[BIZTPOL] A nagy sakktábla
- Téma indítója Montezuma
- Indítva
-
- Címkék
- háttérhatalom valóságelméletek
- Status
Védelmi megállapodást kötött az Európai Unió és a NATO
http://www.youtube.com/watch?v=DK5KquQszcc
Oroszország a fő témája a Varsóban zajló NATO-csúcsnak
https://www.youtube.com/watch?v=APgEpfrC-HA
Megegyeztek a NATO vezetői a keleti zászlóajjakról
https://www.youtube.com/watch?v=qSAfhXm7bCI
Kanadai, német, brit és amerikai irányítással működnek majd a Lengyelországban és a balti államokban állomásozó zászlóaljak - jelentette be Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Varsóban, az Észak-atlanti Tanács július 8-ai, pénteki ülése után.
http://www.origo.hu/nagyvilag/20160708-nato-csucs-stoltenberg-kanadai-nemet-brit-es-amerikai-iranyitassal-mukodnek-a-kelet-europai.html
http://www.youtube.com/watch?v=DK5KquQszcc
Oroszország a fő témája a Varsóban zajló NATO-csúcsnak
https://www.youtube.com/watch?v=APgEpfrC-HA
Megegyeztek a NATO vezetői a keleti zászlóajjakról
https://www.youtube.com/watch?v=qSAfhXm7bCI
Kanadai, német, brit és amerikai irányítással működnek majd a Lengyelországban és a balti államokban állomásozó zászlóaljak - jelentette be Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Varsóban, az Észak-atlanti Tanács július 8-ai, pénteki ülése után.
http://www.origo.hu/nagyvilag/20160708-nato-csucs-stoltenberg-kanadai-nemet-brit-es-amerikai-iranyitassal-mukodnek-a-kelet-europai.html
Mit szálljunk meg legközelebb? – Michael Moore már a legújabb filmjének címében feltett kérdéssel mutatta, harcos politikai kiállásából egy szemernyit sem vett vissza az évek során. A Where to Invade Nextet tavaly már bemutatták a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon, február 12-től pedig már az amerikai mozikban is látható lesz az egyebek között Finnországban, Olaszországban és Franciaországban forgatott, útinaplóként jellemzett alkotás. A magyarországi bemutatóról egyelőre nincs hír.
Valaki viszont lefordította..., íme:
https://www.youtube.com/watch?v=r_Uxol105hE
Valaki viszont lefordította..., íme:
https://www.youtube.com/watch?v=r_Uxol105hE
<b>Így járhatnak jól a brexittel az oroszok</b>
SZANKCIÓ
Így járhatnak jól a brexittel az oroszok
Majláth Ronald, 2016. július 8., péntek 20:13
Habár múlt héten az Európai Unió hat hónappal meghosszabbította a gazdasági szankciókat Oroszország ellen, a britek unióból való távozása új helyzetet teremthet: ők voltak ugyanis a büntető intézkedések leghangosabb szorgalmazói. A Stratfor szerint az oroszok élni is fognak az új lehetőséggel. Nem biztos, hogy hosszú életűek lesznek azok a büntetőintézkedések, melyeknek hatályát 2017. január 31-ig tolta ki az Európai Unió Tanácsa arra hivatkozva, hogy Moszkva még mindig nem hajtotta végre maradéktalanul az Oroszország, Ukrajna, illetve az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárok között létrejött minszki megállapodásba foglaltakat.
http://mno.hu/kulfold/elsoporheti-az-oroszok-elleni-szankciokat-a-brexit-1350686
SZANKCIÓ
Így járhatnak jól a brexittel az oroszok
Majláth Ronald, 2016. július 8., péntek 20:13
Habár múlt héten az Európai Unió hat hónappal meghosszabbította a gazdasági szankciókat Oroszország ellen, a britek unióból való távozása új helyzetet teremthet: ők voltak ugyanis a büntető intézkedések leghangosabb szorgalmazói. A Stratfor szerint az oroszok élni is fognak az új lehetőséggel. Nem biztos, hogy hosszú életűek lesznek azok a büntetőintézkedések, melyeknek hatályát 2017. január 31-ig tolta ki az Európai Unió Tanácsa arra hivatkozva, hogy Moszkva még mindig nem hajtotta végre maradéktalanul az Oroszország, Ukrajna, illetve az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárok között létrejött minszki megállapodásba foglaltakat.
http://mno.hu/kulfold/elsoporheti-az-oroszok-elleni-szankciokat-a-brexit-1350686
Moszkva szerint a nyugati országok orosz-ellenességet gerjesztenek és negatív képet próbálnak festeni Oroszországról.
