Kitálalt a Pentagon fejlesztője, Kína megnyerte a kiberháborút
2021.10.15. 16:12
Felmondott munkahelyén, majd végigturnézta a sajtót a Pentagon vezető szoftverfejlesztője. Nicolas Chaillan a napokban több interjút is adott, melyekben állítja: kiberfronton Kína fényévekre lehagyta az Egyesült Államokat, amit főnökei lényegében figyelmen kívül hagynak. A munkahelyi konfliktusból így kisebb sajtóbotrány lett, s az elemzések alapján Nicolas Chaillanből nem csak a felmondott munkavállaló sértettsége beszél.
Hogy mennyi fejfájást tud okozni egy csalódott munkavállaló, arról az amerikai Védelmi Minisztérium is tudna mit mesélni. A Pentagon egyik vezető tisztviselője a LinkedInen jelentette be felmondását, miután – elmondása szerint – felettesei éveken át semmibe vették véleményét. A francia születésű Nicolas Chaillan karrierjéből egyébként látszik, hogy nem könnyű eset. Már hét éves korában kódokat írt, 15 évesen saját vállalkozása volt Párizsban. 2015-ben kapott amerikai állampolgárságot, pár hónappal később már a Belbiztonsági Minisztériumnál dolgozott. Innen ment át a légierőhöz, hogy a Pentagon védelmi osztályán szoftverfejlesztéssel foglalkozzon.
A kreativitás látszólag nem jött ki jól a merev katonai szemlélettel, Chaillan ugyanis viharos távozását követően a sajtót is végigturnézza. Vasárnap a Financial Timesnak
adott interjút, ami végigsöpört a védelmi szaksajtón.
CHAILLAN UGYANIS ÁLLÍTJA: AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ELBUKTA A KÍNÁVAL FOLYTATOTT FEGYVERKEZÉSI VERSENYT.
„A következő 15-20 évben nincs harci kompetenciánk Kínával szemben. Pillanatnyilag ez egy lejátszott meccs” – fogalmazott a Pentagon korábbi vezető tisztviselője. Szerinte okkal dühös, hiszen a Pentagonnál eltöltött három év alatt folyamatosan a keleti veszélyre figyelmeztette vezetőit, eredménytelenül. Miközben ugyanis Kína a mesterséges intelligencia, a katonai kiberkapacitás terén messze az amerikai képességek előtt jár, az Egyesült Államok inkább méregdrága eszközökre, például F-35-ös vadászgépekre költ feleslegesen.
– vázolta apokaliptikus
jóslatait kedden, már a Nextgov szakportálnak. Nem torpan meg ugyanis a látványos tendencia, miszerint egyre több terület felett digitális kódok veszik át az irányítást. Természetesen ez történik a hadviselés különböző szintjein is, ezért idővel lényegében a szoftverek fejletettségén, biztonságán dől majd el egy fegyveres konfliktus kimenetele. Ezért fontos a szoftverek állandó biztonsági frissítése, a Pentagonban ezt a területet, az úgynevezett fejlesztés-biztonság-műveletek (DevSecOps) kezdeményezését vezette Chaillan.
„Ha egy szoftver hatékonyan működik, életeket ment. A szoftver nyeri meg, vagy veszíti el nekünk a jövő háborúit. Ide tartozik az adatfeldolgozás, a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás” – folytatta. A projekt azonban nem kapott elég figyelmet, miközben kiberfronton Peking évek óta tövig nyomja a gázt. Az agilis fejlesztés fontosságát felismerve a keleti hatalom nem csak védelmi, de támadói képességeit is jelentősen növelni tudta. Chaillan szerint erre támaszkodnak például a közösségi médiában, a Tiktokon keresztül például nyugatiak tömegeit figyelik.
– folytatta. Egyben hozzátette, hogy míg a Facebookot nem arra tervezték, hogy ártson, a Tiktok szerinte a kezdetektől egy életünkbe beszivárgó, trójai faló.
