[BIZTPOL] Afganisztáni helyzet

[Flexus]

Szerintem a világ legveszélyesebb iszlám országa és a 20 éves konfliktus legnagyobb nyertese Pakisztán. Az olajpénzen meggazdagodott szaudiaknak vagy az iszlám fundamentalista irániaknak nincs olyan aduász a kezükben mint a pakiknak. Soha nem lett volna szabad engedni az atomhatalommá válásukat. Soha egyetlen iszlám országnak sem szabad megengedni ezt, mert benne van a pakliban, hogy radikalizálódik. Most ennek védelme alatt ez a tetű ország azt tesz amit akar a térségben. Az országot a hadsereg irányítja, akiket meg a hírszerzés. Amelyik összejátszik a szervezett bűnözéssel és a terrorista csoportokkal. Folyamatosan destabilizálja Indiát, a Talibán legerősebb szövetségese és az Észak-Koreaiakkal bratyizik. Természetesen őket is az USA tette a világtérképre...megint visszanyal a fagyi. Vajon melyik ország fog majd ezek után talibán által uralt Afganisztán mák termeléséből a legnagyobb hasznot húzni mint finomító és elosztó? Meglehet Pakisztán közbenjárására lehet mégis Kína (amely mostanában szintén sokat konfrontálódik Indiával) termelheti ki az ásványkincseket. Egyszóval amíg a pakik nukleáris töltetekkel rendelkeznek szinte érinthetetlenek...

Alapvetően igazad van, de azt hiszem lassan eljutunk oda (és ezt már lehetett látni a legelején is), hogy lesz olyan helyzet, amikor bevállalják azt is, hogy megtámadjanak egy atomfegyverrel rendelkező országot. Pakisztán rendelkezik ugyan atomfegyverrel, de azért nem egy Oroszország, vagy Kína. Ami a problémát okozza az Kína szerepe ebben a játszmában, akik elég jóban vannak Pakisztánnal. Azt nem hiszem, hogy Pakisztán majd elintézi Kínának, hogy simán bányászhasson Afganisztánban, mert egyelőre úgy néz ki, hogy Afganisztánban pár hónapon belül beindul egy polgárháború az ellenérdekelt csoportok közt, ráadásul Pakisztánban sem egyértelmű, hogy a taliban merre fog húzni, az még ott is okozhat izgalmas perceket. Aztán az sem egyértelmű, hogy az USA meddig játszik jófiút a talibánnal? Jelenleg még ki akarják hozni akit/amit lehet, de amint megszűnik ez az érdek, hát, nem tudom, hogy meddig maradnak életben a kormánytagok. HIába ismeri el Kína és Oroszország a talibán kormányt.

Itt nincs olyan probléma, mint Észak-Korea esetében, hogy a Dél közel van, és lehet fenyegetni, hogy egy a határon felrobbantott atomtöltet is nagyon komoly károkat okozna a délieknek.

 

[Wilson]

A tálibok megverték a tüntetőket és letartóztatták az újságírókat a kabuli női tüntetésen ..

Tálib harcosok próbálják megállítani a kabuli Dasht-e-Barchi negyedben vonuló tüntetőket szerdán, egy nappal azután, hogy a tálibok bejelentették új, kizárólag férfiakból álló ideiglenes kormányukat, amelyben a nők és az etnikai kisebbségek nem képviseltetik magukat (Marcus Yam / Los Angeles Times).(Marcus Yam / Los Angeles Times) NABIH BULOS, MARCUS YAM SEP. 8, 2021 FRISSÍTVE 1:06 PM PT Facebook Twitter LinkedIn Email KABUL, Afganisztán

Miután kizárták őket a tálibok új kormányából, a nők szerdán több tüntetéssel fokozták a nyomást Afganisztán új uralkodóira, amelyek közül legalább egyet tálib harcosok oszlattak fel, akik a tüntetők egy részét megkorbácsolták és helyi újságírókat tartóztattak le. A tiltakozásokra egy nappal azután került sor, hogy a tálibok bejelentették a kizárólag a csoport vezéralakjaiból álló ideiglenes kabinetet, amelyben nincsenek nők vagy korábbi politikai szereplők, és kevés a kisebbség.

Bár a gyűlések kicsik voltak, és minden esetben csak néhány tucatnyi nő vett részt rajtuk, mégis próbára tették az új kormányt, miután az kijelentette, hogy a tüntetéseken való részvétel - és azokról való tudósítás - a kormány engedélye nélkül illegális. A gyűlések jól szemléltették, hogy bár a tálibok a harctéren most gyakorlatilag veretlenek, a csoportnak sokkal bonyolultabb feladatot kell megoldania, hogy a félelemmel teli afgánokat - különösen a nőket és a városokban élőket - rávegye, hogy alávessék magukat az uralmának.

Nyilvánvaló, hogy a militáns csoport egyre kevésbé toleráns és egyre erőszakosabban lép fel a kritikával szemben a szélesebb körű polgári jogok követelése közepette.

A közösségi médiában közzétett videón látható, amint egy tálib harcos megkorbácsolja az egyik tüntetőt, miközben több nő sikoltozva elsiet. A Times ellenőrizte a helyszínt, ahol a videó készült. Két afgán újságírót egy rendőrőrsre vittek, és csövekkel és puskacsövekkel vertek meg. A tüntetők szerdán reggel 8 órakor gyülekeztek egy bank közelében, a Dasht-e-Barchit kettészelő főútvonalon, Kabul délnyugati részén, ahol a kisebbségi hazara közösség dominál. Félkörben álltak, és dari és angol nyelvű nyomtatott táblákat emeltek a magasba. Egyikükön ez állt: "Miért figyel minket a világ csendben és kegyetlenül?".

Tüntetők vonulnak Kabul Dasht-e-Barchi negyedében szerdán, egy nappal azután, hogy a tálibok bejelentették új, kizárólag férfiakból álló ideiglenes kormányukat, amelyben a nők és az etnikai kisebbségek nem képviseltetik magukat (Marcus Yam / Los Angeles Times).

Nem sokkal később megkezdték menetelésüket a Shaheed Mazari Roadon, felemelt táblákkal és "Azadi!" kiáltásokkal. - szabadságot kiáltottak, miközben kisbuszok, motorkerékpárok és '90-es évekbeli Toyota Corollák vonultak el mellettük. . Hátul követte Rahela Talash, aki kollégájával együtt egy törött fogantyújú hordozható hangszórót cipelt: "Se nők, se hazara [a kormányban]. Ez teljesen rossz. Ezért vagyunk itt" - mondta, hozzátéve, hogy a tálibok kormányát szinte teljes egészében a domináns pashtun etnikumból választották.

