Angola (1961-1975,1976-2002)

[Törölt tag 1945]

Rövidesen hozzákezdenék, egy az Angolai légiháborúról szóló sorozatnak.
Mivel a hidegháború ezen harctere térben és időben is távoli, így a történetet a szokottnál kissé messzebbről kell majd kezdenem, az országok és a szereplők bemutatásával.

 

[Törölt tag 1945]

1500. április 22-én Pedro Álvares Cabral portugál tengerész fedezte fel Brazíliát, amikor egy Indiába tartó flotta az Atlanti-óceán déli részén váratlanul szárazföldre bukkant. Portugália rövidesen bejelentette igényét a területre, ami az 1530-as évektől gyarmatává vált. A terület kiaknázását az ország nevét adó brazilfa kitermelésével kezdték, majd az 1580-as évek táján nagy területeken cukornádat ültettek. Az ültetvényeken főleg Nyugat-Afrikából behurcolt fekete rabszolgákat dolgoztattak. Az atlanti rabszolgakereskedelem korában Brazília több afrikait importált, mint bármely más ország. A cukornád mellett a kávé termesztése is megindult. Brazília portugál gyarmatból 1822-ben vált független állammá. A rabszolgakereskedelmet a 19. század közepén betiltották, de csak 1888-ban hoztak törvényt a rabszolgaság intézményének eltörléséről. A köztársaságot 1889-ben kiáltották ki.

Luanda, az Angolai gyarmat fővárosa

A portugálok 1575-ben megalapították Cabinda gyarmatot a rabszolga-kereskedelem bázisául. A rabszolgaság Afrikában az atlanti rabszolga-kereskedelem megindulása előtt is létezett. A portugálok fokozatosan terjesztették ki ellenőrzésüket a parti sávra a 16. században szerződések és háborúk sorával, és létrehozták Angolát.

1652-ben alapították a hollandok Fokvárost kereskedőtelepként, amelyet 1814-ben Anglia vásárolt meg. 1910-ben megalapították a Dél-afrikai Uniót, amelynek államfője az aktuális brit uralkodó. 1961-ben egy népszavazás után, melyen csekély többséggel (52,29 % köztársaság, 47,71 % monarchia) kikiáltották az ország függetlenségét, kiléptek a Brit Nemzetközösségből, II. Erzsébet királynő dél-afrikai uralkodói tisztsége megszűnt, a Dél-afrikai Unió helyett létrejött a Dél-afrikai Köztársaság. Az országban az élet minden területén – gazdaságban, politikában, kultúrában – az apartheid, azaz a faji megkülönböztetés érvényesült.

1884-ben a németek gyarmatosították a területet Német Délnyugat-Afrika (Deutsch-Südwestafrika) néven Otto von Bismarck kancellár alatt, hogy megakadályozzák a Brit előrenyomulást a térségben. A gyarmatosítás sok német bevándorlót vonzott Európából, mivel a terület gazdag volt gyémántokban és aranyban. A nagymértékű bevándorlás a bennszülött herero törzs ellenállásába ütközött, és a konfliktus háborúba torkollott. A bennszülötteket a német gyarmatosítók szisztematikusan elpusztították, 65 ezer herero bennszülött halálát okozták, amely a herero lakosság 85%-nak felelt meg. Az első világháború idején, 1915-ben Dél-afrikai Unió brit domínium csapatai szállták meg, majd a Népszövetségtől a Dél-afrikai Unió a terület igazgatását mandátumterületként megkapta.
1966. október 27-én az ENSZ Közgyűlése megszüntette a mandátumot és a területet - függetlenné válásáig - egy 11 tagú szerv, a Namíbiai Tanács irányítása alá helyezte. De jure tehát ENSZ-igazgatás alá került a terület, és 1968-tól a Namíbia nevet használták rá. Dél-Afrika nem vonult ki a területről, azt állítva, hogy az ENSZ Közgyűlés állásfoglalása rá nézve nem kötelező.
1973-ban az ENSZ elismerte, hogy a namíbiai nép egyedüli képviselője a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO), mely 1960 óta fegyveres függetlenségi harcot folytatott.

Az Angolai gyarmaton az őshonos lakosság 37%-a Ovimbundu, 25%-a Ambundu, és 13%-a Bakongo nyelvet beszélt. Az 1960-as évektől a három törzs, három gerilla szervezete harcolt a gyarmati státus megszüntetéséért.

