[BIZTPOL] A nagy sakktábla
- Téma indítója Montezuma
- Indítva
-
- Címkék
- háttérhatalom valóságelméletek
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
- Status
Nem lesz kinek mit jóvátenni. Putyin - szerintem eldöntötte - hogy csak kis Ukrajna lesz (Lemberg fővárossal), az is egy Orosz föderáción belül. A többi, nagy Ukrajnát alkotó terület pedig szintén önálló entitásként tagozódik be az OF-ba. Pl. Dnyeper-menti Kozák Tagköztársaság, vagy Kárpátokon-túli Ruszin-Magyar Tagköztársaság. Úgy, hogy nem lesz semmi jóvátétel. A kint ragadt orosz pénzt pedig a nyugat demokratikusan lenyúlja!
"szerintem eldöntötte - hogy csak kis Ukrajna lesz (Lemberg fővárossal), az is egy Orosz föderáción belül..."
Aha, ja, persze, ez ilyen egyszerű mi? Ahhoz előbb térdre kéne kényszeríteni teljesen Ukrajnát, ami nem valószínű, hogy sikerülni fog. Nem valószínű ez a nagyon szétdarabolósdi. Kijevet szinte biztos, hogy nem fogják bevenni. Egyenlőre Mariupolal szenvednek még, az sincs elfoglalva teljesen... Harkiv, Szumi, Csernyihiv és Odessza ukrán kézen még... Ezek nem kicsi városok. Az orosz erőforrások sem végesek: sem a humán, sem a materiális, és sem a pszichológiai, márpedig veszteségeik nekik is súlyosak (fogy az idő)...
OK OK, de szerinted nem jut majd valamelyik okoska eszébe, hogy az OF következő büntetése az lesz, hogy ő már nem termelheti ki a nyersanyagokat országon belül úgy, ahogy jónak látja?
Én sajnos belelátom a mostani hisztikultúrába ezt is. Megmagyarázzák...
Mert az ukránoknak végtelen erőforrása van. Egyelőre Oo. keríti be a városaikat és nem fordítva. Oo. -nak van ideje.
Ez csak akkor juthat eszébe a nyugati okoskának, ha már legyőzték/megtérdelt Oroszország, addig nem, ti. nincs hogy gyakorlatba ültessék. Hiába mondom, hogy a jó minőségű földet tartalmazó kerted az enyém, és csakis nekem van jogom megművelni, ha te egy kétajtós szekrény méretű ember vagy és még három Középázsiai kutya is a területen van.OK OK, de szerinted nem jut majd valamelyik okoska eszébe, hogy az OF következő büntetése az lesz, hogy ő már nem termelheti ki a nyersanyagokat országon belül úgy, ahogy jónak látja?
Én sajnos belelátom a mostani hisztikultúrába ezt is. Megmagyarázzák...
"Az orosz erőforrások sem végesek"
Próbáld először szépen elolvasni, majd értelmezni a hozzászólásom részleteit, majd utána írj választ. Kérlek.
a putyónak volt három alapvető tévedése a háború kapcsán: a saját hadseregének a valós ereje, az ukrán ellenállás mértéke, és a várható szankciók köre
az első kettő az autokratikus rendszerek tipikus hibájából adódott, ilyen rendszerekben felfelé csak a jó hírek áramlanak, ld. még hofitól "a disznó menyit fog fialni" című örökbecsűt
a harmadik hiba az európai politika totális benézéséből adódik, az oroszok 2014 óta azért nem avatkoztak be közvetlenül mert féltették az ukrán csöveken megvalósuló gázbizniszt, először megvárták a bármivel is a ns2 átadását, nehogy véletlenül befagyjon a seggünk
átadták, a németek nem üzemelték be, láthatóan a putyó még tavaly ősszel se értette meg hogy nincs önálló európai politika, németország nem csak katonailag van megszállva, hanem összeurópa mainstream médiája is usa vezérelt, európa politikusai ennek a médiának vannak kiszolgáltatva
most hogy a frontvonalak befagytak, naponta béketárgyalnak a felek, és láthatóan a korábbi kharkov népköztársaságos - kherszon népköztársaságos tervek is félre vannak már téve, már csak a krím és a donbass képezi a területi vita tárgyát
a rubelért olajat-gázt koncepcióból és abból a viszonylag új elemből, hogy ukrajna eu csatlakozásával sincs problémája az orosz félnek, az kezd körvonalazódni hogy a putyó megorrolt ránk
európára
talán jogosan is
és az új terve az hogy a katonai kudarcot úgy adja el az orosz belső piacra ahogy az agresszív kismalac leszáll a bicigliről, európára viszont rátolja az agresszív félnáci de a világ legnagyobb - usa eredetű - médiahadseregét vezető ukrajnát, akivel szemben egy ursula-borel-tusk vezette eu-nak nulla esélye van, ezeket pillanatok alatt be kell vennünk teljes jogú tagnak, minden idevonatkozó korábbi szabályt félredobva
aztán boldoguljunk mi velük, ahogy akarunk, magunknak csináltuk a bajt, ők megoldották volna nekünk nem kevés orosz katona élete árán, mi nem hagytuk
így jártunk, kretén európa
W
Wilson
Guest
A világ két részre szakad....