A tálibok 20 évvel ezelőtti összeomlása után az afganisztáni etnikai alapú hazarák virágzásnak indultak, és hamarosan különböző területeken, köztük az oktatásban és a sportban is előretörtek, és feljebb léptek a ranglétrán. Most attól tartanak, hogy ezek a vívmányok elvesznek a káosz és a háború miatt, miután az amerikai és NATO-csapatok idén nyáron végleg kivonulnak Afganisztánból. (AP Photo/Rahmat Gul)

Az új kabinetben is volt egy figyelemre méltó hiányosság a leköszönt elnök, Aszraf Ghani kormányához képest: A Nőügyi Minisztériumot, amely 2001 vége óta létezett, miután a tálibokat az Egyesült Államok vezette invázió elűzte a hatalomból, most úgy tűnik, feloszlatták, ami a tüntetésen résztvevők közül sokakat feldühített. "Teljesen helytelen, hogy nem gondolnak ránk. Mi vagyunk ennek a társadalomnak a fele. Ránk is gondolniuk kell" - mondta Mariam Shafaii, egy 19 éves diáklány.

Taqi Daryabi újságíró a hátán lévő lila sebeket mutatja. Taqi Daryabi újságíró szerdán mutatja a sebeit. Elmondása szerint tálib harcosok megkínozták és megverték, amikor őrizetbe vették, miután letartóztatták, miközben a nők jogaiért szervezett tüntetésről tudósított az afganisztáni Kabulban (Marcus Yam / Los Angeles Times).(Marcus Yam / Los Angeles Times).

A tálibok jelezték, hogy türelmüket vesztik a tüntetésekkel szemben: "Az elmúlt napokban Kabulban és más tartományokban számos ember tüntetés címén az utcára vonult, megzavarva a biztonságot, zaklatva az embereket és megzavarva a normális életet" - áll a belügyminisztérium közleményében. "Tájékoztatunk minden állampolgárt, hogy egyelőre ne [próbáljanak] semmilyen néven vagy címen tüntetéseket tartani".

Shafaii nem tántorodott el. "Nem fogunk hallgatni" - mondta. Egy másik kijózanító fordulat, hogy a tálibok visszaállították az erény előmozdításával és a bűn megelőzésével foglalkozó minisztériumot, amely a csoport 1996-2001-es uralma alatt hírhedt volt a militánsok ultrakonzervatív iszlámjának brutális érvényesítéséről. A minisztérium elnökölt a tolvajok kezének amputálása és a házasságtörésben bűnösnek talált nők megkövezésével történő halála felett. "A tálibok válaszúthoz érkeztek: Választhattak volna egy olyan utat, amely megnyugtatja a nemzetközi közösséget... azzal, hogy nyitottabbak és befogadóbbak lesznek, vagy választhatták azt a könnyebb utat, hogy saját soraiknak kedveskednek, és visszatérnek ahhoz, ami az 1990-es években bevált nekik" - mondta Ibraheem Bahiss, a Nemzetközi Válságcsoport afganisztáni tanácsadója.

"Nagyon is az utóbbit választották."

Ezt a választást ellenszenvvel fogadták, számos nemzet fejezte ki rosszallását a kizárólag tálibokból álló kormányalakítással szemben. "A kormány biztosan nem felel meg a befogadás tesztjének" - mondta Antony J. Blinken amerikai külügyminiszter szerdán a németországi Ramstein légibázison tartott sajtótájékoztatón. "Aggodalommal tölt el minket néhány személy hovatartozása és előélete is". A kabinet tagjainak mintegy fele amerikai vagy ENSZ-szankciók hatálya alatt áll. A megbízott belügyminisztert, Sirajuddin Haqqanit az FBI körözi, és 5 millió dolláros vérdíjat tűzött ki rá.

Blinken azonban azt mondta, hogy megvárja a "tetteket", hogy végül értékelje a kormányt, és meghatározza annak legitimitását és az amerikai-afgán kapcsolatok jövőjét. Szerdán a tüntetők Kabulban 45 percnyi gyaloglás után egy parkoló Humvee-re bukkantak. Négy tálib harcos megindult, hogy visszalökje a nőket. A harcosoknál lévő AK-47-ek ellenére a nők feléjük özönlöttek, kiabáltak és vitatkoztak a vezetővel, amíg az meg nem engedett, és nem engedte őket továbbmenni.

A tálibok "amnesztiát" hirdettek Afganisztán-szerte, és arra szólították fel a nőket, hogy csatlakozzanak kormányukhoz kedden, igyekezve meggyőzni az óvatos lakosságot, hogy megváltoztak egy nappal azután, hogy halálos káosz lett úrrá a fő repülőtéren, amikor kétségbeesett tömegek próbáltak elmenekülni az országból. (AP Photo) PODCASTS Podcast:

Más harcosok azonban a Kabul központjához közeli Karte Char rendőrőrs közelében kevésbé voltak toleránsak. Ott a tüntetők egy másik csoportja kiabált és táblákat hordozott a megdöbbent tálibok előtt, akik közül sokan fiatal férfiak voltak a vidéki területekről, ahová az elmúlt 20 évben a Nyugat női egyenjogúságért folytatott kampányából kevés szivárgott be. Amikor a Los Angeles Times két újságírója közeledett, a harcosok elszakadtak a tüntetéstől, körülvették őket, és az egyik újságíró kamerája után nyúltak. Ezután a rendőrőrs felé lökdösték őket, ahol már több helyi újságírót is őrizetbe vettek.

"Ezeket a tüntetéseket nem szabad fényképezni" - mondta az egyik tálib vezető, miután megvizsgálta a médiaengedélyt. "Ezek illegálisak, és minden ott készült fotót törölni kell".
Miért csináljátok ezt? Ez ellenkezik az iszlámmal" - mondta. A Times újságíróit az autójukhoz kísérték, és figyelték őket, amíg el nem indultak.

Az Etilaat Roz újság újságírói, a 28 éves Nemat Naqdi, videóújságíró és a 22 éves Taqi Daryabi, videószerkesztő szerdán mutatják sebeiket. Azt mondták, hogy tálib harcosok megkínozták és megverték őket, amikor őrizetbe vették őket, miután letartóztatták őket, miközben egy nőjogi tüntetésről tudósítottak az afganisztáni Kabulban (Marcus Yam / Los Angeles Times).(Marcus Yam / Los Angeles Times)

Eközben az Etilaatroz című helyi újság öt újságírója bent maradt az állomáson; közülük kettőt már korábban, a tüntetés kezdetén letartóztattak. Amikor egy szerkesztő és két másik Etilaatroz újságíró az állomásra ment, hogy megpróbálják meggyőzni a tálibokat kollégájuk szabadon bocsátásáról, őket is őrizetbe vették. Őrizetbe vették az Euronews egyik helyi producerét is.

