10 tonnan
10 tonnányi sok kicsi tégla elhordása x helyről y-ra ugyanannyi energiabefektetés, mint egy nagy 10 tonnás kő elvitele x-ből y-ba.
De egyébként biztos vagyok benne, hogy sok kicsi követ méretre vágni több munka, mint egy nagyot, hisz a sok kicsinek sokkal nagyobb a felülete, mint az egy nagynak.
20000 ember építette a Nagy Piramist 23 évig. 2,5 millió kőből áll. Ha 5000 ember dolgozott a kőfaragáson, akkor 1 kőfaragó 23 év alatt 500 követ kellett kifaragjon. 17 napja volt egy kőre. Jah és akkoriban pirkadattól vakulásig dolgoztak heti 7 napon keresztül, nem 8 órában, amiből 1 óra a szünet és azt is csak 5 napig.
Oksa, én nagyon szívesen lefektetnék neked 10 tonna téglát, meg mellé egy 10 tonnás kőtömböt egy placcra, hogy akkor vigyed. csak ötszáz méterre.
Aztán akkor majd rájössz, hogy a két tíz tonna nem ugyanaz a tíz tonna.
A téglát egyedül is el tudod hordani, kivéve, ha az okos gondolkodásoddal egyszerre akarnád, de gondolom nem a legalsót próbálnád meg kihúzni, ha vinni kellene.
A másikhoz odahívhatod ötven haverodat, fejenként csak negyven kiló lesz a cipelendő, ha nem húzni akarjátok, hogy irgalmatlan súrlódást kelljen legyőzni(valahogy) és pattogatott kukoricával, kólával nézném a vígjátékot, ahogy filóztok, hogy hogy nyúljatok alá.
Az akkori ember, kevesebb beszabályozottsággal biztosan heti hét napban tolta a kőfaragást szünetmentesen látástól vakulásig.
Hát persze, akkoriban utáltak élni is az emberek. Az, hogy követ faraghattak, kielégítette az életük minden vágyát. Hányan csiszoltak? Hányan fúrtak, Hányan dolgoztak a templomokhoz? Hányan vájtak alagútrendszert a piramis alá? Hányan tárnákat? Hányan faragták a Szfinxet? Hányan szállítottak? Hányan raktároztak? Hányan vitték fel 10-20-50-120 méter magasba? Hány gránitfaragó melózott a 20-70 tonnás darabokon? Hány szoborkészítő faragott? Hány kikötőépítő, mederkotró, mezőgazdász(ja, ott évente kétszer arattak, szóval akkor nem kellett annyi ember, mert csak kétszer annyi mezőgazdasági munka volt mint ahol egyszer arattak, imádom a szemléletetek ilyen dolgait.
)aki csak ide szállított, hány futár, hány őr, hány szakács, mennyi famegmunkáló, görgőkészítő, görgő importőr, görgő logisztikus, mennyi szánkészítő, mennyi darus, ha volt nekik, mennyi vízhordó, mennyi mosó, mennyi földhordó többmillió köbméter homok odahordásához, elrendezéséhez, összetartásához, elhordásához, mennyi útépítő, mennyi szarkofágkészítő, mennyi festő, mennyi mérnök? Élt valaki az adott építkezésen kívül, vagy egyiptomban a teljes nép képzett kőfaragó volt, akik állandóan csak építkeztek kurva nagy kőhalmokat? ÉS ha a ti hivatalos álláspontotok szerint nézzük, nem adták fel egy-öt-tíz elbaszott alkotásnál sem, mert ők aztán annyira szerettek a kényelmes napos élet helyett kőbányában összezúzódni, meg vérhasjárványban megdögleni a melósszálláson?
Az építkezés valószínűleg az akkori korszak futószalag munkája volt végletekig optimalizálva.
Mit vársz ott, ahol az emberek egy része a WC-re is kocsival menne?
- Akkoriban meg minden munka emberi izomerőt igényelt. Aratás, fűrészelés, kalapálás, bármi. Még, ha bármilyen erősokszorozó gépet is használtak, akkor is.