MPLA (portugálul: Movimento Popular de Libertação de Angola, magyarul: Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom)
Vezetője Agostinho Neto költő (a képen jobb oldalon), hanyagul a vállán tartott AK-val. Magyar nyelven Vérzünk virágzunk címmel, Tóth Éva fordításában, az Európa Könyvkiadó gondozásában jelent meg verseskötete 1980-ban.
Az Ambundu vagy Mbundu (különbözik az Ovimbundutól) egy bantu nép, amely Angola északnyugati részén él. Ők az ország második legnagyobb etnikai csoportja, és Angola teljes népességének 25% -át teszik ki.
Kuba által támogatott szervezet.

FNLA (portugálul: Frente Nacional de Libertação de Angola, magyarul: Angola Felszabadításának Nemzeti Frontja)
Vezetője Holden Roberto, a Kongói Királyság Királyi Családjának leszármazottja, a Zairei elnök Mobutu sógora, akinek a CIA-val való kapcsolata köztudott volt.
A kongói nép (Bakongo) egy bantu népcsoport, amelyet elsősorban a kongói nyelvek beszélőinek neveznek.
Közép-Afrika atlanti partvidékén éltek, olyan régióban, amely a 15. századra központosított és jól szervezett Kongói Királyság volt, de ma már három ország része. Angolában annak északi részén, Luandától északra élnek.

UNITA (portugálul: União Nacional para a Independência Total de Angola, magyarul: Nemzeti Egység A Teljes Felszabadításért)
Vezetője Jonas Savimbi, aki jóval magasabb iskolázottságra tett szert, mint az angolaiak általában a portugál gyarmati uralom alatt. 1960-ban a svájci Fribourg Egyetemre, majd a Lausanne Egyetemen tanult politológiát.
Az Ovimbundu, más néven Dél-Mbundu egy bantu etnikai csoport, akik Angola középső és déli részén élnek. Angola legnagyobb etnikai csoportjaként az ország lakosságának csaknem 40 százalékát teszik ki.
Svájci neveltetése ellenére, mélyen tisztelte a hagyományokat, amennyiben katonái egy boszorkányt találtak valamelyik faluban, akkor azt annak rendje és módja szerint máglyán megégették, esetleg ha volt a környéken folyó, akkor vízbe fojtották.

Savimbi Dél-Afrika támogatását élvezte, és seregét az általa uralt területen történő gyémánt bányászatból fedezte.


A folytatásban: "Ó, mondd, te kit választanál?" a költőt, a sógort, esetleg a politológust?

 

[Törölt tag 1945]

bal oldalon: Luanda „Afrika Rio-ja” látképe 1960-ban.
jobb oldalon: Ovambo falu.

A Franciaország plusz Németország plusz Lengyelország összterületű Angola 70-es évekbeli 6 millió fő lakosságának 5%-át alkották a fehér portugál telepesek, akik jórészt a tengerparti városokban éltek, irányították a farmokat (Angola jelentős élelmiszer exportőr volt) az olaj, és a gyémánt kitermelést. Az őshonos lakosság 90%-a írástudatlan volt, és hagyományos falvakban élt az ország belsejében, a vadonban. Itt az átlagos élettartam nem érte el a 40 évet, általánosak voltak a trópusi betegségek (Malária, Sárgaláz, Dengue-láz, Hastífusz, Zika-láz) melyek a vidéki lakosság halálozásának 50%-ért feleltek.

A vadonban található településeket kizárólag rossz minőségű földutak kötötték össze, ahol csak katonai kísérettel rendelkező konvojok közlekedhettek…

…a különféle gerilla csoportok rendszeres rajtaütései miatt.

Portugál F-86 Sabre Luanda repterén

A portugál légierő vidéken, szükség esetén F-86 Sabre gépekkel tartotta fenn a rendet.

1974-ben, az Angolai gerillák számára mintegy teljesen váratlanul egy Lisszaboni katonai puccs után Portugáliában lezajlott a Szegfűs forradalom, megalakult a demokratikus Portugália, és önként lemondott gyarmatairól.

