Kína nyomozásra hívta fel az ENSZ-t Kanada őslakosok ellen elkövetett bűnei kapcsán.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
John McAfee öngyilkos (vagy "öngyilkos" lett) spanyol börtönében, az USA-nak való kiadatásra várva. Erről is lemaradtam. Eléggé leépült, de mindenféle korrupciós ügyekkel vádolta az amcsi hatóságokat, és arra is célozgatott, hogy meg fogják őt ölni.
"John McAfee életéről így kétfajta narratíva alakult ki. Saját bevallása szerint távol tartotta magát a drogoktól, csak azért vette körül magát fegyveres őrökkel, mert valaki mindig az életére tört, és bár élvezte a fiatal lányok társaságát, soha nem létesített senkivel illegális kapcsolatot. Azt állította, őt elsősorban az emberek biztonsága és a tudományban rejlő lehetőségek érdekelték, erre tette fel az életét, ezért kezdett mindig új vállalkozásokba, és emiatt támogatta komoly adományokkal a belize-i rendőrséget is. Aki pedig mást mond, az mind lefizetett interjúalany, aki az ellenségei zsebében van.Totális őrület volt John McAfee élete
Fegyverek, drogok, gyilkossági ügy és adócsalás is az első vírusirtó megalkotójának neve mellett.index.hu
Nálunk csak nem lehet azt megcsinálni, mint amit ott műveltek...
Donald Trump nem adta fel amúgy! Ez pl. mai:
..How US 2020 Election Audits are Moving Forward in Arizona, Georgia, & New Hampshire No Matter What
The US 2020 election controversy is continuing to haunt the nation, with partisan and civil enthusiasts launching re-examinations of ballots despite the Democratic Party's smearing the initiative as an attempt to undermine the public trust...sputniknews.com
(Nem tudjuk még a választás napját. Csak annyit, hogy jövő tavasz, és vasárnap!)
"We knew if President Trump were to be awarded the electoral college votes for Arizona, Georgia, and Pennsylvania, that would easily be enough for the win."Végleg megszűnik Donald Trump előző amerikai elnök blogja - jelentette be Trump szóvivője szerdán. A volt elnök ezen a felületen hozta nyilvánosságra közleményeit, miután a nagyobb közösségi oldalak letiltották őt a platformjaikról. A "From the Desk of Donald J. Trump" című oldalt eltávolították Trump hivatalos honlapjáról.
..
Jason Miller, az egykori elnök bizalmasa, a Fehér Ház volt belpolitikai tanácsadója a CNBC amerikai hírcsatornának elmondta: nem tervezik a blog újraindítását. Aláhúzta: a felület csak kiegészítője volt a szélesebb körű erőfeszítéseiknek. Miller egy online feltett kérdésre válaszolva később elmondta: a blog megszüntetése annak előfutára, hogy Trump újra meg fog jelenni a közösségi médiában. Ennek mikéntjéről azonban nem árult el többet.
..
A The New York Times című napilap egyik munkatársa ugyanakkor a héten - egy Twitteren zajló beszélgetésben - arról számolt be, hogy Trump az utóbbi napokban több munkatársával közölte: a nyáron, várhatóan augusztusig, "ismét beiktatják (őt) az elnöki hivatalba"."
Donald Trump újra megjelenhet a közösségi médiában és arról beszél, hogy a nyáron ismét beiktatják az elnöki hivatalba
Végleg megszűnik Donald Trump előző amerikai elnök blogja - jelentette be Trump szóvivője szerdán.www.portfolio.hu
Par eve bontottunk a rokonsagban egy epuletreszt, a fodem tolgy gerendas volt, 200-250 eves kb, 15x20-25x30 - as kezzel megmunkalt gerendakkal. Ossze akartak vagni tuzifanak, nem engedtem, inkabb teto alatt elraktam az utokornak.mert a tölgyet csak nyugateurópában tudják megfizetni. a rönköket nem fűrészelik fel tűzifának, rakják vagonba és megy nyugatra. én is szerettem volna venni rönköt, mondván felfűrészeltetem és csinálok belőlle lépcsőt. hát még rokoni kapcsolatokon keresztöl sem érte volna meg.
