W
[BIZTPOL] Afganisztáni helyzet
- Téma indítója Unio
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Ingoványos talajon mozognak a tálibok - az Iszlám Államtól való félelem vezérli őket
Nem nyerte el a külföld tetszését a felálló tálib kormány, de nem is ez volt a fő szempont. A mozgalom saját egységét tartja szem előtt.
nepszava.hu
kis videot nem enged feltölteni, na mindegy vannak országok -félholdasak, amiket a talibánok beengednek, így pld UAE, a videomon paki Hercules, kirakják a raklapos gyógyszert, élelmiszert tálibok meg egyből viszik a Toyotával.
W
Wilson
Guest
Szerintem erről a videóról beszéltél....Ha beírod, hogy Kabul airport a Twitterbe egy raklapnyi képet és videót lehet találni Katar és egyéb államok segélyszállítmányairól..m
thx , nem . máshonnan, megosztotta csoprtban a srác, ő ha jól értettem dán, de ott van az UAE tehergépen, egy paki Hercules mellett állt, rakták át a Toyotára a cuccot, ne kérdezd mit, kb méter magasan pakolták meg a lapokat. -gyógyszer?ű de kösz a videot, ezt tudja kezelni a face.
UAE-ben van a talibán egyik központja....
Másik meg SZA-ban.
Eddig is ők penzelték, támogatták őket.
A támogatások egy része ment a pakikon keresztül.
W
Wilson
Guest
thx reggel majd összevetem a gépek számait.
W
Wilson
Guest
Amúgy három pakisztáni C-130-t említenek a pakisztáni médiában..
Mai hír...
Kína 31 millió dollár értékű gyorssegélyt ajánlott fel Afganisztánnak, miután a tálibok hetekkel a csoport hatalomra kerülése után ideiglenes kormányt hoztak létre.
Az Afganisztánnal szomszédos országok külügyminisztereinek virtuális találkozóján Wang Yi kínai külügyminiszter azt mondta, hogy Afganisztán "válaszúthoz érkezett" a humanitárius válság és a tomboló COVID-19 járvány közepette.
Wang elmondta, hogy a sürgősségi segélycsomag gabonát, téli készleteket, gyógyszereket, valamint hárommillió adag COVID-19 vakcinát tartalmaz.
Elmondta, hogy Kína kész segítséget nyújtani Afganisztánnak, hogy nyitva tartsa kikötői kapuit. Kiemelten fontos a tálib kormány támogatása a menekültek és migránsok kezelésében, valamint a terrorizmus és a kábítószer elleni együttműködés elmélyítésében - tette hozzá Wang.
Wang sürgette Pakisztán, Irán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán részt vevő külügyminisztereit, hogy a regionális biztonság és stabilitás biztosítása érdekében erősítsék meg a hírszerzési információk megosztását és a határellenőrzési együttműködést a terrorista csoportok elfogása és felszámolása érdekében. Arra is felszólította a tálibokat, hogy szakítsák meg a kapcsolatokat az országban lévő összes "szélsőséges erővel", és semlegesítsék azokat az elemeket, amelyek destabilizálhatják az országot.
Wang az Egyesült Államokat és szövetségeseit is támadta, mondván, hogy a megszálló országoknak kötelességük segíteni Afganisztánnak, különösen az amerikai csapatok kivonulása után.
Azt mondta: "A nemzetközi közösség közös álláspontja az, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei katonai beavatkozásának befejezésével el kell kezdeniük vállalni a felelősségüket".
"Minden más országnál jobban kötelesek gazdasági, megélhetési és humanitárius segítséget nyújtani az afgán népnek, és segíteni Afganisztánnak a stabilitás fenntartásában, a káosz megelőzésében és a szilárd fejlődés felé való elmozdulásban, Afganisztán szuverenitásának és függetlenségének tiszteletben tartása mellett" - tette hozzá Wang.
Amióta a tálibok átvették a hatalmat, Kína felé hajlanak, mondván, hogy Peking lesz a "fő partnerük" a háború sújtotta ország újjáépítésében, mivel Kína egy kis sávnyi szárazföldi határon osztozik Afganisztánnal.
Korábban Kína üdvözölte a "három hetes anarchia" végét, mondván, hogy az új ideiglenes kormány megalakulása "nagy jelentőséggel bír".
China pledges $31m Afghan aid
China has offered $31m worth of emergency aid to Afghanistan after the Taliban announced an interim government weeks after the group rose to power. In a virt
www.thecorrespondent.pk
A lista Katarral lesz teljes.
W
Wilson
Guest
A tálibok hatalomra való visszatérésének következményei
Az USA gyors kivonulása Afganisztánból számos geopolitikai kérdést hagyott nyitva. Fotó: Reuters
Bár a tálibok (az Orosz Föderációban betiltott) vezetése megígérte, hogy ellenőrzés alatt tartja a külföldi terrorszervezetek sejtjeit, győzelme valószínűleg fellendíti a dzsihadistákat és a külföldi harcosok Afganisztánba áramlását.
Kabul bukása számos kérdést vet fel a dzsihadista mozgalom jövőjével kapcsolatban, kezdve az olyan nemzetközi terrorszervezetek vezetőinek terveitől, mint az al-Kaida és az ISIS (Oroszországban betiltva), egészen az olyan helyi szereplők reakciójáig, mint a Hayat Tahrir al-Sham (HTS, Oroszországban betiltva) szíriai szélsőséges csoport, amely a tálibokat tekinti referencia szervezetnek.
A tálibok szerint 2018 decemberében a mozgalomnak mintegy 2-3000 külföldi harcosa volt, akiknek többsége Pakisztánból, Tádzsikisztánból, Üzbegisztánból, Tunéziából, Jemenből, Szaúd-Arábiából vagy Irakból érkezett. Hasonlóképpen, az ISIS-Khorasan nevű helyi Iszlám Állam ága is külföldieket vonz a soraiba Afganisztánban. Nehéz meghatározni a harcosok pontos számát, de az ismert, hogy a vezetőség jelentős része Pakisztánból, míg a harcosok a szomszédos Üzbegisztánból, Tádzsikisztánból, Kirgizisztánból, valamint Jordániából, Iránból, Törökországból, Indonéziából, Bangladesből és Indiából érkeztek. Más külföldi terrorista csoportok, köztük az al-Kaida, a Qatibat Imam al-Bukhari és a Turkesztáni Iszlám Párt (az Orosz Föderációban betiltva) továbbra is működnek Afganisztánban.
A dzsihadista mozgalom számos eleme, különösen az al-Kaida és a HTP hálózatokhoz kötődők, támogatásukról biztosították a tálibok gyors hatalomra jutását, mivel ezt megerősítésnek tekintik abban, hogy ideológiai ellenálló képességük inkább előbb, mint utóbb meghozza gyümölcsét.
Jogos a félelem, hogy a tálibok visszatérése a harcosok és menekültek Kínába, Oroszországba, Iránba, Pakisztánba és Üzbegisztánba való elvándorlását fogja ösztönözni. A tálibok afganisztáni győzelme új lendületet adott a globális iszlám szélsőségességnek, és a szomszédos államoknak - köztük Oroszországnak és Kínának - résen kell lenniük. Oszama bin Laden aligha volt az egyetlen dzsihadista, aki Afganisztánban keresett menedéket, és az országot támaszpontként használta támadásokhoz.
Most a terrorfenyegetettség minden fronton növekedhet: "A tálibok továbbra is fenntartják kapcsolataikat az al-Kaidával, és az ISIS-Khorasan továbbra is aktív a tálibok által ellenőrzött területeken. A szervezet sejtjeit már két évvel ezelőtt is támadás érte az amerikai és afgán erők részéről; a rendszerváltás után újraéledhet, és magához vonzhatja a Szíriába és Irakba távozott támogatóit.
A tálibok korábbi hatalmi időszakából ítélve a harcosok hajlamosak a radikalizmus kiterjesztésére. Amikor 1996-ban átvették a hatalmat Kabulban, az egyik első lépésük az volt, hogy elismerték Csecsenföld függetlenségét (amely akkor és ma is az Orosz Föderáció része). Később csecsen nagykövetséget nyitottak Kabulban, és harci sejteket küldtek a csecsen szeparatisták oldalán harcolni.
