Ez megint (nagyon nagy) butaság. Ha a termékeket kiexportáltad, akkor az nincs belföldön. Ha az exportért cserébe a pénz beáramlik, akkor belföldön a pénz van. A termék meg külföldön van. (Mivel kiexportáltad.) Mivel ekkor belföldön pénz van termék nélkül, (hiper)infláció lesz a következménye.
Az exportért pénzt kapsz, aminek egy kisebb részét a munkásoknak adod és ők elköltik fogyasztási cikkekre, a nagyobbik részét befekteted újabb gyártósorok építésébe. Így ugyan nőtt a belső fogyasztás is, de a termelés nagyobb ütemben nőtt, így a jövőben még többet tudsz exportálni. Ezt csinálják a németek és mi is.
A másik, amikor drága a munkaerő akkor nagyobb része megy a bérekre, így több fogyasztási cikket vesznek és kevés jut újabb gyártósorra. Így idővel nemhogy nem tudsz még többet exportálni, hanem egyre kevesebbet fogsz (hisz felvásárolja a belső piac), majd ha van miből (pénznyomda) egyre többet fogsz importálni. Ezt csinálják az amerikaiak.
Szóval a második példában ugyan rövid idő alatt megvalósítottad az amerikai álmot (nagyon sokat keresnek az emberek), de hosszú távon nagy importőr leszel és eladósodol és valamit sűrgősen kell tegyél. Ez van most az USA-ban.
Az első példában meg ugyan lassabban nő az életszínvonal az országban, de az hosszú távon is stabilan fog nőni. Ugyebár a németek nem arról híresek, hogy eladósodottak lennének, hanem pont ők adnak kölcsön másoknak.
Nézd meg Trump kijelentéseit, mindig azt hajtogatja, hogy a németeknél túl kicsik a fizetések, meg nem fogyasztanak eleget. Nem veszi észre, hogy ők azok akik túlságosan is sokat fogyasztanak.
Bár lehet észrevette ezt, mert a vámoknak köszönhetően majd kevesebbet fognak fogyasztani, hisz minden drágább lesz a külföldről vásárlók számára.