét példák?
"az általad említettek közül is van olyan, hogy a számításait olvasva a gutaütés réme fenyeget"
Konkrétan?
"Szóval ne csak olvassuk őket, de ha jót akarunk ellenőrizzük is a számításaikat, ha komoly érvelésre akarjuk használni azokat."
A szakma által kibocsátott információkat a szakmának kell elsősorban ellenőriznie... Nyilván a profik is tévednek vagy hibáznak, na de azért nem essünk át a ló túlsó oldalára, illetve ne fordítsuk át teljesen a dolgokat.
pl. a II.vh kapcsán nemrég puffogtam nem keveset az itten topikjában, konkrét példák sorával, mennyire nem tudják összeadni-értelmezni a magyar honvédség szervezési tábláinak számait, teljesen függetlenül, hogy 50 vagy 5 éves tanulmányról beszélünk.
Bonyolultabb példák, de ha tényleg érdekel berakhatom a máshol kitárgyalt hadiadós példákat, Fügedi elszámolta Mátyás bevételeit, C.Tóth II.Lajosét. Szabó Nándorfehérvár 1440-es ostromáról írt munkájának számításaira nincsennek szavaim, szerintem annál nagyon nincs lejjebb... De volt talán itt is szó F.Romhányi mohácsi magyar létszámszámításainak szürrealitásairól is, amik különösen a cím fényében szerencsétlenek
Aha, és szerinted egy nyers forrás modern tudományos vizsgálat nélkül mindenképpen kézpénznek vehető?Kézait tudom citálni hirtelen.
Akkor Hérodotosz Thermopülai csatára megadott 2,6 milliós perzsa serege is korrekt? Apropó, hány történész fogadja el Kézai számadatait erre vonatkozóan?
Kit érdekel. Forrás.Aha, és szerinted egy nyers forrás modern tudományos vizsgálat nélkül mindenképpen kézpénznek vehető?
Nem volt a feltételek között, hogy tudományosan alátámasztott legyen.