Beszélgető

[milagro]

Önmagában nem pezsdítené fel. élő példa?Zalaegerszegnél a felújítással - deltavágányközvetlen villamosított összeköttetés ÉsSzlovénia felé, ill Zalaszentivánon át dél felé. Nos az volt a fejlődés, hogy leszerelték a teherpályaudvaron 80as évek végén le
felépített , de soha nem használt konténer átrakodó darut, és eladták valahová, reméljük legalább nem ócskavasnak...

Ha viszont ezt a két vonalat megépítenénk, az sokat dobna a dolgon!

Ennyi! Jól összefoglaltad!
És igenis jó dolog, hogy erőltetik a sportolást meg a stadionok, sporttelepek fejlesztését! Igenis odajárjanak a fiatalok, kellemes, karbantartott környezetbe mozogni, mintsem otthon görnyedjenek a telefont nyomkodva vagy épp gémerkedve! Vagy ami még rosszabb, füvezve, lógva, varázsdohányozva. Amitől aztán meg még hullanak is mint a legyek (majdnem másfél tucat halott emiatt csak idén!).
..
Kiegészítésként amit írtál, még valami! Kigyűjtöttem néhány adatot a két ország népesedési helyzetéről a rendszerváltás óta. Konkrétan azt néztem meg, hogy aktuálisan hogyan alakult Magyarország népességszáma és a magyar születésszám vs. Románia népességszáma és a romániai születések száma egymáshoz viszonyítva. Íme a tények:
..
lakosságszám:
1990. Románia ~23.206 ezer vs. Magyarország ~10.375 ezer, ami 44,7 %-a Romániának
2000. Románia ~22.435 ezer vs. Magyarország ~10.222 ezer, ami 45,6 %-a Romániának
2010. Románia ~20.246 ezer vs. Magyarország ~10.014 ezer, ami 49,5 %-a Romániának
2019. Románia ~19.366 ezer vs. Magyarország ~9.769 ezer, ami 50,4 %-a Romániának
..
élveszületések száma:
1990. Románia ~315 ezer vs. Magyarország ~126 ezer, ami 40,0 %-a Romániának
2000. Románia ~235 ezer vs. Magyarország ~ 98 ezer, ami 41,7 %-a Romániának
2010. Románia ~212 ezer vs. Magyarország ~ 90 ezer, ami 42,5 %-a Romániának
2019. Románia ~188 ezer vs. Magyarország ~ 89 ezer, ami 47,3 %-a Romániának
2020. első félév pedig:
_______Románia ~ 80 ezer vs. Magyarország ~ 44 ezer, ami 55,0 %-a Romániának (idén erőteljesen "ellentétesen mozgunk"!)
..
Szóval a trend évtizedek óta számunkra kedvező. Ezt kell fenntartani, helyes intézkedések meghozásával majd a következő évtizedekben.
Nem csak családpolitika, hanem helyes infrastrukturális beruházások is kellenének, amelyek megkönnyítenék majd a román munkaerő gyors és olcsó Dél-Nyugat Európába való eljuthatását, pl. Szeged-Pécs-Nagykanizsa autópálya megépítése, esetleg egy Gyula-Paks-Sármellék-Szentgotthárd kétvágányú vasútvonal.
Építkezős nyugodt évtizedek kellenek. Van mit tenni és akkor lesz keresnivalónk is!
..
Az adatokat innen vettem:
https://en.wikipedia.org/wiki/Demographics_of_Romania
https://en.wikipedia.org/wiki/Demographics_of_Hungary

