A török elleni harcok I. (Nagy) Lajostól II. Józsefig (1342-1790)
- Téma indítója szuvorov
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
T
Törölt tag 4082
Guest
Áthozom ide, mert bár sakktábla, de nem a mai.
Sok ilyen példát hozhatunk még, ott van pl Basta szekere. A gond a következő:
Mai szemmel persze ez brutális, akkori szemmel meg úgy hívták háború. A 30 éves jáborúban pl.: a német területeken annyira elfogyott a lakosság, különösen a férfiak, hogy hallgatólagosan engedélyezve lett a poligámia (és mivel majd az egész terület hadműveleti zóna volt, így a több anyós problémája is részben megoldódott)
Amit viszont látni kéne, hogy mi volt a nem hadműveleti területeken, és a béke időszakban. Mert ez egy nagyon fontos kérdés lenne. És ezt nem szokta itt a nagy há az osztrákok írtották a magyarokat csapat tudomásul venni.
1. A hódoltságon belül a lakosságszám stagnált/csökkent, a Királyi Magyarország lakossága nőtt.
2. Ha az osztrákok olyan nagyon ki akarták volna írtani a magyarokat, ott is megtették volna, de ugye ott ez nem nagyon történt meg, ellentétben a hódoltsággal.
3. A legnagyobb emberveszteségeket magunknak okoztuk. Akár azzal, hogy 3.szor is behívtuk a törököket pl.: Basta ellen, amire már tűzzel vassal felelt. (Btw ő volt az első, aki javasolta tisztán magyar magasegységek felállítását a török ellen, szóval messze nem az az ördögi figura akinek mostanság bemutatjuk), akár a kuruckirály meg az ő pereputtya háborúival.
4. Valóban más volt a nemzetfogalom, a jobbágyság nemzetisége nem nagyon számított. No de akkor a magyar nemességet ugye elpusztította a gonosz habsburg királyok sora. A fenéket, még a rendi jogokat is megtarthatták.
5. Mária Terézia nagyjából annyira akarta elnémetesíteni a hatalmi bázisát, hogy a kettős vámrendelettel konkrétan megmentette a magyar mezőgazdaságot. (Igen, nézd meg mit is tett az indiai élelmiszer termeléssel amikor szembe találta magát a magasabban iparosított európaival. Na ugyanezt játszottuk volna a csehekkel szemben. Felmerülhet a kérdés, hogy jó, de a kettős vámrendelet megölte a magyar ipart ugye? Nos nem, mivel kiváló rendjeink a céhrendszert állították vissza.) Arról meg sem ő sem a fia nem tehetett, hogy az államreformkor a magyar nemesség azt mondta, hogy a magyar nem alkalmas államnyelvnek. Persze utólag mindegyik nagyon magyar, csak ők ugye a latinra gondoltak.
6. Minden hülyeségünk ellenére, a gonosz elnyomó osztrák uralom alatt a magyarság népességaránya folyamatosan nőtt, a kisebbségeké csökkent.
7. Ezzel ellentétben mint írtuk, a hódoltság a folyamatos túladóztatás, rabszolgaszerzések, és úgy általában a "béke" vallása tevékenysége folytán gyakorlatilag elnéptelenedett. Nem csak a hadműveleti zónákban, nem csak a határvidéken, hanem úgy mindenhol.
Ennek ellenére ma a törököket jófejnek gondoljuk, akik olyan kis rendesek voltak, és hát na, ők csak pajkosan itt ragadtak 150 évet, elpusztították a városaink, falvaink, ha összehasonlítjuk azt, hogy még a Királyi Magyarország népesedése is nagyjából picit elmaradva, de követte az európai trendeket, korábban pedig a magyar népességnövekedés együtt mozgott az európaival, és ennek ellenére a hódoltság után gyakorlatilag változatlan maradt az ország lakossága, miközben ugyanezen 150 év alatt nagyjából egy lakosságduplázódás figyelhető meg máshol, hogy mekkora katasztrófa is volt nekünk a török...
