[BIZTPOL] A nagy sakktábla

Status
Not open for further replies.
http://magyaridok.hu/kulfold/torokorszag-tovabbi-harommilliard-eurot-ker-az-europai-uniotol-443281/

Törökország további hárommilliárd eurót kér az Európai Uniótól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására – erősítette meg hétfői sajtótájékoztatóján Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke.
Névtelenséget kérő források szerint az uniós és török vezetők brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozóján készülő megállapodás értelmében Törökország ezért cserébe visszafogadná az országból illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét.
Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.

Brüsszelben mindenki idióta? Mégis mi a biztosíték arra, hogy miután Erdogan megkapta a 3 milliárdot, aztán nem fognak még több pénzt követelni, mondván, ha nem kapnak, indítja a menekülteket?
3 milliárd euróból a görög-török és bulgár-török határra is felhúzhatnának egy betonkerítést, utána meg nézhetnének a törökök. A görög szigetekre érkezőket meg felszedni és kirakni a falon túlra a görög-török határon. Ez egy végleges megoldás lenne, nem tudná senki sem zsarolni az EU-t.
 
Nem vagyok a dél-koreai vezetés helyében, de ha Szöultól 20km-re az amerikaiak atomfegyvert robbantanának, a helyükben kiadnám a tűzparancsot az amerikaiak ellen.

Ugye tudod, hogy lényegében semmi komoly következmények nem lennének amiatt Szöulban? Hirosima és Nagaszaki körül is voltak városok, ahol jóformán meg sem érezték az atomot.
 
<blockquote rel="blitzkrieg"><blockquote rel="laiki"><blockquote rel="zeal"><blockquote rel="ozymandias">...
ez egyszerűsítve azt jelenti, hogy a japánok már pénzt keresnek az államadósságon. Talán egyszer majd felénk is megértik, hogy nem az adósság nagysága a fontos, hanem a kamat..
...

Ahogyan a viszonylag magas nemet allamadossag is - a negativ kamattal - penzt hoz a fritzeknek.
El kell ismernem, ez zsenialis.</blockquote>
Na azért ne terjesszünk már ilyet!

A negatív kamat általában nem azt jelenti, hogy az állampapírok negatívan kamatoznak, hanem a jegybank sápolja meg a nála tartott banki pénzt. A bankoknak meg részben kötelező valamennyi pénzt a jegybanknál tartani, részben pedig a készpénz tartása is pénzbe kerül nekik.

A japán megoldás egy speckó eset. Arról van szó, hogy hiába követnek el mindent, a jen erősödik. A külföldi spekuláns akkor is jen eszközben tartja a pénzt, ha nem kap érte kamatot, mert árfolyamnyereségre játszik. Ezt próbálják elriasztani. Az alapok egy része szabályzata szerint nagy arányban állampapírban kénytelen pénzt tartani. Nem alternatíva neki más befektetés. Amíg a negatív kamat kisebb, mint a várható árfolyamnyereség, addig még az ilyen állampapírt is megveszi. De ez kirívó eset. Belföldi szereplő, aki az adott fizetőeszközben számol el, vezeti a könyveit, gyűjti a forrást, nem tud árfolyamnyereséget elérni. Ha nincs jogszabályilag vagy szabályzatilag rákényszerítve, mint a bankok a jegybanki betétre, vagy az alapok az adott eszköz kategóriára, akkor épp ésszel nem vesz meg negatív kamatozású eszközt.

Egyébként az a vicc, hogy a japán jegybank az egyetlen, amely beismeri, hogy részben azért nyomtat pénzt, hogy legyen kereslet a lejáró államadósságra. Azért a nagyjából 250 % GDP arányos japán államadósság tényleg kezelhetetlen. Viszont nagyrészt belföldi szereplők, főleg nyugdíjalapok finanszírozzák. Azokba pedig attól majdnem függetlenül gyűlik a pénz, hogy milyen hozamot termelnek és attól függetlenül vannak rákényszerít nagy arányú állampapír tartásra, hogy hogy a kamat pozitív, vagy negatív. Ezt használja ki állam bácsi.

A németeknek meg Európán belül elég alacsony az eladósodottságuk.

