Bár az Oroszországgal szembeni szankciókat rögzítő törvénycsomag aláírásakor az amerikai elnök jelezte, az abban megfogalmazott intézkedéseket jelentős mértékben elhibázottnak tartja, Moszkvában tudatosult, hogy Donald Trump államfő akarata ellenére képtelen áttörést elérni a kétoldalú kapcsolatokban. A szigorítás nehéz helyzetbe hozza az Európai Unió Oroszországgal együttműködésre kész országait is, köztük Magyarországot, amely – a „frontvonalban” lévő régió részeként – a Kelet és a Nyugat közé szorulva a mind határozottabban kibontakozó új hidegháború eszközévé, majd akár áldozatává is válhat.
Azt, hogy az Egyesült Államok és Oroszország között elmélyülő ellentétek nemcsak a két ország kapcsolatát rontják meg hosszú időre, de Európa jövőjét is jelentős mértékben meghatározzák, szinte minden szakértő tényként kezeli. Mint a „front” mindkét oldalán emlékeztetnek rá, az, hogy a Pentagon Észak-Koreával és Iránnal egy sorba állítva ellenségként határozta meg Oroszországot, egyértelműen a kapcsolatok befagyását jelzi, és semmi jóval nem kecsegtet.
Ahogy a lapunknak nyilatkozó orosz szakértő, Szergej Mihejev, a moszkvai Politikai Konjunktúrakutató Intézet igazgatója ennek kapcsán megjegyezte, harminc éve nem volt ilyen rossz a kétoldalú viszony, s ahol most tartanak, onnan már nehéz visszafordulni. Egyébként a minap Trump elnök a Twitter közösségi oldalon maga is úgy fogalmazott, hogy „Oroszországgal a viszonyunk történelmi, veszélyes mélypontra került”. Hozzátette, hogy ezért az amerikai emberek a kongresszusnak tartoznak köszönettel, azon politikusoknak, akik még az egészségügyi ellátást sem képesek megoldani az országban. Ez összecseng azzal, amit Szergej Mihejev mond, azaz hogy alapvetően az amerikai belpolitikában kialakult „polgárháború” mozgatja a történéseket.
A szakértő azonban hozzáteszi: e kiszorítósdi globális üzenete, hogy az Egyesült Államok választási vereségén revansot vevő hagyományos elit minden erővel ragaszkodik az egypólusú világban megszerzett privilégiumokhoz. Ebben a harcban Moszkva eszköz a belpolitikai szembenállásban, míg globális értelemben olyan célpont, amelynek megerősödését meg kell akadályozni. Így a mostani szankciók elsődleges geopolitikai célja Oroszország feltartóztatása, amit Washington – szövetségeseinek érdekeit is semmibe véve – alapvetően saját gazdasági szempontjait követve kíván elérni.
Térdre kényszerítenék az oroszokat