Ehhez kapcsolódik ez kínai cikk...Kis színes a kanadai őslakos gyerekek, tömegsír, katolikusok stb. témához: ez simán 10 éve tudott dolog volt, csak épp akkor még a "konteó" bélyeg volt rajta. Bizonyos Kevin Annet (?) kanadai pap már régóta feszegette ezt a témát a neten, kutatott, filmezett, interjúzott, csak valamiért nem ütötte át az ingerküszöböt a sztori. Nem sokat használt az ügynek, hogy az atya felállított egyfajta nemzetközi bíróságot, ami el is ítélte a pápát, meg a királynőt is népirtásért.
Haha, a kínaiak beszélnek népirtásról... Közben azt olvasom, hogy az egykor kiröhögött, konteósnak bélyegzett Annett atyát felterjesztették valami magas kanadai állami kitüntetésre.Ehhez kapcsolódik ez kínai cikk...
Az őslakosokkal szembeni brutalitás az angolszászok DNS-ében van kódolva......
Wang Wenwen
A Washington Post szombaton foglalkozott egy 12 éves kislány, egy alaszkai őslakos diáklány történetével, akinek földi maradványait több mint 100 évvel ezelőtt temették el Pennsylvaniában. A lány egyike volt annak a több mint 100 000 őslakos gyermeknek, akiket az 1800-as évek végétől az 1960-as évekig mintegy 375 bentlakásos iskolába osztottak szét az Egyesült Államokban. Úgy gondolták, hogy úgy lehet őket "civilizálni", ha arra kényszerítik őket, hogy elhagyják otthonukat.
"Gyermekeket elszakítani otthonuktól és családjuktól, és asszimilációnak kitenni őket, kulturális népirtás" - idézte a Washington Post Christine DiinDiisi McCleave-et, a Nemzeti Amerikai Bennszülöttek Internátusai Gyógyító Koalíciójának ügyvezető igazgatóját. Deb Haaland belügyminiszter, az első indián őslakos, aki kabinetminiszterként szolgált, a múlt héten azt mondta, hogy a minisztérium azonosítani fogja az internátusokat, a temetőket és az ott eltemetett gyerekeket, hogy "feltárja az igazságot az emberi életek elvesztéséről és az iskolák maradandó következményeiről".
Széles körben ismert, hogy miután Nagy-Britannia 1783-ban hivatalosan elismerte az Egyesült Államok függetlenségét, az amerikai telepesek évszázados nyugati terjeszkedésbe kezdtek ami együttjárt az amerikai őslakosok kiirtásával és földjeik elfoglalásával.
Az őslakosok több mint 1500, az amerikai kormány által engedélyezett háborúnak, támadásnak és rablásnak voltak kitéve, ami a legtöbb a világon minden ország közül az őslakosok ellen.
Az őslakosokkal szembeni ilyen brutalitás az angolszászok génjeibe ivódott. Szintén a múlt héten 751 jelöletlen sírt találtak a kanadai Saskatchewan tartományban található egykori őslakos bentlakásos iskola területén, miután hetekkel ezelőtt egy hasonló bentlakásos iskolában, Brit Kolumbiában 215 őslakos gyermek maradványait fedezték fel.
Amit a média az Egyesült Államokban és Kanadában élő őslakosok szenvedéseiről feltárt, az valószínűleg csak a jéghegy csúcsa. Ami eddig hiányzott az Egyesült Államok őslakosokkal kapcsolatos gyakorlatából, az az, hogy hivatalosan elismerje az ellenük elkövetett múltbéli bűnöket és a nekik okozott károkat - a földtől és a kultúrától kezdve a méltóságukig. Eközben vonakodik beismerni, hogy jelenlegi gazdasági és társadalmi fejlődésének hasznára vált ez a kulturális népirtás.
