Megpróbálom röviden összefoglalni.
A lényege az, hogy az EU olasz külügyi megbízottjának, Federica Mogherininek az irodájából kiszivárogtattak egy iratot a Wall Street Journalnak. Az iratnak a január 19-ei EU külügyminiszteri csúcsra kellett volna a tárgyalás irányvonalait lefektetnie, a lényege, hogy lassan, lépésről lépésre normalizálják a kapcsolatokat Oroszországgal. Nem csak a szankciók feloldását javasolta, hanem a kapcsolatok elmélyítését. Az EU-Oroszország csúcstalálkozók kiterjesztését. Még az is felmerült, hogy Oroszországot meghívják egy kooperációba az Eurázsiai Unióval.
Nem sokkal azután, hogy a Journal lehozta az iratot, Obama felhívta Merkelt, bár azt nem tudni, hogy pontosan miről beszélhettek, valószínűleg komoly nyomásgyakorlás történhetett. Nem sokkal ezelőtt Obama a Fehér Házban fogadta Cameront, a megbeszélésnek nagy egyetértés lett a vége az ukrán és az orosz kérdésben.
Az oldal különösnek tartotta, hogy pont a Wall Street Journalnak lett kiszivárogtatva az irat, mivel ez a lap híres arról, hogy mindenben a Washingtoni vonalat követi és támogatja. Az elkövető ismeretlen, de valószínűsíthető, hogy nagyon USA közeli illetőről van szó. Szóba jöhetnek a britek, a keményvonalasok Lengyelországban vagy a Baltikumban.
Mindenesetre, annak ellenére, hogy az EU az elmúlt időben már szeretett volna szabadulni a szankcióktól, enyhíteni őket, a külügyminiszteri csúcs után teljes hátraarc történt, már a szankciók meghosszabbításáról beszéltek. Az EU gyakorlatilag lefeküdt az USA előtt. A lap kiemeli, hogy még a korábban a szankciókat leginkább támadó államok is visszakoztak, példának hozta fel Csehországot, vagy a német külügyminisztert ("A jelenlegi kelet-Ukrajnai eseményekre tekintettel senki sem kívánja lazítani a szankciókat"). Sőt, még az USA kritikus Magyarország is beállt a sorba. Szijjártó: Oroszország semmit sem tett, hogy betartsa az elmúlt évben megkötött Minszki Békeszerződést.
Nem minden ország adta azonban még fel, voltak, akik hangot adtak a szankciók ellen. Ausztria: az EU-nak törekednie kellene, hogy hosszú távon ismét szolidabb mederbe terelje a kapcsolatait Oroszországgal. Luxemburg szerint az EU-nak el kellene magyaráznia Moszkvának, hogy a szankciók nem azért vannak, hogy destabilizálják az országot (hát ez nagyon aranyos). Spanyolország szerint az EU-nak fel kellene osztania a szankciókat: a Krím bekebelezése miattiak maradhatnának érvényben, míg a Kelet-Ukrajna miattiakat folyamatosan hozzáigazíthatnák az aktuális helyzethez.
Voltak, akik különösen kemény hangot ütöttek meg Oroszországgal szemben: Lengyelország, Belgium, Bulgária, Dánia, Írország, Litvánia, Hollandia, Svédország és Nagy-Britannia. Az írek szerint kiterjedtebb és intenzívebb szankciókra lenne szükség.
Holland francia elnök szerint a szankciók eredménytelenek. Ezen meglepődött a lap.
A cikk vége az EU-s pénzekből felállítandó propaganda médiákat említi. Fel kell lépni az orosz propaganda ellen, és támogatni kell a független orosz médiumokat. A lengyelek szerint ezt több, mint egy tucatnyi tagállam támogatja. A holland külügyminiszter szerint az orosz tájékoztatás Kelet-Ukrajnával kapcsolatban borzalmas. "Nagyon fontos, hogy független orosz sajtót és független orosz hangokat támogassunk"
Végül, a döntés, hogy meghosszabbítsák-e a szankciókat egy évvel, a márciusi EU elnök és külügyminiszteri csúcson fog megszületni.