Amerikai hajtóművek (USA)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

ravenlord

Well-Known Member
2016. december 31.
5 301
15 903
113
Itt annyit korrigálnék, hogy a hetvenes évek eleje még a szélsőségesebb karakterisztikáról szólt.
Panavia Tornado, RB199: a kétáramúsági fok 1.1, de változtatható szárnyállással. A hajtómű kontrarotáló, három forgórészes, kompakt, de forszázs nélkül csak hajszárító, utánégetővel rendesen megjön az ereje. Hátracsapott szárnyakkal utánégetés nélkül is jól hasít, relatíve sokáig.
F-14A, TF30: a kétáramúsági fok 0.8, nagy és nehéz hajtómű, az F-111-esből átemelve. Utánégetővel megjön az ereje, de így is szerény, anélkül méginkább.
JA-37 Jaktviggen, RM8B: kétáramúsági fok 1.2, hatalmas hajtómű, ami a B737-200-asból származik, plusz utánégető, plusz reverz. Forszázs nélkül tömegéhez képest gyenge, utánégetéssel brutális, nagyon megtolja a harmadik generációs sárkányt.

A hetvenes évek elején az F100PW100-as kétáramúsági foka volt 0.67, míg egészen extrém alacsony kétáramúsággal először a GE állt elő, ez volt az F404-es, amit pont emiatt "leaky turbojet"-nek is neveztek.
De ez már a hetvenes évek közepe.
A franciák első turbofan utánégetős harcászati hajtóműve, a Snecma M53, ami a Mirage F-1E-ben debütált, de végül a Mirage 2000 hajtóműve lett, tulajdonképpen a Mirage III-as család, illetve a IV-es és F1-es Atar 9K hajtóművének kétáramúsított változata. 0.45-ös kétáramúsági fok mellett az átépítés nem volt nagy technikai rizikó.

A szovjetek ezzel szemben egyrészt a D-30F6-ost a MiG-31-esek profilja miatt 0.55-re, míg az AL-31F-et a Szu-27-es miatt 0.65-re választották.
Ami kilógott a sorból, az a szándékosan nagy fajlagos tolóerejű RD-33-as, ahol Klimovék mindenképpen könnyebb és erősebb hajtóművet akartak, mint az etalonnak vett Tumanszkij R-25-ös, amiről az a hír járta, hogy R-67-300 néven a leendő 29-es kétáramú hajtóműve lesz.
Az RD-33-as kétáramúsági foka csupán 0.45.

Az ez alatti kétáramúsági fokok igazából csak a 80-as évektől jelentek meg, de főleg 1989 után.
Az EJ200-as, az F100PW229-es, az M88-as, az F119PW100-as, F414GE400-as, RM12-es kétáramúsági foka mind 0.2-0.4 közötti.

Egy kivétel van, ez az F135PW100/400/600, amelyeknél ez 0.56-0.57.
A GE ragaszkodik az F110GE129-esnél a 0.76-hoz, továbbra is inkább levegőtömegből és nem hőből csinál tolóerőt.
Egy kivétel van, az UAE block 60-as F-16E/F gépeiben levő F110GE132-ese, mert ott a nagy nettó fajlagos tolóerő miatt lementek 0.47-re.
Azt figyeltem meg, hogy minél gazdaságosabb egy hajtómű maximál katonai teljesítménynél (tengerszinten, utánégető nélkül), annál gazdaságtalanabb utánégetőt használva.
Pl. RB199, RM6.
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 967
68 190
113
Azt figyeltem meg, hogy minél gazdaságosabb egy hajtómű maximál katonai teljesítménynél (tengerszinten, utánégető nélkül), annál gazdaságtalanabb utánégetőt használva.
Pl. RB199, RM6.
RM8-at akartál írni, de igen. A legjobb példa erre a Tu-144Sz NK-144-ese. A kétáramúság önmagában arányaiban növeli meg a forszázs erejét, pláne variálható szívócsatornával elérhető nagy dinamikus kompresszió esetén, de ezzel együtt ár a fogyasztás drámai megugrása is.
A tétel ugyanakkor visszafele is igaz, egy hajtómű fajlagosan (saját tömegre, illetve ebben az esetben nyugodtan idevehetjük a beépítési méretet is) annál gyengébb, minél nagyobb a kétáramúsági fok.
Adott hajtómű tömegre és méretre vetítve az egyáramú hajtómű tolóereje a legnagyobb, de ez együtt jár a tetemes fogyasztással, ugyanakkor az ilyen hajtóművel arányaiban gyengébb, de kisebb fogyasztású utánégetést lehet elérni.
Ha azonos tolóerőt szeretnénk kihozni egy kétáramú hajtóművel, akkor az nagyobb és nehezebb lesz, de cserében gazdaságosabb, de csak amíg be nem kapcsol a forszázs.

