Fade:
Azért raktam idézőjelbe ezeket a fogalmakat, mivel két teljesen eltérő mechanizmus szerint épül fel az állam illetve egy vállalat. De kénytelen vagyok egy lapon említeni őket - még ha furcsának is tűnik elsőre - mivel
globális (Nem véletlenül emeltem ki ismét!) szinten ezek a vállalatok/csoportok/lobby-k stb. akár nagyobb politikai és gazdasági befolyással bírnak, mint maga az anyaállam!
Arról nem is beszélek, amikor multinacionális érdekekről van szó - egy korporáció többnemzetiségű tulajdonosi köre magasról tojik az USA vagy Oroszország, mint állam és nemzet valós érdekeire. Ők globális léptékben gondolkodnak, nekik a piac nem egy állam vagy közösség piacát jelenti, hanem a Föld nevű bolygót. A szabad tőkeáramlás lehetősége (amelyhez persze a megfelelő technológiai szintet képviselő infrastruktúra globális szintű kiépüléséhez is szükséges volt) megnyitott egy kaput/lehetőséget a visszaélésre.
Szerinted azok, akik ezt ki tudják használni, vajon
élnek vagy inkább
visszaélnek a lehetőségükkel?
Spanyol ajkúak:
Dél- és Közép-Amerika elsősorban spanyol és portugál gyarmat volt, ezek az őslakosok jobban jártak az európai hódítókkal, mint északi rokonaik, ahová elsősorban a britek, a franciák és kisebb részben a hollandok tették be a pici csülkeiket. Közép- és Dél-Amerikában volt ugyan némi csetepaté (Cortez és társai, ugye! Montezuma nem felejt! ;D ), de az őslakosság döntő része megmaradt és átvette a keresztény vallást. Azt azért megjegyezném, hogy tudomásom szerint Dél-Amerikában a kereszténység alapvetően a Szűz Mária kultuszra épül, ami némiképp azért eltér az európai ortodox és római kereszténységtől.
Miután Közép-, de sokkal inkább Dél-Amerikába nagyszámú fekete bőrű rabszolgát hurcoltak be (Afrikából), így én erősen kétlem azt, hogy a mai latin-amerikai (többnyire mexikói és karibi) bevándorlók számottevő európai gyökerekkel rendelkeznének. Mértékadó (meghatározó) mennyiségű európai gyökerekkel bíró bevándorló az a mai USA és Kanada. (Ausztráliát azért nem veszem ide, mivel Amerikáról írok.) Ezek a népek átvették az európai kultúrát, de abból sem az angolszász vagy flamand, hanem a mediterrán térségre jellemző civilizációs modellt. Eleve a beszélt nyelvek a spanyol, Brazíliában pedig a portugál.
De ezek a nyelvek és ez a vallás nem ezeknek a népeknek a gyökere. Ezeknek a népeknek megvan a saját vallásuk és nyelvük, amely nem merült teljesen feledésbe.
Ha Magyarország holnaptól mindenki zazen ülésben pálcikákkal rizsát ebédel, valamint kimonókban jár és sintó vallást gyakorol, attól még nem mondhatnánk azt, hogy voltaképpen japán gyökerekkel rendelkezünk. Háromszáz évvel később ez még mindig igaz lenne, bár már 300 éve szorgalmasan gyakorolnánk külsőségiben/belsőségeiben minden rítust. Még az is lehet, hogy japánabbak lennénk a japánoknál, ki tudja?
Ugyanakkor teljesen érhető, ha egy Mexikóból vagy akár Hondurasból elszármazott szegény család számára már egy USA-ba bevándorló latineszku prolinak lenni is jobb, mint ami otthon várná. Számukra ez remény és lehetőség.
(Az más kérdés, hogy lehet, egy USA-beli latinos külsejű tuti illegális bevándorló dokkmunkás proletár is többet keres havonta reálértéken, mint én itthon egy negyedév alatt mérnökként. Kinek mi jut!

)