[BIZTPOL] Irán

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

jani22

Well-Known Member
2016. augusztus 31.
12 570
26 472
113
"A királyi haditengerészet második hadihajója megérkezett az öbölbe, hogy megvédje a brit hajókat a régióban a megnövekedett feszültségek közepette.
HMS Duncan csatlakozott a HMS Montrose fregatthoz, hogy kísérje a brit zászló alatt vitorlázó hajókat a Hormuz-szoroson keresztül.
A HMS Montrose eddig 35 hajót kísérte a szoroson, a Honvédelmi Minisztérium szerint.
Ben Wallace védelmi miniszter azt mondta, hogy az Egyesült Királyság továbbra is a diplomáciai állásfoglalást szorgalmazza a helyzetre."

Az eredeti link szerint videó jön fel.

 

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 073
15 029
113
A világnak vezetőre van szüksége, aki rendet tesz, mert a népek egymásnak esnének minden önérdekű dolog vagy ideológia miatt.
Tudsz még egy olyan hatalmat a világon aki kormányzóképes lenne? Az a baj hogy nincs. Amíg a világgazdaság és az ENSZ Pax Americában bízik, addig felesleges alternatív lehetőségekről képzelegni. A világtörténelem legjobb korszakában élünk jelenleg Amerika szárnyai alatt. Élvezzük ki.
A világnak akkor van vezetőre szüksége, ha a világ megválaszthatja az adott vezetőt, ezt hívják demokráciának. Ha a vezetőt csak a világ pár ezreléke választotta meg, aztán a megválasztott elkezdi kiterjeszteni hatalmát külföldre, oda ahol a sánta kutya se szavazott rá, azt elnyomó/megszálló gyilkos DIKTATÚRÁNAK hívják, akár Führernek, akár Generalisszimusznak, akár USA, Oroszország vagy Kína elnökének titulálják. Jobb lenne kicsit többet gondolkozni mielőtt írsz, mert nekem a szövegedből eddig az derült ki, hogy te egy tökéletesen antidemokratikus, mindegy hogy náci/kommunista/tőkés vagy bármilyen szélsőségesnek nevezett elnyomó diktatúrát támogatnál. Jelenleg nincs olyan aki az egész világon demokratikus megoldással kormányzóképes lenne, kivéve persze ha Hitler vagy Sztálin módszere a példaképed ...
 

ghostface

Well-Known Member
2010. június 20.
2 933
10 629
113
öööö hány olyan hajójuk van ami elúszik odáig és épp működőképes? Ez olyan mintha Szijjártó tette volna ezt a kijelentést. :D

Igazából nem is a képességek megléte vagy meg nem léte a lényeg, hanem a hozzáállás. A németek Iránnal kapcsolatban a jó irányt képviselik szerintem. Nem tudom, Macronék hogy állnak a kérdéshez, de talán ideje lenne az Eu vezető hatalmainak megtalálniuk a régen eldugott tökeiket és kezükbe venni a dolgokat, nem csak sodródni az árral. Persze ehhez olyan vezetők kellenének, akiket a CIA és társai nem tudnak zsarolni. Vagy azért mert tiszták(ebben nem nagyon hiszek) vagy azért mert jól elrejtették a titkaikat.
 

haubagoi

Well-Known Member
2015. augusztus 4.
10 985
9 498
113
A világnak vezetőre van szüksége, aki rendet tesz, mert a népek egymásnak esnének minden önérdekű dolog vagy ideológia miatt.
Tudsz még egy olyan hatalmat a világon aki kormányzóképes lenne? Az a baj hogy nincs. Amíg a világgazdaság és az ENSZ Pax Americában bízik, addig felesleges alternatív lehetőségekről képzelegni. A világtörténelem legjobb korszakában élünk jelenleg Amerika szárnyai alatt. Élvezzük ki.

