[BIZTPOL] Afganisztáni helyzet
- Téma indítója Unio
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Erre meg pont a pakisztániakkal kezdenek konfliktusba azokkal az amerikai fegyverekkel amiket ott hagytak nekik "ajándékba".szerintem nem fogják úgy érezni ..
- Kína most építi a selyem utat az "Egy övezet, egy út" program alatt, ennek egy jelentős része Afganisztánon keresztül menne (múlt hónapban cikkezte pl a Reuters is, a tálib kormányzat támogatja ezt .. )
- jelentős bányamunkálatokat is akarnak végezni a kínaiak (is) Afganisztánban.
ez csupán két apró indok,de egyik tevékenységet sem érdemes sugárzó környezetben végezni, a kínaiaknak meg elég határozott szándékaik vannak ezekkel kapcsolatban,úgy gondolom Kína jelentős nyomást tud gyakorolni a pakikra,hiszen elég jelentős fegyverimport megy Kínából (harckocsik zöme,légvédelem zöme, rakéta sorozatvetők,tüzérségi lövegek,harci repülőgépek .. miegyébb) aminek nagyon nagy hasznát veszik pl az Indiával történő kasmíri határvillongások során .. kár lenne egy ilyen "szponzort" elmarni maguktól.
nem beszélve,hogy ott a hegyek között az atomfegyver hatásfoka nem egészen olyan mint egy nagyváros esetében .. szóval felesleges lenne bevetni.
és most direktben nem térnék ki esetlegesen a körnező szomszéd országokra akik rosszallásukat fejeznék ki egy esetleges radioaktív felhő miatt amit akár feléjük is sodorhat a szél
az lehet,de arrol volt szó,hogy miért nem fognak atomozni a pakik !
Apa kezdődik. Nem a pakikkal kellett volna kikezdeni....
F
Filter
Guest
Pakisztàn pària a muszlim àllamok között.
"Yenki kutya", a nézőpontjuk szerint.
Szovjet időktől kezdve lövik egymàst az afgànokkal.
India a màsik oldalon, ùgy hogy egy muszlim vallàsi alapon van szervezve az àllam.
Taliban olyan lesz ott, mint a demokratikus lefejezők Szíriàban.
Mert vàrhatò volt, hogy a talibàn amint ereje lesz, megköszöni amit kapott. Pakisztán nélkül Afganisztàn lerohanàsa erõsen kérdéses lett volna, a dronozàs, bombàzgatàs,stb sem valòsulhatott volna meg,akkora mértékben nélkülük.
Plusz a talibàn otthon van pakisztànban, évtizedek òta.
A pakik is beszopják majd ha be akarnak menni. Ráadásul erős a gyanúm hogy a saját népességük körében is nem kevés támogatottsága van a Tálib rezsimnek, ne felejtsük el hogy a pakik sincsenek messze szellemileg egy lefejezős sharia államtól, egy kutya ez mind arrafele
Állítólag már több mint 3000 km határzárat, kerítest építettek ki és erődöket
www.radio.gov.pk
Állítólag már több mint 3000 km határzárat, kerítest építettek ki és erődöket
Pakistan's armed forces taking measures to secure western borders
Pakistan's armed forces taking measures to secure western borders
www.radio.gov.pk
Ez mind igaz, csakhogy most nagy tételek forognak kockán, például az oroszok rá akarják tenni a kezuket arra az asványkincsre, amit a kínaiak már magukénak gondolták. Másfelol pedig akár az oroszok is saját pozíciokat akarhatnak erosíteni azzal, hogy megszorongassák egy kicsit a kínái érdekeket.A pakik is beszopják majd ha be akarnak menni. Ráadásul erős a gyanúm hogy a saját népességük körében is nem kevés támogatottsága van a Tálib rezsimnek, ne felejtsük el hogy a pakik sincsenek messze szellemileg egy lefejezős sharia államtól, egy kutya ez mind arrafele
Állítólag már több mint 3000 km határzárat, kerítest építettek ki és erődöket
Pakistan's armed forces taking measures to secure western borders
Pakistan's armed forces taking measures to secure western borders
F
Filter
Guest
Ez nem így működik.
