Nem tudom.
Még a cikket sem olvastam el rendesen, csak végigfutottam. Majd valamelyik F. társ segít.
A török elleni harcok I. (Nagy) Lajostól II. Józsefig (1342-1790)
- Téma indítója tarzaan
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Még a cikket sem olvastam el rendesen, csak végigfutottam. Majd valamelyik F. társ segít.
Én seNem tudom.
Még a cikket sem olvastam el rendesen, csak végigfutottam. Majd valamelyik F. társ segít.
A videóban végefőcímben ott a Sega, és TW logo. Helyes, már azt hittem plágium
Érdekes,hogy Nándorfehérvár többi ostroma mennyire nincs bent a köztudatban.(nekem az tetszett,mikor még bizánci-magyar csatározások szintere volt.Magyarok elfoglaták,lebontották-és a köveiből épitették fel Zimonyt.Bizánciak elfoglalták Zimonyt,és a köveket visszavitték újraépiteni Nándorfehérvárt.....)
Ki hallot az 1440es török östromrol?Fél évig tartott,és nem volt felmentő sereg.De 1699ben is el lett foglalva-de a törökök visszafoglalták,és utána is volt ilyen oda-vissza,mig végűl végleg ott maradt.
Nem akarom "szegény" Szabót megint szétszedni, de 1440 kapcsán számomra elég meggyőzően írta Pálosfalvi, hogy messze nem volt olyan komoly ostrom, mint ahogy bemutatta.
Van valahol egy disszertácio az 1440es ostromrol-elég kevés,és idönként ellentmondásos az adat róla.És van bizonytalan adat egy korábbi,rajtaütéses Oszmán ostromkisérletről is.
Igen, az általam emlegetett Szabó munkája. Először egy majd 130 oldalas tanulmánysorozatban jött ki a Partiumban, első rész: https://issuu.com/unitariusalkotok/docs/partium_tel_2012/112
Aztán lett doktori: https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/2198/1/PhD_Szabo_ertekezes.pdf
Végül könyvként is megjelent.
Elég sokat beszélgettünk róla anno - nem itt - a magyar hadtörténetírás és az egyetemi doktorképzés súlyos kritikája, hogy ilyen fejtegetésekkel-számításokkal ez egyáltalán kijöhetett...
Lesz rendes net, megnézem.
1440ben fennmaradt írások szerint bevetették ostromtoornyot,kohajitot, ágyút.Es volt aknaharc.Vagyis komoly ostrom volt.
Több forrás is van az ostromra, csak ugye a forráskritika sem árt ilyenkor, Pálosfalvi ezt elvégezte a berakott tanulmányában, Szabónak ez nem igen sikerült. Természetesen a "nem olyan komoly mint Sz. írta" megjegyzésem nem egyenlő azzal, hogy nem volt komolyabb ostrom, "csak" az általa vázolt időtartam-létszám-veszteség adatok tartoznak a szürrealitás világába
Visszatérve a kezdő gondolatodhoz rengeteg, gyakran heroikus - sikeres és elbukott - várvédelem kopott ki a magyar köztudatból, csak hirtelen Szigetvár, Temesvár, Kanizsa első ostroma(i), Pétervárad, Zimony, Gyula, Várad többszöri, Jajca, Érsekújvár.
Sokszor igazságtalan az utókor emlékezete, pl. a finoman szólva is kétes jellemű és az ostrom során is gyenge-közepes teljesítményt nyújtó Zrínyi legendává lett az utódnak köszönhetően, míg pl. Pétervárad hősei feledésbe merültek. De Szondi sem sok dicséretet érdemelne Drégelyért, ha meg igen Zimony védői még inkább. De az igazi homályfolt a déli kettős végvárvonal összeomlása, 2-3 fontosabb erősségen kívül a többi védelme gyakorlatilag ismeretlen.