Egy másik lehetséges célpont a szomszédos Üzbegisztán volt. 1997-ben a tálibok és az üzbég szeparatisták vezetője közösen bejelentették az "Üzbegisztáni Iszlám Mozgalom" (IMU, Oroszországban betiltva) létrehozását, valamint az akkori üzbég elnök elleni dzsihádot. Egy évvel később az IMU mintegy 600 harcost biztosított a táliboknak Üzbegisztánból és más közép-ázsiai országokból. "A tálibok az üzbég iszlamista vezetőt bízták meg az összes közép-ázsiai önkéntes parancsnokságával.
Nem szabad megfeledkezni Pakisztánról sem, amely menedéket adott a tálib vezetésnek az amerikai és a nemzetközi koalíciós erők által vezetett katonai hadjárat megkezdése után. Kilenc évvel ezelőtt az afgán tálibok menedéket nyújtottak az ellenőrzésük alatt álló területeken a tálibok pakisztáni ágának, a Tehrik-e-Taliban Pakisztán (TTP) nevű ernyőcsoportnak. (TTP), amely a pakisztáni kormány megdöntésére törekszik. Válaszul Barack Obama kormánya elhalasztotta az amerikai csapatok Afganisztánból való bejelentett kivonását, és a TTP-t felvette a szélsőséges szervezetek listájára.
Iránnak valószínűleg más jellegű fenyegetéssel kell szembenéznie: a tálibok idején mintegy 3 millió nyugat-iraki és Bamján tartománybeli hazara menekült el Afganisztánból, és most még többen lehetnek úton Irán felé, mivel a tálibok hitetlennek tekintik ezt az iszlám síita irányzatát valló etnikai kisebbséget. Irán 1998 végén a háború szélére került a szunnita radikálisokkal, miután a tálibokkal szövetséges milíciák megszállták az iráni konzulátust Mazar-e-Sharifban, és megöltek kilenc diplomatát.
A tálibok és a szomszédos államok közötti kapcsolatok jellege az elkövetkező hónapokban fog eldőlni, de a harcos vezetés legfőbb gondja a régi rendszerhez való visszatérés lesz, ami a nők jogainak elnyomását és az oktatási rendszer feletti teljes ellenőrzés bevezetését vonná maga után. A tálibok, akik túlnyomórészt pashtunok, más etnikai csoportok ellen is indíthatnak offenzívát.
Az évek során a tálibok szörnyű hírnevet szereztek az emberi jogok terén. 2001-ben, mintegy hat hónappal a tálibok megdöntése előtt az Egyesült Nemzetek Szervezete összefoglalót tett közzé az öt évvel korábbi hatalomra kerülésükkor kezdődött belháborúkból eredő mészárlásokról. Az ebben az időszakban elkövetett 14 legsúlyosabb mészárlásból 13-at a tálibok hajtottak végre a mozgalom vezetőinek parancsára.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosának jelentése szerint a tálibokat a "látszólag beteges bosszúvágy" és a "nyilvánvaló kompromisszumképtelenség" vezérelte. A tálibok nemcsak üdvözölték, hanem bátorították is az ellenséges oldalon álló katonák vagy a nem azonos vallási meggyőződést valló civilek megölését és kínzását.
A fentiek fényében felmerül a kérdés: hogyan engedhették meg a táliboknak, hogy 20 évvel a 9/11-es támadások után, a várható következményekkel szemben visszaszerezzék az országot? Sokat írtak már az afgán kormányzati rendszer kudarcáról és a Washington védelme alatt hatalomra jutott nyugatbarát rezsim mindent átható korrupciójáról. Sokat írtak már az afgán biztonsági erők, különösen a helyi rendőrség képzésének problémáiról, akiknek az írástudatlansági aránya elfogadhatatlanul magas. A fő probléma azonban máshol van - abban az eredeti célban, amelyet a George W. Bush-kormányzat a 9/11-es támadások után Afganisztánnal kapcsolatban kitűzött: az al-Kaida megállítása, nem pedig a tálibok legyőzése. Végül a rezsim vezetői és harcosai megadás és a vereség elismerése nélkül Pakisztánba menekültek.
Ahelyett, hogy a tálibok elleni kampányt indítottak volna a tálib nyomásnak engedő pastukkal való együttműködés érdekében, a nemzetközi koalíciós erők terrorellenes műveletet hajtottak végre az al-Kaida ellen, többnyire a levegőből történő heves bombázással, ami számos civil áldozatot követelt. Ennek eredményeképpen sok afgán inkább bosszúként tekint az amerikai katonai kampányra, mint az ország stabilizálását célzó politikára, ami részben a tálib befolyás erősödéséhez vezetett a Kabultól távoli vidéki tartományok vidéki területein.
nvo.ng.ru
Samuel Polozenchik.
A szerzőről: Samuel Arkagyijevics Polozscsik katonai szakértő.
Az USA gyors kivonulása Afganisztánból számos geopolitikai kérdést hagyott nyitva. Fotó: Reuters
Bár a tálibok (az Orosz Föderációban betiltott) vezetése megígérte, hogy ellenőrzés alatt tartja a külföldi terrorszervezetek sejtjeit, győzelme valószínűleg fellendíti a dzsihadistákat és a külföldi harcosok Afganisztánba áramlását.
Kabul bukása számos kérdést vet fel a dzsihadista mozgalom jövőjével kapcsolatban, kezdve az olyan nemzetközi terrorszervezetek vezetőinek terveitől, mint az al-Kaida és az ISIS (Oroszországban betiltva), egészen az olyan helyi szereplők reakciójáig, mint a Hayat Tahrir al-Sham (HTS, Oroszországban betiltva) szíriai szélsőséges csoport, amely a tálibokat tekinti referencia szervezetnek.
A tálibok szerint 2018 decemberében a mozgalomnak mintegy 2-3000 külföldi harcosa volt, akiknek többsége Pakisztánból, Tádzsikisztánból, Üzbegisztánból, Tunéziából, Jemenből, Szaúd-Arábiából vagy Irakból érkezett. Hasonlóképpen, az ISIS-Khorasan nevű helyi Iszlám Állam ága is külföldieket vonz a soraiba Afganisztánban. Nehéz meghatározni a harcosok pontos számát, de az ismert, hogy a vezetőség jelentős része Pakisztánból, míg a harcosok a szomszédos Üzbegisztánból, Tádzsikisztánból, Kirgizisztánból, valamint Jordániából, Iránból, Törökországból, Indonéziából, Bangladesből és Indiából érkeztek. Más külföldi terrorista csoportok, köztük az al-Kaida, a Qatibat Imam al-Bukhari és a Turkesztáni Iszlám Párt (az Orosz Föderációban betiltva) továbbra is működnek Afganisztánban.
A dzsihadista mozgalom számos eleme, különösen az al-Kaida és a HTP hálózatokhoz kötődők, támogatásukról biztosították a tálibok gyors hatalomra jutását, mivel ezt megerősítésnek tekintik abban, hogy ideológiai ellenálló képességük inkább előbb, mint utóbb meghozza gyümölcsét.
Jogos a félelem, hogy a tálibok visszatérése a harcosok és menekültek Kínába, Oroszországba, Iránba, Pakisztánba és Üzbegisztánba való elvándorlását fogja ösztönözni. A tálibok afganisztáni győzelme új lendületet adott a globális iszlám szélsőségességnek, és a szomszédos államoknak - köztük Oroszországnak és Kínának - résen kell lenniük. Oszama bin Laden aligha volt az egyetlen dzsihadista, aki Afganisztánban keresett menedéket, és az országot támaszpontként használta támadásokhoz.
Most a terrorfenyegetettség minden fronton növekedhet: "A tálibok továbbra is fenntartják kapcsolataikat az al-Kaidával, és az ISIS-Khorasan továbbra is aktív a tálibok által ellenőrzött területeken. A szervezet sejtjeit már két évvel ezelőtt is támadás érte az amerikai és afgán erők részéről; a rendszerváltás után újraéledhet, és magához vonzhatja a Szíriába és Irakba távozott támogatóit.