a. Ösztöndíj-programot kell indítani a cigány-lányoknak (pl. vendéglátóipari, egészségügyi dolgozói vonalon), ami által képesítéshez juthatnának. Ezt célszerű lenne távolabb elhelyezkedő iskolákban megszervezni. A vidék cigány férfilakosságának meg hasonlóan valamilyen építőipari ösztöndíjprogram kell, de nem ugyanabba a városokba terelve őket, ahol a lányok tanulnak.
..
b. Elengedhetetlen egy gyorsvasútvonal megépítése a Dunántúl és Észak-Magyarország között. Be kell kapcsolni a térséget az olcsó és mindenki által elérhető közlekedés által az ország vérkeringésébe, hogy a tehetősebb magyar lakosság ne költözzön el. Ha lenne infrastruktúra, jönnének a cégek is, lenne munkahely, nőnének a keresetek. Egy Győr-Tatabánya-Esztergom-Nógrád-Balassagyarmat-Szécsény-Salgótarján-Ózd-Szendrő-Abaújlak-Vizsoly-Sárospatak-Kisvárda-Vásárosnamény-Fehérgyarmat vonal jól jönne! (Innen már Munkács, de akár Szatmárnémeti, Nagybánya is egy ugrás csak!)
..
Mivel rengeteg alagút kellene, meg viadukt a domborzat miatt, így lehetne munkát adni bőven, még az iskolázatlan embereknek is. Kiskirályok, oligarchák gyárthatnák a betont, acélidomokat, meg mindent, ami kell. Aztán az ilymódon elérhetővé tett borsodi völgyekben meg legalább egy tucatnyi új falucskát kellene alapítani magyar lakossággal. Ezek egy része drága vadász- turista- és télisport-paradicsomokká is válhatnának, illetve lakóhelyül szolgálhatnának az újonnan megtelepedő vállalkozásokban dolgozók számára is, ökofalvakat, génmegőrzési központokat is lehetne alakítani! Lehetne még egyébként egy csomó programot indítani, pl. szja-mentesség 5 évre annak, aki erre a vidékre költözik máshonnan, stb.
..
c. Védelmi-stratégiai szempontból is hasznos lehetne egy ilyen nagyívű fejlesztés, mert néhány hegybe vájt szárnyvonal révén kapnánk új katonai vezetési pontokat is. Ráadásul mindez éppen Kárpátalja stratégiai közelsége miatt, és a gyengülő, ámde egyre ellenségesebb ukrán lépésekkel számolva, nem egy elhanyagolható szempont.
..
d. Természetesen kell egy ilyen kétvágányú kelet-nyugati sínpárhoz egy észak-déli Kassa-Miskolc kapcsolódás is.
..
Egy évtized alatt meg lehetne csinálni, és máris új fazont adnánk a "Rákócziak földjének"!

 

[szzsolt81]

Pfff. Az osztrák gazda meg hagyományos fajtákat telepít. Ő mondta, nem én találtam ki. Pont a nyáron jártam egynél. Nagyon tanulságos és érdekes volt.

Miért nem készít senki cidert? Én nagyon hiányolom. Jó lenne valami normális minőség normális áron.

hmmmm,, nincs rá igény? tényleg nem tudom,

Pár hónapja néhány nerlovag ajánlatot tett a ferihegyi reptér visszavásárlására... Az a helyzet, hogy már ez is kifekteti anyagilag az ország leggazdagabb embereit. Hol van még ettől, hogy egy saját autógyár, vagy egy mikroelektronikai gyár kockázatát be tudnánk vállalni? Egyszerűen még nem tartunk ott. Vannak kisebb és közepes mezőgazdasági és ipari befektetéseik, de az első lépés, hogy az infrastruktúra legyen magyar kézben.

Nem mindegy, hogy milyen külföldi vállalatról beszélünk. Érdekes mód a németek és a franciák is megértették, hogy abba kell hagyniuk a népnyúzó befektetéseiket. Sőt, az elmúlt években a Suez, vagy a Veolia is létre tudott hozni termelő gyárakat az országban, míg korábban csak infrastruktúra lenyúlásában jeleskedtek. Szvsz. először az alapok legyenek rendben, aztán mindenki úgy vállalkozik itt ahogy akar.

Kijött a lista az első ötvenről. Vajon ezen a listán hányan a NER kegyeltjei és hányan saját jogon azok, akik? https://forbes.hu/extra/50-leggazdagabb-magyar-2020/
Az első tízben lévő XXx XXXXX együttes gazdasági súlya 1500 milliárd ft körül van. És ez csak az, ami "szabad szemmel" látható.

 

[Wilson]

Pár hónapja néhány nerlovag ajánlatot tett a ferihegyi reptér visszavásárlására... Az a helyzet, hogy már ez is kifekteti anyagilag az ország leggazdagabb embereit. Hol van még ettől, hogy egy saját autógyár, vagy egy mikroelektronikai gyár kockázatát be tudnánk vállalni? Egyszerűen még nem tartunk ott. Vannak kisebb és közepes mezőgazdasági és ipari befektetéseik, de az első lépés, hogy az infrastruktúra legyen magyar kézben.