 

[Wilson]

2.

Az Euronews producerét az ottani tálibok közül hárman többször arcon vágták, és elvették a telefonját és a pénztárcáját - mondta egy kollégája. Mindkettőt visszakapta, amikor elengedték, és egyébként nem esett baja.

Az először letartóztatott etilaatrozi riportereket, a 28 éves Nemat Naqdi videóriportert és a 22 éves Taqi Daryabi videoszerkesztőt a tálibok kiszúrták, és közölték velük, hogy nincs engedélyük a filmezésre. Megragadták Daryabit és berángatták az állomásra; Naqdinak sikerült elmenekülnie.

Az Etilaat Roz újság újságírói, Nemat Naqdi, 28 éves videóriporter (balra) és Taqi Daryabi, 22 éves videoszerkesztő mutatják sebeiket. Azt mondják, tálib harcosok kínozták és verték őket, miközben őrizetbe vették őket, miután szerdán letartóztatták őket egy nőjogi tüntetésen az afganisztáni Kabulban. (Marcus Yam / Los Angeles Times)

"Nem hagyták, hogy ellenálljak" - mondta Daryabi. Azt mondta, hogy a földre lökték, megkínozták és eszméletlenre verték. Egy udvarra vitték, és vizet öntöttek rá. Még mindig ott volt, amikor Naqdit behozták.

"Azt kiabáltuk, hogy újságírók vagyunk. De őket nem érdekelte" - mondta Naqdi. "Azt hittem, hogy meg fognak ölni. Folyamatosan gúnyolódtak rajtunk, és azt kérdezték, hogy filmezzük-e őket".

Amikor a két újságírót végül felszólították, hogy távozzanak, nem találták a cipőjüket. A telefonjaikat végül visszakapták, de Naqdi szemüvegét nem. Azt mondta, hogy alig tudott az autóhoz menni. Egy később közzétett videón Daryabiról látható, hogy képtelen egyedül járni, sántít, miközben két kollégája támogatja.

Az amerikai háború Afganisztánban véget ért - de a terror elleni háború folytatódik

A tálibok elleni nyomás más frontokon is növekszik, nevezetesen Pandzsir tartományban, amely régóta harcban áll a csoporttal. A tálibok a hét elején jelentették be, hogy átvették a tartományt. De a Nemzeti Ellenállási Front (NRF), a tálibellenes személyiségek, köztük Ahmad Maszúd, az Északi Szövetség legendás gerillavezérének fia, csoportosulása azt mondta, hogy még mindig harcolnak.

Ghani, a leköszönt elnök, aki elmenekült az országból, amikor a tálibok elérték Kabult, szerdán az Egyesült Arab Emírségekben lévő száműzetéséből nyilatkozatot adott ki, amelyben azt mondta, hogy a főváros elhagyása "életem legnehezebb döntése volt". Azt mondta azonban, hogy szerinte ez az egyetlen módja a város megmentésének, és hogy nem áll szándékában cserbenhagyni az afgán népet.


"Mély és mélységes sajnálattal tölt el, hogy az én fejezetem is hasonló tragédiával végződött, mint elődeimé - anélkül, hogy a stabilitást és a jólétet biztosítottam volna" - mondta. "Bocsánatot kérek az afgán néptől, hogy nem tudtam másként befejezni".

Ez a bocsánatkérés - megfigyelők szárazon megjegyezték, hogy bár Ghani azt mondta, hogy beszéde az afgán néphez szólt, az csak angolul jelent meg - kevés hatással volt Daryabira, aki most egy sokkal nyugtalanítóbb hatalommal néz szembe. "A tálibok egy cseppet sem változtak" - mondta, hozzátéve, hogy fontolgatja, hogyan hagyhatná el az országot.

Naqdi egyetértett ezzel.

"Abszolút nincs biztonságban. Az újságírás semmit sem jelent számukra".

A Times munkatársa, Tracy Wilkinson Németországban közreműködött a jelentés elkészítésében.

Taliban beats protesters and arrests journalists at women's rally in Kabul

The Taliban uses force again to disperse protesters, including demonstrators for women's rights, who are resisting the group's rule of Afghanistan.

www.latimes.com

 

[Wilson]

Alapvetően igazad van, de azt hiszem lassan eljutunk oda (és ezt már lehetett látni a legelején is), hogy lesz olyan helyzet, amikor bevállalják azt is, hogy megtámadjanak egy atomfegyverrel rendelkező országot. Pakisztán rendelkezik ugyan atomfegyverrel, de azért nem egy Oroszország, vagy Kína. Ami a problémát okozza az Kína szerepe ebben a játszmában, akik elég jóban vannak Pakisztánnal. Azt nem hiszem, hogy Pakisztán majd elintézi Kínának, hogy simán bányászhasson Afganisztánban, mert egyelőre úgy néz ki, hogy Afganisztánban pár hónapon belül beindul egy polgárháború az ellenérdekelt csoportok közt, ráadásul Pakisztánban sem egyértelmű, hogy a taliban merre fog húzni, az még ott is okozhat izgalmas perceket. Aztán az sem egyértelmű, hogy az USA meddig játszik jófiút a talibánnal? Jelenleg még ki akarják hozni akit/amit lehet, de amint megszűnik ez az érdek, hát, nem tudom, hogy meddig maradnak életben a kormánytagok. HIába ismeri el Kína és Oroszország a talibán kormányt.

Itt nincs olyan probléma, mint Észak-Korea esetében, hogy a Dél közel van, és lehet fenyegetni, hogy egy a határon felrobbantott atomtöltet is nagyon komoly károkat okozna a délieknek.

Azért azt érdemes tudni, hogy Kína kilóra megvette Pakisztánt szőröstül-bőröstül, ha sikerül a táliboknak stabilizálni a helyzetüket (akár Pakisztán segítségével is) és viszonylag biztonságos helyzetet teremtenek az országban, akkor Kína egyből megfog jelenni,hogy leszüretelje a gazdasági lehetőségeket...

