Nem a lengyelek őrültek meg, hanem a Kaczynski-klán megmaradt képviselője viszi tovább az eredeti, burkolat németellenes, nyíltan oroszellenes és még nyíltabban USA neokon-párti politikát. A lengyel lakosság többségének nem ez a véleménye a dologról, az aktuális politikai elit viszont minden szinten érdekelt a feszültség fenntartásában.
Teljesen félremagyarázzák a nyugati sajtóorgánumok és megmondó-emberek az ukrán helyzetet és a kialakult válságot. Ha nem puccsolják meg Janukovicsot amerikai segítséggel, akkor nincs háború Ukrajnában. Tényleg ennyire triviális a dolog.
Warrior megjegyzéséhez annyit, hogy sajnos nem csak Keleten, de Nyugaton sem olvasták eleget Huntingtont vagy Todd-ot, ellenben telekürtölték a világot Fukuyama már akkor is nonszensz elméletével a történelem végéről.
<i>Fukuyama csak egy alapdolgot nem vett figyelembe, ez pedig az emberi alaptermészet. Az emberi alaptermészet és az egyén önzése/egója az, ami a legnagyobb léptékben mozgatja a világpolitikát – minden állam valamint nemzeti és multinacionális konszern mögött csekély számú kedvezményezett áll, akik mind-mind a saját egyéni érdekeik alapján hoznak döntéseket. Pontosan ez minden kis és nagy világ-összeesküvés buktatója – lenne rá igény és próbálkozás bőséggel, de egy ponton túl az egyéni érdek mindig felülírja egy közösség érdekét, főleg a Nyugati világban. Ennek pedig igen mély társadalmi és kulturális gyökerei vannak.
Innentől kezdve a "végső nagy összeesküvés" a beteljesedése előtt bedől, ha kooperáció helyett a konfrontációt választja akár „házon belül” is. A játékelméletben a kooperáció hosszabb távon mindegyik félnek nyertes-nyertes helyzetet biztosít, ugyanakkor rövid távon a konfrontáció az egyik félnek hirtelen nagy extra bónuszt adhat, ami lássuk be, elég nagy kísértés az áruláshoz.
„Te is fiam, Brutus.” – tehát erről ennyit.</i>
<b>Molni:</b>
<i>„Nem azért nincs támaszpont hálózatuk az oroszoknak, mert olyan szentek. Régen volt, "élvezte is" Európa "szerencsésebb" fele... Egyszerűen nem telik rá nekik.”</i>
A szovjeteknek fénykorukban is csak töredék szintű külföldi támaszpontja volt az akkori USA-hoz képest. Azóta az USA igen szépen belehúzott, ez tagadhatatlan.
Ugyanakkor megkérdezném, hogy Kínának vajon miért nincs egy zsáknyi külföldi támaszpontja? Katonája és pénze még több is lenne rá, mint Washingtonnak és a világ jelentős része még „örülne” is egy ilyen opciónak (Közel-Kelet, Afrika, Dél-Amerika).
Én nem mennék bele abba, hogy a CIA és az amerikai társadalom viszonyát taglaljam, egyébként korábban, amíg az amerikai kormányok is komolyabban vették az Alkotmányt és a valóban szabad sajtót, addig a CIA-nak egyszerűen lehetősége nem lett volt rá, ezért nem „nyomta el” a lakosságot.
Azóta viszont van Terror elleni háború, Hazafias törvény, FEMA tábor, NSA és Merkel rózsaszín bugyija effektus valamint gyerekkorom első ismert amerikai elnökének - Jimmy Carter - nyilatkozata a nem működő demokráciáról az USA-ban.
2015-ben ez a jelen realitása, nem a rózsaszínnek látszó múlt. Már nincs SZU, nincs VSZ és sem a NATO sem az USA nem az, ami volt egykoron a "hőskorban". Oroszország pedig a legkevésbé az – megértem, hogy nincs megnyugtatóbb, mint egy téli álmát alvó medve. Ha viszont felébred a nagyvad, onnantól kezdve nem figyelembe venni ezt az apró tényt szimpla öngyilkosság. Figyelembe venni ellenben kooperatív reálpolitika.
Arról nem is beszélve, hogy egy stabil és erős Oroszország ezerszer több előnyt és hasznot jelent Európának, mint egy gyengélkedő és belülről megosztott USA, aki ráadásul még kooperatív szinten is magasról tojik a szövetségeseire.
<i>A magam részéről sajnálom, hogy ennyire méltatlannak és alsó kategóriásnak tartod ezt a topikot, bár szerintem inkább csak a düh mondatja ezt Veled. Vagy annyira intelligens (még ha ezt néha sikerül egészen jól el is rejtened), hogy nem lennél itt, ha tényleg gagyi lenne ez az egész.</i>