Én nem ismerem személyesen, de ha te igen, akkor te tudod...
A választásokat minden tagállam egyénileg szervezi a saját, de amúgy legkülönfélébb szabályai szerint. Az Egyesült Államok egy szövetségi föderáció, nem olyan mint mondjuk Magyarország. Minden tagállamnak van saját alkotmánya, saját államszervezete, közigazgatása!
Tehát nem a repuplikános kormány szervezte a választást, ezt szögezzük le!
Itt egy kis betekintés:
https://888.hu/kinyilott-a-pitypang...-az-amerikai-egyesult-allamok-3-resz-4288687/
..
"Természetesen ez sem a szövetségi törvényhozásnak volt köszönhető, ugyanis a választások szabályozása végig a tagállamok kezében maradt. A szövetségi alkotmánymódosítások is csak annyiban szóltak bele a folyamatba, hogy idővel előírták: tilos kizárni a választók köréből a tizennyolcadik életévüket betöltött amerikai állampolgárokat faji, illetve nemi hovatartozásuk alapján. A polgárháború után a déli államoknak sokáig előzetes jóváhagyást kellett kérniük a választási szabálymódosításokhoz a szövetségi igazságügyi minisztériumtól, de ebben az esetben is pusztán egyfajta vétójogról volt szó: nem a központi kormány írta meg a módosításokat, pusztán csak ellenőrizte és jóváhagyta azokat. A lényeget úgy lehet összefoglalni tehát, hogy az amerikai elnökválasztás a valóságban ötvenegy különálló választás (azért ötvenegy, mert az ötven állam mellett a főváros, Washington D.C. is választ).
..
A választások majdnem minden elemét különböző módon szabályozzák az egyes államok. Mivel idén az előzetesen leadott szavazatok miatt komolyabb bonyodalmak alakultak ki, vegyük most példaként a levélszavazás ügyét. Vannak olyan államok, ahol csak nyomós indokkal lehet korábban vagy levélben szavazni, és vannak olyanok, ahol ehhez nincs szükség indokra, de írásban kell kérvényezni a lehetőséget. Emellett vannak olyan államok is, melyek automatikusan megküldik a szavazólapot minden névjegyzékben szerepelő választópolgárnak. Arra vonatkozóan, hogy a levélszavazatnak mikorra kell megérkeznie, hogy érvényes legyen, minden állam saját határidőket állapít meg: hol a választás napja előtt egy vagy több nappal, hol a választás napjáig, sőt olyan államok is vannak, ahol még napokkal a választás után is érkezhetnek érvényes levélszavazatok. A levélszavazatok formai szabályai is államról államra változnak: hol kell biztonsági borítékot használni, hol nem. Hol kell esküvel megerősített nyilatkozatot csatolni a vokshoz, hol pedig nem.
..
Ráadásul a levélszavazat körüli probléma tényleg csak a jéghegy csúcsa. Különböző államokban különböző módon kell regisztrálni a választói névjegyzékbe, és eltérő módon törlik onnan az időközben elhunyt vagy más államba költözött választókat. A különböző államokban más és más módon történik a választópolgár azonosítása, bizonyos helyeken csak fényképes igazolvánnyal lehet szavazni, másutt csupán az adott szavazókörben történő első szavazásnál kell bemutatni azt. Megint máshol erre egyáltalán nincs is szükség. Emellett a szavazás módja is változó, nemcsak államról államra, de szavazókörről szavazókörre is. Itt papíron kell tollal ikszelni, ott egy szavazógép megfelelő karját kell meghúzni, amott egy számítógépes rendszer rögzíti a választói akaratot. A szavazólapokat aztán különböző módon számolják, hol kézzel, hol géppel."