Chaillan kirohanása felkavarta az állóvizet, a hadsereg szóvivője szerdán mindent következetesen
tagadott. Raj Iyer szerint a versenyben éppen az Egyesült Államok vezet, Washington ugyanis az üzleti szféra szereplőivel és szövetségeseivel is összehangolta tevékenységét.
– fogalmazott a szóvivő.
Ahogyan azonban arra a military.com felhívja a
figyelmet, az amerikai oldalon nem egészen zökkenőmentes az együttműködés, miközben Kína egyre eredményesebben veti be
kiberfegyverét. 2018-ban a Google felmondta közös projektjét a Pentagonnal, miután egy sor alkalmazott jelezte, nem hajlandóak olyan projekten dolgozni, amivel dróntámadások hatékonyságát növelik.
A szakértő szerint vége annak a kornak, amikor egyetlen szuperhatalom volt.
Közben az amerikai Kongresszusnak és az elnöki hivatalnak is jelentő, Mesterséges Intelligenciával foglalkozó Nemzetbiztonsági Bizottság épp márciusban
ismerte el, hogy Kína jelentős lépéselőnyre tett szert.
– kezdi a bizottság jelentése. Hasonlóan Chaillan megállapításaihoz, a a dokumentum is a trend gyorsuló természetére hívja fel a figyelmet. Egyre több, teljesen hétköznapi eszköz kommunikál a világhálón, márpedig ezek mind adatot gyűjtenek környezetükről. Az így megjelenő adattömeg megszerzéséhez, gyors és pontos elemzéséhez kell a mesterséges intelligencia, amely arra is képes, hogy a birtokába került információ segítségével manipulálja a felhasználókat.
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZT IS LESZÖGEZI, HOGY 2030-RA KÍNA VEZETŐ POZÍCIÓT FOGLAL MAJD EL A TECHNOLÓGIÁBAN.
Valójában már tavaly nagyobb számban hivatkoztak kínai szerzők mesterséges intelligenciát kutató tudományos publikációira, mint amennyiszer amerikai kollégáik írásaira. A Stanford Egyetem
összegzése szerint 2012 óta Kínában 240 ezer tudományos publikáció született a témában, míg a második helyen az Egyesült Államok áll, 150 ezer szakcikkel. És bár nyugati mércével a kínai állam szélsőségesen centralizáltan működik, a lényeg, hogy a köz- és magánszféra szereplői között van együttműködés. Számos nagynevű egyetemen nemzetközileg elismert kutatás zajlik, miközben például a Baidu, a Xiaomi, a Huawei is komoly kapacitásokat fordít a mesterséges intelligencia fejlesztésére. De élmezőnyben vannak kevéssé ismert kínai cégek is. Az iFlytek például sorozatban a tizenegyedik évben nyeri meg a hangfelismerés- és szintetizálás nemzetközi versenyeket.
Az együttműködés egy 2017-ben indított kezdeményezéssel, az Újgenerációs Mesterséges Intelligencia Tervvel vált stratégiai céllá. Akkor
jelölte ki Peking azokat a 2030-ig elérendő célokat, melyeket olvasva megszaporodtak az aggályos hangok az Egyesült Államokban.
A DOKUMENTUM UGYANIS NEM KERTEL; NAGY HANGSÚLYT FEKTET A NEMZETKÖZI
TÉRBEN ELÉRENDŐ VERSENYELŐNYRE, EGY KALAP ALATT KEZELVE A GAZDASÁGI ÉS VÉDELMI, NEMZETBIZTONSÁGI, SŐT IDEOLÓGIAI SZEMPONTOKAT IS.
Ha a kitűzött célokat eléri Peking, valószínűleg a nemzetközi elszigeteltségtől sem kell tartania. A stratégia szerint a mesterséges intelligenciával foglalkozó iparág volumene Kínában a jelenlegi, 23 milliárd dollár közel tízszeresére emelkedik majd 2030-ra.
Viharos felmondása után a gyerekeivel van és atombunkert épít.
index.hu
newspunch.com
vidmax.com