A kérdés ugyanakkor mindig az, hogy vajon össze lehet-e hozni annyival kedvezőbb maximál rezsim fogyasztást, amihez képest az erősebb és iszákosabb forszázs fogyasztása nem akkora probléma. Vagy ha nem, akkor vajon az adott repülőgép repülési profiljában megoldható-e az utánégetés alkalmazásának ritkítása?
Jó példa erre a Tornado, ahol a tervezéskor még úgy számoltak, hogy igyekeztek egy lehető leggazdaságosabb maximál rezsimű hajtóművet tervezni, ami kiszolgálja a gépet a földközeli, transzszonikus - alacsony szuperszonikus tartományokban, mert a variaszárny miatt a gép alaktányezője erre rásegít és akkor csak a fel- és leszállások, illetve gyorsítások-emelkedések idejére kell az utánégetés.
Ehhez az európai cégek (Rolls Royce és az MTU) egy tipikusan eléggé "túlmérnökölt" dizájnt választottak, hiszen a kis és kompakt mérete ellnére van benne három forgórész, ezek egymással rendre kontrarotálnak, változtatható állólapátok, utánégetés és még reverz is. Ez lett az RB199.
Ehez képest ugyanezen banda másik produktuma az EJ200 szinte "faék" egyszerűségű, de ugye ez már egy másik korszak szülötte.
 

ravenlord

Well-Known Member
2016. december 31.
5 301
15 903
113
RM8-at akartál írni, de igen. A legjobb példa erre a Tu-144Sz NK-144-ese. A kétáramúság önmagában arányaiban növeli meg a forszázs erejét, pláne variálható szívócsatornával elérhető nagy dinamikus kompresszió esetén, de ezzel együtt ár a fogyasztás drámai megugrása is.
A tétel ugyanakkor visszafele is igaz, egy hajtómű fajlagosan (saját tömegre, illetve ebben az esetben nyugodtan idevehetjük a beépítési méretet is) annál gyengébb, minél nagyobb a kétáramúsági fok.
Adott hajtómű tömegre és méretre vetítve az egyáramú hajtómű tolóereje a legnagyobb, de ez együtt jár a tetemes fogyasztással, ugyanakkor az ilyen hajtóművel arányaiban gyengébb, de kisebb fogyasztású utánégetést lehet elérni.
Ha azonos tolóerőt szeretnénk kihozni egy kétáramú hajtóművel, akkor az nagyobb és nehezebb lesz, de cserében gazdaságosabb, de csak amíg be nem kapcsol a forszázs.

A kérdés ugyanakkor mindig az, hogy vajon össze lehet-e hozni annyival kedvezőbb maximál rezsim fogyasztást, amihez képest az erősebb és iszákosabb forszázs fogyasztása nem akkora probléma. Vagy ha nem, akkor vajon az adott repülőgép repülési profiljában megoldható-e az utánégetés alkalmazásának ritkítása?
Jó példa erre a Tornado, ahol a tervezéskor még úgy számoltak, hogy igyekeztek egy lehető leggazdaságosabb maximál rezsimű hajtóművet tervezni, ami kiszolgálja a gépet a földközeli, transzszonikus - alacsony szuperszonikus tartományokban, mert a variaszárny miatt a gép alaktányezője erre rásegít és akkor csak a fel- és leszállások, illetve gyorsítások-emelkedések idejére kell az utánégetés.
Ehhez az európai cégek (Rolls Royce és az MTU) egy tipikusan eléggé "túlmérnökölt" dizájnt választottak, hiszen a kis és kompakt mérete ellnére van benne három forgórész, ezek egymással rendre kontrarotálnak, változtatható állólapátok, utánégetés és még reverz is. Ez lett az RB199.
Ehez képest ugyanezen banda másik produktuma az EJ200 szinte "faék" egyszerűségű, de ugye ez már egy másik korszak szülötte.
Az egyik megoldás az Adaptív Ciklusú Hajtóművek, mint ami az F35ben lesz, a másik pedig amiről éppen írok egy cikket ;)