A világ két részre szakad: az egyik központja Washington, a másik Pekingben,
Ellentétben a hidegháborúval, az Egyesült Államok és a Szovjetunió tömbjei közötti egyértelmű határok mellett a jövő világának mindkét része között a kapcsolatok minden bizonnyal megmaradnak, de nagyon feszültek lesznek.
Első pillantásra semmi közös nincs az ukrajnai orosz hadművelet és a koronavírus-járvány miatti sorozatos kínai karantén között. Mindazonáltal mindkét esemény felgyorsítja azt az elmozdulást, amely veszélyes örvénybe viszi a világot, és két részre osztja: az egyik szféra Washington DC-ben, a másik Pekingben összpontosul.
Úgy tűnik, hogy a világot teljesen más sorsra ítélték. A Szovjetunió összeomlásával három évtizeden keresztül erősödött az az érzés, hogy a globalizáció minden országot és társadalmat egyetlen jóléti rendbe kötött, amelyet a kereskedelem, az internet, valamint a közös politikai és gazdasági eszmék kötnek. A kínai kapitalista forradalom reményeket kelt, hogy még ez a kommunista óriás is olyan mélyre süllyed a demokratikus világrendszerbe, hogy abbahagyja a lázadást.
Jön azonban a 21. század, és csak a legjavíthatatlan optimisták számítanak ilyen jövőre: elvégre ismét a politikai konfrontáció, a gazdasági nacionalizmus és a kulturális sovinizmus került előtérbe. Az Egyesült Államok és Kína viszonya megromlott, Peking stratégiai és gazdasági ambíciói felerősödtek, és kiújultak a nagyhatalmi rivalizálások, ideológiai harcok a liberális és az illiberális rend között. Emellett az ukrán válság diplomáciai következményei is a legváratlanabb módon robognak szerte a világon, amikor a koronavírus elhúzódó kálváriája a nemzetközi gazdasági térkép átrajzolásával fenyeget. Az orosz hadművelet folytatódik, és Kína nem hagyja fel a covid-zero stratégiáját, és csak erősödik annak a veszélye, hogy ezek a feszültségek súlyosbítják a blokk rivalizálását.
A kínai vezetés máris megnyirbálja kapcsolatait a külvilággal. Hszi Csin-ping kínai elnök az elmúlt években Peking égisze alatt építette fel a Pax Sinicát, egy új világrendet. Agresszív külpolitikájában úgy tűnik, hogy Xi az Egyesült Államokat tekinti Kína fő stratégiai és gazdasági ellenfelének, az USA vezette globális rendszert pedig a kínai hatalom akadályának. Már most is fellép annak érdekében, hogy csökkentse országa függőségét az Egyesült Államoktól és szövetségeseitől (és ezzel sebezhetőségét), és „önellátási” kampányt indított, hogy garantálja Kína ellenőrzését a kulcsfontosságú gazdasági áruk termelése felett. Célja, hogy biztonságossá tegye az ellátási láncokat, és az importált árukat saját termesztésű alternatívákkal helyettesítse, a mikrochipektől az óriási sugárhajtású gépekig.