 

[Pogány]

A tálibok eltiltják a nőket a sportolástól is...​

Az afganisztáni tálib vezetés eltiltja a nőket a sportolástól – írja a The Guardian. Egy, az ausztrál SBS-nek adott interjúban Ahmadullah Vászik, a Talibán kulturális bizottságának helyettes vezetője azzal indokolt, hogy a sportolás a nők számára „nem szükséges.”

– közölte Vászik.

A tálibok kormánya kedd alakult meg, és egyetlen nő sem kapott benne érdemi szerepet, annak ellenére, hogy korábban arról beszéltek, olyan kormányt hoznak létre, amely lefedi a társadalom egészét.

Megalakították kormányukat a tálibok​

Az átmeneti kabinetet Hasszán Ahund molla ügyvivő miniszterelnök vezeti.
Noha az Afganisztáni Krikettszövetség tisztviselői jelezték, hogy hivatalosan nem tájékoztatták őket a női krikett sorsáról, a testület nőkre vonatkozó programjait már felfüggesztették.
A tálib hatalomátvétel óta a női sportoló, köztük a krikettesek, bujkálni kényszerülnek Afganisztánban, néhány nő pedig a tálib harcosok erőszakos fenyegetéseiről számolt be, amikor játékon érték őket.

A tálibok eltiltják a nőket a sportolástól is

Bujkálniuk kell az országban a hatalomátvétel óta.

index.hu

Továbbra is, tetszettek volna harcolni.

 

[Wilson]

Továbbra is, tetszettek volna harcolni.

Azért azt megnéztem volna, ahogy az afgán női krikett játékosok Kabul külsőn a krikettütőikkel megsemmisítő ellencsapást mérnek a 3. Omar Mulla strandpapucsokkal gépesített tálib gyalogos dandárra

 

[Flexus]

Azért azt érdemes tudni, hogy Kína kilóra megvette Pakisztánt szőröstül-bőröstül, ha sikerül a táliboknak stabilizálni a helyzetüket (akár Pakisztán segítségével is) és viszonylag biztonságos helyzetet teremtenek az országban, akkor Kína egyből megfog jelenni,hogy leszüretelje a gazdasági lehetőségeket...

1. Szerintem az egész tálib kérdés mögött vlahol Kína áll, és nem Pakisztán. Miért? Mert bármennyire is úgy néz ki jelenleg, hogy Pakisztán tolja a talibánt Pakisztánnak nem érdeke egy erős pastu állam a szomszédságában. Miért? Mert Pakisztánban nem a pastuk vannak hatalmon, viszont a pakisztáni pastuk igen csak szeretnének ott is hatalmat.
2. Afganisztánban nem olyan egyszerű a helyzet, hogy majd jól legyőzünk mindenkit, aztán beköszönt a boldog békeidők. Nagyjából az elmúlt háromezerév arról szólt, hogy háborúztak, ha nem az idegenek ellen, akkor egymás ellen. Ez most sem lesz másként, ráadásul, amíg mondjuk pl. a tadzsikok ellenérdekeltek a tálibokkal, addig mindig lesz honnan utánpótlást kapniuk. És ez nem csak a tadzsikokra, hanem másokra is vonatkozik. Ne hidd,hogy azért mert Iránnak jól jött az USA (az ördög az ő szemükben) megalázása, holnap nem állnak be valamelyik csoport mögé, de ezt még a végtelenségig lehetne folytatni.
3. Pakisztán a csőd szélén áll, neki nincs pénze arra, hogy egy elhúzódó háborút fizessen. Erre persze lehet azt mondani, hogy de majd Kína... Csakhogy Kína pénzügyi helyzete sem annyira tiszta, mint amennyire annak szeretnék láttatni. Egyrészt jelenleg több égető gazdasági problémájuk is van (bankszektor, ingatlan lufi, stb.), másrészt a gazdasági szerkezet átalakulása (már nem Kína a legolcsóbb összeszerelő "üzem", azt a szerepet átveszi Délkelet-Ázsia és Afrika, ellenben a nagy hozzáadott értékű, saját fejlesztéseket kiaknázó ipar még nem épült fel igazán), iszonyatos összeget költenek a hadseregre és pl. az űrversenyre és még hosszan lehetne sorolni. Az ő pénztárcájuk sem végtelen, bármennyire is ezt hiszik sokan. Ráadásul Pakisztán, ha nem oldja meg az Afgán nyersanyagokhoz a hozzáférést akkor kiesik a pikszisből, mert mást nem tud nyújtani Kínának. Fizetni már nem nagyon tud, ipara gyakorlatilag nincs, bevételei nem jelentősek.
4. Kínában jelenleg egy inkább ortodox kommunista fordulat zajlik, még ha csak fű alatt is, Xi Jin Ping erősen tisztogat éppen... Nem tudjuk mi lesz a jövő.
5. Kínának nem igazán érdeke egy erős muszlim állam a közelében, még Pakisztán esetében sem szeretik ezt az oldalt, bár a pénz sok mindent szerethetővé tesz.
6. A Kínaiak szeretnék, hogy a transz Afgán olajvezeték és vasútvonal megépüljön, ez talán még fontosabb lenne nekik, mint a bányászat, de ehhez is stabil, békés környezet kell.
7. Nem hiszem, hogy az USA tétlenül fog ülni, bármit is mondjanak most, vagy bármit is gondoljunk a nagy USA utálat közben. Ahogy támogatták a mudzsahedint, na ugyan úgy fognak megjelenni a tálib ellenes felkelők támogatásában is, sőt azért azt ne feledjük, ahogy már írtam fentebb, hogy Pakisztánnak sem érdeke egy túl erős pastu tömb, ergo nem is annyira elképzelhetetlen, hogy "elnézik" ahogy az USA megtámogatja a másik oldalt. Pláne ha Kína épp rálép Paksiztán tyúkszemére és nem jut nekik sok leeső konc a Kínaiak afganisztáni ténykedéséből. Ha Kína egyáltalán tud ténykedni ott szabadon. Oroszországnak is addig jó, amíg Kína tőle veszi az olajat, és nem Irántól.

