Ha csak a 2015-ös adatokat nézem akkor következő a helyzet.
"Magyarország az európai uniós támogatások egyik legnagyobb haszonélvezője. Átlagosan az év minden egyes napján több mint 3 milliárd forinttal több EU-s pénz érkezik, mint amennyit az ország befizet. Az uniós tagság előnyei ugyanakkor természetesen nem szűkíthetők le pusztán az anyagiakra.
Magyarország az EU költségvetésének nettó kedvezményezettje, vagyis több pénzt kap az Európai Uniótól, mint amennyit befizet a közösbe. Sokkal többet! Ebből a többletből 2015-ben például minden egyes magyar állampolgárra 470 euró, vagyis mintegy 145 ezer forint jutott, amivel Magyarország a 28 tagállam közül a harmadik legkedvezőbb pozíciót foglalja el. Ennél többet egy főre vetítve csak a szlovákok (571 euró) és a csehek (541 euró) kaptak. Magyarországot a görögök követik fejenként 454 eurónyi támogatással.
Az egyenlet másik végén a nettó befizetők állnak. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint 2015-ben minden svéd állampolgár átlagosan 226 eurót fizetett be a közös költségvetésbe. Őket a hollandok (219 euró), a britek (178 euró) és a németek (176 euró) követik.
Ha az uniós támogatásokat az adott ország GDP-jéhez viszonyítjuk, Magyarország már a második helyre kerül. 2015-ben a magyar hazai össztermék 4,38 százalékát tette ki az uniótól érkezett támogatás és a magyar befizetés különbsége. Ebben az összehasonlításban csak Bulgária előzi meg Magyarországot, ott a GDP 5,33 százalékánák megfelelő összeg segítette az ország fejlődését.
Magyarországon az utóbbi években szinte valamennyi, az embereket közvetlenül érintő beruházás csak nagyon komoly uniós támogatással jöhetett létre: több ezer iskola, kórház és más egészségügyi létesítmény felújítása, több száz kilométernyi út, vasút és autópálya fejlesztése, szennyvíztisztítók, víztározók, gátak építése, energiahálózatok összekötése, közterek megszépülése, vagy éppen olyan örökségvédelmi, kulturális beruházások, mint a budapesti Zeneakadémia megújítása, a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed létrehozása, vagy a diósgyőri vár rekonstrukciója.
Az uniós tagság előnyei hosszasan sorolhatók az EU-s támogatásokon túl is. A csatlakozással Magyarország a világ legfejlettebb és legnagyobb egységes piacának vált szerves részévé, és a többi országgal egyenrangú szereplője lett az uniós döntéshozatalnak. Az EU-nak köszönhetően a magyar polgárok is szabadon utazhatnak, tanulhatnak, dolgozhatnak bármelyik uniós tagállamban. A határok átjárhatósága a határon túli magyarokkal való kapcsolattartást is megkönnyítette.
Az egységes európai piacnak köszönhetően nemcsak olcsóbban vásárolunk, ráadásul biztonságosabb termékeket, de a magyar vállalatok és gazdálkodók is óriási lehetőségekhez jutnak. Az agrárkivitel például a csatlakozás óta csaknem a két és félszeresére nőtt, és nagy mértékben az EU-tagságnak köszönhető, hogy számos világvállalat Magyarországon telepedett meg, ezzel is jelentősen támogatva az ország fejlődését. Nem valószínű, hogy ezek az Európa, sőt a világ számos országába exportáló cégek itt termelnének, itt adnának munkát, itt adóznának, ha Magyarország nem lenne az egységes, vámmentes európai piac tagja."
https://ec.europa.eu/info/strategy/eu-budget/long-term-eu-budget/2014-2020/spending-and-revenue_en