How Soros' Latest Agitprop Exposed The Hypocrisy Of The Right | ZeroHedge
ZeroHedge - On a long enough timeline, the survival rate for everyone drops to zero
www.zerohedge.com
Nem meglepő, hogy a palesztinbarát tüntetések az egyetemi kampuszokon országszerte újabb agitprop-akciónak bizonyultak, amelyet nem más, mint Soros György finanszíroz. Bár ironikus, hogy sokan azt találgatták, ha nem is állították egyenesen, hogy maga a Hamász áll a tüntetések mögött, holott valójában egy zsidó ember áll Soros személyében, nem kellene váratlanul érnie, hogy ő állna a tüntetések mögött. Ráadásul a tüntetések központját képező főiskolák közül sokan a Soros által finanszírozott sötét pénzes cégek, például az Arabella Advisors kedvezményezettjei.
Az amerikai politikai spektrum jobbszárnyának szemében ez a felfedezés lényegében megerősítette azt a kritikájukat, hogy ezek a tüntetések nem többek, mint a Soros és csatlósai által képviselt kulturális marxista program eszközei. Azonban az erre vonatkozó bizonyítékok gyengék voltak, mivel a tüntetések szinte teljes mértékben következetesen ellenezték, hogy az Egyesült Államok támogatja Izrael gázai háborúját, és nem tértek el a Donald Trump elnökjelölt ellen irányuló nyílt tiltakozásoktól, mint a Soros által szervezett társadalmi igazságossági tüntetések korábbi példái. Azzal, hogy Soros kiprovokálta az egyetemi tüntetések elleni reakciót, úgy tűnik, tovább erősítette az Izrael-párti lobbi pozícióját azáltal, hogy manipulálta az amerikai jobboldalt, hogy csatlakozzon hozzá, és ezzel leleplezte képmutatását a szólásszabadság és a gyülekezési szabadság kérdésében.
A világjárvány idején Soros a Black Lives Matters tüntetések finanszírozása országszerte rávilágított arra, hogy az Egyesült Államok politikai berendezkedése milyen elfogult volt, amikor a szólásszabadság és a gyülekezési szabadság tiszteletben tartásáról volt szó.
A szólásszabadság ellenőrzésére irányuló, egyértelműen összehangolt erőfeszítések nyomán, amelyek célja a világjárvány mögött álló hatalmakkal szembeni dac elfojtása volt, Amerika jobboldala azt sérelmezte, hogy a Bill Of Rights-ot látszólag meggyalázták, hogy az uralkodó elit ellenállás nélkül haladhasson előre a saját menetrendjében. Bár igazuk volt, amikor ezt az álláspontot képviselték, kevesebb mint 4 évbe telt, hogy emlékezzenek arra, hogy a politikai intézmény hogyan hajtja végre ezt a modus operandi-t. Most a választóknak ugyanazt a demográfiai csoportját, amely korábban szentnek tartotta az amerikaiaknak az első alkotmánymódosítás által biztosított jogokat, manipulálták, hogy kidobják azokat az ablakon. Az Izrael gázai háborúja elleni egyetemi tüntetésekre válaszul a mainstream amerikai jobboldal mindannak a megtestesítőjévé vált, ami ellen 2020-ban kiállt, azáltal, hogy a neokon tengely önjelölt legnagyobb szövetségesének támogatása érdekében elfogadta a tüntetők első alkotmánymódosítási jogainak megtagadására irányuló felhívásokat. Azáltal, hogy így teljesíti a parancsát, a mély állam, az állandó Washington, a globalizmus és bármilyen más nemzetek feletti inkarnáció mögött álló politikai establishment, amely aláássa az Egyesült Államok nemzeti szuverenitását, visszaszerezte az irányítást a jobboldal felett.
