Deserfox:
India – Oroszország egyik legfőbb stratégiai „háttere”, aki egyben kapcsolat Nagy-Britannia felé is. Többször is írtam, hogy szerintem az orosz-indiai tengely lesz az egyik legfontosabb a világ további „egyensúlyban” tartásához. A felállás nagyjából úgy fest, hogy USA + Kanada + NATO/EU + a közel-keleti és az ázsiai gyűrű államai. A következő társaság Kína és az SCO. A harmadik csapat Oroszország és szövetségesei (Belarusz, Kazahsztán, stb. – ODKB) A negyedik alakuló régió Dél-Amerika, amely rendkívül jó stratégiai partnerekre talált Ázsia két óriásában (Kína/India) illetve Oroszországban.
A BRICS laza szövetségének tagjai több szervezetben is egyszerre vannak jelent: Oroszország tagja az SCO-nak, ugyanakkor az ODKB szervezetén belül a többi tagállam közvetve kapcsolódik az SCO-hoz. Oroszország + Kína + India (2,65 milliárd ember, 30 millió négyzetkilométer szárazföldi terület, hatalmas ásványkincs készlet, a világ nukleáris fegyvereinek fele) gyanakodva figyelik az USA-t és szövetségeseit, ez a gyanakvásuk felülírja az egymással szembeni ellentéteket is.
A muzulmán világ rendkívül megosztott, az arab tavasz hangzatos címmel kitüntetett folyamat a jaltai világrend utolsó lábának kirúgását jelentette. Ezzel végérvényesen megbillent a világ eddig sem túl stabil geopolitikai rendje.
Az USA és szövetségesei katonai gyűrűt vonnak Ázsia köré, leválasztva Dél-Amerikát a heartland-ról. A gyűrű fő célja, hogy az USA területétől minél messzebbre tolja ki minden irányban az esetlegesen kirobbanó konfrontációk földrajzi elhelyezkedését. A regionális rakétavédelmi rendszerek összekapcsolása gyakorlatilag rakétakerítést von Ázsia köré.
Egy bővülő és kiterjedő rakétavédelmi rendszer – függetlenül attól, hogy mennyit ér – a körbezárt atomhatalmakat további nukleáris fegyverkezésre valamint saját rakétavédelmi ernyő kiépítését eredményezi. A fő különbség annyi, hogy egy orosz vagy kínai/indiai rakétavédelem Ázsiába települ, míg az amerikai rendszer előretolt elemei Európába és Ázsiába. A fix telepítésű silókból illetve a hajókra telepített ellenrakétákból álló rendszer hatékonyabb lehet az induló orosz/kínai ICBM-ek és SLBM-ek elfogásában, mint az USA visszatérő robbanófejeire koncentráló, Ázsiába telepített ellenrakéták. Könnyebb közelről elkapni egy emelkedő rakétát, mint egy egyre gyorsuló sebességgel érkező pontcélt relatíve közel a saját területekhez. Ráadásul az emelkedő rakéta egy célpont, a visszatérő rakétafej pedig akár 10-14 célpontot is jelenthet. A 4 fázis halasztása azt jelenti, hogy 3 fázis kiépül – az utolsó fázis innentől kezdve viszont nagyon gyorsan pótolható, ha a világpolitikai helyzet ezt megkívánja. Olyan ez, mint a farkas és a három kismalac: „csak a mellső lábam engedjétek be”.
Doca:
Japán stratégiai helyzete a mai fegyverrendszerek korában katasztrofális. Nincs nyersanyaga, a sziget blokád alá vonható, nagyon kicsi területen hatalmas népesség él, nem is akarom tovább sorolni. Japán gyorsan megsemmisülne egy világháborúban.
Boki:
Irán elég erős hatalom a térségben, nagy terület, fejlett saját ipar és jelentős „hidden-line” kapcsolatok szerte az arab világban. Az oroszok nem fognak támogatni semmiféle Irán elleni háborút, ez akár növeli a kőolaj árát akár nem. 30 ezüst tallérért nem fogják veszni hagyni az egyik geopolitikai bástyájukat. Nekik az a jó, hogy a se béke, se háború állapot legyen fenntartva.