Miután a varsói NATO-csúcson döntöttek arról, hogy katonai kontingenseket telepítenek a balti államokba és Lengyelországba, nem sokat késlekedett az orosz válasz - Oroszország válaszul fegyveres erőket helyez majd a saját nyugati katonai körzeteibe. Olyan katonai-politikai patthelyzetet látunk, melyre az elmúlt két és fél évtizedben nem volt példa – nyilatkozta Dmitrij Trenyin, a Carnegie Nemzetközi Béke Alapítvány moszkvai intézetvezetője.
A NATO tervei szerint megerősítik majd az észak-atlanti szövetség dél-keleti határszakaszát is.
https://www.youtube.com/watch?v=NyPs9jUVktk
Miután a varsói NATO-csúcson döntöttek arról, hogy katonai kontingenseket telepítenek a balti államokba és Lengyelországba, nem sokat késlekedett az orosz válasz - Oroszország válaszul fegyveres erőket helyez majd a saját nyugati katonai körzeteibe. Olyan katonai-politikai patthelyzetet látunk, melyre az elmúlt két és fél évtizedben nem volt példa – nyilatkozta Dmitrij Trenyin, a Carnegie Nemzetközi Béke Alapítvány moszkvai intézetvezetője.
A NATO tervei szerint megerősítik majd az észak-atlanti szövetség dél-keleti határszakaszát is.
https://www.youtube.com/watch?v=NyPs9jUVktk
<b>Brexit – az elfelejtett dimenzió</b>
<b><i>A globalizáció és a brit gazdasági expressz által hátrahagyott tömegek mondtak lesújtó véleményt</i></b>
A brexit nagyon is élesen a felszínre hozta a brit társadalom törésvonalait, amelyekről némely időszakban politikai okokból nem nagyon illett beszélni. A munkáspárti Tony Blair még a 90-es évek végén meghirdette a stakeholder society (érdekeltek társadalma) vízióját, amelyben a gazdaság meritokratikus elvekre épül, mindenki tevékeny, érdekelt és hozzájáruló résztvevő, és amely „nem a kevesek, hanem a sokak javára működik.” E társadalom visszapillantó tükrében a klasszikus osztálykülönbségek szinte már az eltűnés határáig elvékonyodnak. Hiába volt azonban Blair szokatlanul hosszú ideig – egy teljes évtizedig – miniszterelnök, a nagyobb társadalmi egyenlőség felé mutató víziójából semmi nem valósult meg. Az égvilágon semmi.
Ahogy a jövedelemegyenlőtlenséggel foglalkozó komoly empirikus irodalom – Thomas Piketty, Branko Milanovic, Peter Lindert és Jeffrey Williamson – egymással összecsengően kimutatta, az utóbbi három évtizedben a nehézsúlyú nyugati gazdaságok közül Nagy-Britanniában nőttek a leggyorsabban a jövedelemaránytalanságok, még Amerikát is megelőzve. A szigetország lakosságának megdöbbentőn magas hányada – 5 százaléka – tartozik az úgynevezett globális plutokráciához, amely a világnépesség leggazdagabb 1 százalékát alkotja. Ez az arány két és félszer magasabb, mint az egyötöddel nagyobb lélekszámú Németországban. Az is kimutatható, hogy a brit plutokraták többsége Londonban és annak környéken él, mértéktelenül nagy hasznot húzva a globalizációból, amely magával hozta a gazdaságok – sokak szerint (általam is) perverznek tartott – spekulatív túlmonetarizálódását (angol közgazdasági műszóval: „over-financialization”), a „kaszinósodást.” Ez csupán egy rendkívül szűk csoport (közte a londoni City európai és globális pénzközpontja) számára biztosít csillagászati járadékjövedelmeket a kormány tudtával és támogató közreműködésével.
A regionális konvergenciával kecsegtető EU azonban – a széles körű várakozásokkal ellentétben – csak tovább fokozta a jövedelemdifferenciálódást mind a tagországok között (centrum kontra periféria), mind az országokon belül, így Britanniában is.
http://mno.hu/velemeny/brexit-az-elfelejtett-dimenzio-1351079
<b><i>A globalizáció és a brit gazdasági expressz által hátrahagyott tömegek mondtak lesújtó véleményt</i></b>
A brexit nagyon is élesen a felszínre hozta a brit társadalom törésvonalait, amelyekről némely időszakban politikai okokból nem nagyon illett beszélni. A munkáspárti Tony Blair még a 90-es évek végén meghirdette a stakeholder society (érdekeltek társadalma) vízióját, amelyben a gazdaság meritokratikus elvekre épül, mindenki tevékeny, érdekelt és hozzájáruló résztvevő, és amely „nem a kevesek, hanem a sokak javára működik.” E társadalom visszapillantó tükrében a klasszikus osztálykülönbségek szinte már az eltűnés határáig elvékonyodnak. Hiába volt azonban Blair szokatlanul hosszú ideig – egy teljes évtizedig – miniszterelnök, a nagyobb társadalmi egyenlőség felé mutató víziójából semmi nem valósult meg. Az égvilágon semmi.
