Nukleáris energetikában vészesen le van maradva az Egyesült Államok Kína mögött - Világgazdaság
A Világgazdaság megbízható, naprakész, objektív információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja.
www.vg.hu
A helyzet az, hogy ha egzaktak akarnánk lenni, akkor ez inkább úgy hangzana (íródna), hogy "Kína és Oroszország mögött".
Szibériában megkezdődött a világ első negyedik generációs ólomhűtésű reaktorának beépítése
Jelentős mérföldkőhöz érkezett a nyugat-szibériai Szeverszkben épülő negyedik generációs orosz gyors neutronos kísérleti atomerőmű építése. Beemelték a Kísérleti Demonstrációs Energetikai Komplexum (orosz rövidítéssel ODEK) BRESZT-OD-300 típusú gyorsneutronos reaktorának 165 tonna tömegű...
atombiztos.blogstar.hu
Ez pedig óhatatlanul felvet egy nagyon nem mellékes kérdést: Az atomfegyverek terén mi lehet a valós helyzet?
"A Nemzetközi Kampány az Atomfegyverek Felszámolásáért (ICAN) nevű szervezet felmérése szerint e kilenc állam összesen több mint 91 milliárd dollárt fordított nukleáris arzenálja fejlesztésére 2023-ban, 10,7 milliárddal többet, mint 2022-ben. A legtöbbet, 51,5 milliárd dollárt az Egyesült Államok költött, őt követte Kína 11,8 milliárddal, majd Oroszország 8,3 milliárddal."
Ugyan Oroszország 2023-ban csak az 1/7-ét költötte nominálisan az USA-hoz képest a nukleáris fegyverek fejlesztésére, de ha ezt megnéznénk mondjuk összesítve 2008-2023 viszonylatában, akkor mit látnánk? Nem feledve azt sem, hogy ami az USA-ban 1,0 dollárba került, ugyanaz az oroszoknál kb. 0,25 dollárba.
A médiában elérhető hírek szerint ezek tényeknek tekinthetőek - azt nem írom, hogy nettó tények, mert a média azért néha túlozhat egy kicsit - viszont ezekből mindenképpen vonhatóak le következtetések. Például olyan következtetések, hogy nem biztos, hogy jó ötlet az oroszokkal és/vagy Kínával szemben feltétlenül "atomkeménykedni".