Atomtöltetek

Én nem nagyon tudok ebbe beleszólni, de szerintem ha vákuumba kieresztesz nagynyomású gázt, az kb. minden irányban nagy sebességgel kezd kitágulni.
Ugye az x bar-nak a 0 bar az kb. pont a végtelenszerese, tehát rögtön végtelenszeresére is akar kitágulni az a gáz.

Egyrészt nem vákuum, hanem magas légkör. Még a nemzetközi űrállomás 400 km-es pályamagasságán is van légköri fékezés, amit időnként korrigálni kell.

Másrészt gravitáció. A gravitáció felelős azért, hogy nem illan el a föld légköre.
Ha a Nemzetközi Űrállomás szellent egyet (beindítják a korrekciós hajtóművet) akkor nem fogja megtépázni 20 perccel később, ezer km távolságban az így keletkezett szélvihar az arra járó műholdat. Ez még azonos pályamagasságon sem jön össze. No pláne nem fog felbattyogni a gáz 1000 km pályamagasságra pusztán azzal a felkiáltással, hogy márpedig ő a végtelenségig tágulni szeretne és a gravitáció le van érdekelve.

Ekkora léptékekben mint amiről itt szó van nem fog gömbszimmetrikusan tágulni a gáz 20 percen át. A gáz tágulása nem egészen úgy néz ki ekkora léptékben, mint itt a földön szokott történni, ha becsavarod a szifonba a patront.
Egy 2000 km átmérőjű gömb térfogata 4189 millió km3, ha ebbe nem 15 kg, hanem mondjuk 500 kg (még -104 fok alatt, cseppfolyós állapotban tartva is az már elég combos tárfogat és a tartállyal együtt komoly, ICBM hasznos terhekhez hasonló tömeg) gázt kieresztesz, akkor is 8378 km3-re, azaz ennyi milliárd m3-re fog jutni 1 gramm gáz. Itt a földön, normál hőmérsékleten és nyomásnál az etilén sűrűsége 1,178 kg/m3. Ennél kb. 10^16-onszor ritkább lenne az az 500 kg etilén egy 2000 km-es gömbben. Ilyen sűrűségnél, amikor kis túlzással távcsővel sem látják egymást a molekulák, nem működik a végtelenségig tágul a gáz elképzelés.

Csak csendben megjegyzem, hogy ilyen sűrűségnél a hagyományos kémiai reakciók feltételei sem igazán adottak, mert a molekulák alig találkoznak. Márpedig a kemilumineszcencia kémia reakció. Amire egyébként maga az etilén önmagában nem hajlandó. Az ózon meg, amivel elsősorban reagálna, jellemzően 30 km alatt érzi jól magát, de 50 km fölé végképp nem vágyik.
Az igazán magas légkörben, 90 km felett, a termoszférában, már nem a hagyományos kémia az úr, hanem ha oda süt a nap, akkor a fotokémia, ha meg takar a Föld, akkor a fizika. Ha ott valami történik, annak jó eséllyel vagy a napsugárzáshoz van köze, vagy fizikai jelenség az alapja.

Az etilén a maga 28 grammos moláris tömegével (annyi, mint az N2 molekuláé) és a levegőéhez hasonló normál sűrűségével szintén ott szeret tartózkodni, ahol a sűrű légkör. Alapvetően az alsó pár 10 km-ben, de mindenképpen 100 km alatt. 90-100 km felett a gázok molekulatömegük szerint rendeződnek el: a nitrogén molekula helyett először fokozatosan az atomos oxigén, majd a hélium, végül a hidrogén kerül túlsúlyba. Az etilén ott nem érzi jól magát és lefelé kéredzkedik.
 
Egyrészt nem vákuum, hanem magas légkör. Még a nemzetközi űrállomás 400 km-es pályamagasságán is van légköri fékezés, amit időnként korrigálni kell.

Másrészt gravitáció. A gravitáció felelős azért, hogy nem illan el a föld légköre.
Ha a Nemzetközi Űrállomás szellent egyet (beindítják a korrekciós hajtóművet) akkor nem fogja megtépázni 20 perccel később, ezer km távolságban az így keletkezett szélvihar az arra járó műholdat. Ez még azonos pályamagasságon sem jön össze. No pláne nem fog felbattyogni a gáz 1000 km pályamagasságra pusztán azzal a felkiáltással, hogy márpedig ő a végtelenségig tágulni szeretne és a gravitáció le van érdekelve.