A cégek és tàrsasàgok önnàllòan egyezkednek.
Nem pedig àllamilag.
Eddig is működtek ott, és màs instabil-hàborùs zònàkban.
Mert kifizetni a védelmi pénzt ( ... orszàg, gyàranként, a munkàsok vegzàlàsànak tiltàsàt is beletéve fizet 1,5-2 milliót /hò/ gyàr-bànya-érdekeltség.) làthatatlan kiadàs.
Cserébe nincs zöldökörség,jàrulék,munkavédelem,stb...
(Bővebben làsd, iszlàm àllam europai cégek àltali finanszírozàsa okozta botràny.)
Vagy az "X" ( Nem írom ki a nevet) hotel Kabulban.
Még szedtem az ied-ket, csak kötelékben mozoghattunk az utcàkon, kaja Kandahàrbòl jött repülővel, de a luxushotel àllami tàmogatàssal màr épült.
Pál...
Afganisztánban kb ugyanúgy érdekelt Kína is, mint az oroszok, csak talán egy "kicsit" jobban, szóval neki éppúgy "szövetségese" jelenleg a tálib vezetés, mint a pakisztáni.
Nem a kínaiak függenek a pakiktól hanem fordítva, és most a tálib vezetésnek Kína távlati céljait tekintve fontosabb szerepe van mint a pakinak.
Egy kis Tálib propaganda, az elmaradhatatlan zenével , ezúttal villámokkal is
Jobban megnézve azért igen komolyan fel vannak szerelve, persze azért nem Paki szint de akkor is.
Jobban megnézve azért igen komolyan fel vannak szerelve, persze azért nem Paki szint de akkor is.
Nem Szíria és nem Apache, hanem Líbia és Mi-24. Azt hittem, ez a városi legenda már évek óta kihalt, de ezek szerint mégsem...
Debunked: Claim of Iraq/Syria ISIS Convoy with US Helicopter Escort 2015
Video footage appeared during late 2015 claiming to be from the Iraqi Syrian border. This was widely spread on websites and social media and claimed to show a large ISIS convoy being escorted by a US AH-64 Apache. The footage was very poor and likely uploaded like this in order to hide the...
www.metabunk.org
Amúgy érdekes módon, a videó, már a szíriás szöveggel, véletlenül pont 2015 őszén bukkant fel ismét. Na mi is történt még akkor, 2015 őszén Szíriában? Hiába na, nincs új a Nap alatt... xd
köszi !Nem Szíria és nem Apache, hanem Líbia és Mi-24. Azt hittem, ez a városi legenda már évek óta kihalt, de ezek szerint mégsem...
Debunked: Claim of Iraq/Syria ISIS Convoy with US Helicopter Escort 2015
Video footage appeared during late 2015 claiming to be from the Iraqi Syrian border. This was widely spread on websites and social media and claimed to show a large ISIS convoy being escorted by a US AH-64 Apache. The footage was very poor and likely uploaded like this in order to hide the...
Amúgy érdekes módon, a videó, már a szíriás szöveggel, véletlenül pont 2015 őszén bukkant fel ismét. Na mi is történt még akkor, 2015 őszén Szíriában? Hiába na, nincs új a Nap alatt... xd
elég régre nyúlik vissza ez az afgán történet ,de szerintem ide befér ez is,mivel kapcsolódik a témához .. ( a kiemelések tőlem vannak ) .. azóta be lehet nyugodtan helyettesíteni a lenti sorokat,pár más ország ,közelmúltbeli történelmébe is,muszlimokkal vagy anélkül.