 

[Wilson]

1. Szerintem az egész tálib kérdés mögött vlahol Kína áll, és nem Pakisztán. Miért? Mert bármennyire is úgy néz ki jelenleg, hogy Pakisztán tolja a talibánt Pakisztánnak nem érdeke egy erős pastu állam a szomszédságában. Miért? Mert Pakisztánban nem a pastuk vannak hatalmon, viszont a pakisztáni pastuk igen csak szeretnének ott is hatalmat.
2. Afganisztánban nem olyan egyszerű a helyzet, hogy majd jól legyőzünk mindenkit, aztán beköszönt a boldog békeidők. Nagyjából az elmúlt háromezerév arról szólt, hogy háborúztak, ha nem az idegenek ellen, akkor egymás ellen. Ez most sem lesz másként, ráadásul, amíg mondjuk pl. a tadzsikok ellenérdekeltek a tálibokkal, addig mindig lesz honnan utánpótlást kapniuk. És ez nem csak a tadzsikokra, hanem másokra is vonatkozik. Ne hidd,hogy azért mert Iránnak jól jött az USA (az ördög az ő szemükben) megalázása, holnap nem állnak be valamelyik csoport mögé, de ezt még a végtelenségig lehetne folytatni.
3. Pakisztán a csőd szélén áll, neki nincs pénze arra, hogy egy elhúzódó háborút fizessen. Erre persze lehet azt mondani, hogy de majd Kína... Csakhogy Kína pénzügyi helyzete sem annyira tiszta, mint amennyire annak szeretnék láttatni. Egyrészt jelenleg több égető gazdasági problémájuk is van (bankszektor, ingatlan lufi, stb.), másrészt a gazdasági szerkezet átalakulása (már nem Kína a legolcsóbb összeszerelő "üzem", azt a szerepet átveszi Délkelet-Ázsia és Afrika, ellenben a nagy hozzáadott értékű, saját fejlesztéseket kiaknázó ipar még nem épült fel igazán), iszonyatos összeget költenek a hadseregre és pl. az űrversenyre és még hosszan lehetne sorolni. Az ő pénztárcájuk sem végtelen, bármennyire is ezt hiszik sokan. Ráadásul Pakisztán, ha nem oldja meg az Afgán nyersanyagokhoz a hozzáférést akkor kiesik a pikszisből, mert mást nem tud nyújtani Kínának. Fizetni már nem nagyon tud, ipara gyakorlatilag nincs, bevételei nem jelentősek.
4. Kínában jelenleg egy inkább ortodox kommunista fordulat zajlik, még ha csak fű alatt is, Xi Jin Ping erősen tisztogat éppen... Nem tudjuk mi lesz a jövő.
5. Kínának nem igazán érdeke egy erős muszlim állam a közelében, még Pakisztán esetében sem szeretik ezt az oldalt, bár a pénz sok mindent szerethetővé tesz.
6. A Kínaiak szeretnék, hogy a transz Afgán olajvezeték és vasútvonal megépüljön, ez talán még fontosabb lenne nekik, mint a bányászat, de ehhez is stabil, békés környezet kell.
7. Nem hiszem, hogy az USA tétlenül fog ülni, bármit is mondjanak most, vagy bármit is gondoljunk a nagy USA utálat közben. Ahogy támogatták a mudzsahedint, na ugyan úgy fognak megjelenni a tálib ellenes felkelők támogatásában is, sőt azért azt ne feledjük, ahogy már írtam fentebb, hogy Pakisztánnak sem érdeke egy túl erős pastu tömb, ergo nem is annyira elképzelhetetlen, hogy "elnézik" ahogy az USA megtámogatja a másik oldalt. Pláne ha Kína épp rálép Paksiztán tyúkszemére és nem jut nekik sok leeső konc a Kínaiak afganisztáni ténykedéséből. Ha Kína egyáltalán tud ténykedni ott szabadon. Oroszországnak is addig jó, amíg Kína tőle veszi az olajat, és nem Irántól.

Részben egyetértek veled, de szerintem Kína a jelenlegi gazdasági problémáit meg fogja tudni oldani, és szerintem nem nagyon fogja zavarni, hogy egy erős iszlám állam lesz az egyik szomszédja őt csak a gazdasági lehetőségek fogják érdekelni, és szerintem pont ez a dolog az ami hosszú távon veszélyeztetheti a tálibok az ha megvalósulnak a kínai befektetések az nagy eséllyel felpuhítja a tálibokat ez viszont veszélyezteti az önazonosságukat.Ez viszont óhatatlanul elindít egy gondolat kísérletet, ha ez törést idéz elö a tálibok táborán belül és újra polgárháborús állapotok fenyegetnek akkor Kína akár katonai erővel is bevonul Afganisztánba, hogy megvédje a befektetéseit?

Ne felejtsük el, azt, hogy pár hónapja a kínai kormány azt mondta, hogy nem tűri azt ha az "isztánokban' magyarul Közép-Ázsiában bármilyen hatalom vagy mozgalom veszélyezteti Kína pozícióit gazdasági érdekeltségeit, és Kína minden eszközzel kész ezeket megvédeni...

Ami Iránt illeti, ő gyakorlatilag szintén Kína gazdasági érdekszférájába tartozik, így nem lesz finnyás szerintem akkor ha a tálibok megszilárdítátják a hatalmukat és velük kell Afganisztánban együttműködni...

Az USA lehet, fog próbálkozni, de mivel nincs fizikai jelenléte a térségben lényegesen korlátozottak a lehetőségei, én úgy látom minden környékbeli országnak az az érdeke, hogy a tálibok megszilárdítsák a hatalmukat és az Afganisztánban rejlő gazdasági lehetöségeket ki lehessen aknázni.

Ebben a tekintetben még lehetnek súrlódások Kína és Oroszország között....

Pakisztán pedig szerintem egyértelműen egy kesztyűbáb Kína mohó kis ujjacskáin Afganisztán tekintetében...

 

[oregbogaras]

2.

Az Euronews producerét az ottani tálibok közül hárman többször arcon vágták, és elvették a telefonját és a pénztárcáját - mondta egy kollégája. Mindkettőt visszakapta, amikor elengedték, és egyébként nem esett baja.

Az először letartóztatott etilaatrozi riportereket, a 28 éves Nemat Naqdi videóriportert és a 22 éves Taqi Daryabi videoszerkesztőt a tálibok kiszúrták, és közölték velük, hogy nincs engedélyük a filmezésre. Megragadták Daryabit és berángatták az állomásra; Naqdinak sikerült elmenekülnie.

Az Etilaat Roz újság újságírói, Nemat Naqdi, 28 éves videóriporter (balra) és Taqi Daryabi, 22 éves videoszerkesztő mutatják sebeiket. Azt mondják, tálib harcosok kínozták és verték őket, miközben őrizetbe vették őket, miután szerdán letartóztatták őket egy nőjogi tüntetésen az afganisztáni Kabulban. (Marcus Yam / Los Angeles Times)

"Nem hagyták, hogy ellenálljak" - mondta Daryabi. Azt mondta, hogy a földre lökték, megkínozták és eszméletlenre verték. Egy udvarra vitték, és vizet öntöttek rá. Még mindig ott volt, amikor Naqdit behozták.