Nem mindegy, hogy milyen külföldi vállalatról beszélünk. Érdekes mód a németek és a franciák is megértették, hogy abba kell hagyniuk a népnyúzó befektetéseiket. Sőt, az elmúlt években a Suez, vagy a Veolia is létre tudott hozni termelő gyárakat az országban, míg korábban csak infrastruktúra lenyúlásában jeleskedtek. Szvsz. először az alapok legyenek rendben, aztán mindenki úgy vállalkozik itt ahogy akar.

Én korábban is leírtam, hogy nem azt várom tőlük, hogy egyből autót gyártsanak de a napnál is világosabb, hogy ők nem akarnak ilyesmivel bajlódni. Amúgy milyen alapokról beszélsz? A helyzetbe hozott embereknek már meg vannak az anyagi alapjai

 

[Rferi66]

Nem lehet összehasonlítani egy Budapest környéki termelőt egy szabolcsi almatermelővel teljesen más lehetőségek vannak Budapest környékén. 2018-n a feldolgozó üzemek kihasználva a szabolcsi gazdák kiszolgáltatottságát szépen megkartelezték a felvásárlási árat ha jól emlékszem 13 forintot akartak adni egy kg almáért ezt sikerült a média visszhangnak és gazdák tiltakozásának hatására feltornázni 20 ft-a ami még mindig az önköltségi ár alatt volt,ez az igazi problémája a szobolcsi gazdáknak.

A szabolcsi gazdák fő problémája, hogy nagyon nagy arányban lé alma minőséget termelnek. Annak ilyen alcsony a felvásárlási ára. Ha étkezési minőséget termelnének és tudnák tárolni, akkor nem lennének kiszolgáltatva a felvásárlóknak.

 

[zeal]

Én korábban is leírtam, hogy nem azt várom tőlük, hogy egyből autót gyártsanak de a napnál is világosabb, hogy ők nem akarnak ilyesmivel bajlódni. Amúgy milyen alapokról beszélsz? A helyzetbe hozott embereknek már meg vannak az anyagi alapjai

Szerintem olyat kérsz rajtuk számon, amihez nincs is elég tőkéjük. Mondjuk ha nem akarnak mindenfélével foglalkozni, az se baj.
Oké, mi itt a digitális világban a htka-n mindenhez is értünk, de képzeld, odakint az analóg emberek bizony néha csak egy-két szakmával élik le az életüket, és csak azokban dolgoznak, vállalkoznak. Őrület.

 

[Wilson]

A szabolcsi gazdák fő problémája, hogy nagyon nagy arányban lé alma minőséget termelnek. Annak ilyen alcsony a felvásárlási ára. Ha étkezési minőséget termelnének és tudnák tárolni, akkor nem lennének kiszolgáltatva a felvásárlóknak.

Igen részben de azt az étkezési almát is tárolni kell illetve feldolgozni ha nem akarják, hogy ki legyenek szolgáltatva az éppen a szedéskor aktuális piaci viszonyoknak ezt önerőből nem tudják megoldani.

 

[Wilson]

Szerintem olyat kérsz rajtuk számon, amihez nincs is elég tőkéjük. Mondjuk ha nem akarnak mindenfélével foglalkozni, az se baj.
Oké, mi itt a digitális világban a htka-n mindenhez is értünk, de képzeld, odakint az analóg emberek bizony néha csak egy-két szakmával élik le az életüket, és csak azokban dolgoznak, vállalkoznak. Őrület.

Hidd el nem kérek olyat a számon rajtuk, ami teljesíthetetlen. De ne felejtsd pont O.V mondta ,hogy azért kell létrehozni a magyar nagytőkés osztály, hogy a magyar gazdaság biztos alapokon nyugodjon ezzel szemben azt látja az ember, hogy a sikeresen létrehozott nagytőkéseinknek az eszük ágában sincs ilyesmivel foglalkozni, holott szerintem erre most meg van minden esély.

 

[papajoe]

Simán lehetne most is találni jó pár olyan sikeres magyar üzletembert aki a magyar ipar a magyar gazdaság számára ezt a pénzt sokkal hasznosabban használná fel.