Ekkora léptékekben mint amiről itt szó van nem fog gömbszimmetrikusan tágulni a gáz 20 percen át. A gáz tágulása nem egészen úgy néz ki ekkora léptékben, mint itt a földön szokott történni, ha becsavarod a szifonba a patront.
Egy 2000 km átmérőjű gömb térfogata 4189 millió km3, ha ebbe nem 15 kg, hanem mondjuk 500 kg (még -104 fok alatt, cseppfolyós állapotban tartva is az már elég combos tárfogat és a tartállyal együtt komoly, ICBM hasznos terhekhez hasonló tömeg) gázt kieresztesz, akkor is 8378 km3-re, azaz ennyi milliárd m3-re fog jutni 1 gramm gáz. Itt a földön, normál hőmérsékleten és nyomásnál az etilén sűrűsége 1,178 kg/m3. Ennél kb. 10^16-onszor ritkább lenne az az 500 kg etilén egy 2000 km-es gömbben. Ilyen sűrűségnél, amikor kis túlzással távcsővel sem látják egymást a molekulák, nem működik a végtelenségig tágul a gáz elképzelés.

Csak csendben megjegyzem, hogy ilyen sűrűségnél a hagyományos kémiai reakciók feltételei sem igazán adottak, mert a molekulák alig találkoznak. Márpedig a kemilumineszcencia kémia reakció. Amire egyébként maga az etilén önmagában nem hajlandó. Az ózon meg, amivel elsősorban reagálna, jellemzően 30 km alatt érzi jól magát, de 50 km fölé végképp nem vágyik.
Az igazán magas légkörben, 90 km felett, a termoszférában, már nem a hagyományos kémia az úr, hanem ha oda süt a nap, akkor a fotokémia, ha meg takar a Föld, akkor a fizika. Ha ott valami történik, annak jó eséllyel vagy a napsugárzáshoz van köze, vagy fizikai jelenség az alapja.

Az etilén a maga 28 grammos moláris tömegével (annyi, mint az N2 molekuláé) és a levegőéhez hasonló normál sűrűségével szintén ott szeret tartózkodni, ahol a sűrű légkör. Alapvetően az alsó pár 10 km-ben, de mindenképpen 100 km alatt. 90-100 km felett a gázok molekulatömegük szerint rendeződnek el: a nitrogén molekula helyett először fokozatosan az atomos oxigén, majd a hélium, végül a hidrogén kerül túlsúlyba. Az etilén ott nem érzi jól magát és lefelé kéredzkedik.

Szerintem olvasd el a cikk alján linkelt szovjet tudományos cikket az etilén diffúz terjedéséről a felső atmoszférában.
Mintha az Moszkvai Fizikai Kutatóintézet Obnyinszki kutatóintézetének megállapításait vitatnád, pedig a cikk szerint a számítógépes modelljüket kísérlettel is ellenőrizték, és 30s-tól a modell és a gyakorlatban mért adatok már megegyeztek.

N-vtelen-3.jpg

A modell bal oldali diagrammja mutatja az etilén koncentrációját, a jobb oldali a kemilumineszcens felhő fényességét, a kibocsátás helyétől kilométerben mérve, a kibocsátás után adott idő elteltével:
1: 18sec ─────
2: 30sec ─ ─ ─ ─
3: 50sec ─ ∙ ─ ∙ ─
 

Egyrészt nem vákuum, hanem magas légkör. Még a nemzetközi űrállomás 400 km-es pályamagasságán is van légköri fékezés, amit időnként korrigálni kell.

Másrészt gravitáció. A gravitáció felelős azért, hogy nem illan el a föld légköre.
Ha a Nemzetközi Űrállomás szellent egyet (beindítják a korrekciós hajtóművet) akkor nem fogja megtépázni 20 perccel később, ezer km távolságban az így keletkezett szélvihar az arra járó műholdat. Ez még azonos pályamagasságon sem jön össze. No pláne nem fog felbattyogni a gáz 1000 km pályamagasságra pusztán azzal a felkiáltással, hogy márpedig ő a végtelenségig tágulni szeretne és a gravitáció le van érdekelve.