A költő (bal 1), a helytartó (b2), a sógor (b3), meg a politológus (b4) (Agostinho Neto, General Francisco da Costa Gomes , Holden Roberto és Jonas Savimbi
(az MPLA vezetője, az Angolai gyarmat portugál parancsnoka, az FNLA és a UNITA vezetői)

Az 1975. január 15-én aláírt Alvor-megállapodás, november 11-én függetlenséget adott Angolának, és lezárta a 13 éve tartó angolai szabadságharcot. A Portugálok bábáskodása mellett a gerilla frakciókból megalakult az átmeneti kormány.

Februárban a kubai kormány figyelmeztette a keleti blokkot, hogy az Alvori Megállapodás nem fog sikerülni.

Az angolai vezetők június 21-én kiadták a Nakuru-nyilatkozatot, vállalva, hogy betartják az Alvori Megállapodás rendelkezéseit, miközben elismerik, hogy a kölcsönös bizalomhiány erőszakhoz vezethet.



A folytatásban kikiáltják az önálló Algériát...

 

[formosa1]

A folytatásban kikiáltják az önálló Algériát...

Azt nem tudom, hogy miként kerül ide Algéria /mint volt francia gyarmat/, de kíváncsian várom a folytatást...!

 

[Törölt tag 1945]

Azt nem tudom, hogy miként kerül ide Algéria /mint volt francia gyarmat/, de kíváncsian várom a folytatást...!

Sima elírás...

 

[Törölt tag 1945]

Júliusban az MPLA erőszakkal eltávolította az FNLA-t Luandából, az UNITA pedig ezután önként visszavonult az ország dél-keleti részébe és mozgósított. Augusztusig már az MPLA birtokában volt a 15 megyei székhely közül 11, köztük a főváros Luanda.

1975 november 10, a Portugálok kivonulnak

November 10-én a portugálok az Alvori Megállapodásnak megfelelően elhagyták Angolát.
Az MPLA erők legyőzték az FNLA csapatait, fenntartva az ellenőrzést Luanda felett.

November 11-én Agostinho Neto kinyilvánította az Angolai Népköztársaság függetlenségét.

Az UNITA válaszul megalakította saját kormányát.
A kiújuló konfliktus árnyékában, 300’000 portugál elhagyta az országot, kevesebb mint 50 orvos maradt, és a mezőgazdaság mellett komplett iparágak álltak le. Az ország bevétele szempontjából kritikus gyémánt bányászat az előző évi mennyiség 15%-ra esett, majd rövidesen éhínség tört ki.

Agostinho Neto az Angolai Népköztársaság elnöke és Fidel Castro Kubai vezető

Agostinho Neto, Fidel Castro segítségét kérte, aki szívesen exportálta a kommunista világforradalmat, és Kuba katonáit a fekete kontinensre, azt gondolván, hogy a szocializmus Angolában pár év után megszilárdul, és rendeződik az ország helyzete.

Kubai katonák Angolában

Rövidesen a kubai recept szerint megkezdődött az államosítás, 1976-ra a gazdaság 70%-át már politikai bizottságok irányították.
Eközben a GDP 43%-ra esett, és egy puccskísérletet követő tisztogatásban ezreket végeztek ki.

FAPLA katonák

Az angolai népi felszabadító fegyveres erők (portugálul: Forças Armadas Populares de Libertação de Angola, FAPLA), alapját az MPLA gerillacsapata alkotta. A politikai hűség alapján kiválogatott tisztek nem érintkeztek a legénységgel, ehelyett a fekete piacon árulták a legénységi fejadagokat és fegyvereket. Mivel a legénységet állatként kezelték, jellemzően felük dezertált, és egyszerűen hazament.


folytatásban végre a lényegre térünk, az angolai és a dél-afrikai légierő ismertetésével...

 

[Galcom]

Tudja-e valaki, hogy mi az a valami, amire a "sógor" támaszkodik? Több harmadikvilágbeli potentátnál láttam hasonlót, akár manapság is. Pl. Nigéria:

 

[Pocok75]

Tudja-e valaki, hogy mi az a valami, amire a "sógor" támaszkodik? Több harmadikvilágbeli potentátnál láttam hasonlót, akár manapság is. Pl. Nigéria:

Szerintem valami ülő alkalmatosság, aprócska horgászszék!