Rájöttem mi a bajom ezzel a topikkal. A címének annak kellene lennie, hogy a török és német elleni harcok blablabla, és akkor végre a helyére kerülne a magyar szemszög. Mert így olybá tűnhet a szemlélőnek, hogy az osztrák az valami alapártelmezett jó, a török alapértelmezett rossz volt és valahogy a magyar szemszög az ami jó hazai szokás szerint elsikkad ebben.
A topi keretein belük ők jófiúk.
Sajnos 1526 után nem volt magyarszemszög, mert voltak akik hűek maradtak a törvényes királyhoz és az államalapító valláshoz, és voltak törökbérenc árulók.
Értem egyfelől, ugyanakkor határozottan ellenezném. Azok, akik részedről törölbérenc árulók, azok szintén magyarok, akik másik utat próbáltak meg, nem a porta dicsőségére, hanem a németmentes magyar állam visszaállítására. Pesta volt az államalapító vallás árulója, ha már ilyenekbe akarunk belemenni, szóval ez hibás meglátás a részedről, úgy vélem.
Az, hogy az ország azon sorsra jutott, amilyenre, az legalább annyira a folyamatos német machinációk és betörések számlájára írható, mint a törökökére. Amit fel lehet vetni, hogy a törökök nem voltak keresztények, de ez a kutyát nem érdekelte Európában ha épp úgy esett érdekükben, szóval annyira nem rónám fel a keleti országrészben lényegében a befolyási övezetükben maradottaknak.
Szóval maximum osztrák szemszögből jó fiúk. Az általad nem látott magyar szemszög meg végig ott volt, annak se a török nem volt jó, ezért voltak akik az osztrákok mellett csinálták amit tudtak, meg az osztrák sem volt jó, ezért voltak akik a törökök mellett csinálták amit tudtak.- Mindkettő idegen hatalom, annak ellenére, hogy Szapolyaival szemben egy réteg extra koronázott egyet, mert lehetett elég német érdekeltsége. Magyar szemszögből egykutya. Ezt hiányolom kicsit a topikból. A magyar szemszöget.
Nélküle az összes nyomorítás valamiféle osztrák csoda a mi érdekünkben, mer' a törökök...
Károlyi Mihály is magyar. Gyurcsány Ferenc is magyar.
és nem egy németmentes magyar államot akartak, hanem saját maguknak nagyobb hatalmat. Aközjó volt legkevésbé a szemükelőtt.
Árulásuk eredménye 150 év halál és pusztulás pusztulás és 500 év dicsőség vége.
Géza és István csináltak nemzetet a magyar törzsekből. Több tiszteletel írj róluk, mert nélkülük te sem játszhatnád most a nagy műpogányt...
A törvényes Habsburg uralkodó volt az aki a pápa támogatásával kiverte innen a törököt és újrabékét hozott, ami egyévszázaddl később újramegteremtette amagyar prosperitás lehetőségét, amit pár zápolyához hasonló bal*fsz 170 évvel ezelőtt ismét megakasztott
Károlyi és Gyurcsány mellé jól besorolható istván.
"Az eskü első szakasza így hangzott: Hogy ameddig csak az ő életük, sőt az utódaiké is tart, mindig Álmos vezér ivadékából lesz a vezérük. Az eskü második szakasza így hangzott: Hogy ami jószágot csak fáradalmaik árán szerezhetnek, mindegyiküknek része legyen abban. Az eskü harmadik szakasza így hangzott: Hogy azok a fejedelmi személyek, akik a tulajdon szabad akaratukból választották Álmost urukká, sem ők maguk, sem fiaik soha, semmi esetre ki ne essenek a vezér tanácsából és az ország tisztségeiből. Az eskü negyedik szakasza így hangzott: Hogyha valaki utódaik közül hűtlen lenne a vezér személyéhez, vagy egyenetlenséget szítana a vezér és rokonai között, a bűnösnek vére omoljon, amint az ő vérük omlott az esküben, melyet Álmos vezérnek tettek. Az eskü ötödik szakasza így hangzott: Hogyha valaki Álmos vezér és a többi fejedelmi személyek utódai közül az esküvel kötött megállapodásokat meg akarná szegni, örök átok sújtsa. Ennek a hét férfiúnak a neve volt: Álmos, Árpád apja; Előd, Szabolcs apja, kitől a Csák-nemzetség származik; Kend, Korcán apja; Ond, Ete apja, akitől a Kalán- és Kölcse-nemzetség származik; Tas, Lél apja; Huba, akitől a Szemere-nemzetség származik; a hetedik Tétény, Horka apja, s Horkának a fiai voltak Gyula és Zombor, akiktől a Maglód-nemzetség származik, amint alább majd szó lesz róla. De elég! Haladjunk a történelem útján!"