A nulla, vagy negatív kamat viszont korlátlan ideig nem tartható fenn. Részben más eszközosztályokban irreális lufikat fúj fel. (Ez a gyakorlatban látható ma is a részvény piacoktól az ingatlanokig.) Részben pedig törvényszerűen túlzott hitelezéshez vezet, ami meg időnkénti összeomlásokhoz. Ezen kívül közvetve inflációt okoz.

Tehát nem mondanám, hogy az adósság mérete lényegtelen, csak a kamat legye alacsony. Mert az adósságnak van tőke lejárata is. Meg kell újítani, vagy vissza kell fizetni. Akkor lényegtelen, ha az adósnak esze ágában sincs visszafizetni. Ezt bizonyos államok még akár így is gondolhatják, mert nincs aki be tudná rajtuk hajtani. De azért nem mindenki.

Baj lesz abból, hogy már ilyen irreális eszközökkel próbálkoznak a nagy jegybankok és a nagy államok. </blockquote>

Ezt a dolgot nem értem. Ha annyira probléma a jen erősödése, miért nem nyomtatnak annyit, amíg elinflálják?</blockquote>

Nyomtatnak, de hiába. Minél több jent nyomtatnak, annál jobban pörög a japán gazdaság, annál többet exportál Japán külföldre és mindig megvan a jen fedezete, ezért nem inflálódik a jen.
Viszont a japánok egyre többet dolgoznak, nem alapítanak családot, és elöregszik a Japán társadalom. Infláció helyett a társadalom elöregedését érik el a pénznyomtatással.</blockquote>

Hát szerezzenek be még néhány nyomdagépet, meg pár szakembert Magyarországról, nekünk sikerült összehozni még a hiperinflációt is a 2 vh után. :)
A pénzt meg adják közvetlenül a lakosságnak, minden gyerek után kapjanak egy halom pénzt. Nem hinném, hogy annyira mazohisták lennének, hogy inkább dolgoznak napestig, minthogy ugyanazért a pénzért d...janak.
 
Az eszement japán elöregedésnek nagyon sok, egymással is összefüggő oka van, kormány szinten komolyan foglalkoznak a dologgal, csak éppen tehetetlenek.
 
<blockquote rel="haubagoi"><blockquote rel="blitzkrieg"><blockquote rel="laiki"><blockquote rel="zeal"><blockquote rel="ozymandias">...
ez egyszerűsítve azt jelenti, hogy a japánok már pénzt keresnek az államadósságon. Talán egyszer majd felénk is megértik, hogy nem az adósság nagysága a fontos, hanem a kamat..
...

Ahogyan a viszonylag magas nemet allamadossag is - a negativ kamattal - penzt hoz a fritzeknek.
El kell ismernem, ez zsenialis.</blockquote>
Na azért ne terjesszünk már ilyet!

A negatív kamat általában nem azt jelenti, hogy az állampapírok negatívan kamatoznak, hanem a jegybank sápolja meg a nála tartott banki pénzt. A bankoknak meg részben kötelező valamennyi pénzt a jegybanknál tartani, részben pedig a készpénz tartása is pénzbe kerül nekik.

A japán megoldás egy speckó eset. Arról van szó, hogy hiába követnek el mindent, a jen erősödik. A külföldi spekuláns akkor is jen eszközben tartja a pénzt, ha nem kap érte kamatot, mert árfolyamnyereségre játszik. Ezt próbálják elriasztani. Az alapok egy része szabályzata szerint nagy arányban állampapírban kénytelen pénzt tartani. Nem alternatíva neki más befektetés. Amíg a negatív kamat kisebb, mint a várható árfolyamnyereség, addig még az ilyen állampapírt is megveszi. De ez kirívó eset. Belföldi szereplő, aki az adott fizetőeszközben számol el, vezeti a könyveit, gyűjti a forrást, nem tud árfolyamnyereséget elérni. Ha nincs jogszabályilag vagy szabályzatilag rákényszerítve, mint a bankok a jegybanki betétre, vagy az alapok az adott eszköz kategóriára, akkor épp ésszel nem vesz meg negatív kamatozású eszközt.