 

[ximix]

Tudja-e valaki, hogy mi az a valami, amire a "sógor" támaszkodik? Több harmadikvilágbeli potentátnál láttam hasonlót, akár manapság is. Pl. Nigéria:

Vadászszék . . . venni szeretnél vagy eladni

Vadászszék - Vadászszék és lőbot

5 990,00 Ft - Vadászszék - Vadászszék és lőbot - NO BRAND

www.decathlon.hu

 

[Kim Philby]

Tudja-e valaki, hogy mi az a valami, amire a "sógor" támaszkodik? Több harmadikvilágbeli potentátnál láttam hasonlót, akár manapság is. Pl. Nigéria:

A "diktátor starter kit" elem. Teis szeretné diktálni?

 

[Galcom]

Köszönöm a válaszaitokat. Érdekes, mint egy státuszszimbólumot, úgy viselik a helyi vezetők.

 

[ximix]

Köszönöm a válaszaitokat. Érdekes, mint egy státuszszimbólumot, úgy viselik a helyi vezetők.

OFF
Szerintem valamilyen szinten az is, státuszszimbólum.
Anno amikor a másik világból származó gazdag "fehérek" betértek egy kis szafarira és vitték magukkal a fél házat, hogy a kényelem meglegyen, ilyenkor az ottani őshonos lakosság volt a segéderő és sasolták "az istenek" szokásait, majd aztán később utánozták is.
Amikor a tehén trottyal tapasztott viskód előtt állsz egy szál fűszoknyába és megáll egy 4-5 autóból álló karaván, majd kiszállnak a szabott vasalt ruhában illatozva az előkelőek és szolgák máris pattintják alájuk a széket, állítják fel a kis asztalt, töltik a whiszky-t akkor azért biztos leesett volna az állad is ha a szafari végén meg neked adják a vadászéket akkor instant te leszel a törzsfőnők a kövi választáson is.

 

[molnibalage]

OFF
Szerintem valamilyen szinten az is, státuszszimbólum.
Anno amikor a másik világból származó gazdag "fehérek" betértek egy kis szafarira és vitték magukkal a fél házat, hogy a kényelem meglegyen, ilyenkor az ottani őshonos lakosság volt a segéderő és sasolták "az istenek" szokásait, majd aztán később utánozták is.
Amikor a tehén trottyal tapasztott viskód előtt állsz egy szál fűszoknyába és megáll egy 4-5 autóból álló karaván, majd kiszállnak a szabott vasalt ruhában illatozva az előkelőek és szolgák máris pattintják alájuk a széket, állítják fel a kis asztalt, töltik a whiszky-t akkor azért biztos leesett volna az állad is ha a szafari végén meg neked adják a vadászéket akkor instant te leszel a törzsfőnők a kövi választáson is.

Én arra tippeltem, hogy akinél ez van és használhatja, akkor ő a főnök. Senki más nem ülhet a jelenlétében, csak a főnök.
Még a West Wing sorozatban is van egy félig idevágó megjegyzés, csak pont fordított eset.

 

[Azzurro]

Tudja-e valaki, hogy mi az a valami, amire a "sógor" támaszkodik? Több harmadikvilágbeli potentátnál láttam hasonlót, akár manapság is. Pl. Nigéria:

Diktátortartó. Sokkal menőbb, mint Pinochet vagy Jeruzelski fekete napszemüvege.

 

[tong djagbu]

Kubai PT-76 Angolában, 1976

 

[Törölt tag 1945]

1961-es a Brit Nemzetközösségtől való függetlenedés után, a Dél-Afrikai Köztársaság az elsők között vásárolt a francia Dassault által gyártott új Mirage III vadászgépből.