Az Övezet és út kezdeményezés az infrastruktúra fejlesztését és a rászorulók megsegítését célzó programnak számít, valójában azonban célja Kína politikai és üzleti befolyásának erősítése a feltörekvő gazdaságokban, és Pekinghez kötődnie kereskedelem, pénzügy és technológia révén. Ez az átorientáció jól látható a kínai külföldi befektetésekben, és az American Enterprise Institute legújabb elemzése szerint az Egyesült Államok továbbra is a kínai befektetések legfőbb célországa. A 2016-os 53 milliárd dolláros csúcsról azonban a beáramlásuk 2019-ben 3 milliárd dollárra, a múltban pedig mindössze 1 milliárd dollárra esett (a járvány is szedi áldozatait). Elriasztja a befektetőket és a kínai cégekkel szembeni óvatosságot. Ezzel szemben az Egy övezet, egy út projektben résztvevők aránya erősödött.
Peking szerint az ukrán válság minden bizonnyal bizonyítja Xi kínai jövőre vonatkozó irányvonalának helyességét. Nem tudjuk biztosan megmondani, mit gondolnak ő és méltóságai, de nyugodtan feltételezhetjük, hogy áhítattal tekintenek a brutális szankciókra, amelyeket a nyugati szövetségesek szövetsége hozott Oroszország ellen. Hiszen az egész "elszakadás" politikájának vezérmotívuma éppen az, hogy Kínát megvédjék egy ilyen autótól. Joe Biden elnök bizonyára még jobban meggyőzte erről Hszit azzal, hogy a múlt héten megfenyegette a kínai vezetőt, ha az Putyin kampányát támogatja.
Eközben a jelenleg is zajló koronavírus-járvány súlyosbítja a kereskedelmi kapcsolatokat. Több mint két év telt el az első vuhani járvány óta, de Kína továbbra is zéró toleranciát tart fenn a koronavírussal szemben, és egész városokat zár el még a viszonylag szerény járványoktól is. A legújabb karanténokat vezették be az ország legjelentősebb városaiban: Sanghaj pénzügyi fővárosában és a legnagyobb technológiai és exportközpontban, Shenzhenben.
A kínai megközelítés sok tekintetben segítette a világgazdaságot. Peking elkerülte a súlyos egészségügyi válságot, gyárai zökkenőmentesen működtek, enyhítve az amúgy is feszült ellátási láncokat. A karanténok hirtelen kialakulása azonban tele van némi bizonytalansággal. A kínai hatóságok a vírusirtó protokollok enyhe enyhítésére utaltak a szélsőséges intézkedések kiküszöbölése és a gazdaság visszaesésének mérséklése érdekében. És valóban: a sencseni és a sanghaji karantén puhábbnak bizonyult, mint korábban.
Ez a bizonytalanság azonban fokozza a nemzetközi vállalatokra nehezedő nyomást, hogy a Kínán kívüli ellátási láncok változatosságára törekedjenek, a növekvő költségek, politikai kockázatok, jogi akadályok, kereskedelmi viták és emberi jogi aggályok mellett. „A Kínából érkező kínálat hosszú távon diverzifikált” – mondta nekem Stephen Lamar lobbista, az American Apparel and Footwear Association vezérigazgatója. „Kína koronavírus-válasza újabb emlékeztető arra, hogy mennyire kockázatos, ha az ellátási láncok Kínában indulnak. ” vagy érintőlegesen haladjon át rajta.
Ennek a „nagy szétválásnak” azonban nem valószínű, hogy teljes válással lesz vége. Amint a sikertelen wisconsini üzemi projekt megmutatta, rendkívül nehéz még egy olyan cég gyártását is átvinni Kínából, mint a tajvani Foxconn (az Apple kizárólagos beszállítója). Semmi sem vetíti előre, hogy a Starbucks kávézók bezárnak Kínában – nem valószínű, hogy erre sor kerül. Az elmúlt 40 év alatt a világ annyira "laposodott", hogy szinte lehetetlen visszaforgatni azt, ami már létrejött. Ezért – a hidegháborútól eltérően – az Egyesült Államok és a Szovjetunió tömbjei közötti egyértelmű határok mellett az eljövendő világ két féltekéje közötti kapcsolatok biztosan folytatódni fognak.