Szörény pl évekig kitartott elszigetelten.Több forrás is van az ostromra, csak ugye a forráskritika sem árt ilyenkor, Pálosfalvi ezt elvégezte a berakott tanulmányában, Szabónak ez nem igen sikerült. Természetesen a "nem olyan komoly mint Sz. írta" megjegyzésem nem egyenlő azzal, hogy nem volt komolyabb ostrom, "csak" az általa vázolt időtartam-létszám-veszteség adatok tartoznak a szürrealitás világába
Visszatérve a kezdő gondolatodhoz rengeteg, gyakran heroikus - sikeres és elbukott - várvédelem kopott ki a magyar köztudatból, csak hirtelen Szigetvár, Temesvár, Kanizsa első ostroma(i), Pétervárad, Zimony, Gyula, Várad többszöri, Jajca, Érsekújvár.
Sokszor igazságtalan az utókor emlékezete, pl. a finoman szólva is kétes jellemű és az ostrom során is gyenge-közepes teljesítményt nyújtó Zrínyi legendává lett az utódnak köszönhetően, míg pl. Pétervárad hősei feledésbe merültek. De Szondi sem sok dicséretet érdemelne Drégelyért, ha meg igen Zimony védői még inkább. De az igazi homályfolt a déli kettős végvárvonal összeomlása, 2-3 fontosabb erősségen kívül a többi védelme gyakorlatilag ismeretlen.
De ki hallott az 1637-es Habsburg sereg pusztulasarol a Dráva völgyében?
A "túloldalon" ilyen volt Jajca is.
Ha már Zrínyi, 1537 tényleg szép történet, ha valakit érdekel röviden a vége: https://rubicon.hu/kalendarium/1537-oktober-9-a-diakovari-csata
De az egri csillagokból is kimaradt a palásti csata, mert nem igen illett bele a Ferdinánd csak mulatozott Gárdonyi narratívába. Korábbról a szegedi ostrom-csata is elfelejtődött és sorolhatnánk tényleg hosszan.
Igen,ezt is olvastam.De valaki még irt egy tanulmányt/doktorit(?),csak azt nem tudom,hogy ki,meg hova tettem......
különben sok rejtélyes dolog van Nándorfehérvár körül a XV.század első felében.Mindjárt rögtön Zsarnó vára,ami akkor elég mélyen beékelődve magyar területre egyszercsak előkerűlt a szomszédságában,mint török erőditmény.Hogy aztán mégis hogyan,arrol 6 történész 7féle elmélettel áll elő.
Várháborúk a török hódoltság korában
Mire jó a futóárok egy 16. századi várostromnál?
Miért nem hasznos az ostromlétra?
Milyen ostromeszközöket használtak a támadók?
...
Mire jó a futóárok egy 16. századi várostromnál?
Miért nem hasznos az ostromlétra?
Milyen ostromeszközöket használtak a támadók?
...
Egész jó kis összefoglaló, bár nyilván 150 évre némileg általánosító lett. A ritka közelharcot, különösen az első évtizedekben én vitatnám.
Érdekes, hogy a "várháborúk" időszak 1540 körültől kezdődve honosodott meg, pedig az 1300-as évek végétől kezdve az első 150 év is erről szólt leginkább, amíg a kettős déli végvárvonal végleg el nem esett.
Hááát,ha teljes időszakra,és az ősszes módszert vesszük,akkor nagyon gyenge videó-de 5 percbe sokat nem is lehet besűriteni.
Pl a kezdeti időszakban az ágyú még nem döntő eszköz-visszafoglaló háborúkban meg a legtöbb erődöt a közeli vagy távoli blokád eszközével birták kapitulációra.
Az 5 perc azért erősen behatárolja a mélységét
Attól függ mit értesz kezdeti időszak alatt, 1400 táján valóban nem volt a lövegeknek komoly szerepe, a videó tárgyalt időszakára, 1526 után már igen. A blokád elsősorban erőkímélő megoldás volt, amit persze mi - azaz a térség lakossága - szívott meg nagyon, mert egész megyék váltak pusztasággá pl. Várad környékén.