Kérdés: A CIA korábbi igazgatója, Robert Gates emlékirataiban kijelentette, hogy az amerikai hírszerző szolgálatok hat hónappal a szovjet beavatkozás előtt megkezdték az afganisztáni mudzsaheddinek megsegítését. Ebben az időszakban ön volt Carter elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Ön tehát kulcsszerepet játszott ebben az ügyben. Ez valós?
Brzezinski: Igen. A történelem hivatalos változata szerint a CIA segélyezése a mudzsaheddineknak 1980-ban kezdődött, vagyis azután, hogy a szovjet hadsereg 1979. december 24-én megszállta Afganisztánt. Az eddig szigorúan őrzött valóság azonban teljesen más: 1979. július 3-án Carter elnök aláírta az első irányelvet a szovjetbarát rezsim ellenfeleinek nyújtott titkos segítségnyújtásról. Kabul. És még aznap írtam egy feljegyzést az elnöknek, amelyben elmagyaráztam neki, hogy véleményem szerint ez a segély szovjet katonai beavatkozást fog előidézni .
K: E kockázat ellenére Ön ennek a titkos akciónak a szószólója volt. De talán maga kívánta a szovjetek háborúba lépését, és kereste a módját, hogy ki provokálja?
B: Nem egészen így volt. Nem erőltettük az oroszokat a beavatkozásra, de tudatosan növeltük annak valószínűségét, hogy beavatkoznak .
K: Amikor a szovjetek azzal indokolták beavatkozásukat, hogy harcolni szándékoztak az Egyesült Államok titkos szerepvállalása ellen Afganisztánban, senki sem hitt nekik. Ebben azonban volt egy kis igazság. Ma nem bánja ezt?
B: Mit bánnék meg? Ez a titkos művelet kiváló ötlet volt. Az volt a hatása, hogy az oroszokat az afgán csapdába sodorta, és azt akarod, hogy megbánjam? Azon a napon, amikor a szovjetek hivatalosan átlépték a határt, ezt írtam Carter elnöknek, lényegében: „Most lehetőségünk van a Szovjetuniónak átadni a saját vietnami háborúját .” Valójában csaknem 10 évig Moszkvának olyan háborút kellett folytatnia, amely A rezsim számára fenntarthatatlan konfliktus, amely a szovjet birodalom demoralizálódását és végül felbomlását eredményezte.
K: És azt sem bánja meg, hogy támogatta az iszlám fundamentalizmust, amely fegyvert és tanácsot adott a jövő terroristáinak?
B: Mi a fontosabb a világtörténelemben? A tálibok vagy a szovjet birodalom összeomlása? Néhány izgága muzulmán vagy Közép-Európa felszabadítása és a hidegháború vége?
K: „Néhány izgatott muszlim”? De elhangzott és megismételték: az iszlám fundamentalizmus ma világveszélyt jelent...
B: Hülyeség! Azt mondják, hogy a Nyugatnak globális politikája van az iszlámmal kapcsolatban. Ez hülyeség: nincs globális iszlám. Tekintse meg az iszlámot racionálisan, demagógia és érzelmesség nélkül. 1,5 milliárd követővel a világ vezető vallása. De mi a közös a fundamentalista Szaúd-Arábiában, a mérsékelt Marokkóban, a militarista Pakisztánban, a nyugatbarát Egyiptomban vagy a szekularista Közép-Ázsiában? Semmi más, mint ami összeköti a keresztény országokat...
Forrás: Zbigniew Brzezinski és Vincent Jauvert, „Les Révélations d'un Ancien Conseiller de Carter: 'Oui, la CIA est Entrée en Afghanistan avant les Russes...'” Le Nouvel Observateur [Párizs], 1998. január 15-21.