1962 decembere és 1964 márciusa között érkezett meg a 2. repülőszázad állománya:
16db Mirage III CZ (oldalszám: 800..815) elfogóvadász
3db Mirage III BZ (816..818) kétüléses gyakorló változat
4db Mirage III RZ (835..838) felderítő változat

Második adag gép 1965 és 1972 között érkezett, a 3. repülőszázadhoz:
17db Mirage III EZs (819..834,842) vadászbombázó
3db Mirage III DZ (839..841) kétüléses gyakorló változat
11db Mirage III D2Z (843..853) kétüléses gyakorló változat, Atar 9K.50 hajtóművel
4db Mirage III R2Z (854..857) felderítő változat, Atar 9K.50 hajtóművel

Mirage III CZ (804) elfogóvadász

A gépek légiharc fegyverzetét a korábban F-86F-30 Sabre gépekhez beszerzett amerikai infravörös önirányítású AIM-9B Sidewinder légiharc rakéták alkották.
A dél-afrikaiak számára a Mirage III repülőgép csalódásnak bizonyult, amit később igazolt az Angola feletti légi háború is.
A Mirage III kiváló repülőtulajdonságai mellett a felfegyverzett hatótávolsága elégtelen volt, így főleg fotófelderítő küldetésekben alkalmazták, ahol a lassúsága miatt sebezhetőbb szubszonikus Canberra-t váltotta.

Mirage F1 prototípus

Mirage F1 a Dassault vállalat magánfejlesztése volt, olcsóbb, többfeladatú repülőgépet kínálva a Mirage III utódjaként.
Az F1 számos új tulajdonsága, különösen vonzóvá tette a dél-afrikai légierő számára. Legfontosabb közöttük a repülőgép javított fel- és leszállási jellemzői voltak, amik lehetővé tették az üzemeltetését burkolatlan rövid szükségreptereken is, köszönhetően a orr- és főfutó alacsony nyomású ikerkerekeinek és a repülőgép viszonylag alacsony leszállási sebességének. További előnyt jelentett, hogy az összes földi kiszolgáló berendezés légi úton szállítható volt. A beépített önindító rendszerrel a fordulási idő általában csak 15 percet vett igénybe, amiből hat perc volt a nagynyomású tankolás.

Amikor Dél-Afrika mérlegelni kezdte a Mirage III cseréjét, az F1 nyilvánvaló választásnak tűnt, mivel számos egyéb területen is előrelépést kínált a Mirage III-hoz képest, nőtt a végsebesség, a hangsebesség feletti repülési idő megháromszorozódott, a földi csapásmérés hatósugara kétszeresére nőtt. A felszálláshoz szükséges út körülbelül 30% -kal volt rövidebb, mint a III esetén, a megközelítési sebesség 25%-kal csökkent, és a manőverezhetőség is általánosságban javult.

Hosszú hónapokon át tartó tárgyalások után 1971 júniusában szándéknyilatkozatot kötött a francia Dassault repülőgép, és a Snecma hajtóműgyártó, a dél-afrikai Atlas Mirage program konzorciummal, a Mirage F1 repülőgép és az Atar 9K.50 hajtóművének licensz gyártásáról Dél-Afrikában, amelynek célkitűzése 100 Mirage F1 gyártása volt helyi szinten.

dél-afrikai tárgyalóküldöttség 1974-ben a Dassault Aviation franciaországi repterén

Ugyanakkor a dél-afrikai apartheid politika miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsának 191. számú határozata arra ösztönözte a tagországokat, hogy vezessenek be Dél-Afrikával szemben önkéntes fegyverembargót. Mivel ezt a tagországok nagyrészt figyelmen kívül hagyták, ezért 1970 júliusában a BT megerősítette a 283. számú határozatában, amely ugyan még mindig nem vezetett be a kötelező fegyverembargót, de ismét erre ösztönözte a tagországokat. A licensz építés helyett így az F1 vásárlásáról szóltak a tárgyalások, amik nagy sietséggel folytak az elkerülhetetlen kötelező nemzetközi fegyverembargó megelőzése céljából, amelyet végül az 418. számú határozattal 1978. november 4-én egyhangúlag fogadott el az ENSZ Biztonsági Tanácsa.

A megvásárolt F1-ek szállítása teljes titoktartás mellett kezdődtek 1975 április elején, amikor a SAAF C-130 Hercules meghozott két szétszerelt Mirage F1 CZ gépet. A szállítások így folytatódtak 1976 októberéig, és az egész program szigorúan titkos maradt 1980-ig.

Mirage F1 CZ (207) vadászrepülő

1975 áprilisa és 1976 októbere között érkezett:
3. repülőszázadhoz: 16db Mirage F1 CZ (200..215) vadászrepülő
1. repülőszázadhoz: 32db Mirage F1-AZ (216..247) vadászbombázó

1973-ban a 48db géphez beszerzésre került egy javadalmazásnyi, 100db Matra R.550 Magic infravörös önirányítású légiharc rakéta is.