Ahogy a jövedelemegyenlőtlenséggel foglalkozó komoly empirikus irodalom – Thomas Piketty, Branko Milanovic, Peter Lindert és Jeffrey Williamson – egymással összecsengően kimutatta, az utóbbi három évtizedben a nehézsúlyú nyugati gazdaságok közül Nagy-Britanniában nőttek a leggyorsabban a jövedelemaránytalanságok, még Amerikát is megelőzve. A szigetország lakosságának megdöbbentőn magas hányada – 5 százaléka – tartozik az úgynevezett globális plutokráciához, amely a világnépesség leggazdagabb 1 százalékát alkotja. Ez az arány két és félszer magasabb, mint az egyötöddel nagyobb lélekszámú Németországban. Az is kimutatható, hogy a brit plutokraták többsége Londonban és annak környéken él, mértéktelenül nagy hasznot húzva a globalizációból, amely magával hozta a gazdaságok – sokak szerint (általam is) perverznek tartott – spekulatív túlmonetarizálódását (angol közgazdasági műszóval: „over-financialization”), a „kaszinósodást.” Ez csupán egy rendkívül szűk csoport (közte a londoni City európai és globális pénzközpontja) számára biztosít csillagászati járadékjövedelmeket a kormány tudtával és támogató közreműködésével.
A regionális konvergenciával kecsegtető EU azonban – a széles körű várakozásokkal ellentétben – csak tovább fokozta a jövedelemdifferenciálódást mind a tagországok között (centrum kontra periféria), mind az országokon belül, így Britanniában is.
http://mno.hu/velemeny/brexit-az-elfelejtett-dimenzio-1351079
A Chilcot-jelentés nem igazolja az iraki beavatkozást:
A brit parlamenti vizsgálatot vezető Sir John Chilcot a jelentés közzétételekor azt hangsúlyozta, hogy nem az iraki beavatkozás törvényességét vizsgálták, hanem azt, hogy az akkor fennálló helyzetben ez egy megalapozott döntés volt-e.
A brit parlamenti vizsgálatot vezető Sir John Chilcot szerint ez korántsem volt annyira egyértelmű, amennyira azt akkoriban a brit kormányfő, Tony Blair állította. Mindazt, amit a szakértők abban a dokumentumban kifejtettek, az utólagos vizsgálatnak nem sikerült bizonyítania. Akárhogy is, a brit csapatok elindultak Irakba. A most publikált Chilcot-jelentés szerint nem kizárt, hogy erre a későbbiekben szükség lett volna, de akkor, 2003 márciusában szerintük ez nem volt indokolt. A jelentést azt is megállapítja, hogy a brit hadsereg úgy vállalta a felelősséget Irak négy délkeleti tartományának biztonságáért, hogy esélye sem volt megfelelni vállalásának. Sir John Chilcot szerint a brit kormány nem súlyának megfelelően kezelte azt a kérdést, mit jelent majd helyreállítani a rendet, a biztonságot, megkezdeni az újjáépítést Irakban. Ezzel összefüggésben saját felelőssége sem tudatosult az elvárható mértékben.
https://www.youtube.com/watch?v=0Rki11shuOM
A brit parlamenti vizsgálatot vezető Sir John Chilcot a jelentés közzétételekor azt hangsúlyozta, hogy nem az iraki beavatkozás törvényességét vizsgálták, hanem azt, hogy az akkor fennálló helyzetben ez egy megalapozott döntés volt-e.