"Azt kiabáltuk, hogy újságírók vagyunk. De őket nem érdekelte" - mondta Naqdi. "Azt hittem, hogy meg fognak ölni. Folyamatosan gúnyolódtak rajtunk, és azt kérdezték, hogy filmezzük-e őket".

Amikor a két újságírót végül felszólították, hogy távozzanak, nem találták a cipőjüket. A telefonjaikat végül visszakapták, de Naqdi szemüvegét nem. Azt mondta, hogy alig tudott az autóhoz menni. Egy később közzétett videón Daryabiról látható, hogy képtelen egyedül járni, sántít, miközben két kollégája támogatja.

Az amerikai háború Afganisztánban véget ért - de a terror elleni háború folytatódik

A tálibok elleni nyomás más frontokon is növekszik, nevezetesen Pandzsir tartományban, amely régóta harcban áll a csoporttal. A tálibok a hét elején jelentették be, hogy átvették a tartományt. De a Nemzeti Ellenállási Front (NRF), a tálibellenes személyiségek, köztük Ahmad Maszúd, az Északi Szövetség legendás gerillavezérének fia, csoportosulása azt mondta, hogy még mindig harcolnak.

Ghani, a leköszönt elnök, aki elmenekült az országból, amikor a tálibok elérték Kabult, szerdán az Egyesült Arab Emírségekben lévő száműzetéséből nyilatkozatot adott ki, amelyben azt mondta, hogy a főváros elhagyása "életem legnehezebb döntése volt". Azt mondta azonban, hogy szerinte ez az egyetlen módja a város megmentésének, és hogy nem áll szándékában cserbenhagyni az afgán népet.


"Mély és mélységes sajnálattal tölt el, hogy az én fejezetem is hasonló tragédiával végződött, mint elődeimé - anélkül, hogy a stabilitást és a jólétet biztosítottam volna" - mondta. "Bocsánatot kérek az afgán néptől, hogy nem tudtam másként befejezni".

Ez a bocsánatkérés - megfigyelők szárazon megjegyezték, hogy bár Ghani azt mondta, hogy beszéde az afgán néphez szólt, az csak angolul jelent meg - kevés hatással volt Daryabira, aki most egy sokkal nyugtalanítóbb hatalommal néz szembe. "A tálibok egy cseppet sem változtak" - mondta, hozzátéve, hogy fontolgatja, hogyan hagyhatná el az országot.

Naqdi egyetértett ezzel.

"Abszolút nincs biztonságban. Az újságírás semmit sem jelent számukra".

A Times munkatársa, Tracy Wilkinson Németországban közreműködött a jelentés elkészítésében.

Taliban beats protesters and arrests journalists at women's rally in Kabul

The Taliban uses force again to disperse protesters, including demonstrators for women's rights, who are resisting the group's rule of Afghanistan.

www.latimes.com

Ezek a képek nagyon hasonlítanak egy-két ismerősöm állapotára akik kimentek a '80-as évek eleje fele tüntetni március 15.-én. ("Oszoljanak elvtárak, nincs itt semmi dolguk!")

 

[Pogány]

Részben egyetértek veled, de szerintem Kína a jelenlegi gazdasági problémáit meg fogja tudni oldani, és szerintem nem nagyon fogja zavarni, hogy egy erős iszlám állam lesz az egyik szomszédja őt csak a gazdasági lehetőségek fogják érdekelni, és szerintem pont ez a dolog az ami hosszú távon veszélyeztetheti a tálibok az ha megvalósulnak a kínai befektetések az nagy eséllyel felpuhítja a tálibokat ez viszont veszélyezteti az önazonosságukat.Ez viszont óhatatlanul elindít egy gondolat kísérletet, ha ez törést idéz elö a tálibok táborán belül és újra polgárháborús állapotok fenyegetnek akkor Kína akár katonai erővel is bevonul Afganisztánba, hogy megvédje a befektetéseit?

Ne felejtsük el, azt, hogy pár hónapja a kínai kormány azt mondta, hogy nem tűri azt ha az "isztánokban' magyarul Közép-Ázsiában bármilyen hatalom vagy mozgalom veszélyezteti Kína pozícióit gazdasági érdekeltségeit, és Kína minden eszközzel kész ezeket megvédeni...

Ami Iránt illeti, ő gyakorlatilag szintén Kína gazdasági érdekszférájába tartozik, így nem lesz finnyás szerintem akkor ha a tálibok megszilárdítátják a hatalmukat és velük kell Afganisztánban együttműködni...

Az USA lehet, fog próbálkozni, de mivel nincs fizikai jelenléte a térségben lényegesen korlátozottak a lehetőségei, én úgy látom minden környékbeli országnak az az érdeke, hogy a tálibok megszilárdítsák a hatalmukat és az Afganisztánban rejlő gazdasági lehetöségeket ki lehessen aknázni.

Ebben a tekintetben még lehetnek súrlódások Kína és Oroszország között....

Pakisztán pedig szerintem egyértelműen egy kesztyűbáb Kína mohó kis ujjacskáin Afganisztán tekintetében...

A paki öntudaton majd lehet meglepődni idővel.

 

[Wilson]

A paki öntudaton majd lehet meglepődni idővel.

A paki öntudatot már egy ideje kínai jenben mérik

 

[Wilson]

A paki öntudaton majd lehet meglepődni idővel.

​

Egy idézet egy ezzel foglalkozó tanulmányból a Wilson központból, nem az enyém....