Egyébként az a vicc, hogy a japán jegybank az egyetlen, amely beismeri, hogy részben azért nyomtat pénzt, hogy legyen kereslet a lejáró államadósságra. Azért a nagyjából 250 % GDP arányos japán államadósság tényleg kezelhetetlen. Viszont nagyrészt belföldi szereplők, főleg nyugdíjalapok finanszírozzák. Azokba pedig attól majdnem függetlenül gyűlik a pénz, hogy milyen hozamot termelnek és attól függetlenül vannak rákényszerít nagy arányú állampapír tartásra, hogy hogy a kamat pozitív, vagy negatív. Ezt használja ki állam bácsi.

A németeknek meg Európán belül elég alacsony az eladósodottságuk.

A nulla, vagy negatív kamat viszont korlátlan ideig nem tartható fenn. Részben más eszközosztályokban irreális lufikat fúj fel. (Ez a gyakorlatban látható ma is a részvény piacoktól az ingatlanokig.) Részben pedig törvényszerűen túlzott hitelezéshez vezet, ami meg időnkénti összeomlásokhoz. Ezen kívül közvetve inflációt okoz.

Tehát nem mondanám, hogy az adósság mérete lényegtelen, csak a kamat legye alacsony. Mert az adósságnak van tőke lejárata is. Meg kell újítani, vagy vissza kell fizetni. Akkor lényegtelen, ha az adósnak esze ágában sincs visszafizetni. Ezt bizonyos államok még akár így is gondolhatják, mert nincs aki be tudná rajtuk hajtani. De azért nem mindenki.

Baj lesz abból, hogy már ilyen irreális eszközökkel próbálkoznak a nagy jegybankok és a nagy államok. </blockquote>

Ezt a dolgot nem értem. Ha annyira probléma a jen erősödése, miért nem nyomtatnak annyit, amíg elinflálják?</blockquote>

Nyomtatnak, de hiába. Minél több jent nyomtatnak, annál jobban pörög a japán gazdaság, annál többet exportál Japán külföldre és mindig megvan a jen fedezete, ezért nem inflálódik a jen.
Viszont a japánok egyre többet dolgoznak, nem alapítanak családot, és elöregszik a Japán társadalom. Infláció helyett a társadalom elöregedését érik el a pénznyomtatással.</blockquote>

Hát szerezzenek be még néhány nyomdagépet, meg pár szakembert Magyarországról, nekünk sikerült összehozni még a hiperinflációt is a 2 vh után. :)
A pénzt meg adják közvetlenül a lakosságnak, minden gyerek után kapjanak egy halom pénzt. Nem hinném, hogy annyira mazohisták lennének, hogy inkább dolgoznak napestig, minthogy ugyanazért a pénzért d...janak.</blockquote>

A probléma ott van a javaslatoddal, hogy nem érted, hogy miért lényeges elem az export. Azért, mert amikor Japán exportál, akkor Japán ezzel külföldi keresletet támaszt a jen-re. Ugyanis a külföld jen-t kényszerül vásárolni, ha fizetni akar a japán termékekért. Ez hajtja fel a jen értékét.
Ha Japán nem exportálna, akkor természetesen a pénznyomtatás rögtön inflációt okozna.
De exportál. Sokat.
Így a jen értéke nem romlik.
---
Ezért, ha Japánban inflációt akarsz, akkor nem további "nyomdagépekre", hanem a japán export leállítására van szükséged :D
Mondjuk erre az is megoldás - ebben igazad van -, ha a gyerekek után adják a pénzt, és nem a termelésre fordítják. Olyan inflációt kapnak, hogy ihajj! :)))

(ez arra is választ ad, hogy miért háború után sikerül hiperinflációt csinálni)

Komolyra fordítva a szót, a japán kormány azért az exportra termelést ösztönzi, mert így tud büntetlenül pénzt nyomtatni, úgy, hogy közben nem okoz ezzel (hiper)inflációt.
Az eszetlen pénznyomtatásra meg azért van szükség, mert ezzel finanszírozza Japán a 200+% -os államadósságát.

(ez pedig egyben választ ad arra a kérdésre is, hogy miért nem omlik össze Japán ilyen magas államadósság mellett - legalábbis pár évtized távlatában -, és más országok ezt miért nem tudják utána csinálni)
 
A probléma ott van a javaslatoddal, hogy nem érted, hogy miért lényeges elem az export. Azért, mert amikor Japán exportál, akkor Japán ezzel külföldi keresletet támaszt a jen-re. Ugyanis a külföld jen-t kényszerül vásárolni, ha fizetni akar a japán termékekért.