Glza és István műve után Vata volt, aki rendbehozta amennyire lehetett a dolgokat. Géza és István műve olyan nemzetcsinálás volt, mint Kun Béláék békéje a béke után. Ami a szabad magyar nemzet tagjait tette sokszor idegenek alattvalójává, ha a 'megfelelő' érdeket támogatta.
Az osztrákok utáni prosperitásunk eredménye 93000 km2. Khmm. Fasza fiúk voltak.
Károlyi és Gyurcsány mellé jól besorolható istván.
"Az eskü első szakasza így hangzott: Hogy ameddig csak az ő életük, sőt az utódaiké is tart, mindig Álmos vezér ivadékából lesz a vezérük. Az eskü második szakasza így hangzott: Hogy ami jószágot csak fáradalmaik árán szerezhetnek, mindegyiküknek része legyen abban. Az eskü harmadik szakasza így hangzott: Hogy azok a fejedelmi személyek, akik a tulajdon szabad akaratukból választották Álmost urukká, sem ők maguk, sem fiaik soha, semmi esetre ki ne essenek a vezér tanácsából és az ország tisztségeiből. Az eskü negyedik szakasza így hangzott: Hogyha valaki utódaik közül hűtlen lenne a vezér személyéhez, vagy egyenetlenséget szítana a vezér és rokonai között, a bűnösnek vére omoljon, amint az ő vérük omlott az esküben, melyet Álmos vezérnek tettek. Az eskü ötödik szakasza így hangzott: Hogyha valaki Álmos vezér és a többi fejedelmi személyek utódai közül az esküvel kötött megállapodásokat meg akarná szegni, örök átok sújtsa. Ennek a hét férfiúnak a neve volt: Álmos, Árpád apja; Előd, Szabolcs apja, kitől a Csák-nemzetség származik; Kend, Korcán apja; Ond, Ete apja, akitől a Kalán- és Kölcse-nemzetség származik; Tas, Lél apja; Huba, akitől a Szemere-nemzetség származik; a hetedik Tétény, Horka apja, s Horkának a fiai voltak Gyula és Zombor, akiktől a Maglód-nemzetség származik, amint alább majd szó lesz róla. De elég! Haladjunk a történelem útján!"
Glza és István műve után Vata volt, aki rendbehozta amennyire lehetett a dolgokat. Géza és István műve olyan nemzetcsinálás volt, mint Kun Béláék békéje a béke után. Ami a szabad magyar nemzet tagjait tette sokszor idegenek alattvalójává, ha a 'megfelelő' érdeket támogatta.
Az osztrákok utáni prosperitásunk eredménye 93000 km2. Khmm. Fasza fiúk voltak.
Nevetséges vagy.
István annyira idegenek alattvalójává tette az országot, hogy kiverte a németeket a g*ibe.