Kentron V3B Kukri infravörös önirányítású légiharc rakéta

A növekvő nemzetközi elszigeteltség miatt elindult a hazai gyártású Kentron V3A Kukri infravörös önirányítású légiharc rakéta fejlesztése is, mely a francia R.550 Magic-on alapult, és 1973-75 között 20 példánya készült el. A V3B Kukri változatból, amely immáron 7g túlterhelés mellett is indítható volt, 1979-1985 között 450 példányt gyártottak. Mind a négy (AIM-9B Sidewinder, R.550 Magic, V3A Kukri, V3B Kukri) infravörös önirányítású légiharc rakéta típus, csak a cél hátsó féllégteréből volt alkalmazható.

Impala Mk II (1089) szubszonikus csatarepülő

Az olasz Aermacchi MB-326M gyakorlógépet 1964-66 között licenszben gyártotta 125 példányban a Dél-Afrikai Atlas Aircraft.
1974-ben, még a nemzetközi fegyverembargó előtt leszállításra került 7db MB-326K egyszemélyes csatarepülő, amiből az átadott licensz alapján 93db Impala Mk II példányt (1000..1099) építettek Dél-Afrikában, amiket a 4., 5., 6., 7., és a 8. repülőszázad használt, a 85. repülőiskola mellett.

Buccaneer és Canberra bombázók

Brit örökségként a Dél-Afrikai Légierő rendelkezett még 16db Hawker Siddeley Buccaneer S. Mk 50 (411..426) és 6db English Electric Canberra B (I).12 (451..456) típusú szubszonikus bombázóval, előbbi a 24., utóbbi a 12. repülőszázad üzemeltetésében.


hétvégén a folytatásban az Angolai Légierőről lesz szó...

 

[Törölt tag 1945]

Kérdés az olvasókhoz, hogy a heti két megírt részt hogyan osszam el?
Legyen egy hét közepén, és egy hétvégén, vagy jelenjen meg mindkettő hétvégén?

 

[Negan]

Kérdés az olvasókhoz, hogy a heti két megírt részt hogyan osszam el?
Legyen egy hét közepén, és egy hétvégén, vagy jelenjen meg mindkettő hétvégén?

Az olvasók telhetetlenek,és minden napra kérnének két részt.....

 

[Gungnir (F1End)]

Én a hét közepi - hétvégi felosztásra szavazok.

 

[Galcom]

Addig is, hogy kevesebbet kelljen várni: néhány fénykép a szovjet haditengerészet angolai bázisáról:

Hasonlóan a többi nagyhatalomhoz, a Szovjetuniónak szüksége volt támaszpont rendszerre a föld stratégia pontjain. De míg az USA-nak ez régóta adott volt, az oroszoknak nagyon nehéz volt ilyet kiépítenie. Ezért kapóra jött a szovjet haditengerészet számára az angolai konfliktus, ahol hozzájutottak a Luandai öbölben kiépített kikötő használatához a hetvenes évelben.

Foto: A luandai vált a legnagyobb dél-nyugat afrikai szovjet haditengerészeti támaszpontá, a Hidegháború második felében.

Foto: A bázist papíron az Angolai Haditengerészet üzemeltette, de a gyakorlatban hatalmas volt a szovjet jelenlét

Foto: A Szovjetunió őr, torpedó és rakétás naszádokat állomásoztatott a Luandai kikötőben, papíron angolai személyzettel.

Foto: A logisztikát szovjet szerviz hajók biztosították, szintén a luandai kikötőben.


A hetvenes években a Szovjet Haditengerészet hosszútávra rendezkedett be. A tisztek magukkal vihették a családjukat, de a matrózok számára is volt szórakozás lehetőség, a portugál gyarmati örökségből itt maradt a kikötőben:

A támaszpont célja, hogy szükség esetén a szovjet nagyhatalmi érdekeket a térségben képviselő flotta kötelékek ellátását biztosítsa. Valamint a szovjet haditengerészeti felderítő repülés is a Luandai repülőteret használta bázisként, a dél-atlanti vizek feletti repülések során.

De erről és a nagyobb flotta egységek látogatásáról legközelebb.