"Kína „új korszaka” a Pakisztánra gyakorolt hatásról​

A „kínai befolyás” jelensége a mai geopolitika legtöbb elemzésében központi aggodalomra ad okot, mégis ritkán definiálható. Ehelyett feltételezik, hogy Kína befolyása mindenütt jelen van, és a KNK képességeinek durva mutatóival (pl. GDP, kétoldalú kereskedelem vagy beruházások, külföldi fegyvereladások) arányosan növekszik. Pakisztán a „legvalószínűbb” esetet kínálja fel arra, hogy kétoldalú szinten és különálló politikai színtéren feltárja a kínai befolyás jellegét és mértékét. Kínának régóta fennálló és erősen aszimmetrikus katonai és diplomáciai kapcsolatai vannak Pakisztánnal, amelyeket most az egyre aszimmetrikusabb kereskedelmi és befektetési kapcsolatok egészítenek ki, a 62 milliárd dollár értékű „Kína – Pakisztán Gazdasági folyosó” címmel. „A kínai vezetők határozott preferenciákat fogalmaznak meg azzal kapcsolatban, hogy mit szeretnének, hogy a pakisztáni vezetők tegyenek számos politikai kérdéssel kapcsolatban, beleértve a transznacionális terrorizmust, az Indiai -óceánhoz való hozzáférést, a szárazföldi szállítást Közép -Ázsiában és a szélesebb muzulmán világgal való kapcsolatokat. Ezek számos olyan funkcionális kérdést nyújtanak, amelyekre Kína befolyást gyakorolhat Pakisztánra a diplomáciai, katonai és gazdasági ösztönzők biztosítása vagy visszatartása révén. Ez a tanulmány meghatározza a befolyásolási mechanizmusokat, és válaszként összekapcsolja a kínai érdekeket, kéréseket és pakisztáni intézkedéseket. Sablonként szolgál a kínai befolyás - különösen működési módjai és valószínű korlátai - megértéséhez más országokban és összefüggésekben. Tekintettel Pakisztán jelentőségére az Egyesült Államok számára és stratégiai helyzetére a térségben"

China's "New Era" of Influence on Pakistan

chinafellowship.wilsoncenter.org

 

[aquarell]

Továbbra is, tetszettek volna harcolni.

Ha a sok feminista, demokrata stb fegyvert fogott volna, nem lenne most talibán hatalom.
Vagy talán nincsenek olyan sokan, mint nekünk próbálják szugerálni?

 

[Flexus]

Részben egyetértek veled, de szerintem Kína a jelenlegi gazdasági problémáit meg fogja tudni oldani, és szerintem nem nagyon fogja zavarni, hogy egy erős iszlám állam lesz az egyik szomszédja őt csak a gazdasági lehetőségek fogják érdekelni, és szerintem pont ez a dolog az ami hosszú távon veszélyeztetheti a tálibok az ha megvalósulnak a kínai befektetések az nagy eséllyel felpuhítja a tálibokat ez viszont veszélyezteti az önazonosságukat.Ez viszont óhatatlanul elindít egy gondolat kísérletet, ha ez törést idéz elö a tálibok táborán belül és újra polgárháborús állapotok fenyegetnek akkor Kína akár katonai erővel is bevonul Afganisztánba, hogy megvédje a befektetéseit?

Ne felejtsük el, azt, hogy pár hónapja a kínai kormány azt mondta, hogy nem tűri azt ha az "isztánokban' magyarul Közép-Ázsiában bármilyen hatalom vagy mozgalom veszélyezteti Kína pozícióit gazdasági érdekeltségeit, és Kína minden eszközzel kész ezeket megvédeni...

Ami Iránt illeti, ő gyakorlatilag szintén Kína gazdasági érdekszférájába tartozik, így nem lesz finnyás szerintem akkor ha a tálibok megszilárdítátják a hatalmukat és velük kell Afganisztánban együttműködni...

Az USA lehet, fog próbálkozni, de mivel nincs fizikai jelenléte a térségben lényegesen korlátozottak a lehetőségei, én úgy látom minden környékbeli országnak az az érdeke, hogy a tálibok megszilárdítsák a hatalmukat és az Afganisztánban rejlő gazdasági lehetöségeket ki lehessen aknázni.

Ebben a tekintetben még lehetnek súrlódások Kína és Oroszország között....

Pakisztán pedig szerintem egyértelműen egy kesztyűbáb Kína mohó kis ujjacskáin Afganisztán tekintetében...

Kínát a gazdasági lehetőségek nagyon is érdeklik, de van egy határ. A saját belső muszlim kissebsége nagyon nagy problémát jelent nekik már most is. Ha ezek megerősítést kapnak kívülről, akkor bizony az ellentétes a kínai érdekekkel. Tehát nekik minden kell csak egy erős és szélsőséges iszlám állam nem. Márpedig a talibán egy nagyon szélsőséges iszlámot képvisel, ami (ahogy látjuk éppen most) még a saját belső köreikben is sok ellentétre ad okot. Ahogy a "mérsékelt" szárny próbál kifelé jófiúnak látszani, a radikális oldal meg szarik rá, neki a sária és a saját korán értelmezése az egyetlen lényeges pont. Ja és plusz a nyugat ellenesség. Na ezt támogatja Irán, Pakisztán viszont jobban szeretné a mrésékelt oldalt erősíteni. Hoppá, itt egy érdek ami mentén máris szembekerül Pakisztán (mögötte Kína) és Irán. Iránt valameddig lehet a bevételekkel fogni (Kína iráni olajvásárlásai), de ez is csak egy határig megy, mert ott meg ott a vallási vezető réteg, akik a tényleges hatalmat birtokolják, és azok nem fognak még pénzért sem beállni egy hitetlen állam mögé, amilyen az ő szemükben Kína. Na most Iránt, például nem biztos, hogy érdeklik egy elméleti pakisztáni atomcsapás lehetőségei, ha vallásról van szó. Ergo, ők bizony okozhatnak még kellemetlen meglepetéseket a térségben, pl. támogathatják a pakisztáni belső ellenzéket - aka. pastuk. Szóval elég kusza ez a helyzet, és a fene tudja mi lesz belőle, de én nem látom annyira tisztának, mint egyesek, akik már Kína győzelmét vízionálják.

 

[Wilson]

Kínát a gazdasági lehetőségek nagyon is érdeklik, de van egy határ. A saját belső muszlim kissebsége nagyon nagy problémát jelent nekik már most is. Ha ezek megerősítést kapnak kívülről, akkor bizony az ellentétes a kínai érdekekkel. Tehát nekik minden kell csak egy erős és szélsőséges iszlám állam nem. Márpedig a talibán egy nagyon szélsőséges iszlámot képvisel, ami (ahogy látjuk éppen most) még a saját belső köreikben is sok ellentétre ad okot. Ahogy a "mérsékelt" szárny próbál kifelé jófiúnak látszani, a radikális oldal meg szarik rá, neki a sária és a saját korán értelmezése az egyetlen lényeges pont. Ja és plusz a nyugat ellenesség. Na ezt támogatja Irán, Pakisztán viszont jobban szeretné a mrésékelt oldalt erősíteni. Hoppá, itt egy érdek ami mentén máris szembekerül Pakisztán (mögötte Kína) és Irán. Iránt valameddig lehet a bevételekkel fogni (Kína iráni olajvásárlásai), de ez is csak egy határig megy, mert ott meg ott a vallási vezető réteg, akik a tényleges hatalmat birtokolják, és azok nem fognak még pénzért sem beállni egy hitetlen állam mögé, amilyen az ő szemükben Kína. Na most Iránt, például nem biztos, hogy érdeklik egy elméleti pakisztáni atomcsapás lehetőségei, ha vallásról van szó. Ergo, ők bizony okozhatnak még kellemetlen meglepetéseket a térségben, pl. támogathatják a pakisztáni belső ellenzéket - aka. pastuk. Szóval elég kusza ez a helyzet, és a fene tudja mi lesz belőle, de én nem látom annyira tisztának, mint egyesek, akik már Kína győzelmét vízionálják.