- Akkor mindenki, akik dolgozott egy mai igen sokat edző / sportoló ember fizikumával bírhatott. Az, hogy néhány lelkes nem túl edzett fizikumú ember rájött az alap dolgokra szuper.
- Akkor szedjünk össze 1000 ilyet, és függjen a megélhetése a teljesítménytől is és csinálja ezt évekig. A teljesítménybért sanszosan akkor is ismerhették már. Na, akkor felszed némi izmot az ember, a termelékenység is javul.
- És persze ennyi ember elkezdi az alapötletet még tovább reszelni.
Ennyi.
Csak ma senki nem foglalkozik ilyenekkel. Nem is megy olyan jól, mint 4000 éve.
Ki optimalizálta a végletekig? Honnan volt a tudása az üzemszervezésre?
Nekem nem kell megmagyarázni a minden munka mit igényelt dolgot. Dolgoztam favágóként, valódi favágóként, az ittlevők szerintem nagyon nagy részével szemben tudom, hogy kell megrakni egy nagyon nagy szénáskocsit, hogy nem fárasztó a vasvillahasználat annyira, dolgoztam nemzeti parknál, ahol csak a hegyre feljutni a szerszámokkal kín volt, de felmentem a meredek hegyoldalon, aztán egész nap aprítottam kézi erővel bózótvágó késsel, végigjártam az építőipart a kőművesmunkáktól az ácsig és tudom, hogy mire képes így az ember. Ástam árkokat, állítottam be távvezeték oszlopokat, cipeltem díszleteket. És ebből bár a hülye is tudná, tudom, hogy tíz ötkilós fából otthagyhatok amennyit akarok a következő körre ha nem bírom, de egy ötvenkilósat ötven kilós kiszerelésben tudok elvinni, de ti valahogy ezt nem tudjátok és azonos energiafogyasztásban méritek, ha két körben megy el könnyebb súlyban, vagy ha kidöglesz egy kör alatt. menjetek el egyszer egy tetőnyi cserepet feladogatniés nézzétek meg mennyire fárasztó négy vagy hét cserepet összefogni és emelni. Tudok szerszámnyelet készíteni, építettem épületeket magamtól, otthonra, van némi gyakorlati tapasztalatom.
Két tonna egyben, az durva, nem szoktatok két átlagos autót egyben emelgetni szerintem, tíz tonna egyben hatványozottan durvább, hetven tonna ég és föld a tízhez képest, százötven, hatszáz, nyolcszáz, ezerötszáz? Egy-egy nagy hórukkban, egy-egy darabot irgalmatlan embermennyiség kell elmozdítani. Egy bányából kivinni? Jó ég, micsoda idő és embererő igénye lehet!
És ezt milliószor, aztán megint.
Szerintem ennél egyszerűbb volt:
Egyik fáraó elkezdte magának építeni, nem lett készen időben piramis számára, eltemették valami kevésbé látványos helyre, a következő meg folytatta saját maga számára. Ha jól tudom van több félbehagyott piramis is, amik helyet újat kezdett az újabb uralkodó.
Az a baj az előre dolgozós problémával, hogy eltérő holmikról beszélünk, a hivatalosban íhvők szerint egyre jobban építettek hegyeket, tehát ha évtizedekre előre szar építőanyagot hoztak létre és tároltak le, annak ott kellene rohadnia a mai napig, mert a következőhöz már nem fogadta el a minőségellenőrzés. Szóval a nem lett kész piramis esetleg több generáció alatt épült fel, akkor az egyiptomi fáraók soha nem is temetkeztek bele, tehát ha a hivatalos történész változat szerint nézzük, semmi értelme, a kutya nem építette volna őket, ha rendre nincsenek kész, kivégzések, csonkítások büntiből, aztán mégcsak nem is sikerül sem a végtelenül vallásos cél(úúúúhhh), sem feltámadni,(úúúhh), tehát ez baromság. Bakker, Egyiptomban biztos mindenki Zealot alapszabállyal rendelkezett, ha 40k szemszögből nézem.