Brzezinski-interjú
1998-as interjú Zbigniew Brzezinskivel Afganisztánról a Le Nouvel ObservateurbenKérdés: A CIA korábbi igazgatója, Robert Gates emlékirataiban kijelentette, hogy az amerikai hírszerző szolgálatok hat hónappal a szovjet beavatkozás előtt megkezdték az afganisztáni mudzsaheddinek megsegítését. Ebben az időszakban ön volt Carter elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Ön tehát kulcsszerepet játszott ebben az ügyben. Ez valós?
Brzezinski: Igen. A történelem hivatalos változata szerint a CIA segélyezése a mudzsaheddineknak 1980-ban kezdődött, vagyis azután, hogy a szovjet hadsereg 1979. december 24-én megszállta Afganisztánt. Az eddig szigorúan őrzött valóság azonban teljesen más: 1979. július 3-án Carter elnök aláírta az első irányelvet a szovjetbarát rezsim ellenfeleinek nyújtott titkos segítségnyújtásról. Kabul. És még aznap írtam egy feljegyzést az elnöknek, amelyben elmagyaráztam neki, hogy véleményem szerint ez a segély szovjet katonai beavatkozást fog előidézni .
K: E kockázat ellenére Ön ennek a titkos akciónak a szószólója volt. De talán maga kívánta a szovjetek háborúba lépését, és kereste a módját, hogy ki provokálja?
B: Nem egészen így volt. Nem erőltettük az oroszokat a beavatkozásra, de tudatosan növeltük annak valószínűségét, hogy beavatkoznak .
K: Amikor a szovjetek azzal indokolták beavatkozásukat, hogy harcolni szándékoztak az Egyesült Államok titkos szerepvállalása ellen Afganisztánban, senki sem hitt nekik. Ebben azonban volt egy kis igazság. Ma nem bánja ezt?
B: Mit bánnék meg? Ez a titkos művelet kiváló ötlet volt. Az volt a hatása, hogy az oroszokat az afgán csapdába sodorta, és azt akarod, hogy megbánjam? Azon a napon, amikor a szovjetek hivatalosan átlépték a határt, ezt írtam Carter elnöknek, lényegében: „Most lehetőségünk van a Szovjetuniónak átadni a saját vietnami háborúját .” Valójában csaknem 10 évig Moszkvának olyan háborút kellett folytatnia, amely A rezsim számára fenntarthatatlan konfliktus, amely a szovjet birodalom demoralizálódását és végül felbomlását eredményezte.
K: És azt sem bánja meg, hogy támogatta az iszlám fundamentalizmust, amely fegyvert és tanácsot adott a jövő terroristáinak?
B: Mi a fontosabb a világtörténelemben? A tálibok vagy a szovjet birodalom összeomlása? Néhány izgága muzulmán vagy Közép-Európa felszabadítása és a hidegháború vége?
K: „Néhány izgatott muszlim”? De elhangzott és megismételték: az iszlám fundamentalizmus ma világveszélyt jelent...
B: Hülyeség! Azt mondják, hogy a Nyugatnak globális politikája van az iszlámmal kapcsolatban. Ez hülyeség: nincs globális iszlám. Tekintse meg az iszlámot racionálisan, demagógia és érzelmesség nélkül. 1,5 milliárd követővel a világ vezető vallása. De mi a közös a fundamentalista Szaúd-Arábiában, a mérsékelt Marokkóban, a militarista Pakisztánban, a nyugatbarát Egyiptomban vagy a szekularista Közép-Ázsiában? Semmi más, mint ami összeköti a keresztény országokat...
Forrás: Zbigniew Brzezinski és Vincent Jauvert, „Les Révélations d'un Ancien Conseiller de Carter: 'Oui, la CIA est Entrée en Afghanistan avant les Russes...'” Le Nouvel Observateur [Párizs], 1998. január 15-21.
Sir Mohammad Abbász Sztanekzai, az afganisztáni tálib kormány külügyminiszter-helyettese szombaton közölte, hogy jó kapcsolatokat szeretne ápolni az Egyesült Államokkal