Ha már Zsarnót emlegetted:
Cseh Valentin: Zsarnó vára és az 1515-ös ostroma:
https://www.vajma.info/cikk/media/3011/A-Bacsorszag-legujabb-szamanak-tartalmabol.html
Sajnos eddig nem találtam meg az új számokat a neten, pedig ebben a többi cikk is nagyon érdekesnek tűnik.
Puf,vebhely nem elérhető.
A blókád módszer valójában nem nagyon befolyásolta a megmaradt magyar lakosságot,alapvetően távoli blokád volt.Másrészt,szomorú tény,de a kurucok okozták a magyar lakosságnak a Tiszántúlon a legtöbb kárt,még a felszabaditó háborúk megindulása elött.És az egész Hódoltság szintjén is a kettős adóztatást végző magyar huszárok voltak a legnagyobb népirtók.(kevésbé közismert,de a törökökmég önvédelmi miliciaszervezetet is megpróbáltak felállitani a magyar parasztokbol,de azok erre nem voltak partnerek.A huszárok adóbehajtása meg sima rablóportya volt.Ez a "kettős adóztatás" nagymértékben hozzájárult a magyar paraszt fogyásához,és helyére a főleg szerb népesség beáramlásához-mert ők viszont partnerek voltak az önvédelmi milicia felállitásában,nem hagyták magukat kifosztani és lekaszabolni a "nemes vitézlő rendtől")
Ezzel több ponton is vitatkoznék.
A távoli blokád kifejezést sem értem, abban az értelemben, hogy ez mitől lett volna kedvezőbb a környéknek. Ezeket azzal indították, hogy a vár körül mindent elpusztítottak, beleértve gabonát-szőlőket, felgyújtották a falvakat, elűzték a lakosságot. Erre a várvédők egyre távolabbi és egyre nagyobb kitörésekre vállalkoztak, hogy valahonnan kaját szerezzenek + akár 5-10 ezres fedezettel próbáltak bejuttatni élelmiszeroszlopokat. Ezt persze a blokádolók igyekeztek megakadályozni, így egy állandóan táguló vár körüli táguló körben folyamatos harcok és pusztítás zajlott. Míg egy ostrom-hadjárat pár hét-1-2 hónap szenvedést okozott, ezek a blokádok akár 2-3 évig is eltartottak, miközben a gyakran fizetetlen ostromlók is beszálltak a pusztításba. Az eredmény az lett, hogy egész "vártartományi" területek váltak pusztasággá.
A kettős adóztatás kapcsán a "népírtás" erős túlzás. Bár valóban gyakran erőszakkal és számos visszaéléssel hajtották be az adókat, már az "adóztatás" kifejezés is mutatja a célt, aminek évenkénti ismétléséhez adóalapra is szükség van, így a népírtás egyáltalán nem volt tanácsos. Több helytöris munkában is részt vettem itt a Bácskában, összehasonlítva a 14-15.sz hatalmaskodásait a 16-17.sz. végvári adóztatóinak tevékenységével, nem az utóbbiak tűnnek rosszabbnak, sőt...
A kurucok és hajdúk megérték a pénzüket, de ahogy Szakály is írta, míg hozzájuk inkább egy-egy kirívó eset köthető, a tatár-török portyák egész országrészeket irtottak ki. Nála a sorrend tatár, aztán török-magyar irregurálisok, két oldal seregei. Ritkán esik erről szó, de külön kategória a litván-lengyel "felszabadítók" páratlan pusztításai, akik csak az egy éves periódusuknak köszönhetően nem vezetik a listát.
A Hunyadist megnéztem, vegyes érzéseim vannak. Tényanyagát tekintve lehetne nagyon jó, de az a néhány csúsztatás és kihagyott infó, párosulva a narrátor stílusával pont olyan összképet hozott ki amit szerintem a 21. században már nem kellene erőltetni, kár érte.