[BIZTPOL] A nagy sakktábla

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Status
Not open for further replies.

cirqle

Well-Known Member
2021. december 5.
9 083
50 242
113
ha az usa oroszországot bele tudta kényszeríteni az ukrajna elleni háborúba, akkor bele tudja kényszeríteni kínát is egy tajvan elleni háborúba
és akkor nem az usa hamvad el hanem mariupol és tajvan


Lehet Kína okosabb lenne, tanulva az oroszok hibáiból.
Kína minden további nélkül be tudja húzni Tajvant a nemzettestbe (erőszakkal), de nekem nagyon nem világos, hogy akarja-e.
Egy ideig meg voltam győződve róla, hogy ez a leglogikusabb lépés a részükről, mert ezzel tudnak erőt is mutatni, meg hozzájutnak egy jó adag technológiához is, ami most nincs nekik (TSMC jut hirtelen az eszembe).
Az USA nem merne katonai akciót kockáztatni, hanem csak játszaná ezt a támogatósdit, ahogy most is az ukránokkal.
Szankciózni Kínát nem fogják, ott ugyanis nem hónapok múlva, hanem azonnal esne vissza a fosvihar a már eleve romos USA gazdaságra.

Ugyanakkor mivel Kína alsó hangon egy nagyságrenddel tágabb időintervallumokkal dolgozik, bőven benne van a pakliban, hogy szép puhán átveszik a hatalmat Tajvanban, és ezt egy "csatlakozási népszavazással" koronázzák meg, bárminemű katonai jelenlét nélkül.

Azt azért lássuk be, hogy Tajvan nem az elrettentő katonai ereje miatt nem tartozik még Kínához.
 

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
11 901
35 024
113
Akkor egy kis gellert viszünk a viszonyokba.

"A japán hatóságok ismét a „megszállt” területekről és az ország katonai erejének megújításának szükségességéről beszélnek. Az ilyen fejleményeket több szempont diktálja."
 

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
11 901
35 024
113

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
11 901
35 024
113
"Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság titkos háborúja Európa ellen jól dokumentált, de kevéssé ismert, és bizonyos fogalmi és történelmi háttér előfeltétele a dokumentáció megértéséhez.

Történelmileg az azonos valutát használó nemzetek nem háborúznak egymás ellen, kivéve, ha egyikük a másik gyarmata, és (mint Amerika gyarmatai 1776-ban) forradalomban akarják megalapítani függetlenségét az imperialista országokkal szemben. őket. A közös valuta tehát erős – de nem döntő – tényező a nemzetek közötti békében."

 

Ember

Well-Known Member
2022. április 21.
945
8 121
93
Amcsi-Görög partraszállási gyakorlat, amit hívatlan vendégként megkuksiztak a törökök is. Lehet benéztek a USS Arlington pocakjába Alexandroupoliban.


 

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
11 901
35 024
113
A törököket meg akarják regulázni, de ezzel nem biztos, hogy jó irányba kotorászik Sleepyjoe!


 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 176
50 396
113
A törököket meg akarják regulázni, de ezzel nem biztos, hogy jó irányba kotorászik Sleepyjoe!


Ilyenkor azért meglátszik, hogy a NATO = USA.
Marhára nem arról szól és szólt sosem, hogy egymás mellett vannak országok egy szövetségi rendszerben, hanem az USA-nak van egy csatlós tábora, és pont.
 

cirqle

Well-Known Member
2021. december 5.
9 083
50 242
113
Rövidke helyzetértékelés az USA-Kína-OF háromszögről Andrej Kortunovtól (a RIAC, a Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsa vezetője, orosz thinktank):
"
Kortunov három lehetséges lezárást vázol fel. Az egyértelmű orosz vereség szerinte az amerikai hegemóniát hozná vissza, bármennyire is nem tetszene ez Kínának. „Putyin számára Ukrajna az elrendezetlen ügy, de Nyugaton sokak Oroszországgal vannak így. Egy ukrán győzelem egy megszelídített Oroszországhoz vezetne, így a Nyugat könnyebben juthatna dűlőre Kínával is, amely a liberális hegemónia és a történelem régen várt végének utolsó akadálya.”


Ha a konfliktus egy tökéletlen, de kölcsönös békemegállapodással ér véget, az elhúzná az orosz és az ukrán modell összeütközését: tovább vetélkednének, de Kortunov reményei szerint kevésbé brutális módon. Egy ilyen kompromisszumot – amelyet a szakértő valójában a Nyugat és Oroszország kompromisszumának látna – egy fontosabb és elemibb megállapodás követhetne Kínával, elvégre ha Putyinnal dűlőre lehet jutni, akkor Hszi Csin-pinggel sem lehetetlen. „Egy ilyen közeledés több időt, energiát és politikai rugalmasságot feltételezne a Nyugattól, aminek az eredménye egy megreformált világrend lenne, az ENSZ működésének átszervezésével, archaikus nemzetközi jogi szabályok megváltoztatásával, és olyan intézmények átalakításával, mint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO)” – szól az üzenetnek is beillő elemzés.


A harmadik szcenárió az elhúzódó háborúé, megmerevedő frontvonalakkal, átmeneti tűzszünetekkel és fel-fellángoló tűzfészkekkel. Ez Kortunov szerint az atomra is kiterjedő fegyverkezési versenyt, a máshol kitörő konfliktusok sokasodását és a nemzetközi szervezetek letűnését hozná el – azaz: növekvő káoszt.


