Itt egy kis összefoglaló amit a WTC tragédia évfordulójából posztolok. Ha valaki úgy gondolja hogy már túlmegy a thread témáján, nyugodtan tegye át.
@Nemerson, gondold át azt a konteó topik nyitást…
Szemelvények Sue Wood könyvéből ahogy ígértem a teljesség nélkül. A WTC megsemmisülésének mikéntjét próbálja felderíteni a visszamaradt bizonyítékok alapján. Végzettsége B.S. in civil engineering, M.S. in Engineering Mechanics (applied Physics) és PhD in materials Engineering Science. Egyébként 8 és fél évig tanulmányozta az ikertornyok ledőlésének mikéntjét.
Sajnos a képeket és a grafikonokat nem tudom bemásolni ide, így csak a minimum információra fókuszálok.
A könyv címe: Hová lettek a Tornyok?- a könyvet végigolvasva megérthetjük miért pont ezt a címet választotta a szerző. Rengeteg adatot és bizonyítékot szedett össze, és ezek segítségével foglalta rendszerbe a történéseket.
1. Szabadesés – biliárdgolyó példa: Az ikertornyok a szabadeséssel megegyező sebességgel „omlottak” össze. Ez kb 9.22 másodperc a tetejétől az talajig. Maga az összeomlás sem vett több időt igénybe, bár vannak akik 9 és 15 mp közé teszik a valós időt. Maga a tény, hogy az épületek a szabadesés sebességével omlottak össze, már elég a „kontrollált robbantás” elmélet cáfolatához, csakúgy mint (természetesen) a repülőgépek által okozott strukturális összeomlás hivatalos változat hiteltelenné tételéhez.
2. Palacsinta effektus: Kontrollált detonációnál, mikor a tartóoszlopokat „vágják” el a szintek között, az emeleteknek palacsintaszerűen egymásra kellett volna rakódniuk. Ez a WTC mindkét tornya esetében elmaradt.
3. Anyageltűnés. Feltűnően kevés „rom” maradt a helyszínen a tragédia után. Irdatlan mennyiségű – nagyságú romhalmaznak kellett volna lennie a tornyok helyén (még kontrollált detonáció esetén is). A WTC után szinte semmi rom nem látható( miközben minimum egy hegynyi anyagnak kellett volna visszamaradnia!
4. Szeizmikus mozgás. Épületek összeomlásakor szeizmikus mozgás mérhető, arányában a robbantásoknak, illetve a tömeg földhöz csapódásának köszönhetően. A könyv a Kingdome stadion (Seattle) robbantásos lebontását használja referenciaként. Ez az épület kb 130 ezer tonna anyagot foglalt magában szemben az ikertornyok egyenként 500 ezer tonnás súlyával. A Kingdom nagyobb területen feküdt (stadion lévén), és jóval alacsonyabb volt a tornyoknál.
Ez azt jelenti, hogy az egységnyi területre jutó tömegoszlop terhelése kb 31 szer nagyobb volt a tornyoknak. És itt jön a lényeg: A Kingdom robbantásakor mért szeizmikus rengések 52 másodpercig tartottak, ez a tornyoknál 10 és 8 másodperc volt. Hozzáteszi még SW, hogy a Kingdom stadion nem is kőágyra épült-emiatt a keltett rengések is kisebbek voltak – tehát az 52 másodperc egy alacsony érték, köszönhetően a talaj „puhaságának”.
5. A Teknő. A WTC komplexum egy hatalmas betonteknőbe/re épült, mely egyben a Hudson folyótól is elválasztja ezt a területet. A teknő alja szinte sértetlen maradt a katasztrófában, a földalatti garázsszintekben minimális kár keletkezett. Ellenben a nagyobb munkagépeket (darukat főleg) –romeltakarításkor- ki kellett tiltani a teknőben tevékenykedéstől, illetve védőtalapzatot kellett alájuk telepíteni, mert elkezdték megrongálni a betonteknő szerkezetét. Amennyiben ez a hihetetlen mennyiségű anyag a tornyokból tényleg idezuhant volna, akkor komolyabb károsodás és még nagyobb katasztrófa is történhetett volna, tekintve hogy a teknő „gátként” is tartja a Hudson folyót épp a komplexum mellett.
6. Külön fejezet foglalkozik csak az irányított robbantás lehetőségének vizsgálatával. Ebből csak azt emelem ki, hogy a tornyok ilyen mértékű bedrótozásához több mint 31 ezer gyújtás (ignition) kellett volna. A fent említett Kingdom stadion bontásakor 21 mérföld hosszú volt csak a drótvezeték a gyújtásokhoz. A WTC-k igen gyakran kaptak bombafenyegetést – a kilencvenes években robbantásos merénylet is történt pont emitt-ezért állandó bombakereső személyzet volt szolgálatban, kutyástól. Egy ilyen mértékű „bedrótozást” észrevétlenül végigvezényelni-anélkül hogy a rengeteg robbanóanyagból egy se süljön el véletlen-mondhatjuk hogy lehetetlen.
7. Elporladás. Az épületek hatalmas porfelhőjére magának az építőanyagnak az elporladására még a kontrollált robbantás elmélet sem adna magyarázatot. Maradt fenn olyan videofelvétel, amin a WTC egyik utolsó acéloszloptömbje másodpercek alatt porrá esik szét! Ennek kikockázott képei a könyvben szerepeltek. Érdekes, ezt soha nem mutatta a híradó...
8. Lyukak. Valamilyen erő a WTC romjainak közepébe 5-10 emeletnyi hatalmas lyukakat vályt.
9. Megsült autók. A WTC komplexum közelében, de attól több száz méterrel messzebb is jópár autó kiégett, vagy összekorrodálódott, teljes egészében, vagy csak részben. Sok kiégett gépkocsi belsejében a műanyag részek, néha teljes ülések épen maradtak. A WTC 1 toronytól 200 méterre található parkolóban jópár járgány lángba borult , de szinte az összes „megsült” valami ok folytán. Az FDR drive alatt a Brooklyn híd lehajtójánál is igen sok autó pörkölődött meg. Ez a rész kb egy kilométerre van a tornyoktól. Egész autók, buszok, tűzoltókocsik égtek ki.
A fejezetek ennél jóval több infót tartalmaznak, én csak kiemeltem az egyszerűbben összefoglalhatóakat. Ez eddig a könyv első fele, holnapra csinálok egy kivonantot a második részből is ha eddig tetszett. Ha van olyasmi amiről többet szeretne valaki tudni, azt megpróbálhatom a könyvből kirészletezni. Sajna nem tudom a fotókat belinkelni, sokat dobna az infón.