Márpedig ezeknek a gömböknek a körvonalai egyre tisztábbak. Az ukrajnai konfliktus figyelmeztette az Egyesült Államokat és Európát az agresszív tekintélyelvű hatalmak újabb fenyegetéseire. Ez is hozzájárul a szétváláshoz, miközben új életet lehel a demokráciák transzatlanti szövetségébe. A NATO egyre nagyobb teret hódít Európában, Ázsia pedig megalakította saját klubját Kína megfékezésére: a Négyoldalú Biztonsági Párbeszédet. Ugyanakkor Peking moszkvai támogatásának köszönhetően kialakul egy Nyugat-ellenes koalíciós tengely, amelybe már más bajkeverők – Fehéroroszország és Észak-Korea – is bekerültek.
W
Wilson
Guest
Gazdaságilag Peking és Moszkva is egymással mérkőzik, hogy csökkentse a Nyugattól és szövetségeseitől való függőségét: Kína régóta igyekszik megszabadulni a dollártól, Oroszország pedig éppen most teszi ezt. Technológiai szempontból még élesebben húzták meg a határokat. Kína már elzárta magát a globális internettől az "Aranypajzs" vagy "Kínai Nagy Fal" nevű tűzfallal, és jelentős összegeket fektet be saját chipjeibe, elektromos járműveibe és mesterséges intelligenciájába, hogy megfoszthassa az Egyesült Államokat és európai barátait. A technológiai vezető Ázsia. Eközben sok ország óvatossá vált a kínai technológiával szemben (nem Washingtoni felszólítás nélkül). Példa erre az, hogy számos országban betiltották a kínai Huawei Technologies cég távközlési berendezéseit.
Akárcsak a hidegháború idején, néhány ország nem akar majd az oldalára állni. India, amely több évtizeddel ezelőtt úttörője volt az el nem kötelezettek mozgalmának, furcsa helyzetbe került: Kína miatt közelebb került Washingtonhoz, ugyanakkor Pekinggel együtt halk álláspontot foglalt el Oroszországgal szemben. (Kína külügyminisztere látva esélyt arra, hogy csapást mérjen Indiára, a múlt héten Újdelhibe látogatott, remélve, hogy javíthat a feszült viszonyokon, de kevés előrelépés történt, ami a mai diplomácia összetettségét bizonyítja.)
Azonban minél nagyobb a globális eltérés, annál több állam fog az egyik vagy a másik oldal felé vonzódni – és mint a hidegháború éveiben, nem feltétlenül egyértelmű ideológiai alapokon. A növekvő kínai hatalomtól óvakodó kommunista Vietnam nyitott az amerikai javaslatokra, míg a demokratikus Pakisztán, Washington hidegháborús szövetségese, szorosan kötődik Kínához az Egy övezet, egy út befektetései révén, és lényegében Peking műholdjává vált.
Az új világ elkerülhetetlen megjelenését a hatalom és a vezetők változása némileg felfüggeszti. Mindazonáltal két félig különálló szféra fog kialakulni, amelyeken belüli, nem pedig kívüli gazdasági kapcsolatok erősebbek. Mindegyik a saját technológiáját fogja használni, és saját politikai, társadalmi és gazdasági normáinak megfelelően jár el. Bizonyára egymásra fognak nukleáris rakétákat irányítani, és magukra húzzák a takarót a hatalomért és befolyásért vívott világméretű versenyben. Senki sem akart egy ilyen világot. De lehetséges, hogy meg is kapjuk.
Szerző: Michael Schuman az Atlantic Council China World Center vendégmunkatársa, a Superpower Interrupted: A Chinese History of the World és a Miracle: The Glorious Story of the Asian Pursuit of Wealth című könyvek szerzője.
https://inosmi.ru/20220330/mir-253603627.html -
Lavrov és Wang Yi kínai megbeszélésein az orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Oroszország és Kína együtt fog mozogni egy új igazságos és többpólusú világrendben.
Valójában a többi országnak a többpólusú világrend felé való mozgása okozza a legnagyobb elégedetlenséget Washingtonban, amely nem akar megválni a washingtoni világrend hegemón szerepétől, az egyetlen szuperhatalommal az élen.
De ez a világrend a szemünk láttára valójában már felbomlott. Előtte az új világrendért folyik a küzdelem, és ezt Biden már kénytelen volt beismerni.