Kortunov nem vállalkozik jóslásra, de a preferált végkimenetele egyértelműen a középső – amit ő a reformok útjának hív, a Nyugat-Oroszország, majd Nyugat-Kína deallel –, azon egyszerű oknál fogva, hogy mindenki számára az az előnyös. „A többi út vagy túl gyors átrendeződést hozna, vagy lehetetlenné tenné a régóta szükséges változásokat: mindkettő megsokszorozná a politikai veszélyeket. De ha a konfliktus egy fokozatos, rendezett és erőszakmentes átalakuláshoz vezet, melyben stabilizálódik a világrend, az azt jelentené, hogy az emberiség nem hagyta pocsékba menni Ukrajna áldozatát.”

"

 
K

kamm

Guest
Rövidke helyzetértékelés az USA-Kína-OF háromszögről Andrej Kortunovtól (a RIAC, a Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsa vezetője, orosz thinktank):
"
Kortunov három lehetséges lezárást vázol fel. Az egyértelmű orosz vereség szerinte az amerikai hegemóniát hozná vissza, bármennyire is nem tetszene ez Kínának. „Putyin számára Ukrajna az elrendezetlen ügy, de Nyugaton sokak Oroszországgal vannak így. Egy ukrán győzelem egy megszelídített Oroszországhoz vezetne, így a Nyugat könnyebben juthatna dűlőre Kínával is, amely a liberális hegemónia és a történelem régen várt végének utolsó akadálya.”


Ha a konfliktus egy tökéletlen, de kölcsönös békemegállapodással ér véget, az elhúzná az orosz és az ukrán modell összeütközését: tovább vetélkednének, de Kortunov reményei szerint kevésbé brutális módon. Egy ilyen kompromisszumot – amelyet a szakértő valójában a Nyugat és Oroszország kompromisszumának látna – egy fontosabb és elemibb megállapodás követhetne Kínával, elvégre ha Putyinnal dűlőre lehet jutni, akkor Hszi Csin-pinggel sem lehetetlen. „Egy ilyen közeledés több időt, energiát és politikai rugalmasságot feltételezne a Nyugattól, aminek az eredménye egy megreformált világrend lenne, az ENSZ működésének átszervezésével, archaikus nemzetközi jogi szabályok megváltoztatásával, és olyan intézmények átalakításával, mint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO)” – szól az üzenetnek is beillő elemzés.


A harmadik szcenárió az elhúzódó háborúé, megmerevedő frontvonalakkal, átmeneti tűzszünetekkel és fel-fellángoló tűzfészkekkel. Ez Kortunov szerint az atomra is kiterjedő fegyverkezési versenyt, a máshol kitörő konfliktusok sokasodását és a nemzetközi szervezetek letűnését hozná el – azaz: növekvő káoszt.


Kortunov nem vállalkozik jóslásra, de a preferált végkimenetele egyértelműen a középső – amit ő a reformok útjának hív, a Nyugat-Oroszország, majd Nyugat-Kína deallel –, azon egyszerű oknál fogva, hogy mindenki számára az az előnyös. „A többi út vagy túl gyors átrendeződést hozna, vagy lehetetlenné tenné a régóta szükséges változásokat: mindkettő megsokszorozná a politikai veszélyeket. De ha a konfliktus egy fokozatos, rendezett és erőszakmentes átalakuláshoz vezet, melyben stabilizálódik a világrend, az azt jelentené, hogy az emberiség nem hagyta pocsékba menni Ukrajna áldozatát.”

"

7f3f81055c9a3a3d2401bc00af6f7d73.jpeg
 

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
11 901
35 024
113
"Semmi sem fontosabb az emberek számára egyetlen nemzetben sem, mint a nemzetközi kapcsolatok, mert ez magában foglalja a nemzetbiztonságot, a békét és a háborút, valamint a nemzet gazdaságát, amely erősen függ a külkereskedelemtől.

Vegyük például a nagy kérdést Finnországban és Svédországban, a döntést, hogy csatlakozunk-e Amerika NATO-oroszellenes katonai szövetségéhez. Ha csatlakozik ehhez a szövetséghez, Oroszország ellenséges nemzetként veszi célba az országot, ha háború lesz Amerika és Oroszország között – ami most egyre valószínűbbnek tűnik. Ezeket a nemzeteket Oroszország nem vette célba a múltban (sem Finnország, sem Svédország), mert a második világháború utáni időkben nem voltak Oroszország ellenségei. "

 

Kockás ing

Well-Known Member
2020. február 10.
128
451
63
Erre kéne valami bizonyíték, a bőcskeletisaolinpapon túl
Az USA négyévente választást tart és bármelyik kormány csak két ciklusig lehet hatalmon átlagosan. Kína egy autoriter állam emiatt, ahol az állandó hatalmi kar tartja fenn befolyását és centralizáltan irányítják a gazdaságot. Az több évre való tervezés náluk a kormányhoz kapcsolódik.
Ezzel magyarázhatjuk bölcssaolinpapot.

Az USAban azonban a vállalatok sokkal szabadabb kezet kapnak és ők befolyásolják a kormányt. A cégek természetüknél fogva autoriter vezetésűek, ahol az állandó hatalmi kar tartja fenn a befolyását és nem központilag hanem a többi céggel együtt a gazdaság irányítói. A több évre való tervezés náluk a multikhoz kapcsolódik.

Mindkettő előre tervez, egyik se vezeti vakon a piacot.
 
Status
Not open for further replies.