"A világnak vezetőre van szüksége, aki rendet tesz, ... "

Igen, és ez a vezető: Orbán Viktor. :p:D:D:D:D:D:D (Ja, hogy úgy már diktatúra!...)
 

papajoe

Well-Known Member
2016. február 21.
17 211
57 531
113
Igazából nem is a képességek megléte vagy meg nem léte a lényeg, hanem a hozzáállás. A németek Iránnal kapcsolatban a jó irányt képviselik szerintem. Nem tudom, Macronék hogy állnak a kérdéshez, de talán ideje lenne az Eu vezető hatalmainak megtalálniuk a régen eldugott tökeiket és kezükbe venni a dolgokat, nem csak sodródni az árral. Persze ehhez olyan vezetők kellenének, akiket a CIA és társai nem tudnak zsarolni. Vagy azért mert tiszták(ebben nem nagyon hiszek) vagy azért mert jól elrejtették a titkaikat.



Vagy mert a saját országuk eleget fizet nekik,ill, a saját országuk belbiztonsági szerveit sem töltötte fel a cia,mosad,kgb,stb a saját embereivel.:D
 

Masztiff

Well-Known Member
2018. július 4.
4 317
8 359
113
A világnak vezetőre van szüksége, aki rendet tesz, mert a népek egymásnak esnének minden önérdekű dolog vagy ideológia miatt.
Tudsz még egy olyan hatalmat a világon aki kormányzóképes lenne? Az a baj hogy nincs. Amíg a világgazdaság és az ENSZ Pax Americában bízik, addig felesleges alternatív lehetőségekről képzelegni. A világtörténelem legjobb korszakában élünk jelenleg Amerika szárnyai alatt. Élvezzük ki.
Olvasd inkább el ezt:https://hu.wikipedia.org/wiki/A_civilizációk_összecsapása_és_a_világrend_átalakulása
 

tomippo

Well-Known Member
2016. május 16.
3 340
10 544
113
Kaszpi tengerből horgászták ki ezeket gondolom


R-330Zh Zhitel talán?

EA52krhWsAAIz4Y
 

anonim999

Well-Known Member
2016. március 19.
2 683
4 438
113
Atom és olaj: egy új Öböl-válság felé tartunk?

Írta: Matsuzaki Diána Sayuri


A keservesen tető alá hozott iráni atommegállapodást az amerikai elnök szinte egy tollvonással mondta fel tavaly. Az Iránt sújtó szankciók gazdasági válságba taszították a perzsa államot, de az ő válaszuk sem marad el: az olajútvonalak akadályozásával Teherán gazdasági világválságot idézhet elő.

https://mandiner.hu/attachment/0324/323529_irani_garda.jpg
Nyitókép: az iráni Forradalmi Gárda motorcsónakjai köröznek az általuk lefoglalt Steno Impero brit olajtanker körül
ga1.gif



Gyógyszerválság lépett fel Iránban. A súlyos és krónikus betegségek kezelése egyre nehezebb az egy éve újra gazdasági szankciókkal sújtott országban. A gazdasági megszorítások okozta infláció miatt sokaknak már az alapvető használati cikkek beszerzése is gondot okoz, nemhogy a gyógyszereké. Ezeket ugyanis Irán importból szerzi be – az alapvető gyógyszerkészítményeket képesek belföldön is legyártani –, a külföldi vállalatok azonban kimondva-kimondatlanul attól félnek, hogy ha továbbra is szállítanak Iránba, az Egyesült Államok őket is büntetőintézkedésekkel sújtja.

Így történhet az, hogy bár a gyógyszer- és orvosieszköz-szállítmányok elviekben bekerülhetnek az országba, gyakorlatilag mégis hiánycikknek számítanak, és lassan már a feketepiacon sem elérhetők. Az orvosok amiatt aggódnak, hogy az intézmények rövidesen már semmilyen ellátást nem tudnak adni.

A legkiszolgáltatottabbak természetesen a súlyos betegségben szenvedő gyermekek,
akiknek hosszú távú kezelése ilyen körülmények között egyáltalán nem biztosított.

teheran.jpg


Teherán

Az alku vége

A gyógyszerhiány csak az egyik következménye az iráni atomalku felmondásának, azaz annak, hogy Donald Trump 2018-ban kivonult a 2015-ben, hosszú évek tárgyalásai után tető alá hozott hatpárti atomalkuból, és újabb, a korábbiaknál is szigorúbb szankciókat vezetett be Iránnal szemben. Az amerikai elnök a Barack Obama elnöksége alatt tető alá hozott szerződést „a lehető legrosszabbnak” és „katasztrofálisnak” minősítette.