I. István magyar király – Wikipédia
Uralkodása során két fő ellenséggel kellett szembenéznie: a besenyőkkel és a németekkel. A nomád besenyők Erdélybe zúdultak be,[124][127] de a gyulafehérvári ispán csapatai elűzték őket. A másik, sokkal nagyobb veszélyt jelentő ellenség a németek voltak. István sógorával, II. Henrikkel a bajor uralkodócsalád fiágon kihalt (1024),[131] ezután a Német-római Birodalommal ideiglenesen megromlott a viszony. II. Konrád csak távoli rokona volt II. Henriknek.[132] 1026-ban elkergette Orseolo Otto velencei dózsét, István király sógorát a városból.[133][134] Rávette a bajorokat, hogy az ő fiát, III. Henriket fogadják el 1027-ben hercegüknek, habár Imre herceg is igényt tarthatott volna a területre anyja révén.[132] Házasságot tervezett Bizánccal, követként Werner strasbourgi püspököt küldte Konstantinápolyba.[135][136] A püspök zarándokként érkezett, ám István király megtagadta tőle a belépést, mivel ismerte valódi célját.[135][136] 1029 környékén német és főleg bajor csapatok többször fosztogatták a Fischa és a Lajta közét,[137][138] amire válaszul a magyar csapatok is a bajor területekre való betörésekkel reagáltak. Erre való hivatkozással II. Konrád német-római császár 1030 júniusában megtámadta Magyarországot, és a Rába folyónál átlépte a határt. Hadseregét személyesen vezette.[137][139] Azonban nem ért el semmit,[139]} mivel István a felperzselt föld taktikáját alkalmazva kiéheztette az ellenséget,[140] majd Bécsnél be is kerítette a visszavonuló német sereget.[139] A győzelemnek külön jelentősége az volt, hogy István országa bizonyította: képes megvédeni magát a külső ellenségekkel szemben is.
A következő évben, jóllehet II. Konrád először még újabb támadást tervezett, bajor közvetítéssel békét kötöttek egymással, sőt feltehetőleg II. Konrád kisebb területi engedményeket is tett a Fischa és a Lajta közén.
Szóval még az országot is gyarapította.
Persze, annyival, hogy odaadta hozományul lényegében ausztriát a férjének, Gizellának. Különleges érdem, hogy a barátságos, sohasem ránktámadó németek ellen, akikkel jól összehaverkodott és mondták, hogy mostmár testvéri keresztény béke lesz, megvédte a hatalmát(természetesen ő nem a hatalmat akarta, mint a rohatt Bocskai, meg a többi)?Nevetséges vagy.
István annyira idegenek alattvalójává tette az országot, hogy kiverte a németeket a g*ibe.
I. István magyar király – Wikipédia
hu.wikipedia.org
Uralkodása során két fő ellenséggel kellett szembenéznie: a besenyőkkel és a németekkel. A nomád besenyők Erdélybe zúdultak be,[124][127] de a gyulafehérvári ispán csapatai elűzték őket. A másik, sokkal nagyobb veszélyt jelentő ellenség a németek voltak. István sógorával, II. Henrikkel a bajor uralkodócsalád fiágon kihalt (1024),[131] ezután a Német-római Birodalommal ideiglenesen megromlott a viszony. II. Konrád csak távoli rokona volt II. Henriknek.[132] 1026-ban elkergette Orseolo Otto velencei dózsét, István király sógorát a városból.[133][134] Rávette a bajorokat, hogy az ő fiát, III. Henriket fogadják el 1027-ben hercegüknek, habár Imre herceg is igényt tarthatott volna a területre anyja révén.[132] Házasságot tervezett Bizánccal, követként Werner strasbourgi püspököt küldte Konstantinápolyba.[135][136] A püspök zarándokként érkezett, ám István király megtagadta tőle a belépést, mivel ismerte valódi célját.[135][136] 1029 környékén német és főleg bajor csapatok többször fosztogatták a Fischa és a Lajta közét,[137][138] amire válaszul a magyar csapatok is a bajor területekre való betörésekkel reagáltak. Erre való hivatkozással II. Konrád német-római császár 1030 júniusában megtámadta Magyarországot, és a Rába folyónál átlépte a határt. Hadseregét személyesen vezette.[137][139] Azonban nem ért el semmit,[139]} mivel István a felperzselt föld taktikáját alkalmazva kiéheztette az ellenséget,[140] majd Bécsnél be is kerítette a visszavonuló német sereget.[139] A győzelemnek külön jelentősége az volt, hogy István országa bizonyította: képes megvédeni magát a külső ellenségekkel szemben is.