Igen, jelentkezem is erosen!

 

[phaidros]

Igen részben de azt az étkezési almát is tárolni kell illetve feldolgozni ha nem akarják, hogy ki legyenek szolgáltatva az éppen a szedéskor aktuális piaci viszonyoknak ezt önerőből nem tudják megoldani.

Miért nem gyártanak almalekvárt ->süteményt (pl. linzert); almalevet -több ízesítéssel, más-más fajtákkal és kiszerelésben; cidert, pálinkát, sűrítményt... nem az almát kellene tárolni, hanem max a terméket. Könnyebben is raktározható, jobban szállítható.
De még mobil prés is van a kisgazdáknak. De gondolom ez az almatermesztők közt közismert és bevett eljárás.

 

[Wilson]

Miért nem gyártanak almalekvárt ->süteményt (pl. linzert); almalevet -több ízesítéssel, más-más fajtákkal és kiszerelésben; cidert, pálinkát, sűrítményt... nem az almát kellene tárolni, hanem max a terméket. Könnyebben is raktározható, jobban szállítható.
De még mobil prés is van a kisgazdáknak. De gondolom ez az almatermesztők közt közismert és bevett eljárás.

Erről beszéltem egy feldolgozó üzem kellene, hogy készterméket tudjanak előállítani. Ez amit megemlítettél működhetne akár egészen kis volumen mellett is de ennek nincs nagyon létjogosultsága ott mivel ott helyben nincs rá kereslet. Egy Budapest környéki termelőnél ez reális opció mivel ezeket a termékeket simán eltudja adni a budapesti piacokon.

 

[aquarell]

Nem lehet összehasonlítani egy Budapest környéki termelőt egy szabolcsi almatermelővel teljesen más lehetőségek vannak Budapest környékén. 2018-n a feldolgozó üzemek kihasználva a szabolcsi gazdák kiszolgáltatottságát szépen megkartelezték a felvásárlási árat ha jól emlékszem 13 forintot akartak adni egy kg almáért ezt sikerült a média visszhangnak és gazdák tiltakozásának hatására feltornázni 20 ft-a ami még mindig az önköltségi ár alatt volt,ez az igazi problémája a szobolcsi gazdáknak.

Senki nem tiltja meg, hogy az almatermelők összefogjanak és pl szövetkezeti alapon értékesitsék az almát, vagy egy almalèüzemet vagy hütőházat hozzanak letre. Csak nyavalyogni, az kevés.

 

[Wilson]

Senki nem tiltja meg, hogy az almatermelők összefogjanak és pl szövetkezeti alapon értékesitsék az almát, vagy egy almalèüzemet vagy hütőházat hozzanak letre. Csak nyavalyogni, az kevés.

Bizony ebben van igazság csak az a helyzet ha ezek a termelők legyőzik a nyavajgásukat attól még a sziklaszilárd elhatározás nem fog pénzt adni ezekhez a beruházásokra.

 

[phaidros]

Erről beszéltem egy feldolgozó üzem kellene, hogy készterméket tudjanak előállítani. Ez amit megemlítettél működhetne akár egészen kis volumen mellett is de ennek nincs nagyon létjogosultsága ott mivel ott helyben nincs rá kereslet. Egy Budapest környéki termelőnél ez reális opció mivel ezeket a termékeket simán eltudja adni a budapesti piacokon.

És nem lehet szállítani az árút? Miért kellene helyben értékesíteni?
Mindennek van piaca, csak meg kell találni és nem siránkozni, hogy jaj, másnak mennyivel jobb. A boldoguláshoz kell egy nagyfokú kreativitás.
Valós példa: Egyik ember Brassó mellé adta el a fűszerpaprikát, másik meg a Tátra vidékén.
Egy hazai gyártású gyümölcsmosó-szallagprés kb. 2 millió (5500Eur). Nem is olyan drága, még ha nyilván ehhez kell még más is, de mégsem elérhetetlen összeg. https://www.resale.info/en/maurer-g...-plant-with-cultivated-fruit-mill/No-26156760
Most, hogy nézegettem külföldi feldolgozógépeket, örömmel láttam, hogy van magyar gépgyártó is. https://machinery.maurergep.eu/hu/fruit-processing-equipment/

 

[FilcTroll]

A hazai tőkések innovációs "hajlamához" egy gondolat: ez olyan, mint a foci, és kb. úgy is jártunk vele. Óriási tévhit, hogy ha valamit teletömünk pénzzel, akkor az "magától" fejlődni fog. Kell pénz az innovációhoz és a focihoz is, de a Naaagy Zseton okosabb helyeken célprémiumként jelenik meg. Azaz akkor vihető, ha van eredmény. A fejlesztés-fejlődés időszakában is csak az ahhoz szükséges forrást érdemes biztosítani, azt is mérföldkövekhez, részsikerekhez kötve.