Akárcsak a hidegháború idején, néhány ország nem akar majd az oldalára állni. India, amely több évtizeddel ezelőtt úttörője volt az el nem kötelezettek mozgalmának, furcsa helyzetbe került: Kína miatt közelebb került Washingtonhoz, ugyanakkor Pekinggel együtt halk álláspontot foglalt el Oroszországgal szemben. (Kína külügyminisztere látva esélyt arra, hogy csapást mérjen Indiára, a múlt héten Újdelhibe látogatott, remélve, hogy javíthat a feszült viszonyokon, de kevés előrelépés történt, ami a mai diplomácia összetettségét bizonyítja.)
Azonban minél nagyobb a globális eltérés, annál több állam fog az egyik vagy a másik oldal felé vonzódni – és mint a hidegháború éveiben, nem feltétlenül egyértelmű ideológiai alapokon. A növekvő kínai hatalomtól óvakodó kommunista Vietnam nyitott az amerikai javaslatokra, míg a demokratikus Pakisztán, Washington hidegháborús szövetségese, szorosan kötődik Kínához az Egy övezet, egy út befektetései révén, és lényegében Peking műholdjává vált.
Az új világ elkerülhetetlen megjelenését a hatalom és a vezetők változása némileg felfüggeszti. Mindazonáltal két félig különálló szféra fog kialakulni, amelyeken belüli, nem pedig kívüli gazdasági kapcsolatok erősebbek. Mindegyik a saját technológiáját fogja használni, és saját politikai, társadalmi és gazdasági normáinak megfelelően jár el. Bizonyára egymásra fognak nukleáris rakétákat irányítani, és magukra húzzák a takarót a hatalomért és befolyásért vívott világméretű versenyben. Senki sem akart egy ilyen világot. De lehetséges, hogy meg is kapjuk.
Szerző: Michael Schuman az Atlantic Council China World Center vendégmunkatársa, a Superpower Interrupted: A Chinese History of the World és a Miracle: The Glorious Story of the Asian Pursuit of Wealth című könyvek szerzője.
https://inosmi.ru/20220330/mir-253603627.html -
Lavrov és Wang Yi kínai megbeszélésein az orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Oroszország és Kína együtt fog mozogni egy új igazságos és többpólusú világrendben.
Valójában a többi országnak a többpólusú világrend felé való mozgása okozza a legnagyobb elégedetlenséget Washingtonban, amely nem akar megválni a washingtoni világrend hegemón szerepétől, az egyetlen szuperhatalommal az élen.
De ez a világrend a szemünk láttára valójában már felbomlott. Előtte az új világrendért folyik a küzdelem, és ezt Biden már kénytelen volt beismerni.
azért nem egy nemzet, mert ahogy Bidé is elmondta, nem nemzetiségi, etnikai vagy kulturális alapon szerveződik az országuk. tehát valami más tartja őket össze.
az európai népekből kifejlődött nemzetekkel (akik általában már pár száz éve egy adott helyen laknak) megegyező egyetlen igazi nemzet az USA területén az indiánok nemzetei. (First Nations)
az USÁ-ban sok civilizáció él egymás mellett, a fehér angolszászoké, a nem angolszász fehéreké, az afróké, a különböző ázsiai népeké, a vallási nemzeteké, a spanyol ajkú országokból érkezettek közösségei (ők sem egységesek), meg ezek mindenféle keverékei, tehát minden ami ott van, az sok identitás ahhoz, hogy egy nemzet legyen.
ahhoz ugyanis, hogy kialakujon a nemzet, először is identitás kell, olyan, ami szavak nélkül is összeköti egy nép különböző csoportjait.
Hisz ez adott! Akkor mégis nemzet az USA,megkövetlek!
(Vagy egy részvénytársaság)
ameddig lesz dollár, lesz amerikai nemzet is... igen, a pénz jobban összeköti őket, mint bármi más.Hisz ez adott! Akkor mégis nemzet az USA,megkövetlek!
(Vagy egy részvénytársaság)
pl. miért ne alkothatna egy nemzetet többféle etnikum? ezt a h.séget már sry
Azt meg nem ajánlom, hogy egy kicsit is öntudatos amerikainak azt mondd, hogy nincs nemzeti identitása
Kipróbáltuk. Utána népek börtönének hívták a konglomerátumot.pl. miért ne alkothatna egy nemzetet többféle etnikum? ezt a h.séget már sry
Azt meg nem ajánlom, hogy egy kicsit is öntudatos amerikainak azt mondd, hogy nincs nemzeti identitása
- Status