A következő évben, jóllehet II. Konrád először még újabb támadást tervezett, bajor közvetítéssel békét kötöttek egymással, sőt feltehetőleg II. Konrád kisebb területi engedményeket is tett a Fischa és a Lajta közén.
Szóval még az országot is gyarapította.
Uraim, eloszor is tistázzuk, hogy ha a 11. századi események réstvevoi elovasnák ezt a vitát, nem vagyok biztos abban, hogy megértenék, mit gondoltok "haza" vagy "nemzet" alatt. 
Távoli rokonok oszekaptak, az egyik a cselekedetével megsértette a másik kozelebbi rokonságát és komplet országokat mobilizatak egymással szemben, hogy majd valahogy megegyezzenek. Más tétje a szemukben az egésznek nem volt. Az, amit most utólag ráhúztatok, pláne nem. 
Ráadásul csak és kizárolag a saját érdekeik mentén tették azt amit, nem folyamodtak senki más erossebb hatalom segétségéért, ami alapvetoen egészen más kontextusba helyezi az egészet, mint amibol kiindultatok.
Távoli rokonok oszekaptak, az egyik a cselekedetével megsértette a másik kozelebbi rokonságát és komplet országokat mobilizatak egymással szemben, hogy majd valahogy megegyezzenek. Más tétje a szemukben az egésznek nem volt. Az, amit most utólag ráhúztatok, pláne nem. Ráadásul csak és kizárolag a saját érdekeik mentén tették azt amit, nem folyamodtak senki más erossebb hatalom segétségéért, ami alapvetoen egészen más kontextusba helyezi az egészet, mint amibol kiindultatok.
T
Törölt tag 4082
Guest
Nagyjából biztos, hogy nem értenék. Hiszen nemesi nemzetről beszélünk. Előtte meg magyari törzsekről.
Ez sztem részben igaz részben nem . Nyilván saját érdekek mentén dolgoztak. A kérdés csak az, hogy ezek az érdekek mennyire estek egybe az ország érdekeivel. Mátyás vagy Zsigmond pl az ország erősítése mentén politizált, Jaj nem értem odát ez nem érdekelte.
T
Törölt tag 4082
Guest
Nézd, az eladtam az országot, és leszartam hogy milliókat ölnek meg a törökök, mert a saját kincstáram nőtt sokkal igazabb, ugyanakkor sokkal bántóbb.
A valóságban igazad van, Szapolyainak nem sok esélye volt odaérni.
T
Törölt tag 4082
Guest
Feltárják Verebély Péter sírját is (Hunyadi János feltételezett apja)!!!
https://ripost.hu/politik/insider/matyas-kiraly-levelei-2967386/
"Egy másik elmélet szerint Hunyadi János édesapja teljesen magyar származású, mégpedig a Mátraverebélyen eltemetett Vereb Péter erdélyi alvajda, aki nemcsak a mátraverebélyi plébániatemplomot és a mátraverebély-szentkúti zarándokhelyet újította meg királyi szintű gótikus stílusban, hanem Mátraverebély mellett egy pálos kolostort is alapított. Most az ő sírját is feltárják, és csontkait megvizsgálják, összehasonlítva a DNS-ét Mátyás fia és unokája csontjaival."
https://ripost.hu/politik/insider/matyas-kiraly-levelei-2967386/
"Egy másik elmélet szerint Hunyadi János édesapja teljesen magyar származású, mégpedig a Mátraverebélyen eltemetett Vereb Péter erdélyi alvajda, aki nemcsak a mátraverebélyi plébániatemplomot és a mátraverebély-szentkúti zarándokhelyet újította meg királyi szintű gótikus stílusban, hanem Mátraverebély mellett egy pálos kolostort is alapított. Most az ő sírját is feltárják, és csontkait megvizsgálják, összehasonlítva a DNS-ét Mátyás fia és unokája csontjaival."
