Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke május végén kihirdette, hogy eljött az idő, hogy az EU és Oroszország megbékéljenek egymással.
Előbb egy holland lapnak adott
interjúban beszélt arról, hogy véget kell vetni a hidegháborús hangulatnak, Oroszországgal tárgyalni és egyeztetni kell, és a barátjának
nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
Két nappal később egy brüsszeli elemzőintézet rendezvényén pedig - ahol a téma egyébként az EU reformja volt - már arról beszélt, hogy elég abból, hogy mindenért Oroszországot hibáztatják, normalizálni kell a kapcsolatokat. Hozzátette ugyan, hogy az EU továbbra sem fogadja el a Krím megszállását, és a beavatkozást a kelet-ukrajnai háborúba, de ennyire békülékeny hangot az oroszokkal EU-s intézmény vezetője nem ütött meg több mint négy éve.
Főleg ahhoz képest volt feltűnő Juncker két nyilatkozata, hogy alig két hónappal korábban az EU-s vezetők brüsszeli csúcsán még az egyik fő téma Oroszország elítélése volt, Szergej Szkripal és a lánya elleni gyilkossági kísérlet miatt. (Szkripal korábban orosz kémelhárító volt, aki titkokat adott ki az amerikaiaknak, ezért Oroszországban lecsukták, majd egy fogolycsere nyomán Nagy-Britanniába menekülhetett, ahol állampolgárságot kapott. Idén egy különleges vegyi anyaggal megmérgezték a lakása kilincsét, amitől ő és a lánya is súlyosan megbetegedett. A brit kormány az orosz titkosszolgálatokat vádolja, és világszerte közel 150 orosz diplomatát utasítottak ki válaszul a britek és szövetségesei.)
Március végén még úgy tűnt, hogy újabb EU-s szankciókat is kivethetnek Oroszországra.
A legfontosabb oka a fordulatnak az amerikai - európai viszony drámai romlása. A viszonyt Trump két döntése rontotta el ennyire idén tavasszal. Az első az Iránnal 2015-ben kötött atomalku felmondása volt, amely nagyon érzékenyen érinti EU-s nagyvállalatok érdekeit. Hiába kérte nagyon határozottan Theresa May brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár is Donald Trumpot, hogy ne szálljon ki az alkuból, az amerikai elnök nem hallgatott rájuk. Válaszul a három európai kormány az oroszokkal kezdett egyeztetni arról, hogy a maguk részéről hogyan tarthatnák fenn az alkut Iránnal.
Nem sokkal később pedig a Trump-kormány élesítette az acélra és az alumíniumra kivetett büntetővámokat, holott az EU ez ellen is nagyon határozottan tiltakozott. Korábban sikerült elérni, hogy május végéig az EU-s cégek ideiglenes felmentést kapjanak a vám megfizetése alól, de a türelmi idő lejárt, és az USA kormánya érvényesítette az intézkedést velük szemben is, hiába tiltakozott a francia, a német, a brit és több másik kormány is.
És egyre inkább aggasztja a németeket, a franciákat, az osztrákokat és az olaszokat, hogy az amerikai kormány szankciókat készül kivetni az Északi Áramlat 2 gázvezetékben részt vevő energetikai cégeikre.
Az európaiak úgy tűnik, hogy nem akarnak egyszerre kereskedelmi háborút vívni az USA-val és Oroszországgal is. Márpedig az USA-val egy új, büntetővámokkal megvívandó kereskedelmi háború bontakozik ki, amit tovább rontanak a politikai ellentétek is. Úgy tűnik, hogy az európaiak azzal készülnek Trump ellen, hogy békejobbot nyújtanak Putyinnak.
Európa hirtelen békülékeny lett Putyinnal