Tény, hogy Oroszország szélsőséges korrupciója Kínához vagy a sikeresebb afrikai országokhoz képest is komolyan gátolja a sikeres vállalkozásokon alapuló valós kapitalizmus kialakulását, persze az emberek többségének nem éppen kapitalista szemléletű és vállalkozásbarát mentalitása mellett (ebben Kína, India, Brazília, de még Nigéria is sokkal jobban áll náluk), formálisan van, valójában nem igazán van jogállamiság. Oroszország a korrupció és az alacsony hatékonyságú gazdaság miatt egyszerűen nem tudja megteremteni azt az anyagi erőt, hogy olyan szintű geopolitikai szereplő legyen, amilyen szeretne lenni. Az orosz külpolitika az egykori szovjethez hasonlóan nem sok kézzel fogható hasznot hoz az országnak, sokkal inkább felesleges terheket jelent, a geopolitikai kalandokat nem tudja pénzre váltani, vajmi kevés anyagi haszna származhat Oo-nak a szíriai jelenlétből vagy a venezuelai rendszer pártfogolásából, ahogy anno a SZU-nak is tiszta veszteség volt a harmadik világban presztízscélból projekteket finanszírozni meg katonai "segítséget" nyújtani. Az, hogy Oroszország nem képes megtartani a "közelkülföldet", ennek köszönhető, a gazdasági gyengeségének és a kulturális "soft power" szinte teljes hiányának. Ez az "orosz világ" sajna nem egy túl vonzó alternatíva a Nyugattal szemben, az anyagi jólét vonzóbb. Bár a Nyugat egyre inkább egy kultúrmarxista "új vallás" foglya, és a kommunizmus legújabb inkarnációja az USA-ban bontogatja a szárnyait, pillanatnyilag ez még nem érezhető, a Kelet számára még mindig a számukra elképzelhetetlen fizetések és anyagi jólét földje egyelőre.
Putyin és a köre még mentalitásban a Szovjetunió neveltjei. Az orosz nemzetkarakter része, hogy hajlamosak figyelmen kívül hagyni a problémákat, amíg a teljes összeomlás be nem következik. Ha Fehéroroszországot elbukják, az valóban kihat majd az orosz belpolitikára. Az orosz fiatalok már nem feltétlenül hiszik, hogy sztoikusan el kellene viselniük a nehézségeket, a szegénységet, a külvilágról is többet tudnak, mint a szovjet nép anno. Ha Gorbacsov annak idején véget nem érő beszédek tartása helyett valós, piaci reformokat tudott volna keresztülverni, mint a kínaiak, akkor még lehet, hogy ma is állna a szovjet birodalom. Csak a különbség, hogy a kínai mentalitással meg lehetett csinálni a piaci fordulatot, az orosszal nem, de akarat sem volt rá túlzottan, Gorbacsov naivan még a '80-as években is a szocializmus megreformálásáról locsogott, és feltehetően el is hitte részben, amiket mondott.