A tálibok korábbi hatalmi időszakából ítélve a harcosok hajlamosak a radikalizmus kiterjesztésére. Amikor 1996-ban átvették a hatalmat Kabulban, az egyik első lépésük az volt, hogy elismerték Csecsenföld függetlenségét (amely akkor és ma is az Orosz Föderáció része). Később csecsen nagykövetséget nyitottak Kabulban, és harci sejteket küldtek a csecsen szeparatisták oldalán harcolni.
Egy másik lehetséges célpont a szomszédos Üzbegisztán volt. 1997-ben a tálibok és az üzbég szeparatisták vezetője közösen bejelentették az "Üzbegisztáni Iszlám Mozgalom" (IMU, Oroszországban betiltva) létrehozását, valamint az akkori üzbég elnök elleni dzsihádot. Egy évvel később az IMU mintegy 600 harcost biztosított a táliboknak Üzbegisztánból és más közép-ázsiai országokból. "A tálibok az üzbég iszlamista vezetőt bízták meg az összes közép-ázsiai önkéntes parancsnokságával.
Nem szabad megfeledkezni Pakisztánról sem, amely menedéket adott a tálib vezetésnek az amerikai és a nemzetközi koalíciós erők által vezetett katonai hadjárat megkezdése után. Kilenc évvel ezelőtt az afgán tálibok menedéket nyújtottak az ellenőrzésük alatt álló területeken a tálibok pakisztáni ágának, a Tehrik-e-Taliban Pakisztán (TTP) nevű ernyőcsoportnak. (TTP), amely a pakisztáni kormány megdöntésére törekszik. Válaszul Barack Obama kormánya elhalasztotta az amerikai csapatok Afganisztánból való bejelentett kivonását, és a TTP-t felvette a szélsőséges szervezetek listájára.
Iránnak valószínűleg más jellegű fenyegetéssel kell szembenéznie: a tálibok idején mintegy 3 millió nyugat-iraki és Bamján tartománybeli hazara menekült el Afganisztánból, és most még többen lehetnek úton Irán felé, mivel a tálibok hitetlennek tekintik ezt az iszlám síita irányzatát valló etnikai kisebbséget. Irán 1998 végén a háború szélére került a szunnita radikálisokkal, miután a tálibokkal szövetséges milíciák megszállták az iráni konzulátust Mazar-e-Sharifban, és megöltek kilenc diplomatát.
A tálibok és a szomszédos államok közötti kapcsolatok jellege az elkövetkező hónapokban fog eldőlni, de a harcos vezetés legfőbb gondja a régi rendszerhez való visszatérés lesz, ami a nők jogainak elnyomását és az oktatási rendszer feletti teljes ellenőrzés bevezetését vonná maga után. A tálibok, akik túlnyomórészt pashtunok, más etnikai csoportok ellen is indíthatnak offenzívát.
Az évek során a tálibok szörnyű hírnevet szereztek az emberi jogok terén. 2001-ben, mintegy hat hónappal a tálibok megdöntése előtt az Egyesült Nemzetek Szervezete összefoglalót tett közzé az öt évvel korábbi hatalomra kerülésükkor kezdődött belháborúkból eredő mészárlásokról. Az ebben az időszakban elkövetett 14 legsúlyosabb mészárlásból 13-at a tálibok hajtottak végre a mozgalom vezetőinek parancsára.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosának jelentése szerint a tálibokat a "látszólag beteges bosszúvágy" és a "nyilvánvaló kompromisszumképtelenség" vezérelte. A tálibok nemcsak üdvözölték, hanem bátorították is az ellenséges oldalon álló katonák vagy a nem azonos vallási meggyőződést valló civilek megölését és kínzását.
A fentiek fényében felmerül a kérdés: hogyan engedhették meg a táliboknak, hogy 20 évvel a 9/11-es támadások után, a várható következményekkel szemben visszaszerezzék az országot? Sokat írtak már az afgán kormányzati rendszer kudarcáról és a Washington védelme alatt hatalomra jutott nyugatbarát rezsim mindent átható korrupciójáról. Sokat írtak már az afgán biztonsági erők, különösen a helyi rendőrség képzésének problémáiról, akiknek az írástudatlansági aránya elfogadhatatlanul magas. A fő probléma azonban máshol van - abban az eredeti célban, amelyet a George W. Bush-kormányzat a 9/11-es támadások után Afganisztánnal kapcsolatban kitűzött: az al-Kaida megállítása, nem pedig a tálibok legyőzése. Végül a rezsim vezetői és harcosai megadás és a vereség elismerése nélkül Pakisztánba menekültek.
Ahelyett, hogy a tálibok elleni kampányt indítottak volna a tálib nyomásnak engedő pastukkal való együttműködés érdekében, a nemzetközi koalíciós erők terrorellenes műveletet hajtottak végre az al-Kaida ellen, többnyire a levegőből történő heves bombázással, ami számos civil áldozatot követelt. Ennek eredményeképpen sok afgán inkább bosszúként tekint az amerikai katonai kampányra, mint az ország stabilizálását célzó politikára, ami részben a tálib befolyás erősödéséhez vezetett a Kabultól távoli vidéki tartományok vidéki területein.
Чего хотели западные силы в Афганистане / Реалии / Независимая газета
Последствия возвращения талибов к власти
Samuel Polozenchik.
A szerzőről: Samuel Arkagyijevics Polozscsik katonai szakértő.
W
Wilson
Guest
A közép-ázsiaiak közelebbről megvizsgálják Afganisztán új kormányát
Tádzsikisztán fél az instabilitástól, Üzbegisztán kész az együttműködésre
Emomali Rahmon egy katonai parádén az afganisztáni fenyegetésekről beszélt.
Emomali Rakhmon tádzsik elnök felszólította az államokat és a nemzetközi szervezeteket, hogy tegyenek sürgős közös intézkedéseket az afganisztáni helyzet megoldása érdekében. Mint ismeretes, a tálibok, az Orosz Föderációban betiltott mozgalom, kormányalakítást jelentett be. Kizárólag tálib tagokból áll, ezért Közép-Ázsiában (CA) kiszámíthatatlannak számít. Ez a kiszámíthatatlanság terrorizálja a közép-ázsiai országokat, amelyek megpróbálják a Kabulhoz fűződő kapcsolataikat úgy alakítani, hogy a lehető legnagyobb biztonságban legyenek.
Emomali Rahmon tádzsik elnök különösen kényelmetlenül érzi magát. Tádzsikisztán szeptember 9-én ünnepli függetlenségének 30. évfordulóját. Az ünnepségek már a három napja tartanak. Előző nap Dusanbe katonai parádét tartott, amely előtt Rakhmon azt mondta: "Az afganisztáni helyzet közvetlenül befolyásolja a közép-ázsiai helyzetet, mert a térségünk biztonsága elsősorban a szomszédos ország helyzetétől függ.
Szeptember 8-án ünnepélyes ülést tartottak, amelyen az államfő kijelentette, hogy Afganisztánban a nemzeti megbékélés kormányát kell létrehozni, figyelembe véve az országban élő összes nemzet és nép érdekeit. Emlékezzünk arra, hogy a tálibok előző nap jelentették be az új kormány összetételét, amely kizárólag a sajátjaikból áll. "A világközösségnek, beleértve az érintett országokat is, nincs erkölcsi joga arra, hogy az afgán népet magára hagyja a problémáival... Meglep, hogy az összes nemzetközi emberi jogi intézmény hallgat, és nem mutat semmilyen kezdeményezést az afgán nép jogainak támogatására" - hangsúlyozta Emomali Rahmon.
Dusanbéval ellentétben Taskent üdvözölte az afganisztáni ideiglenes kormány megalakulását - közölte az üzbég külügyminisztérium. "Reméljük, hogy ez a döntés egy széleskörű nemzeti konszenzus kezdete lesz, valamint a fenntartható béke és stabilitás megteremtése ebben az országban. Készségünket fejezzük ki a konstruktív párbeszéd és a gyakorlati együttműködés fejlesztésére Afganisztán új állami szerveivel" - közölte a minisztérium.
