na, akkor játszunk még egy kicsit a pénzzel
Kicsit hosszú hsz lesz, de remélem megvilágít sok mindent. A második részében meg leírom, hogy mi a bajom azzal, ha itthon is elkezdünk játszani a negatív kamat gondolatával..
- Kamat van jegybank nélkül is. A jegybankok mesterségesen, központilag meghatározott kamatpolitikája van. Leülnek az okosok és eldöntik, hogy holnaptól mennyi az annyi - ehhez historikus adatokat meg miegymást használnak
- A piac valamilyen szinten gátat szab a kapzsiságnak. A jegybanki alapkamat ma sem egy az egyben határozza meg a banki kamatot, hanem a verseny. Másrészt más módon is közbe lehet lépni, ha valami gixer van a gépezetben. Ha valahol nincs alapkamat az még önmagában nem azt jelenti, hogy a pénzügyi rendszert nem szabályozza senki, hanem ez a központi ármegállapítás nincs jelen...
- Párszor már írtam róla itt a fórumon is, de ide kívánkozik.. A dotcom válság és 911 gazdasági hatásaitól tartva a FED a 6,5 százalékról először 2, majd 1 százalékra vágta a kamatot. Ezzel úgy finoman szólva is megágyazott a következő földindulásnak...,A bankok tőkemegtérülése sérült, így azok rácuppantak az olyan új hangzatos termékekre, mint a subprime hitelek és egyéb okosságok. Persze látták páran, hogy helló, ebből még lehet nagy pofára esés, 2007 során, meggátolva a hitelezési boom további növekedését, elemik a kamatot, kisimítva ezzel a hozamgörbét - ami már nemgyenge divergenciát mutatott - és bedöntve az amúgy is összedőlni készülő hitelpiacot. A többit ismerjük... Most a bűvös szó a "recesszió elleni küzdelemben" (támad a recesszió démon!) az alapkamatok a béka segge alatt vannak, ezért beleugrik a befektető bármibe, csak valami hozam legyen - ami kockázatos és majd a végén kiderül, hogy mégsem volt valami jó ötlet.. Aki régebben a jelzáloghiteles és a CDO vásárló volt, az ma a feltörekvő vállalat és a vállalati kötvényeket vásárló befektető - lásd high yield papírok, pőlő palaolajos cégek az USA-ban. Rezeg a léc, erre a FED góré elkezdi belebegtetni a negatív kamatokat... Okos
- Negatív alapkamat mizéria. Az euróövezetben az alapkamat az EKB által jegybanki betétekre fizetett kamat, ami majd a kereskedelmi bank bevételi oldalán jelenik meg a zseton. A BOJ (Japán) más vonalon operál, a január óta ha jól rémlik, három különböző osztályt alkottak a jegybanki betétekre. Az első az előírt tartalék, a második a likviditást biztosító tartalék, és a harmadik a többlettartalék. A negatív kamatláb csupán a harmadik csoportra érvényes, amely a kereskedelmi bankok eszközeinél bolhafing - de akkor is valami, ezért a verkli még fut... A skandinávoknál a repo (hitelezési kamatlábacska) az irányadó, na ez ment le szépen negatívba. Ez a kamatfelár, amit az állampapír biztosítéka mellet a jegybank bevasal a kereskedelmi bankon, ott már a kiadási oldal. Ebben az az érdekes, egy ilyen mezei skandináv kereskedelmi bank nem fog felvenni hitelt a másiktól, mivel a jegybanktól olcsóbban jut suskához. USA-ban is a bankközi kamatlábakkal megy az okosság... Reálgazdasági szinten jelenleg a kinek van nagyobb ősi játéka megy. Az okos politikus szerint a gonosz bankok visszatartják a likviditást, ezért most majd jól meg kell őket rendszabályozni. Elftársék csak éppen nem látják a fától az erdőt. Ha egyszer nincs kereslet a hitelre, akkor tök nyolc, hogy mennyi a kamat. Az a baj, hogy egyre több pénzt nyomtatnak, ezt meg ugye bele kellene valahogy tuszkolni a gazdaságba. Mivel olcsó a pénz, ez csábít a kockázatos befektetések irányába.
