Szerintem meg csak egy valóság van, amit aztán mindenki kénye kedve szerint ferdít és mismáshol vagy hazudik be, hogy szerinte mit jelent.
Csak én az a fajta vagyok, hogy a fos fos marad, akkor is ha ráfújod a parfümöt és csokinak hazudják be.
Mi alapvetően nem mondunk egymásnak ellent, csak én leírom a dolgokat, te pedig véleményezed.
A keleti és nyugati hadfilozófia közti alapvető különbség nem újkeletű, évezredes múltja van.
Az arab, ázsiai és eurázsiai hadászat a hatalmas síkságok és nagy embertömegek hadfilozófiája, ahol az együtt mozgatott seregek belső fegyelme, a hierarchia és a gondolkodás nélküli feltétlen lojalitás a kulcs.
Ezen túlmenőleg az egyén szintjén mindenki úgy boldogul, túlél, zabrál, fosztogat, ahogy tud, ami jut neki.
A nyugati hadfilozófia mindig is nélkülözte a nagy síkságokat és a végtelen emberanyagot, az okos katona, a technikai vívmányok, a bőséges hadianyag és a hatékony haditerv mindig többet ért, mint a tömeges önfeláldozás és a lojális hősi falnak menés.
A globális hadviselés korában csupán annyi történt, hogy a fejlett Nyugat anyagháborús, technokrata hadviselése rendre megütközik a Kelet biomassza alapú hadviselési módjával, annak saját térfelén.
Az egyetlen dolog, ami az elmúlt ötven évben ezen valamelyest változtatott, az Európa népességének csökkenése, míg Amerika, a "világ olvasztótégelyének" népszaporulata és minden másnál sokkal nagyobb hadiipari költségvetése és technológiai fölénye, egyszerre.
Ez egy kolosszális szuperhaderő, ahol mind a technika, mind a hadianyag, mind pedig az élőerő és a háborúkhoz nélkülözhetetlen pénz rendelkezésre áll.
Hogy ez meddig marad így, az egy másik kérdés.