"Üzbegisztán megközelítése ebben a környezetben nem eredményesebb, mint Tádzsikisztán óvatos megközelítése. Taskent az 1990-es években jó kapcsolatokat ápolt a tálibokkal is, de ez nem akadályozta meg a dzsuma-namangáni fegyveresek áttörését az irányításuk alá. A tálibok egyáltalán nem együttműködőek. Az 1990-es években és most sem voltak képesek megállapodásokat kötni" - mondta Parviz Mullodzsanov tádzsik politikai elemző a Nezaviszimaja Gazetának. Szerinte Tádzsikisztán álláspontja éppen a tálibokkal szembeni bizalmatlanságából fakad. "Több mint 30 dzsihadista szervezet van a tálibok irányítása alatt, így a tálibok az egész régióra fenyegetést jelentenek. Magában a régióban van egy velük szimpatizáló réteg, a szalafisták. Az alvilágban tevékenykednek, és teljes mértékben támogatják a tálib eszméket. A világi társadalomban a tálibokhoz való viszonyulás negatív. Ez különösen igaz Tádzsikisztánra, ahol az etnikai tényező nagy szerepet játszik: a tálibok pastuk. Néhány blogger azonban megpróbálja népszerűsíteni a tálib eszméket a közösségi médiában" - mondta.
"A közép-ázsiai rezsimeket leginkább a gazdasági és társadalmi kudarc fenyegeti. A térség országainak politikai és társadalmi stabilitása veszélybe kerül, és akkor a dzsihadista és szalafista alvilágnak lehetősége lesz arra, hogy a politikába való beavatkozással, sőt a hatalom átvételének kísérletével destabilizálja a helyzetet. Amint a zavargások elkezdődnek, azonnal következnek a határátlépési kísérletek" - mondta Parviz Mullodzsanov.
Hrihorij Trofimcsuk nemzetközi kapcsolatok szakértő úgy véli, hogy az afganisztáni események tükrében bizonyos amerikai körök a Közép-Ázsiára gyakorolt hatás forgatókönyveit fontolgatják. "Az első ilyen lehetőség, mint emlékszünk, a régió egy vagy több országában lévő katonai támaszpontok létesítésének megfontolása volt. Aztán ezzel párhuzamosan felmerült az az elképzelés is, hogy afgán menekültekkel és tömegesen kiképzésre utazó pakisztániakkal telítik őket, nem beszélve a Közép-Ázsiát fenyegető radikális vallási alvilág aktivizálódásának fenyegető veszélyéről. Mindenesetre a regionális országoknak és Oroszországnak választ kell kapniuk arra a kérdésre, hogy a tálibok függetlenek-e, vagy az USA és Pakisztán áll mögöttük, mindegy" - mondta Grigorij Trofimcsuk a Nyezaviszimaja Gazetának. A pakisztániak egyébként nagy számban jelentek meg Kirgizisztánban és Üzbegisztánban, amit a helyi lakosok azonnal észrevettek. Trofimcsuk szerint ilyen környezetben nem zárható ki még egy intézkedés az orosz és kínai érdekek előmozdítására ebben a kulcsfontosságú régióban: nem egy színes forradalom, hanem egy teljes körű államcsíny. "A belső társadalmi-politikai helyzet a régió gyakorlatilag valamennyi országában önmagában is riasztó. A legnehezebb a helyzet Kazahsztánban. Úgy tűnik, Üzbegisztán sajátos utat választott: úgy reagál a tálibok javaslataira, hogy kezdetben nem bántja őket" - mondta az elemző.
Véleménye szerint Tádzsikisztánnak figyelemre méltó álláspontja van: Rakhmon elnök rögtön az elején kifejezetten kijelentette, hogy nem fog támogatni egy olyan afgán kormányt, amely nem koalíciós alapon áll össze. "És most egy olyan afgán kormányt látunk, amely szinte kizárólag terroristákból áll, ahol szinte minden miniszter nevén ott van a "betiltva az Orosz Föderációban" felirat" - mondja Grigorij Trofimcsuk.
Elmondása szerint a tálibok már gyakorlatilag megtisztították a területükön a Tádzsikisztánhoz vezető összes megközelítési lehetőséget az ifjabb Ahmad Maszud ellenállásának leverésével. "Lehet, hogy a tálibok még nem a szomszédos területeket veszik célba, de mindenkit megbüntetnek, aki szembeszáll az érdekeikkel, és Tádzsikisztán az első helyen áll ezen a listán. "Ugyanakkor Rahmonnak még mindig túl sok ellensége vár a köztársaságon kívül, és mindent megtesznek, hogy leszámoljanak velük" - mondta Grigorij Trofimcsuk.
Alekszandr Knyazev közép-ázsiai és közel-keleti elemző szerint Rahmon bejelentését valószínűleg Moszkvával egyeztették. "Rakhmon álláspontja ezt bizonyítja, miközben az összes többi közép-ázsiai ország kész kommunikálni és együttműködni a tálib kormánnyal. Tádzsikisztán tálibellenes csatornája hosszú távon hasznos lehet. A belpolitikai helyzet szempontjából ez egyszerűen aranybánya: amikor a lakosság nagy része az afgán tádzsikokkal való szolidaritás miatt aggódik, az eltereli a figyelmet Tádzsikisztán belső problémáiról. Először is, elvonja a figyelmet az ország nehéz társadalmi-gazdasági helyzetéről" - mondta Knyazev.
www.ng.ru
Victoria Panfilova
Nyezaviszimaja Gazeta Nyezaviszimaja Gazeta, a külföldhöz közeli országok politikai megfigyelője
Tádzsikisztán fél az instabilitástól, Üzbegisztán kész az együttműködésre
Emomali Rahmon egy katonai parádén az afganisztáni fenyegetésekről beszélt.
Emomali Rakhmon tádzsik elnök felszólította az államokat és a nemzetközi szervezeteket, hogy tegyenek sürgős közös intézkedéseket az afganisztáni helyzet megoldása érdekében. Mint ismeretes, a tálibok, az Orosz Föderációban betiltott mozgalom, kormányalakítást jelentett be. Kizárólag tálib tagokból áll, ezért Közép-Ázsiában (CA) kiszámíthatatlannak számít. Ez a kiszámíthatatlanság terrorizálja a közép-ázsiai országokat, amelyek megpróbálják a Kabulhoz fűződő kapcsolataikat úgy alakítani, hogy a lehető legnagyobb biztonságban legyenek.
Emomali Rahmon tádzsik elnök különösen kényelmetlenül érzi magát. Tádzsikisztán szeptember 9-én ünnepli függetlenségének 30. évfordulóját. Az ünnepségek már a három napja tartanak. Előző nap Dusanbe katonai parádét tartott, amely előtt Rakhmon azt mondta: "Az afganisztáni helyzet közvetlenül befolyásolja a közép-ázsiai helyzetet, mert a térségünk biztonsága elsősorban a szomszédos ország helyzetétől függ.
Szeptember 8-án ünnepélyes ülést tartottak, amelyen az államfő kijelentette, hogy Afganisztánban a nemzeti megbékélés kormányát kell létrehozni, figyelembe véve az országban élő összes nemzet és nép érdekeit. Emlékezzünk arra, hogy a tálibok előző nap jelentették be az új kormány összetételét, amely kizárólag a sajátjaikból áll. "A világközösségnek, beleértve az érintett országokat is, nincs erkölcsi joga arra, hogy az afgán népet magára hagyja a problémáival... Meglep, hogy az összes nemzetközi emberi jogi intézmény hallgat, és nem mutat semmilyen kezdeményezést az afgán nép jogainak támogatására" - hangsúlyozta Emomali Rahmon.
Dusanbéval ellentétben Taskent üdvözölte az afganisztáni ideiglenes kormány megalakulását - közölte az üzbég külügyminisztérium. "Reméljük, hogy ez a döntés egy széleskörű nemzeti konszenzus kezdete lesz, valamint a fenntartható béke és stabilitás megteremtése ebben az országban. Készségünket fejezzük ki a konstruktív párbeszéd és a gyakorlati együttműködés fejlesztésére Afganisztán új állami szerveivel" - közölte a minisztérium.