Mindezek híján a sok pénz körül megjelennek az ingyenélők és kavarógépek, ami pusztító hatású a projektre nézve.

Végignéztem pár komolyabb cég felépülését: rengeteg kemény meló az ára. Aki ki van tömve pénzzel, az nemigen dolgozik keményen és rengeteget. Mert minek?

 

[Wilson]

És nem lehet szállítani az árút? Miért kellene helyben értékesíteni?
Mindennek van piaca, csak meg kell találni és nem siránkozni, hogy jaj, másnak mennyivel jobb. A boldoguláshoz kell egy nagyfokú kreativitás.
Valós példa: Egyik ember Brassó mellé adta el a fűszerpaprikát, másik meg a Tátra vidékén.
Egy hazai gyártású gyümölcsmosó-szallagprés kb. 2 millió (5500Eur). Nem is olyan drága, még ha nyilván ehhez kell még más is, de mégsem elérhetetlen összeg. https://www.resale.info/en/maurer-g...-plant-with-cultivated-fruit-mill/No-26156760
Most, hogy nézegettem külföldi feldolgozógépeket, örömmel láttam, hogy van magyar gépgyártó is. https://machinery.maurergep.eu/hu/fruit-processing-equipment/

A helyben értékesítést a kisebb volumenhez írtam ami nálam egy kistermelőt jelent.Amit te felvázoltál ahhoz kell egy nagyhal aki integrátorként működik aki beruház tárolás feldolgozóuzem aki összefogja a gazdákat kezdve azzal, hogy egységes korszerű fajtákból álló ültetvények létrehozásában segít a gazdáknak ő tartja a kapcsolatot a nagykereskedőkkel áruházláncokkal megszervezi és koordinálja az áru terítését.

 

[LMzek 2.0]

Senki nem tiltja meg, hogy az almatermelők összefogjanak és pl szövetkezeti alapon értékesitsék az almát, vagy egy almalèüzemet vagy hütőházat hozzanak letre. Csak nyavalyogni, az kevés.

Kezdenek megbolondulni közülük is:
- kell az asszonynak is SUV,
- "mind a kettőnek",
- a "nagylány" meg Brüsszelben szeretne tanulni, mert ott könnyű a fizetősbe a vizsga(5-6 évig),
- meg jó hangulatos tüncik vannak...

 

[molnibalage]

Túltolt PC a köbön?

Bloomberg - Are you a robot?

 

[phaidros]

A helyben értékesítést a kisebb volumenhez írtam ami nálam egy kistermelőt jelent.Amit te felvázoltál ahhoz kell egy nagyhal aki integrátorként működik aki beruház tárolás feldolgozóuzem aki összefogja a gazdákat kezdve azzal, hogy egységes korszerű fajtákból álló ültetvények létrehozásában segít a gazdáknak ő tartja a kapcsolatot a nagykereskedőkkel áruházláncokkal megszervezi és koordinálja az áru terítését.

Nem értek vele egyet. Máshogy látom. Van pl. csomó zöldséges. Megéri nagyban eladni, aki majd a kiskereskedőknek továbbadja -nyilván haszonnal. Ezt nem lehet kiküszöbölni és maszek boltokat, zöldségeseket megkeresni akár magával az almával, akár különböző termékekkel? Egy időben nálunk is hordta egy faszi szabolcsból az almát, más meg almalevet. Dinnyét is, hogy árulják? Standokon. Egy részét leadják, más részét az ország különböző részein standokból árúsítják ki.
Ott van a mobil prés. Nem olcsó, talán 20 millió, ha jól emlékszem. Nem tud mondjuk 10 gazda összeállni és venni egyet? Az almánál az a jó, hogy nem 1-2 napon belül megy tönkre, nem egyszerre szednek minden fajtát. Ha meg megvan a gép, akkor lehet elmenni másnak is bérbe; vagy lehet más gyümölcsöt is termeszteni, hogy nagyobb legyen a szortiment és jobb a gépkihasználtság. 10 gazdához nem kell nagy integrátor.
Ha meg nem intenzívben, kordonosan műveli, akkor lehet alárakni birkát is, plusz bevétel -persze ha adottak a feltételek..