Az angolszászok őslakosok elleni szisztematikus népirtásának szilárd bizonyítékaival az USA és Kanada tétlenül ül az általuk elrabolt földön, és képmutatóan mutatják, hogy törődnek a világ emberi jogaival. Nem áll szándékukban őszintén foglalkozni saját népirtásuk szégyenletes rekordjával. Miután megtalálták a 751 jeltelen sírt, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök azt mondta, hogy "szomorú", de zavarja, hogy az őslakosok kárpótlásáról beszél. Még a pápára is megpróbálta hárítani a felelősséget azzal, hogy arra kérte, menjen Kanadába, és kérjen bocsánatot a katolikus egyháznak az őslakos gyerekek bentlakásos iskoláinak működtetésében játszott szerepe miatt, mintha a kormánynak semmi köze nem lenne az őslakosok jogainak és kultúrájának tiszteletben tartásához és megőrzéséhez.
Zhang Tengjun, a Kínai Nemzetközi Tanulmányok Intézetének tudományos segédmunkatársa a Global Timesnak hétfőn azt nyilatkozta, hogy Kanada speciális vizsgálócsoport és konkrét intézkedések hiányában nem mélyen elgondolkodik, hanem megpróbálja ellensúlyozni a botrány kormányára gyakorolt hatását.
Ami az Egyesült Államokat illeti, ha a demokrácia és az emberi jogok kártyáját jól kijátszó, demokrata vezetésű kormány most elismeri szégyenteljes múltját, az olyan, mintha a saját arcába csapna - mondta Zhang, hozzátéve, hogy ezt az USA nem fogja megtenni.
Az Egyesült Államok és Kanada egyrészt manipulálja az emberi jogi kártyát, másrészt szemet huny a saját földjén lévő emberi jogi foltok felett, ami a nyugati típusú képmutatás és kettős mérce megnyilvánulása. A dzsungel törvényét gyakorolják, és ugyanezzel a logikával tekintenek a többi országra is.
Az olyan országoknak, mint az USA és Kanada, nincs meg az akaratuk és bátorságuk az igazságszolgáltatás gyakorlására. Nemzetközi szinten az ENSZ által vezetett csoportot, például a Nemzetközi Bíróságot kellene létrehozni, amely független vizsgálatot folytatna az őslakosok helyzetéről és az ellenük elkövetett múltbeli atrocitásokról. E folyamat során az érdekelt országoknak nem szabadna beavatkozniuk, hanem biztosítaniuk kellene a vizsgálócsoport számára az érdemi és korlátlan hozzáférést.
Tim Snyder az emlékezetpolitikáról: (cikk pár része DeepL-el fordítva)
https://www.nytimes.com/2021/06/29/magazine/memory-laws.html
A Szovjetunió 1991-es megszűnése után az újonnan függetlenné vált Ukrajna polgárai elkezdtek megemlékezni az 1932-33-as éhínség halottairól, melyet ők holodomornak neveznek. Az ukrán parlament 2006-ban népirtásként ismerte el a szóban forgó eseményeket. Az orosz Duma 2008-ban egy olyan állásfoglalással válaszolt, amely az éhínségről egészen másként számolt be. Még ha az orosz törvényhozók látszólag el is ismerték a katasztrófát, azt a fő áldozatok ellen fordították. Az állásfoglalás kimondta, hogy "nincs történelmi bizonyíték arra, hogy az éhínség etnikai alapon szerveződött volna", és kifejezetten hat oroszországi régiót említett, mielőtt Ukrajnát megemlítette volna.
A tragédia elismerésének képtelensége egy nép elismerésének képtelenségéhez vezetett.