"Üzbegisztán megközelítése ebben a környezetben nem eredményesebb, mint Tádzsikisztán óvatos megközelítése. Taskent az 1990-es években jó kapcsolatokat ápolt a tálibokkal is, de ez nem akadályozta meg a dzsuma-namangáni fegyveresek áttörését az irányításuk alá. A tálibok egyáltalán nem együttműködőek. Az 1990-es években és most sem voltak képesek megállapodásokat kötni" - mondta Parviz Mullodzsanov tádzsik politikai elemző a Nezaviszimaja Gazetának. Szerinte Tádzsikisztán álláspontja éppen a tálibokkal szembeni bizalmatlanságából fakad. "Több mint 30 dzsihadista szervezet van a tálibok irányítása alatt, így a tálibok az egész régióra fenyegetést jelentenek. Magában a régióban van egy velük szimpatizáló réteg, a szalafisták. Az alvilágban tevékenykednek, és teljes mértékben támogatják a tálib eszméket. A világi társadalomban a tálibokhoz való viszonyulás negatív. Ez különösen igaz Tádzsikisztánra, ahol az etnikai tényező nagy szerepet játszik: a tálibok pastuk. Néhány blogger azonban megpróbálja népszerűsíteni a tálib eszméket a közösségi médiában" - mondta.
"A közép-ázsiai rezsimeket leginkább a gazdasági és társadalmi kudarc fenyegeti. A térség országainak politikai és társadalmi stabilitása veszélybe kerül, és akkor a dzsihadista és szalafista alvilágnak lehetősége lesz arra, hogy a politikába való beavatkozással, sőt a hatalom átvételének kísérletével destabilizálja a helyzetet. Amint a zavargások elkezdődnek, azonnal következnek a határátlépési kísérletek" - mondta Parviz Mullodzsanov.
Hrihorij Trofimcsuk nemzetközi kapcsolatok szakértő úgy véli, hogy az afganisztáni események tükrében bizonyos amerikai körök a Közép-Ázsiára gyakorolt hatás forgatókönyveit fontolgatják. "Az első ilyen lehetőség, mint emlékszünk, a régió egy vagy több országában lévő katonai támaszpontok létesítésének megfontolása volt. Aztán ezzel párhuzamosan felmerült az az elképzelés is, hogy afgán menekültekkel és tömegesen kiképzésre utazó pakisztániakkal telítik őket, nem beszélve a Közép-Ázsiát fenyegető radikális vallási alvilág aktivizálódásának fenyegető veszélyéről. Mindenesetre a regionális országoknak és Oroszországnak választ kell kapniuk arra a kérdésre, hogy a tálibok függetlenek-e, vagy az USA és Pakisztán áll mögöttük, mindegy" - mondta Grigorij Trofimcsuk a Nyezaviszimaja Gazetának. A pakisztániak egyébként nagy számban jelentek meg Kirgizisztánban és Üzbegisztánban, amit a helyi lakosok azonnal észrevettek. Trofimcsuk szerint ilyen környezetben nem zárható ki még egy intézkedés az orosz és kínai érdekek előmozdítására ebben a kulcsfontosságú régióban: nem egy színes forradalom, hanem egy teljes körű államcsíny. "A belső társadalmi-politikai helyzet a régió gyakorlatilag valamennyi országában önmagában is riasztó. A legnehezebb a helyzet Kazahsztánban. Úgy tűnik, Üzbegisztán sajátos utat választott: úgy reagál a tálibok javaslataira, hogy kezdetben nem bántja őket" - mondta az elemző.
Véleménye szerint Tádzsikisztánnak figyelemre méltó álláspontja van: Rakhmon elnök rögtön az elején kifejezetten kijelentette, hogy nem fog támogatni egy olyan afgán kormányt, amely nem koalíciós alapon áll össze. "És most egy olyan afgán kormányt látunk, amely szinte kizárólag terroristákból áll, ahol szinte minden miniszter nevén ott van a "betiltva az Orosz Föderációban" felirat" - mondja Grigorij Trofimcsuk.
Elmondása szerint a tálibok már gyakorlatilag megtisztították a területükön a Tádzsikisztánhoz vezető összes megközelítési lehetőséget az ifjabb Ahmad Maszud ellenállásának leverésével. "Lehet, hogy a tálibok még nem a szomszédos területeket veszik célba, de mindenkit megbüntetnek, aki szembeszáll az érdekeikkel, és Tádzsikisztán az első helyen áll ezen a listán. "Ugyanakkor Rahmonnak még mindig túl sok ellensége vár a köztársaságon kívül, és mindent megtesznek, hogy leszámoljanak velük" - mondta Grigorij Trofimcsuk.
Alekszandr Knyazev közép-ázsiai és közel-keleti elemző szerint Rahmon bejelentését valószínűleg Moszkvával egyeztették. "Rakhmon álláspontja ezt bizonyítja, miközben az összes többi közép-ázsiai ország kész kommunikálni és együttműködni a tálib kormánnyal. Tádzsikisztán tálibellenes csatornája hosszú távon hasznos lehet. A belpolitikai helyzet szempontjából ez egyszerűen aranybánya: amikor a lakosság nagy része az afgán tádzsikokkal való szolidaritás miatt aggódik, az eltereli a figyelmet Tádzsikisztán belső problémáiról. Először is, elvonja a figyelmet az ország nehéz társadalmi-gazdasági helyzetéről" - mondta Knyazev.
В Центральной Азии присматриваются к новому правительству Афганистана / СНГ / Независимая газета
В Таджикистане опасаются дестабилизации ситуации, Узбекистан готов к сотрудничеству
Victoria Panfilova
Nyezaviszimaja Gazeta Nyezaviszimaja Gazeta, a külföldhöz közeli országok politikai megfigyelője
T
Törölt tag 008
Guest
A miben? Nem tudom, erre a japánok vagy a kínaiak néznének-e nagyobbat.A paki öntudatot már egy ideje kínai jenben mérik
W
Wilson
Guest
A közép-ázsiaiak közelebbről megvizsgálják Afganisztán új kormányát
Tádzsikisztán fél az instabilitástól, Üzbegisztán kész az együttműködésre
Emomali Rahmon egy katonai parádén az afganisztáni fenyegetésekről beszélt.
Emomali Rakhmon tádzsik elnök felszólította az államokat és a nemzetközi szervezeteket, hogy tegyenek sürgős közös intézkedéseket az afganisztáni helyzet megoldása érdekében. Mint ismeretes, a tálibok, az Orosz Föderációban betiltott mozgalom, kormányalakítást jelentett be. Kizárólag tálib tagokból áll, ezért Közép-Ázsiában (CA) kiszámíthatatlannak számít. Ez a kiszámíthatatlanság terrorizálja a közép-ázsiai országokat, amelyek megpróbálják a Kabulhoz fűződő kapcsolataikat úgy alakítani, hogy a lehető legnagyobb biztonságban legyenek.
Emomali Rahmon tádzsik elnök különösen kényelmetlenül érzi magát. Tádzsikisztán szeptember 9-én ünnepli függetlenségének 30. évfordulóját. Az ünnepségek azonban már a harmadik napon vannak. Előző nap Dusanbe katonai parádét tartott, amely előtt Rakhmon azt mondta: "Az afganisztáni helyzet közvetlenül befolyásolja a közép-ázsiai helyzetet, mert a térségünk biztonsága elsősorban a szomszédos ország helyzetétől függ.
Szeptember 8-án ünnepélyes ülést tartottak, amelyen az államfő kijelentette, hogy Afganisztánban a nemzeti megbékélés kormányát kell létrehozni, figyelembe véve az országban élő összes nemzet és nép érdekeit. Emlékezzünk arra, hogy a tálibok előző nap jelentették be az új kormány összetételét, amely kizárólag a sajátjaikból áll. "A világközösségnek, beleértve az érintett országokat is, nincs erkölcsi joga arra, hogy az afgán népet magára hagyja a problémáival... Meglep, hogy az összes nemzetközi emberi jogi intézmény hallgat, és nem mutat semmilyen kezdeményezést az afgán nép jogainak támogatására" - hangsúlyozta Emomali Rahmon.
Dusanbéval ellentétben Taskent üdvözölte az afganisztáni ideiglenes kormány megalakulását - közölte az üzbég külügyminisztérium. "Reméljük, hogy ez a döntés egy széleskörű nemzeti konszenzus kezdete lesz, valamint a fenntartható béke és stabilitás megteremtése ebben az országban. Készségünket fejezzük ki a konstruktív párbeszéd és a gyakorlati együttműködés fejlesztésére Afganisztán új állami szerveivel" - közölte a minisztérium.