Természetesen a BLM 2020-as tüntetései távolról sem voltak békés tüntetések a kifejezés bármelyik értelmében, annak ellenére, hogy a kormányzat ekként szentesíti őket. Valójában zavargások voltak, amelyeket semmilyen jogi értelemben nem védhetett volna az Első Kiegészítés, eltekintve azoktól a tüntetőktől, akik nem fordultak vandalizmushoz és fosztogatáshoz. A jelenlegi, a gázai háború elleni, egyetemi kampuszokon zajló tüntetések azonban merőben különböznek a 2020-as BLM-lázadásoktól. Ez még a rájuk válaszul kiadott politikai retorikában is nyilvánvaló. Az establishment republikánusok, mint például Greg Abbott texasi kormányzó, aprólékosan fogalmaztak 2020-ban, ügyelve arra, hogy a BLM káoszát zavargásoknak minősítsék. Mégis, amikor a texasi egyetemen a gázai háború elleni tüntetésről beszélt, Abbott nem minősítette azt lázadásnak. Ehelyett a kormányzó szó szerint azt mondta, hogy az Izrael elleni "tüntetéseknek" nincs helye Texasban, ami önmagában is az amerikai alkotmány elárulása.
Abbott önjelölt álláspontja az Izrael elleni tiltakozások ellen nem meglepő. Texas kormányzója Izrael rendíthetetlen szövetségese, és gyakran figyelmeztetett az antiszemitizmus veszélyeire. Bár ez a politikai álláspont nem szokatlan, sőt, nem is érdemtelen, Greg Abbott méltatlanná vált, mivel ellentmondásba került a texasi választópolgárok jogaival. Abbott ugyanis a BDS-ellenes törvények pártolása miatt, amelyek kizárják, hogy magánszemélyek és szervezetek etikai okokból, például Izrael emberi jogi helyzetével kapcsolatos aggodalmak miatt bojkottáljanak izraeli vállalatokat, a texasiak szabad gyülekezéshez való első alkotmánymódosítási jogának megsértése miatt került tűz alá, amikor békés mozgalmat koordináltak saját politikai álláspontjuk kifejezésére. Az Abbott által a texasiak szólásszabadsághoz való jogának feláldozásával kapcsolatos aggályok ellenére a kormányzó továbbra is ennek az alkotmányos jognak az élharcosaként lépett fel, annak ellenére, hogy tettei mást sugallnak. Ez a kettősség különösen ironikussá vált, amikor Abbott a Texas Állami Közbiztonsági Minisztériumot hívta segítségül, hogy oszlassanak fel egy palesztinbarát tüntetést az austini Texasi Egyetem kampuszán, miután korábban aláírta azt a törvényt, amelynek célja a hallgatók szólásszabadsághoz való jogának védelme volt az egyetemi kampuszokon, miután elnyomták a politikailag nem korrekt, az akadémiai progresszív ortodoxia ellen irányuló tüntetéseket.
Az Abbott által hozott intézkedések pontosan annak a betetőzése, amit Sorosék is el akartak érni. A palesztinbarát tüntetések lehetővé tették a hozzá hasonló társadalmi építészeknek, akik a tüntetések mögött állnak, hogy válaszul gondosan kidolgozzanak egy olyan narratívát, amely elősegíti hátsó szándékaikat. Naivitás lenne azt sugallni, hogy Soros szabad Palesztinát akar, vagy hogy Izrael állam emberi jogi visszaéléseire és esetleges háborús bűneire akar rávilágítani. Soros végül is egy agent provacateur. Mindenekelőtt káoszt akar. Káoszt, hogy rendet teremtsen, hogy tovább formálja a világot a saját képére az Olam HaTohu és az Olan HaTikun szellemében, az edények széttörésének kabbalisztikus tétele mögött álló koncepciók szerint. Az elvi célt a Tikkun Olam vagy a világ megjavításának zsidó eszméje tette ízletesebbé, egy olyan érték, amely a Talmud Misnájára vezethető vissza, amely a zsidó népet azzal bízza meg, hogy a világot a saját képére építse újjá, jobbá.