Az orosz állami sajtóban megszokottá vált ez a sorrendiség: Az éhínségről szóló említések a régiók kínosan hosszú felsorolását tartalmazzák, lekicsinyelve az ukrán tragédia sajátosságait. Az éhínséget a semleges államapparátus adminisztratív hibáinak eredményeként mutatták be. Mindenki áldozat volt, és így senki sem volt az. Dmitrij Medvegyev orosz elnök egy 2008-as, ukrán kollégájának írt levelében az eseményt "az egész szovjet nép elleni elnyomó akcióvá" lapította.
A következő évben Medvegyev létrehozta az Orosz Föderáció Elnöki Bizottságát, amely az Oroszország érdekeit sértő történelemhamisítási kísérletekkel szemben lép fel, egy politikusokból, katonai tisztviselőkből és államilag elismert történészekből álló testületet, amelynek állítólag az volt a feladata, hogy megvédje a Szovjetunió második világháborús szerepének hivatalos történetét. A gyakorlatban keveset tett, de egy fontos elvet lefektetett: a történelem az, ami Oroszország nemzeti érdekeit szolgálja, minden más pedig revizionizmus. Ezt az elvet elkerülhetetlenül alkalmazták az éhínség történetére. Az orosz állami médiában az orosz történészek többször hangoztatták, hogy a Sztálin ukrajnai parancsait végrehajtó emberek maguk is ukránok voltak. (Ez persze igaz volt, de hasonlót szinte minden gyarmatosító és népirtó politikáról el lehet mondani). Az orosz külügyminisztérium 2017-ben úgy foglalt állást, hogy az éhínségre emlékező ukránoknak "egyetlen céljuk volt: kiszélesíteni a szakadékot Oroszország és Ukrajna között".
(...)
Tavaly novemberben, öt nappal azután, hogy a legújabb orosz emlékezettörvény egy elnöki bizottságból kikerült, Donald Trump amerikai elnök létrehozta az elnöki tanácsadó 1776-os bizottságot. Az "1776-os jelentés", amelyet éppen akkor tettek közzé, amikor Trump hivatali ideje januárban véget ért, feladataként az "amerikai oktatás helyreállítását" határozta meg. A jelentés az 1619 Projectre reagált, amely a rabszolgaság történetét próbálta közelebb hozni a nemzeti narratívák középpontjába, és amelyet ez a magazin 2019-ben tett közzé. A bizottság jelentése az orosz emlékezetpolitika struktúráját reprodukálta: elismer egy történelmi rosszat, majd megdöbbentő módon relativizálta azt. A rabszolgaságról szó esett, de csak mint egy a számos "Amerika alapelveivel szembeni kihívás" közül, egy olyan listáról, amelyen a "progresszivizmus" és az "identitáspolitika" is szerepelt. A rabszolgaság amerikai gyakorlatát úgy definiálták, mint "az alapvető amerikai elvek tagadását" és "a csoportjogok elméletének helyettesítésére tett kísérletet" - ami a szerzők szerint "közvetlen elődje néhány olyan romboló elméletnek, amelyek ma megosztják népünket és megtépázzák országunk szövetét".
A "csoportjogokra" való utalás a jelek szerint a Critical Race Theoryra utal: a rasszizmus jogban és társadalomban való működéséről szóló, évtizedes érvrendszerre, amely a közelmúltban a republikánus politikusok fixációjává vált. Az U.C.L.A. és a Columbia Law School professzorához, Kimberlé Crenshaw-hoz és más afroamerikai tudósokhoz kötődő Critical Race Theory azt kérdezi, hogy miért nem ért véget a diszkrimináció az 1964-es polgárjogi törvénnyel, és a törvények kritikus vizsgálatát ajánlja, a következményekre összpontosítva, nem pedig a szerzők bevallott szándékaira. Az 1776-os jelentés az "identitáspolitika" kapcsolódó csapására összpontosít - egy olyan "hitvallásra", amely szerint az "állítólagos elnyomóknak" "vezekelniük kell, sőt örökre meg kell bűnhődniük saját és őseik bűneiért". Ezek a gondolatok nagyobb figyelmet kaptak az 1776-os jelentésben, mint a rabszolgaság.