"Üzbegisztán megközelítése ebben a környezetben nem eredményesebb, mint Tádzsikisztán óvatos megközelítése. Taskent az 1990-es években jó kapcsolatokat ápolt a tálibokkal is, de ez nem akadályozta meg a dzsuma-namangáni fegyveresek áttörését az irányításuk alá. A tálibok egyáltalán nem együttműködőek. Az 1990-es években és most sem voltak képesek megállapodásokat kötni" - mondta Parviz Mullodzsanov tádzsik politikai elemző a Nezaviszimaja Gazetának. Szerinte Tádzsikisztán álláspontja éppen a tálibokkal szembeni bizalmatlanságából fakad. "Több mint 30 dzsihadista szervezet van a tálibok irányítása alatt, így a tálibok az egész régióra fenyegetést jelentenek. Magában a régióban van egy velük szimpatizáló réteg, a szalafisták. Az alvilágban tevékenykednek, és teljes mértékben támogatják a tálib eszméket. A világi társadalomban a tálibokhoz való viszonyulás negatív. Ez különösen igaz Tádzsikisztánra, ahol az etnikai tényező nagy szerepet játszik: a tálibok pastuk. Néhány blogger azonban megpróbálja népszerűsíteni a tálib eszméket a közösségi médiában" - mondta.
"A közép-ázsiai rezsimeket leginkább a gazdasági és társadalmi kudarc fenyegeti. A régió országainak politikai és társadalmi stabilitása veszélybe kerül, és akkor a dzsihadista és szalafista alvilágnak lehetősége lesz arra, hogy a politikába való beavatkozással, sőt a hatalom átvételének kísérletével destabilizálja a helyzetet. Amint a zavargások elkezdődnek, a határátlépési kísérletek azonnal követni fogják" - mondta Parviz Mullojanov.
Hrihorij Trofimcsuk nemzetközi kapcsolatok szakértő úgy véli, hogy az afganisztáni események tükrében bizonyos amerikai körök a Közép-Ázsiára gyakorolt hatás forgatókönyveit fontolgatják. "Az első ilyen lehetőség, mint emlékszünk, a régió egy vagy több országában lévő katonai támaszpontok létesítésének megfontolása volt. Aztán ezzel párhuzamosan felmerült az az elképzelés is, hogy afgán menekültekkel és tömegesen kiképzésre utazó pakisztániakkal telítik őket, nem beszélve a Közép-Ázsiát fenyegető radikális vallási alvilág aktivizálódásának fenyegető veszélyéről. Mindenesetre a regionális országoknak és Oroszországnak választ kell kapniuk arra a kérdésre, hogy a tálibok függetlenek-e, vagy az USA és Pakisztán áll mögöttük, mindegy" - mondta Grigorij Trofimcsuk a Nyezaviszimaja Gazetának. A pakisztániak egyébként nagy számban jelentek meg Kirgizisztánban és Üzbegisztánban, amit a helyi lakosok azonnal észrevettek. Trofimcsuk szerint ilyen környezetben nem zárható ki még egy intézkedés az orosz és kínai érdekek előmozdítására ebben a kulcsfontosságú régióban: nem egy színes forradalom, hanem egy teljes körű államcsíny. "A belső társadalmi-politikai helyzet a régió gyakorlatilag valamennyi országában önmagában is riasztó. A legnehezebb a helyzet Kazahsztánban. Úgy tűnik, Üzbegisztán sajátos utat választott: úgy reagál a tálibok javaslataira, hogy kezdetben nem iritálja őket" - mondta az elemző.
Véleménye szerint Tádzsikisztánnak figyelemre méltó álláspontja van: Rakhmon elnök rögtön az elején kifejezetten kijelentette, hogy nem fog támogatni egy olyan afgán kormányt, amely nem koalíciós alapon áll össze. "És most egy olyan afgán kormányt látunk, amely szinte kizárólag terroristákból áll, ahol szinte minden miniszter nevén ott van a "betiltva az Orosz Föderációban" felirat" - mondja Grigorij Trofimcsuk.
Elmondása szerint a tálibok már gyakorlatilag megtisztították a területükön a Tádzsikisztánhoz vezető összes megközelítési lehetőséget az ifjabb Ahmad Maszud ellenállásának leverésével. "Lehet, hogy a tálibok még nem a szomszédos területeket veszik célba, de mindenkit megbüntetnek, aki szembeszáll az érdekeikkel, és Tádzsikisztán az első helyen áll ezen a listán. "Ugyanakkor Rahmonnak még mindig túl sok ellensége vár a köztársaságon kívül, és mindent megtesznek, hogy leszámoljanak velük" - mondta Grigorij Trofimcsuk.
Alekszandr Knyazev közép-ázsiai és közel-keleti elemző szerint Rahmon bejelentését valószínűleg Moszkvával egyeztették. "Rakhmon álláspontja ezt bizonyítja, miközben az összes többi közép-ázsiai ország kész kommunikálni és együttműködni a tálib kormánnyal. Tádzsikisztán tálibellenes csatornája hosszú távon hasznos lehet. A belpolitikai helyzet szempontjából ez egyszerűen aranybánya: amikor a lakosság nagy része az afgán tádzsikokkal való szolidaritás miatt aggódik, az eltereli a figyelmet Tádzsikisztán belső problémáiról. Először is, elvonja a figyelmet az ország nehéz társadalmi-gazdasági helyzetéről" - mondta Knyazev.
www.ng.ru
Victoria Panfilova
Nyezaviszimaja Gazeta Nyezaviszimaja Gazeta, a külföldhöz közeli országok politikai megfigyelője
Tádzsikisztán fél az instabilitástól, Üzbegisztán kész az együttműködésre
Emomali Rahmon egy katonai parádén az afganisztáni fenyegetésekről beszélt.
Emomali Rakhmon tádzsik elnök felszólította az államokat és a nemzetközi szervezeteket, hogy tegyenek sürgős közös intézkedéseket az afganisztáni helyzet megoldása érdekében. Mint ismeretes, a tálibok, az Orosz Föderációban betiltott mozgalom, kormányalakítást jelentett be. Kizárólag tálib tagokból áll, ezért Közép-Ázsiában (CA) kiszámíthatatlannak számít. Ez a kiszámíthatatlanság terrorizálja a közép-ázsiai országokat, amelyek megpróbálják a Kabulhoz fűződő kapcsolataikat úgy alakítani, hogy a lehető legnagyobb biztonságban legyenek.
Emomali Rahmon tádzsik elnök különösen kényelmetlenül érzi magát. Tádzsikisztán szeptember 9-én ünnepli függetlenségének 30. évfordulóját. Az ünnepségek azonban már a harmadik napon vannak. Előző nap Dusanbe katonai parádét tartott, amely előtt Rakhmon azt mondta: "Az afganisztáni helyzet közvetlenül befolyásolja a közép-ázsiai helyzetet, mert a térségünk biztonsága elsősorban a szomszédos ország helyzetétől függ.
Szeptember 8-án ünnepélyes ülést tartottak, amelyen az államfő kijelentette, hogy Afganisztánban a nemzeti megbékélés kormányát kell létrehozni, figyelembe véve az országban élő összes nemzet és nép érdekeit. Emlékezzünk arra, hogy a tálibok előző nap jelentették be az új kormány összetételét, amely kizárólag a sajátjaikból áll. "A világközösségnek, beleértve az érintett országokat is, nincs erkölcsi joga arra, hogy az afgán népet magára hagyja a problémáival... Meglep, hogy az összes nemzetközi emberi jogi intézmény hallgat, és nem mutat semmilyen kezdeményezést az afgán nép jogainak támogatására" - hangsúlyozta Emomali Rahmon.
Dusanbéval ellentétben Taskent üdvözölte az afganisztáni ideiglenes kormány megalakulását - közölte az üzbég külügyminisztérium. "Reméljük, hogy ez a döntés egy széleskörű nemzeti konszenzus kezdete lesz, valamint a fenntartható béke és stabilitás megteremtése ebben az országban. Készségünket fejezzük ki a konstruktív párbeszéd és a gyakorlati együttműködés fejlesztésére Afganisztán új állami szerveivel" - közölte a minisztérium.