Ekkora léptékekben mint amiről itt szó van nem fog gömbszimmetrikusan tágulni a gáz 20 percen át. A gáz tágulása nem egészen úgy néz ki ekkora léptékben, mint itt a földön szokott történni, ha becsavarod a szifonba a patront.
Egy 2000 km átmérőjű gömb térfogata 4189 millió km3, ha ebbe nem 15 kg, hanem mondjuk 500 kg (még -104 fok alatt, cseppfolyós állapotban tartva is az már elég combos tárfogat és a tartállyal együtt komoly, ICBM hasznos terhekhez hasonló tömeg) gázt kieresztesz, akkor is 8378 km3-re, azaz ennyi milliárd m3-re fog jutni 1 gramm gáz. Itt a földön, normál hőmérsékleten és nyomásnál az etilén sűrűsége 1,178 kg/m3. Ennél kb. 10^16-onszor ritkább lenne az az 500 kg etilén egy 2000 km-es gömbben. Ilyen sűrűségnél, amikor kis túlzással távcsővel sem látják egymást a molekulák, nem működik a végtelenségig tágul a gáz elképzelés.

Csak csendben megjegyzem, hogy ilyen sűrűségnél a hagyományos kémiai reakciók feltételei sem igazán adottak, mert a molekulák alig találkoznak. Márpedig a kemilumineszcencia kémia reakció. Amire egyébként maga az etilén önmagában nem hajlandó. Az ózon meg, amivel elsősorban reagálna, jellemzően 30 km alatt érzi jól magát, de 50 km fölé végképp nem vágyik.
Az igazán magas légkörben, 90 km felett, a termoszférában, már nem a hagyományos kémia az úr, hanem ha oda süt a nap, akkor a fotokémia, ha meg takar a Föld, akkor a fizika. Ha ott valami történik, annak jó eséllyel vagy a napsugárzáshoz van köze, vagy fizikai jelenség az alapja.

Az etilén a maga 28 grammos moláris tömegével (annyi, mint az N2 molekuláé) és a levegőéhez hasonló normál sűrűségével szintén ott szeret tartózkodni, ahol a sűrű légkör. Alapvetően az alsó pár 10 km-ben, de mindenképpen 100 km alatt. 90-100 km felett a gázok molekulatömegük szerint rendeződnek el: a nitrogén molekula helyett először fokozatosan az atomos oxigén, majd a hélium, végül a hidrogén kerül túlsúlyba. Az etilén ott nem érzi jól magát és lefelé kéredzkedik.
Most nem nagyon akarok ebbe beleszólni, de a levegő molekuláinak 20 °C átlagsebessége:
Air464 m/s (1,520 ft/s)
Ehhez képest nézd a terjedési sebességeket.
És egy-egy robbanás általában körszimetrikus terjedésű.
És amúgy nem kell túl sok molekula a kemilumineszenciához. Szóval nem hinném, hogy az egész teret ki kell tölteni.
 
  • Tetszik
Reactions: endre and bel
a végtelenségig tágulni szeretne és a gravitáció le van érdekelve.
Ehhez még annyit, hogy dehogynem. Elvileg még a hold gravitációja is képes fenntartani akár hidrogén légkört is. Gyakorlatilag viszont a gerjesztések plusz energiájából való sebességnövekedés mellett a Földön se maradnak meg. Sőt magas gerjesztettség mellett az Oxigén molekulák sebessége is meghaladja a szökési sebességet. Csak ilyen vadtag légkör mellett ritka ilyen gerjesztettség, így a légkörveszteség is minimális.
De egy már eleve gerjesztett gáz erősen le fogja sajnálni a gravitációt, már persze a valóságban nem, de meglehetősen magas légkörig fog tartani amíg lelassul.
 
  • Tetszik
Reactions: endre
Amúgy kérdésem @Redgreg -hez...
...a 2.94·10²⁶ etilén molekula az tényleg 15kg körüli mennyiség, vagy elszámoltam? (simán lehet)
 
Amúgy kérdésem @Redgreg -hez...
...a 2.94·10²⁶ etilén molekula az tényleg 15kg körüli mennyiség, vagy elszámoltam? (simán lehet)
Most liveban számolok, közelítőleg
Etilén moláris tömege 28 g (mint a nitrogén molekuláé egyébként.
Azaz 28 g etilén 6×10²³
28000g (28 kg) 6x10²⁶on
Szóval igen, a 15 kg kb annyi.