Ez egy igazán perverz cél: a tanárok akkor járnak sikerrel, ha a diákok nem értenek meg valamit.
Idén tavasszal megérkeztek Amerikába az emlékezettörvények. Republikánus állami törvényhozók törvényjavaslatok tucatjait terjesztették elő, amelyek célja a múlt amerikai megértésének irányítása és ellenőrzése. Mostanáig öt államban (Idaho, Iowa, Tennessee, Texas és Oklahoma) fogadtak el olyan törvényeket, amelyek irányítják és korlátozzák a történelemről szóló vitákat az osztálytermekben. Egy hatodik állam (Florida) oktatási minisztériuma ugyanilyen hatású irányelveket fogadott el. További 12 állam törvényhozása még mindig fontolgatja az emlékezetről szóló törvényeket.
E törvények részletei eltérőek. Az idahói törvény a leginkább kafkai cenzúra: Megerősíti a szólásszabadságot, majd betiltja a megosztó beszédet. Az iowai törvény ugyanezt a totalitárius piruettet hajtja végre. A Tennessee és Texas törvényei mennek a legmesszebbre abban, hogy meghatározzák, mit mondhatnak és mit nem mondhatnak a tanárok. Tennessee-ben a tanárok nem taníthatják, hogy a jogállamiság "a faji vagy más csoportok közötti hatalmi viszonyok és küzdelmek sorozata". Nem tagadhatják a Függetlenségi Nyilatkozat preambulumát sem, olyan szavakat, amelyeket Thomas Jefferson feltehetően soha nem akart egy amerikai cenzúratörvény részévé tenni. Az idahói törvény megemlíti a kritikai fajelméletet; a floridai iskolatanács irányelve tiltja azt az osztálytermekben. A texasi törvény megtiltja a tanároknak, hogy megköveteljék a diákoktól az 1619-es projekt megértését. Ez egy igazán perverz cél: a tanárok akkor járnak sikerrel, ha a diákok nem értenek meg valamit.
(...)
Az emlékezeti törvények a kulturális pánik pillanatában születnek, amikor a nemzeti politikusok hirtelen a "revizionista" tanítások ellen lármáznak. Oroszországban az állítólagos revizionisták azok, akik kritikusan írnak Sztálinról, vagy őszintén a második világháborúról. Az Egyesült Államokban a "revizionisták" azok az emberek, akik a faji kérdésekről írnak. Mindkét esetben a "revizionizmus" általában a történelem azon részeit jelenti, amelyek megkérdőjelezik a vezetők igazságérzetét, vagy kényelmetlenül érintik támogatóikat.
(...)
A történelem nem terápia, és a kellemetlen érzés a felnőtté válás része. Tanárként nem zárhatom ki például, hogy a nem zsidó diákjaim pszichológiai szorongást éreznek, amikor megtudják, milyen keveset tett az Egyesült Államok a zsidó menekültekért az 1930-as években. A holokauszt tanítása során szerzett tapasztalataimból tudom, hogy a diákoknak gyakran okoz pszichológiai kellemetlenséget, ha megtudják, hogy Hitler csodálta Jim Crow-t és a vadnyugat mítoszát. A középiskolai tanárok nem zárhatják ki annak lehetőségét, hogy a rabszolgaság, a lincselések és a választók elnyomásának története kellemetlen érzéssel tölt el néhány nem fekete diákot. Az új memóriatörvények öncenzúrára szólítják fel a tanárokat, arra hivatkozva, hogy a diákok mit érezhetnek - vagy mit mondanak, hogy éreznek. Az emlékezeti törvények a cenzori hatalmat a diákok és szüleik kezébe adják. Amerikában nem éppen szokatlan, hogy a fehérek úgy vélekednek, hogy igazságtalanul bánnak velük; most egy ilyen vélemény miatt leállhat a történelemóra.
(...)