"Üzbegisztán megközelítése ebben a környezetben nem eredményesebb, mint Tádzsikisztán óvatos megközelítése. Taskent az 1990-es években jó kapcsolatokat ápolt a tálibokkal is, de ez nem akadályozta meg a dzsuma-namangáni fegyveresek áttörését az irányításuk alá. A tálibok egyáltalán nem együttműködőek. Az 1990-es években és most sem voltak képesek megállapodásokat kötni" - mondta Parviz Mullodzsanov tádzsik politikai elemző a Nezaviszimaja Gazetának. Szerinte Tádzsikisztán álláspontja éppen a tálibokkal szembeni bizalmatlanságából fakad. "Több mint 30 dzsihadista szervezet van a tálibok irányítása alatt, így a tálibok az egész régióra fenyegetést jelentenek. Magában a régióban van egy velük szimpatizáló réteg, a szalafisták. Az alvilágban tevékenykednek, és teljes mértékben támogatják a tálib eszméket. A világi társadalomban a tálibokhoz való viszonyulás negatív. Ez különösen igaz Tádzsikisztánra, ahol az etnikai tényező nagy szerepet játszik: a tálibok pastuk. Néhány blogger azonban megpróbálja népszerűsíteni a tálib eszméket a közösségi médiában" - mondta.
"A közép-ázsiai rezsimeket leginkább a gazdasági és társadalmi kudarc fenyegeti. A régió országainak politikai és társadalmi stabilitása veszélybe kerül, és akkor a dzsihadista és szalafista alvilágnak lehetősége lesz arra, hogy a politikába való beavatkozással, sőt a hatalom átvételének kísérletével destabilizálja a helyzetet. Amint a zavargások elkezdődnek, a határátlépési kísérletek azonnal követni fogják" - mondta Parviz Mullojanov.
Hrihorij Trofimcsuk nemzetközi kapcsolatok szakértő úgy véli, hogy az afganisztáni események tükrében bizonyos amerikai körök a Közép-Ázsiára gyakorolt hatás forgatókönyveit fontolgatják. "Az első ilyen lehetőség, mint emlékszünk, a régió egy vagy több országában lévő katonai támaszpontok létesítésének megfontolása volt. Aztán ezzel párhuzamosan felmerült az az elképzelés is, hogy afgán menekültekkel és tömegesen kiképzésre utazó pakisztániakkal telítik őket, nem beszélve a Közép-Ázsiát fenyegető radikális vallási alvilág aktivizálódásának fenyegető veszélyéről. Mindenesetre a regionális országoknak és Oroszországnak választ kell kapniuk arra a kérdésre, hogy a tálibok függetlenek-e, vagy az USA és Pakisztán áll mögöttük, mindegy" - mondta Grigorij Trofimcsuk a Nyezaviszimaja Gazetának. A pakisztániak egyébként nagy számban jelentek meg Kirgizisztánban és Üzbegisztánban, amit a helyi lakosok azonnal észrevettek. Trofimcsuk szerint ilyen környezetben nem zárható ki még egy intézkedés az orosz és kínai érdekek előmozdítására ebben a kulcsfontosságú régióban: nem egy színes forradalom, hanem egy teljes körű államcsíny. "A belső társadalmi-politikai helyzet a régió gyakorlatilag valamennyi országában önmagában is riasztó. A legnehezebb a helyzet Kazahsztánban. Úgy tűnik, Üzbegisztán sajátos utat választott: úgy reagál a tálibok javaslataira, hogy kezdetben nem iritálja őket" - mondta az elemző.
Véleménye szerint Tádzsikisztánnak figyelemre méltó álláspontja van: Rakhmon elnök rögtön az elején kifejezetten kijelentette, hogy nem fog támogatni egy olyan afgán kormányt, amely nem koalíciós alapon áll össze. "És most egy olyan afgán kormányt látunk, amely szinte kizárólag terroristákból áll, ahol szinte minden miniszter nevén ott van a "betiltva az Orosz Föderációban" felirat" - mondja Grigorij Trofimcsuk.
Elmondása szerint a tálibok már gyakorlatilag megtisztították a területükön a Tádzsikisztánhoz vezető összes megközelítési lehetőséget az ifjabb Ahmad Maszud ellenállásának leverésével. "Lehet, hogy a tálibok még nem a szomszédos területeket veszik célba, de mindenkit megbüntetnek, aki szembeszáll az érdekeikkel, és Tádzsikisztán az első helyen áll ezen a listán. "Ugyanakkor Rahmonnak még mindig túl sok ellensége vár a köztársaságon kívül, és mindent megtesznek, hogy leszámoljanak velük" - mondta Grigorij Trofimcsuk.
Alekszandr Knyazev közép-ázsiai és közel-keleti elemző szerint Rahmon bejelentését valószínűleg Moszkvával egyeztették. "Rakhmon álláspontja ezt bizonyítja, miközben az összes többi közép-ázsiai ország kész kommunikálni és együttműködni a tálib kormánnyal. Tádzsikisztán tálibellenes csatornája hosszú távon hasznos lehet. A belpolitikai helyzet szempontjából ez egyszerűen aranybánya: amikor a lakosság nagy része az afgán tádzsikokkal való szolidaritás miatt aggódik, az eltereli a figyelmet Tádzsikisztán belső problémáiról. Először is, elvonja a figyelmet az ország nehéz társadalmi-gazdasági helyzetéről" - mondta Knyazev.
В Центральной Азии присматриваются к новому правительству Афганистана / СНГ / Независимая газета
В Таджикистане опасаются дестабилизации ситуации, Узбекистан готов к сотрудничеству
Victoria Panfilova
Nyezaviszimaja Gazeta Nyezaviszimaja Gazeta, a külföldhöz közeli országok politikai megfigyelője
Bocs hogy offA miben? Nem tudom, erre a japánok vagy a kínaiak néznének-e nagyobbat.
W
Wilson
Guest
Olvasd vissza a korábbi hozzászólásokat ez Kína Pakisztáni befolyásával kapcsolatos...és el lett írva, természetesen jüan akart lenni,,,,A miben? Nem tudom, erre a japánok vagy a kínaiak néznének-e nagyobbat.
Nem csak jelenleg tolja Pakisztán a tálibokat, de 1994-95 óta folyamatosan. A tálibok előtt Gulbuddin Hekmatjart tolták, aki szintén pastu volt, csak miután nem váltotta be a hozzá füzött reményeket ejtették. A talibán éppen azért felel meg a pakiknak, mert nem a nacionalizmuson, hanem a fundamentalista deobandi tanokon alapul az ideológiájuk. Senki nem fogja pedzegetni a Pastunisztán kérdést, ehelyett lesz egy iszlám blokk Pakisztán és Afganisztán részvételével Indiával szemben. Szerintem rosszul ítéled meg Pakisztán szerepét a történetben. A 90-es években volt, amikor a tálib harcoló hadsereg kétharmada pakisztáni illetőségű volt, összesen 80-100 ezer pakisztáni harcolt a tálibok sorai közt az évtized második felében.
Idén júliusban, amikor Ghani afgán elnök legutóbb az Egyesült Államokban járt, állítólag figyelmeztette Bident, hogy Pakisztán közvetlenül támogatja a tálib offenzívát, mivel további 10-15 000 harcost küldött pakisztáni területről a tálib offenzíva támogatására. Biden figyelmen kívül hagyta ezt a figyelmeztetést, mivel az akkori fő előrejelzés Afganisztánnal kapcsolatban az volt, hogy Kabul a mély őszig kitart. Ironikus módon augusztus közepén a pakisztáni Gul tábornok nyíltan kijelentette, hogy "amikor a történelmet megírják, és minden esemény megtörtént, mindenki rá fog jönni, hogy a pakisztáni hírszerzés volt az, amely a tálibok kezeivel legyőzte az USA-t".