Ha igy lesz, akkor érdeklődve várom a román (nem)tudományos-(cserébe nagyon)"fantasztikus reagálásokat majd a Hunyadi család vlach-(ős)román-dák-... családfáját illetően...
Mivel mindig jössz a törkökkel való együttműködéssel, meg csak a hatalom érdekelte őket
Szapolyai megkoronázása szabályok szerint történt 1526 november 11-én.
Ferdinánd megkoronázása a korona titkos kilopása után a szabályok szerint(ismétlem lopott koronával), de már szabályosan uralkodó király ellenében(ismétlem szabályosan uralkodó király ellenében) történt 1527 november 3-án.
Szapolyait az székesfehérvári országgyűlés 1526. november 10-én egyöntetűen megválasztotta Magyarország királyának, majd egy nappal később Székesfehérvárott meg is koronázták. Ferdinánd megválasztására ugyanezen év decemberében került sor Pozsonyban, koronázására csak 1527 novemberében került sor. Az ország túlnyomó része ekkor Szapolyai befolyása alatt állt. Ferdinánd mindent megtett, hogy ténylegesen is birtokába jusson a korona, még a törökkel is felvette a kapcsolatot, hogy támadják hátba Szapolyait, amennyiben harcra kerül sor. Később azzal próbálta lejáratni János királyt, hogy már 1526 előtt biztosan kapcsolatban állt a törökökkel és a törökkel kötött szövetségével az Oszmán Birodalom új vazallusává tette Magyarországot.
Ferdinánd mindenre hajlandó lett volna, hogy az országot megszerezze. Propagandával próbálta Jánost befeketíteni az európai államok előtt. Szulejmánnál ráadásul évi adó fizetésébe is belement volna Magyarországért cserébe, s többször igyekezett hamis bizonyítékokkal azt elérni, hogy a szultán forduljon szövetségese ellen, aki azonban már szinte a vazallusává vált.
A szultántól igyekezett eltéríteni a moldvai fejedelmet hasztalanul, mert az szinte végig részt vett a Habsburgok elleni harcban. Közben az egyik portai politikus Lodovico Gritti titokban közeledni próbált felé és Ferdinánd abban reménykedett, hogy vele végre sikerült kivonni az útból Szapolyait. János Grittit kormányzónak tette meg és sokat köszönhetett neki uralma fenntartására nézve, hanem amikor hírét vette, hogy tárgyal a Habsburgokkal és fenyegeti őt is, akkor a két király erdélyi hívei összefogva harcban félreállították Grittit. Halálát is próbálta ürügyként felhozni Ferdinánd a Portánál, de a szultán érdekeinek megfelelően ezt a „kis eltévelyedést” megbocsátotta Jánosnak.
1533. június 22-én megkötötték a várva várt békét Szulejmán és a Habsburg fivérek között. A szultán gyermekeivé fogadta Ferdinándot és Habsburg Máriát, elfogadta Ferdinánd magyarországi területszerzését, de utóbbinak az általa birtokolt magyar területekért évi 30 ezer aranyat kellett fizetnie, s a Porta nyomására el kellett ismernie Szapolyai Jánost Magyarország királyaként.
A békekötést a Habsburg-hű magyarok nagy felháborodással fogadták. Nyilvánvalóvá vált, hogy Ferdinánd a bátyja, V. Károly pénzügyi és fegyveres támogatása nélkül nem képes támadó háborút indítani a török ellen. V. Károly számára a magyar háború ügye sokadlagos volt a francia királlyal való rivalizálás, a protestantizmus terjedése, a Német-római Birodalom belső problémái vagy akár a mediterráneumi hadszíntér mellett.