Kína nem akar semmilyen ideológiát terjeszteni őt csak a kőkemény gazdasági érdekei mozgatják, minden azon múlik, hogy a tálibok mit tudnak produkálni Afganisztánban...

 

[Pogány]

​

Egy idézet egy ezzel foglalkozó tanulmányból a Wilson központból, nem az enyém....

"Kína „új korszaka” a Pakisztánra gyakorolt hatásról​

A „kínai befolyás” jelensége a mai geopolitika legtöbb elemzésében központi aggodalomra ad okot, mégis ritkán definiálható. Ehelyett feltételezik, hogy Kína befolyása mindenütt jelen van, és a KNK képességeinek durva mutatóival (pl. GDP, kétoldalú kereskedelem vagy beruházások, külföldi fegyvereladások) arányosan növekszik. Pakisztán a „legvalószínűbb” esetet kínálja fel arra, hogy kétoldalú szinten és különálló politikai színtéren feltárja a kínai befolyás jellegét és mértékét. Kínának régóta fennálló és erősen aszimmetrikus katonai és diplomáciai kapcsolatai vannak Pakisztánnal, amelyeket most az egyre aszimmetrikusabb kereskedelmi és befektetési kapcsolatok egészítenek ki, a 62 milliárd dollár értékű „Kína – Pakisztán Gazdasági folyosó” címmel. „A kínai vezetők határozott preferenciákat fogalmaznak meg azzal kapcsolatban, hogy mit szeretnének, hogy a pakisztáni vezetők tegyenek számos politikai kérdéssel kapcsolatban, beleértve a transznacionális terrorizmust, az Indiai -óceánhoz való hozzáférést, a szárazföldi szállítást Közép -Ázsiában és a szélesebb muzulmán világgal való kapcsolatokat. Ezek számos olyan funkcionális kérdést nyújtanak, amelyekre Kína befolyást gyakorolhat Pakisztánra a diplomáciai, katonai és gazdasági ösztönzők biztosítása vagy visszatartása révén. Ez a tanulmány meghatározza a befolyásolási mechanizmusokat, és válaszként összekapcsolja a kínai érdekeket, kéréseket és pakisztáni intézkedéseket. Sablonként szolgál a kínai befolyás - különösen működési módjai és valószínű korlátai - megértéséhez más országokban és összefüggésekben. Tekintettel Pakisztán jelentőségére az Egyesült Államok számára és stratégiai helyzetére a térségben"

China's "New Era" of Influence on Pakistan

chinafellowship.wilsoncenter.org

Ez szép, csak attól még az a valóság, hogy egy atomhatalom Indián edződött atomhatalom Pakisztánról beszélünk, akik tökéletesen tisztában vannak az érdekeikkel és a státuszukkal és fognak unott nyugalommal nemet mondani bármire Kínának is ami sérti ezeket az érdekeket vagy a státuszt. Mert Kína nem tehet semmit. Indiával nem arcoskodhat ugyanígy és ugyanezért Kína, sőt azok egymagukban népességarányosan 1:1 ellenfélnek számítanak, szóval ha nem akar magára maradni egyes lépéseiben amikhez kellene egy hátulról támogató Pakisztán, akkor tojáshéjon járva deklarálja a nagyságát a térségben.

 

[Wilson]

Ez szép, csak attól még az a valóság, hogy egy atomhatalom Indián edződött atomhatalom Pakisztánról beszélünk, akik tökéletesen tisztában vannak az érdekeikkel és a státuszukkal és fognak unott nyugalommal nemet mondani bármire Kínának is ami sérti ezeket az érdekeket vagy a státuszt. Mert Kína nem tehet semmit. Indiával nem arcoskodhat ugyanígy és ugyanezért Kína, sőt azok egymagukban népességarányosan 1:1 ellenfélnek számítanak, szóval ha nem akar magára maradni egyes lépéseiben amikhez kellene egy hátulról támogató Pakisztán, akkor tojáshéjon járva deklarálja a nagyságát a térségben.

A nincsnél nagyobb hajtóerő nem nagyon van és ez igaz ugyanúgy egy átlagemberre mint jelen esetben a pakisztáni államra.És jelen esetben Afganisztán gazdasági kiaknázásával még Pakisztánnak is csurrana-csepenne valami..

 

[Pogány]

A nincsnél nagyobb hajtóerő nem nagyon van és ez igaz ugyanúgy egy átlagemberre mint jelen esetben a pakisztáni államra.És jelen esetben Afganisztán gazdasági kiaknázásával még Pakisztánnak is csurrana-csepenne valami..

Persze, ezért is játsszák ezt a játékot, de csak addig, amíg nem sérti a dimenzióikat.

 

[Flexus]

Kína nem akar semmilyen ideológiát terjeszteni őt csak a kőkemény gazdasági érdekei mozgatják, minden azon múlik, hogy a tálibok mit tudnak produkálni Afganisztánban...

Dehogynem akar, még ha ez nem is nyilvánvaló elsőre. Mint mondottam volt, az elsőtitkáruk éppen tisztogat a funkcionáriusok közt. Ne felejtsük azért azt el, hogy Kína egy kő kemény kommunista ország, még ha rá is jött arra, hogy a gazdaságnak jót tesz ha engedi. De az is csak addig amíg neki úgy tetszik. Lásd a megtorpedózott tőzsdei bevezetések története.

 

[Wilson]

Persze, ezért is játsszák ezt a játékot, de csak addig, amíg nem sérti a dimenzióikat.

Elfelejtesz egy nagyon fontos tényt,Pakisztánnak legalább ugyanannyira (de szerintem jóval nagyobb) szüksége van Kínát India ellensúlyozására mint fordítva,különösen azóta mióta az USA Indiában látja az az erőt amelyek segítségére lehet Kína ellen a térségben...Ehhez jött még a gazdasági függés Kínától..