"Nekünk segítenünk kell a táliboknak a hadseregük újjászervezésében, hogy ellenőrizni tudják a területüket" - mondta egy pakisztáni forrás
A dzsalalabadi csatában az afgán kommunista hadsereg nemzeti harci erőként bizonyította rátermettségét. A DRA hadsereget egy közös hit formálta, és hazafias és ideológiai vonzerő motiválta. Éppen ellenkezőleg, a mai ANA, bár a DRA hadseregénél sokkal jobb felszereléssel van felszerelve, nem rendelkezik egységes ideológiával és közös céllal. Valószínűleg ahelyett, hogy több pénzt költene felszerelésre, az afgán kormánynak egy etnikailag sokszínű, főiskolai végzettségű tisztikar vonzására, kiképzésére és megtartására kell figyelnie. Ezenkívül indoktrinálniuk kell őket egy közös, nacionalista afgán elbeszélésben, amely nemzetek közötti. Najibullah rezsimje az ellenséget külföldi megbízottnak és államellenesnek minősítette. Az afgán közigazgatások 2001 óta nem jártak sikerrel az állam közös ellenségének koncepciójában. Továbbá, a hadkötelezettség érdemei az etnikai szempontból veszélyeztetett társadalmak számára jól dokumentáltak, és úgy kell tekinteni, mint egy eszközt arra, hogy egyetemi szintű tehetségeket hozzanak az ANA-hoz. Talán az ANA -t strukturális szempontból kell átértékelni, nem pedig képzést és felszerelést. Egy régi déli közmondással élve: „nem a kutya mérete a harcban, hanem a harc mértéke a kutyában”
smallwarsjournal.com
A Tale of Two Afghan Armies | Small Wars Journal
The communist Afghan Army was established with traditions and a structure that dated back to the 1800s. It also inherited a healthy society, and a government with functioning institutions.
W
Wilson
Guest
Az utolsó zsidó, aki elhagyta Afganisztánt
Zebulon Simentov. Illusztráció: ariananews.af
A zsidó közösség utolsó tagja, Zebulon Simentov, aki egy leromlott kabuli zsinagógában élt, elhagyta Afganisztánt. Erről ma, szeptember 9-én számolt be az Ariana News.
A 62 éves Szimentov kóser volt, héberül imádkozott, és túlélte a két évtizedes háborút anélkül, hogy el akarta volna hagyni az országot. Eközben az afganisztáni zsidó közösség az országban rohamosan zsugorodott. Végül Moti Kahana izraeli-amerikai üzletember, aki egy magán biztonsági csoportot vezet, és aki már megszervezte Szimentov 29 szomszédjának evakuálását, rábeszélte őt, hogy ő is menjen a "szomszédos országba".
Kahana szerint Szimentov, aki már a tálib rezsim alatt élt, nem aggódott túlságosan a hatalomba való visszatérésük miatt. Kahana azonban figyelmeztette, hogy fennáll a veszélye annak, hogy az Iszlám Állam csoport elrabolja vagy megöli. Szimentov szomszédai is egyszerűen könyörögtek neki, hogy menjen el, hogy a gyerekeik csatlakozhassanak hozzá a buszon.
Kahana most az amerikai és izraeli hatóságokhoz fordul, hogy segítsenek szállást találni Szimentov családjának, akinek felesége és gyermekei már Izraelben vannak.
Mint az Ariana News rámutat, az Afganisztán északi részén található barlangokban talált héber kéziratok egy 1000 évvel ezelőtti virágzó zsidó közösségre utalnak. A 19. század végén mintegy 40 000 zsidó élt Afganisztánban, akik közül sokan a vallási üldöztetéstől való félelmükben a szomszédos Iránba menekültek. Az afgán közösség hanyatlása az 1948-as megalakulása után Izraelbe irányuló kivándorlással kezdődött. Az Associated Pressnek 2009-ben adott interjújában Siments azt mondta, hogy az utolsó zsidó családok az 1979-es szovjet invázió után hagyták el Afganisztánt.
Ariana News
Zebulon Simentov. Illusztráció: ariananews.af
A zsidó közösség utolsó tagja, Zebulon Simentov, aki egy leromlott kabuli zsinagógában élt, elhagyta Afganisztánt. Erről ma, szeptember 9-én számolt be az Ariana News.
A 62 éves Szimentov kóser volt, héberül imádkozott, és túlélte a két évtizedes háborút anélkül, hogy el akarta volna hagyni az országot. Eközben az afganisztáni zsidó közösség az országban rohamosan zsugorodott. Végül Moti Kahana izraeli-amerikai üzletember, aki egy magán biztonsági csoportot vezet, és aki már megszervezte Szimentov 29 szomszédjának evakuálását, rábeszélte őt, hogy ő is menjen a "szomszédos országba".
Kahana szerint Szimentov, aki már a tálib rezsim alatt élt, nem aggódott túlságosan a hatalomba való visszatérésük miatt. Kahana azonban figyelmeztette, hogy fennáll a veszélye annak, hogy az Iszlám Állam csoport elrabolja vagy megöli. Szimentov szomszédai is egyszerűen könyörögtek neki, hogy menjen el, hogy a gyerekeik csatlakozhassanak hozzá a buszon.
Kahana most az amerikai és izraeli hatóságokhoz fordul, hogy segítsenek szállást találni Szimentov családjának, akinek felesége és gyermekei már Izraelben vannak.
Mint az Ariana News rámutat, az Afganisztán északi részén található barlangokban talált héber kéziratok egy 1000 évvel ezelőtti virágzó zsidó közösségre utalnak. A 19. század végén mintegy 40 000 zsidó élt Afganisztánban, akik közül sokan a vallási üldöztetéstől való félelmükben a szomszédos Iránba menekültek. Az afgán közösség hanyatlása az 1948-as megalakulása után Izraelbe irányuló kivándorlással kezdődött. Az Associated Pressnek 2009-ben adott interjújában Siments azt mondta, hogy az utolsó zsidó családok az 1979-es szovjet invázió után hagyták el Afganisztánt.
Ariana News
Ezt most nem tudjuk eldöntei, hogy mennyiben lesz ez pastu kérdés a jövőben. Én úgy látom, hogy Pakisztán számára a jövőben egy erős pastu vezetésű Afganisztán bizony veszélyt fog jelenteni. Jelenleg a Pakisztáni pastu kissebség semmilyen formában nincs képviselve a pakisztáni vezetésben. Amennyiben Afganisztánban stabilizálni tudja a hatalmát a taliban akkor bizony ott fog állni a pakisztáni pastuk mögött. Ez amolyan visszanyal a fagyi efektus lenne Pakisztánnak. Pakisztán legnagyobb problémája jelenleg az, hogy elfogyott a pénz, ehhez kell(ene) Kína. Csakhogy Kínának csak akkor érdeke, hogy pénzelje Pakisztánt, ha Afganisztánban ő tud beruházni, egyrészt a bányákba, másrészt a transz afgán vasútba és olajvezetékbe. Na én ezt kétlem, hogy sikerül majd, bár ne legyen igazam.
A baj az, hogy egyrészt a taliban ideológiája sem egységes, másrészt a még szélsőségesebb csoportok is jelen vannak és ahogy én látom már el is kezdődött egyfajta belső harc az egyes csoportok között az afgán vezetésen belül is. Szóval szerintem - és lehet, hogy nem lesz igazam - Afganisztánban nem a béke fog beköszönteni, hanem csak egy újabb háború (a béke attól még béke, hogy közben vallási diktatúra van). Kína nem fog pénzt pumpálni Afganisztánba egy (polgár)háborús helyzetben, Pakisztánnak meg nincs pénze erre. Kína bizonyos értelemben rászedte Pakisztánt ezzel az üzlettel, ha valóban ők állnak a háttérben, de mondjuk ez Kínától nem meglepő, mindenkinek számítana kell arra, hogy az ő módszereik, hogy finoman fogalmazzak, nem egyenesek. Amíg csak kereskedsz velük, addig ok, te fizetsz, ők szállítanak, de amint elkezdesz a politikai machinációikba beszállni, akkor kezd kockázatossá vállni a dolog.
Pakisztán oldaláról meg, addig ok, hogy lesz egy Afgán-Pakisztáni blokk Indiával szemben... és ebben mit fog csinálni Afganisztán? Kövekkel megdobálja az Indiai hadsereget? Mert az nem olyan egyszerű, hogy majd jön a talibán és India lerakja a fegyvert, ez nem az afgán hadsereg. Ahhoz iszonyatos mennyiségű pénz kell, hogy az a blokk ütőképes legyen Indiával szemben. Ki fogja adni a pénzt? Kína? Hát, ők még viszonzás nélkül soha semmit sem adtak.