A brit parlamenti vizsgálatot vezető Sir John Chilcot szerint ez korántsem volt annyira egyértelmű, amennyira azt akkoriban a brit kormányfő, Tony Blair állította. Mindazt, amit a szakértők abban a dokumentumban kifejtettek, az utólagos vizsgálatnak nem sikerült bizonyítania. Akárhogy is, a brit csapatok elindultak Irakba. A most publikált Chilcot-jelentés szerint nem kizárt, hogy erre a későbbiekben szükség lett volna, de akkor, 2003 márciusában szerintük ez nem volt indokolt. A jelentést azt is megállapítja, hogy a brit hadsereg úgy vállalta a felelősséget Irak négy délkeleti tartományának biztonságáért, hogy esélye sem volt megfelelni vállalásának. Sir John Chilcot szerint a brit kormány nem súlyának megfelelően kezelte azt a kérdést, mit jelent majd helyreállítani a rendet, a biztonságot, megkezdeni az újjáépítést Irakban. Ezzel összefüggésben saját felelőssége sem tudatosult az elvárható mértékben.
https://www.youtube.com/watch?v=0Rki11shuOM
<b>Gorbacsov szerint a NATO Oroszország megtámadására készül
</b>A NATO varsói csúcsértekezletének döntései arról tanúskodnak, hogy a szövetség a hidegháborútól a valóságos háború felé lépett - jelentette ki Mihail Gorbacsov, az utolsó szovjet elnök szombaton az Interfax orosz hírügynökségnek nyilatkozva.
http://www.origo.hu/nagyvilag/20160709-nato-csucs-gorbacsov-a-nato-a-hideghaborutol-a-forro-haboru-fele-tart.html
</b>A NATO varsói csúcsértekezletének döntései arról tanúskodnak, hogy a szövetség a hidegháborútól a valóságos háború felé lépett - jelentette ki Mihail Gorbacsov, az utolsó szovjet elnök szombaton az Interfax orosz hírügynökségnek nyilatkozva.
http://www.origo.hu/nagyvilag/20160709-nato-csucs-gorbacsov-a-nato-a-hideghaborutol-a-forro-haboru-fele-tart.html
Na itt látszik, hogy a UK ki akar maradni a most következő nagy háborúból. Nem azért végzik ezeket az iraki háborús részvétellel kapcsolatos vizsgálatokat, mert monduk Tony Blair-t felelősségre akarnák vonni, hanem azért, hogy legyen mire hivatkozniuk, amikor majd kijelentik, hogy miért akarnak kimaradni a most következő nagy háborúból.
Az pedig, hogy a UK katonákat küld a Baltikumba és Lengyelországba, az nem meglepő, mivel első kézből szeretnék látni, hogy mi történik ott. Másrészt meg inkább ők akarnak menni, minthogy (helyettük is) németek menjenek oda. Továbbá az, hogy a UK ki akar maradni a most következő nagy háborúból, az nem jelenti azt, hogy ne akarná kirobbantani. Más kárára (Németo.-éra).
A NATO varsói értekezletén tanácskozó szövetségesek egyetértettek abban, hogy hatékony katonai jelenlétet kell fenntartani Afganisztánban. A tagállamok abban is megállapodtak, hogy az afgán biztonsági erők működését évenként egymilliárd dollárral kell segíteni a következő három évben, a katonai jelenlét mellett. Az Egyesült Államok a vártnál kisebb mértékben csökkentette az afganisztáni katonái számát.
https://www.youtube.com/watch?v=70vXAryWRVA
https://www.youtube.com/watch?v=70vXAryWRVA
Cserére szorulnak a brit atom-tengeralattjárók
A brit nukleáris hadiflotta jövőjéről még miniszterelnöksége idején tartana parlamenti szavazást David Cameron. Szerinte az atom-tengeralattjárók ügyét nem lehet az utódjára áttolni. A leköszönő brit kormányfő a NATO varsói értekezletén beszélt erről. A Trident nukleáris rakéta- és fegyverrendszer alapvető a biztonság védelmében, és ez vitathatatlan Cameron szerint.
https://www.youtube.com/watch?v=-AB-PfZtwRE
A brit nukleáris hadiflotta jövőjéről még miniszterelnöksége idején tartana parlamenti szavazást David Cameron. Szerinte az atom-tengeralattjárók ügyét nem lehet az utódjára áttolni. A leköszönő brit kormányfő a NATO varsói értekezletén beszélt erről. A Trident nukleáris rakéta- és fegyverrendszer alapvető a biztonság védelmében, és ez vitathatatlan Cameron szerint.
https://www.youtube.com/watch?v=-AB-PfZtwRE
A NATO főtitkára azt nyilatkozta, a szervezet nem ismeri el a Krím elcsatolását, és elítéli, hogy Moszkva szándékosan destabilizálja a kelet-ukrajnai helyzetet. Ukraja átfogó támogatási csomagot kap a NATO-tól, de a tagság egyelőre nincs napirenden.
http://www.origo.hu/nagyvilag/20160709-atfogo-tamogatasi-csomagot-hagytak-jova-ukrajna-szamara.html
http://www.origo.hu/nagyvilag/20160709-atfogo-tamogatasi-csomagot-hagytak-jova-ukrajna-szamara.html
- Status