Értem én, de akkor miért USD-ért árulják amit gyártanak?
 
ozymandias

Élvezetes olvasmányt írtál!
Az MNB-s végjátékhoz hozzászólnék egy kicsit.
Miből gondolod, hogy a jegybanknak nem célja némi infláció elérése? Vagy nem célja a forint leértékelése a külföldi valutákkal szemben?
Egy 10% alatti infláció valamelyest pörgetné is a gazdaságot, a forint leértékelődése az euróval szemben pedig két dolgot eredményezhetne:
1. Még jobban megérné a külföldi multinak itt termelni.
2. Csökkenne az import (mert drága) és nőne a belső termelés és a fogyasztás, vagyis a hazai vállalkozások belföldi (és külföldi) versenyképessége nőne.

Persze vannak árnyoldalak is, de ezeket a tényezőket is érdemes figyelembe venni. Főleg, hogy nagyon okosan az állami, céges és magán devizahiteleket is szépen kivezetik. Szerintem pont azért, hogy nagy mozgástere legyen a forintnak.
 
ozymandias

Élvezetes olvasmányt írtál!
Az MNB-s végjátékhoz hozzászólnék egy kicsit.
Miből gondolod, hogy a jegybanknak nem célja némi infláció elérése? Vagy nem célja a forint leértékelése a külföldi valutákkal szemben?
Egy 10% alatti infláció valamelyest pörgetné is a gazdaságot, a forint leértékelődése az euróval szemben pedig két dolgot eredményezhetne:
1. Még jobban megérné a külföldi multinak itt termelni.
2. Csökkenne az import (mert drága) és nőne a belső termelés és a fogyasztás, vagyis a hazai vállalkozások belföldi (és külföldi) versenyképessége nőne.

Persze vannak árnyoldalak is, de ezeket a tényezőket is érdemes figyelembe venni. Főleg, hogy nagyon okosan az állami, céges és magán devizahiteleket is szépen kivezetik. Szerintem pont azért, hogy nagy mozgástere legyen a forintnak.

Az inflációval óvatosan.. Országkockázatok, ami most még nem annyira szembetűnőek. Ahogy próbáltam az egyik bekezdésemben mutatni, az infláció általában hatással van a DKJ kamatszinte is, ezzel az adósság refinanszírozásánál gondot okoz, erre persze beindulnak a hitelminősítők szirénái, hogy helló szia szevasz, jön a magyar para. Ez az egyik.

A másik, hogy öregszünk el, de nagyon. Mondják, hogy 600ezer munkaképes ember lelépett és még jó pár le fog. A nyugdíjrendszerre ez komoly nyomást gyakorol 10 éven belül. Ezzel majd az akkori vezetésnek kezdenie kell valamit (arról nem beszélve, hogy mennyi minimálbéres van, és lesz majd egyszer nyugggger). Az egészségügy szintén ezen a kényszerpályán mozog. Ezek szintén országkockázatok. Egy 10 éves, vagy 20 éves lejáratnál erre oda szoktak figyelni. Arról nem is beszélve, hogy a FED is emelhet kamatot időközben. Ha ez megtörténik, akkor további nagy pénzkisöprések lehetnek, ez meg tovább rontja a helyzetet.

A multinak az olcsó valuta mellett kell az olcsó munkaerő, kiszámítható jogszabályi környezet, stb..

A belső fogyasztásnak gátat szab, hogy olyan alapdolgok, mint a lakhatás viszik el a pénz jelentős hányadát, lásd albérletek, illetve az ingatlanok ára. A belső fogyasztásnak nem kedvez a jelenlegi járulékrendszer, másrészt az infláció magától is meglódulhat, mondjuk egy duplázódó olajár, aztán itt a szevasztavasz.
 
Nógrádi György: Mi történt az EU-Török csúcson?
https://www.youtube.com/watch?v=oqqJ0nwmcUM
 
<blockquote rel="ecso">http://magyaridok.hu/kulfold/torokorszag-tovabbi-harommilliard-eurot-ker-az-europai-uniotol-443281/

Törökország további hárommilliárd eurót kér az Európai Uniótól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására – erősítette meg hétfői sajtótájékoztatóján Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke.
Névtelenséget kérő források szerint az uniós és török vezetők brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozóján készülő megállapodás értelmében Törökország ezért cserébe visszafogadná az országból illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét.
Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.