 

[kamm]

A hazai tőkések innovációs "hajlamához" egy gondolat: ez olyan, mint a foci, és kb. úgy is jártunk vele. Óriási tévhit, hogy ha valamit teletömünk pénzzel, akkor az "magától" fejlődni fog. Kell pénz az innovációhoz és a focihoz is, de a Naaagy Zseton okosabb helyeken célprémiumként jelenik meg. Azaz akkor vihető, ha van eredmény. A fejlesztés-fejlődés időszakában is csak az ahhoz szükséges forrást érdemes biztosítani, azt is mérföldkövekhez, részsikerekhez kötve.

Mindezek híján a sok pénz körül megjelennek az ingyenélők és kavarógépek, ami pusztító hatású a projektre nézve.

Végignéztem pár komolyabb cég felépülését: rengeteg kemény meló az ára. Aki ki van tömve pénzzel, az nemigen dolgozik keményen és rengeteget. Mert minek?

Nem veletlenul gyalazatos a hatekonysaga ezeknek a 'kitomott' cegeknek, raadasul totalisan inkompetens idiotak allnak altalaban a csucson - ha eltunik az allami togy, ezek napok (!) alatt omlanak ossze es tunnek el, ha nincs mogottuk semmifele valos piaci teljesitmeny.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Nem értek vele egyet. Máshogy látom. Van pl. csomó zöldséges. Megéri nagyban eladni, aki majd a kiskereskedőknek továbbadja -nyilván haszonnal. Ezt nem lehet kiküszöbölni és maszek boltokat, zöldségeseket megkeresni akár magával az almával, akár különböző termékekkel? Egy időben nálunk is hordta egy faszi szabolcsból az almát, más meg almalevet. Dinnyét is, hogy árulják? Standokon. Egy részét leadják, más részét az ország különböző részein standokból árúsítják ki.
Ott van a mobil prés. Nem olcsó, talán 20 millió, ha jól emlékszem. Nem tud mondjuk 10 gazda összeállni és venni egyet? Az almánál az a jó, hogy nem 1-2 napon belül megy tönkre, nem egyszerre szednek minden fajtát. Ha meg megvan a gép, akkor lehet elmenni másnak is bérbe; vagy lehet más gyümölcsöt is termeszteni, hogy nagyobb legyen a szortiment és jobb a gépkihasználtság. 10 gazdához nem kell nagy integrátor.
Ha meg nem intenzívben, kordonosan műveli, akkor lehet alárakni birkát is, plusz bevétel -persze ha adottak a feltételek..

Igen ám, de kezdjük ott, ha már ekkora géppel gondolkozol, akkor nem ugy megy, hogy mindenfajta almát beledobsz, azt hurrá, jön a lé! Némely alma fajta egyszerűen túl drága lének, és a konzisztencia sem árt a minőség tartásához.
Ilyen tételnél már gépsor kell a tisztításhoz, spéci gép kell a roststszűréshez, ha nem egy trutyit akarsz eladni, rozsdamentes tartályok a tároláshoz, továbbá spéci dobozoló, vagy palackozó gép. És ennyi géphez már megfelelő méretű, és higiéniás előírásoknak megfelelő terem kell.

Érsekhalmán ott volt a Hey-Ho, késöbb az Elma, gyerekként emlékszem a környék, 54es út tele volt a szőlő mellett almással, sokan oda hordták, és azt itta a Magyar, most már csak a töredéke van. Csődbe is mentek.

De menj be néhány boltba és nézd meg mennyi féle almalé vehető.

Az ilyenfajta élelmiszeripari termékeknél szinte csak két út van. Kis volumenű prémium terméket állít elő a paraszt, és ehez tartozó láncba értékesíti, vagy nagy volumen és marad az előre szerződött feldolvozó multinak beszállítani.