De amúgy gondolkodtam, és szerintem rosszul közelítjük meg. Az etilén egy hálás gáz, szépen ki lehet vele számolni a dolgot, és létrehozni a modelleket.
De én pl etidium bromidot szórnék ki pl, ami uv hatására világít. Vagy egyéb fotolumineszcens anyagokat. De persze az etilén se feltétlenül rossz, csak ha már van matematikai modellem az ilyen terjedésekre, és remek kémikusaim, akkor semmiből nem áll valami gfp vagy etbr szerű dolgot összerakni. És ha elég erősen kapja az uv fényt, márpedig frlsőlégkörben ez nem elképzelhetetlen máris kapunk egy ilyesmit.
Vagy valami alapból gerjesztett gázzal.
És közben az impik mrg kétségbeesetten keresik a légköri etilén nyomokat, és megírják a 26. Könyvet arról, hogy szovjet szuperfegyver.
Szergej és Ivan meg épp koktélozgat a dácsájában.
 
Most liveban számolok, közelítőleg
Etilén moláris tömege 28 g (mint a nitrogén molekuláé egyébként.
Azaz 28 g etilén 6×10²³
28000g (28 kg) 6x10²⁶on
Szóval igen, a 15 kg kb annyi.

De amúgy gondolkodtam, és szerintem rosszul közelítjük meg. Az etilén egy hálás gáz, szépen ki lehet vele számolni a dolgot, és létrehozni a modelleket.
De én pl etidium bromidot szórnék ki pl, ami uv hatására világít. Vagy egyéb fotolumineszcens anyagokat. De persze az etilén se feltétlenül rossz, csak ha már van matematikai modellem az ilyen terjedésekre, és remek kémikusaim, akkor semmiből nem áll valami gfp vagy etbr szerű dolgot összerakni. És ha elég erősen kapja az uv fényt, márpedig frlsőlégkörben ez nem elképzelhetetlen máris kapunk egy ilyesmit.
Vagy valami alapból gerjesztett gázzal.
És közben az impik mrg kétségbeesetten keresik a légköri etilén nyomokat, és megírják a 26. Könyvet arról, hogy szovjet szuperfegyver.
Szergej és Ivan meg épp koktélozgat a dácsájában.

Folyékony állapotban ennek mekkora a térfogata, hány dm³, vagy liter?
 
Biztos hülye kérdés, de a kontraszt alapján roiasztó műholdak csak este működnek? Vagy jó szögből nézve mindig éjszaka van? Értsd a világűr feketéje előtt emelkedik az ICBM?
 
Biztos hülye kérdés, de a kontraszt alapján roiasztó műholdak csak este működnek? Vagy jó szögből nézve mindig éjszaka van? Értsd a világűr feketéje előtt emelkedik az ICBM?
A korai előrejelző holdak tudtommal mind geostacionáriusak. A ICBM-ek sem emelkednek 1000 km fölé és akkor mér régen kiégett a hajtómű. Tehát, ha még éppen lenne geometria, hogy éppen a űrháttérben lenne a célpont, akkor már régen nem üzemel a hajtómű.
 
  • Tetszik
Reactions: endre
Ehhez még annyit, hogy dehogynem. Elvileg még a hold gravitációja is képes fenntartani akár hidrogén légkört is. Gyakorlatilag viszont a gerjesztések plusz energiájából való sebességnövekedés mellett a Földön se maradnak meg. Sőt magas gerjesztettség mellett az Oxigén molekulák sebessége is meghaladja a szökési sebességet. Csak ilyen vadtag légkör mellett ritka ilyen gerjesztettség, így a légkörveszteség is minimális.
De egy már eleve gerjesztett gáz erősen le fogja sajnálni a gravitációt, már persze a valóságban nem, de meglehetősen magas légkörig fog tartani amíg lelassul.
OFF

A gerjesztésről jutott eszembe

tesla2.jpg
 
Folyékony állapotban ennek mekkora a térfogata, hány dm³, vagy liter?
OFF
Palack méretek, a P50 az 50 liter űrtartalmú

Linde Etén3.0
Linde Etén3.5

Messer Banángáz
Ez kevert gáz itt a nitrogén a több, P50-be 200baron 10m3
 
  • Tetszik
Reactions: endre
  • Tetszik
Reactions: endre and arbalest