- Ugyebár termelünk, ennek két tényezője van: a szellemi tőke vagy munka, illetve a termelő tőke. A szellemi tőkéért jár a munkabér, a termelő tőkéére meg osztalék és társai adják a tőke bérleti árát. Ha megveszem Gipsz Jakab termékét, akkor abban benne van a tőke bérleti ára, a munkabére. Ezt fizetem a cuccosért. A dolog akkor lesz érdekes, ha a tőke bérleti ára lecsökken (lásd előbbi hatások)
- ha csökken a tőke, ára, akkor lehet lenyomni az árakat, ez azt hiszem, hogy tiszta. Monopolhelyzetben a költségoldali változásnak nincs sok szerepe, alig vagy talán nem is csökkenti a végfelhasználó által fizetett árakat - meg hülye lenne bárki is ebben a helyzetben, infláció gerjesztő hatása meg amúgy sincs. Mivel olcsó a tőkét megfinanszírozni, lehet okoskodni a gyártási technológiával. Ha pl. a gépesítés kijön 2%-os hitellel, vagy emelem a melós bérét 10%-kal, akkor persze, hogy a gépesítés éri meg. Lehet durrogni, hogy bérnyomás, meg vérnyomás, a tőke és az élőmunka behelyettesíthetősége egyre magasabb. (mondjuk ez a másik oldalon is meg van, mert a gyártósorra nagyobb a kínálat, valakinek azt is le kell gyártania..). A negatív kamat természetéből adódik, hogy vállalkozás is termelhet így zsetont, ami magasabb kamatkörnyezet esetében vastagon bukó lenne. Ennek persze a rákfenéje, hogy a veszteséges cég is "behitelezhető". (erre mondják az okosak, hogy "rossz tőkeallokáció" esete forog fent!. Lásd Lehmann-Brothers és társai. A bóvli hitelek alacsony kamatkörnyezetben ketyegtek, mihelyt jött a kamatemelés, mentek is a levesbe, annak rendje és módja szerint...
Itthon eddig ezt azért nem lehetett megjátszani, mert az eurózónánál magasabb kamatokat kellett biztosítanunk, aminek a fő oka az volt, mert kellett a külföldi zseton, és ennek a portfóliótőkének a bevonzása és itt tartása csak úgy volt lehetséges, ha jelentős prémiumot biztosítottunk, mint a mondjuk a német kamatfelár. 2000 óta a magyar infláció átlagban 4,84% volt, az éves diszkontkincstárjegyek hozamszintje pedig 7,07%, míg Németországban 1,45% infláció és 2,30% hozam volt. A magyar realizált reálhozam 2,23% volt, a német 0,85%. (lásd korábbi hsz-ek, hogy miért volt annyi, amennyi). Itthon 2009-óta elég sokat tettek azért, hogy a helyzet változzon ( A lakossági devizahiteleket kitakarították, a vállalati devizahitelek egy részét átforgatták NHP-ba, más részét piaci alapon forintosították, mert a forint kamatot is alacsonyra nyomták, az államadósság deviza arányát érdemben csökkentették, stb..). Próbáljuk a cseheket követni (Cseh 10 éves hozam alig több, mint a német!)
Mindezzel addig, amíg nincs infláció és nem gyengül a forint, nincs gáz. Azonban infláció lesz, az olaj is csak elkezd felfelé menni...
A forintot sem fogja mindig erősíteni az EU-s segílyke, valamint a külker mérleg sem nő az égig. Kamatemelés nélkül lepofozni az inflációt egy forintgyengüléssel... Na az kemény lesz, de persze erre most mindenki szarik nagy ívben. Később majd lesz kapkodás, mert egy olyan deviza hamar hanyatlásnak indul, ahol a központi bank kamatemeléssel nem avatkozhat be a gyorsuló infláció ellen, a devizatartaléka meg maximum pár napra elég, ha a piac megfelelő hangulat esetén minderre ráébred – így a gyengülő forint aztán újabb inflációgerjesztő tényező lesz, és így tovább.. Amikor meg az MNB-nek leesik a tantusz, villámgyorsan szétbarmolja a költségvetést és a belső fogyasztást – hajlandó lesz végre kellő mértékben kamatot emelni, már túl késő lesz ahhoz, hogy a bizalomvesztést és az esetleges tőkemenekítést időben megállítsa. Oszt ebben a helyzetben tessék majd a Paks 2-öt meg az Olimpiát is beleálmodni...
Szerintem ez lehet a vége, de nem vagyok orákulum... Bízom benne, hogy észnél lesznek, akiket ezért fizetünk