Brüsszelben mindenki idióta? Mégis mi a biztosíték arra, hogy miután Erdogan megkapta a 3 milliárdot, aztán nem fognak még több pénzt követelni, mondván, ha nem kapnak, indítja a menekülteket?

A vàlasz röviden:
1. Igen
2. Semmi
 
Bennem a török nyilatkozatokkal kapcsolatban vannak fenntartások. Ha 72 órán belül sikerült megváltoztatni az ajánlatukat, mi fog történni 10 nap alatt.
Mire ez a nagy örömködés?
Ha júniustól eltörlik a törökök vízumkötelezettségét, az embercsempészek áttérnek útlevélgyártásra. Minden menekült szír lesz, még az afrikaiak is. És még fizet is az EU 6 milliárd eurót.
 
Nekem a véleményíró szemszögével van problémám a VG cikkével kapcsolatosan. Minden politikus negatív vagy ezért vagy azért stb. Ennél azért sokkal összetettebbek a dolgok: a politikusok is, a helyzet is, a felelősség is, az EU is. Még akkor is így van, ha mi is lehülyézzük Merkelt. Ettől függetlenül neki is sokkal összetettebb feltételrendszerben kell mozognia és döntenie, aminek jó részét prosztó emberként nem is látjuk.
És van még egy nagy probléma. a helyzetelemzés lehet összetett, a cselekvés azonban mindig egyértelmű.
 
http://index.hu/kulfold/2016/03/08/eu-csucs_torokorszag_zsarolas/

Na, akkor én most megfordítottam azt a bizonyos homokórát.. Sikerült egy eléggé instabil és robbanásveszélyes elegyet létrehozni...
 
http://karpathir.com/2016/03/08/basescu-moldova-csak-romaniaval-egyesulve-kerulhet-be-az-europai-unioba/
"Moldova sosem lesz az Európai Unió vagy a NATO tagállama, csak úgy kerülhet be az EU-ba, ha egyesül Romániával – állította Traian Basescu volt román államfő a Timpul című chisinaui lapnak adott interjújában, amelyet kedden ismertetett a román Hotnews.ro hírportál.
A politikus alkalmasnak nevezte a történelmi pillanatot a “két román állam” újraegyesítésének felvetésére, amit szerinte eddig csak gyávaságból nem tűztek napirendre a két ország politikusai..."

Úgy tűnik, a Románok üzentek egyet. Ebben a helyzetben Moldovában a lakosság körében az Oroszbarátok vannak többségben, és sem Romániához, sem az EU-hoz nem akarnak csatlakozni. Az érdekesen szinte az utolsó pillanatban megszavazott új Moldovai miniszterelnök (emlékeztetőül http://www.atv.hu/kulfold/20160124-ismet-tobb-ezren-tuntettek-moldova-fovarosaban-az-uj-kormany-ellen ) az utolsó esélyük annak megakadályozására, hogy a mindössze 3,5 milliós ország újraegyesülve a kb fél milliós Orosz barát Dnyeszter Menti Köztársasággal, felborítsa az USA , a Románok, és néhány EU-s politikus tervét az Oroszok gyors geopolitikai térnyerésének a lassítására. Többek közt... Mert a Románoknak, az USA-nak és egyes EU politikusoknak nem feltétlenül ugyanaz a végcéljuk. De per pillanat, néhány érdekük egyezik.
 
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint nemzetközi jogi problémákat vethet fel a brüsszeli megállapodás. A szervezet európai igazgatója úgy véli, további garanciákra van szükség annak érdekében, hogy a menedékjogi kérelmeket egyénileg bírálják el.
https://www.youtube.com/watch?v=YGhcl4tCAB0
 
Komoly jelentőséggel bírhatna, a menekültválság megfékezése érdekében kötendő megállapodás az Európai Unió és Törökország között, de az egyezmény, veszélyt is jelenthet a Közösségre nézve - figyelmeztetett Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta: Merkel német kancellárt senki sem hatalmazta fel arra, hogy ő a török miniszterelnökkel Európáról megállapodjék.
Nógrádi György: Európa kiszolgáltatott a törököknek!
https://www.youtube.com/watch?v=6gsMV_30TVk
 
Status
Not open for further replies.