Ferdinánd és János hosszú küzdelem után elismerte, hogy egyikük sem tudja legyőzni a másikat, így 1538. február 24-én Váradon a két uralkodó titkos megállapodást kötött. A szerződés két részre osztotta az országot: a keleti rész Szapolyaié, a nyugati Ferdinándé. Ezen kívül kimondta, hogy I. János halála után az egész ország Ferdinándra száll. Szapolyai ekkor már idős volt, és sem felesége, sem fia nem lévén, elfogadta ezt a szerződést. A szerződésbe (a biztonság kedvéért) azért belevették, hogy ha esetleg Jánosnak fia születne, akkor kárpótolni kell őt egy német hercegséggel. A megállapodás mindkét fél miatt titkos volt, ugyanis ez sem Szulejmán szultánnak, sem V. Károlynak nem tetszett volna.
Ferdinánd azonban mindenről tájékoztatta Szulejmánt. Arra számított, hogy a szultán megvonja a segítséget ellenfelétől, ha rájön az árulásra. Ez így is történt, ám az 52 éves Szapolyai János meghiúsította Ferdinánd terveit: feleségül vette Izabellát, a lengyel királylányt, majd fiuk született, de ez a frigy nem sokáig tartott; 1540-ben János szívszélhűdésben meghalt. Halálos ágyán megeskette hű tanácsadóját, Fráter Györgyöt, hogy nem tartja be a váradi béke passzusát, hanem fiát, Jánost juttatja a trónra.[12] György barát nagyon ügyes politikus volt. Állítólag Ferdinánd egyszer úgy nyilatkozott róla, hogy neki mindene megvan, ami Szapolyai Jánosnak, csak „azt a barátot”, azt irigyelte tőle.
György barát támogatta Ferdinándot, de óvatosságból a töröknek is befizette az éves adót. Ezt Ferdinánd árulásnak értelmezte, és utasítást adott megölésére. A Castaldo által megbízott merénylők 1551. december 17-én Alvincon végrehajtották az orgyilkosságot. A végrehajtás bizonyságául levágták a bíboros jellegzetesen szőrös fülét, amit Castaldo elküldetett Bécsbe. A római egyház bíborosának meggyilkolásáért a pápa felelősségre vonta Ferdinánd királyt, ő azonban a pogánnyal való összejátszással vádolta a megölt bíborost. Érvelését az egyházi vizsgálóbizottság elfogadta, (ÉN: alighanem ez a kétszínűség, amit nem szoktatok értelmezni a nyugat mindenkori felmentő ítéleteiben nekik, elítélésben nekünk, ebből lett trianon) és 1555-ben III. Gyula pápa a „Krisztusban legkedvesebb fiunknak, Ferdinánd római királynak parancsából” elkövetett gyilkosság valamennyi résztvevőjét felmentette, így Ferdinánd eséllyel nézhetett az 1556-os császárválasztás elé...
Ferdinánd Erdélyt sem tudta megtartani sokáig, ugyanis 4 évvel később, 1556-ban a törökök kiszorították Castaldo császári csapatait, és ismét János Zsigmondot emelték a trónra. Néhány sikertelen tárgyalási kísérlet után a bécsi udvar megszakította a békés politikai kapcsolatot Erdéllyel. Pontosabban az erdélyieknek hamar elegük lett a német uralomból, mert a helytartó néhány év alatt szinte az összes magyar tisztségviselőt lecserélte németre.
(Ó, sosem volt németesítési törekvés.
)1562-ben az ország középső részének visszafoglalásáról is lemondott egy időre, mert 8 évre szóló békét kötött Szulejmánnal, amelyben évi 30 000 dukát adó fizetésére kötelezte magát. Egész Magyarország megszerzéséért Ferdinánd hajlandó lett volna éves szinten 1 000 000 aranyat is fizetni a töröknek. Ehhez képest az Erdélyi Fejedelemség mindössze 10 000 aranyat kellett, hogy fizessen a Portának.
I. Ferdinánd magyar király – Wikipédia
Szóval ez volt a kezdet, ahol gonosz kurucok kezdtek megfogalmazódni a jóságos és a törökkel össze nem játszó osztrákok ellen, akik ötven évvel előttünk...