A megegyezésen éveken át dolgoztak a hat ország – Irán, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, Oroszország és Németország – képviselői, biztosítékokat követelve Teherántól arra, hogy nukleáris létesítményeit kizárólag békés célokra és nem atomfegyver kifejlesztésére használják. A tárgyalások többször holtpontra jutottak, végül 2015-ben sikerült megegyezni abban, hogy a Nemzetközi Atomenergia-Ügynökség (NAÜ, az ENSZ szakosított szerve) felügyelete mellett Irán csökkentette nukleáris tevékenységét, cserébe a szankciók feloldásáért. Úgy tűnt, minden fél elégedett, és végre sikerült elsimítani az iráni atomtevékenység körül kialakult aggodalmakat.

Trump hatalomra kerülésével azonban ismét előtört a feszültség.

Az amerikai elnök szerint ugyanis Irán nem tartotta be az alkut,
és folytatta nukleárisfegyver-fejlesztéseit, ezzel az indokkal pedig kilépett az egyezményből, mi több, visszaállította és szigorította a gazdasági szankciókat. Irán válaszul szintén felmondta a szerződés egyes pontjait, és további lépéseket is kilátásba helyezett, ha az egyezményhez még magukat tartó országok nem lépnek közbe és nem enyhítik a washingtoni álláspontot.

Az elmúlt hónapokban Teherán és a Nyugat (legfőképpen az Egyesült Államok és Nagy-Britannia) között tovább mérgesedett a viszony egy újabb Öböl-válságot kirajzolva, amiből azonban szakértők akár fegyveres konfliktus kibontakozását sem látják lehetetlennek. Mind Irán, mind az Egyesült Államok kölcsönösen agresszióval vádolják egymást. Washington szerint Irán és az általa támogatott fegyveres erők a régió stabilitását, ezáltal az amerikai érdekeket is veszélyeztetik – Teherán ezzel szemben azt kéri számon, hogy Amerika katonai erő bevonásával (az iráni partoknál megjelenő hadihajókkal) és a gazdasági szankciókkal, valamint vezető iráni személyiségek, politikusok mozgásterének korlátozásával próbálja korlátozni illetve ellehetetleníteni az iráni kormányt.

Minden közvetítő ország erőfeszítése ellenére Irán végül 2019 májusában szintén kivonult a szerződésből, és 60 napot adott az egyezmény résztvevőinek, hogy vonassák vissza Washingtonnal a szankciókat, máskülönben újraindítják az urándúsítást – aminek leállítása az egyezmény egyik legfontosabb pontja volt. Ezzel pedig Teherán ismét egy jelentős lépéssel közelebb került ahhoz, amit annak idején mindenki próbált elkerülni: az atomfegyver megépítéséhez. A NAÜ jelentése szerint

a dúsítotturán-előállítás már megkezdődött,
csak arról nincsenek még pontos adatok, hogy milyen nagyságrendben.

Jelenleg az ENSZ az az entitás, ami nem helyezte újra érvénybe korábbi szankcióit Irán ellen. Ha azonban bebizonyosodik, hogy Teherán valóban újrakezdett mindent, amiről lemondott atomügyben, a büntetőintézkedéseket egy, minimum 10 éves időszakra állítják vissza. A hatpárti egyezmény alapján kérdéses esetben egy nyolctagú, úgynevezett „Közös Bizottságnak” kell megtárgyalnia a további lépéseket. Ha pedig ez nem jár sikerrel, az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé utalják az ügyet.

hormuz.jpg


Hormuzi-szoros: a Perzsa-öböl szűk kapuja

Az újabb Öböl-válság

Az Irán és a Nyugat közti ellentétek azonban szinte ezzel egy időben új szintre léptek. Májusban ugyanis négy olajszállító tanker sérült meg robbanás miatt az Ománi-öbölben, nem messze a Hormuzi-szorostól. Az Egyesült Államok szerint iráni fegyveresek helyezték el a robbanószereket – ezt azonban Teherán tagadta. Azóta mindkét fél lelőtt 1-1 drónt a másik oldalról, és tovább emelték az amerikai és brit hadihajók számát a térségben.

Merthogy július elejétől már Nagy-Britannia is megjelent a színtéren. A brit haditengerészet először a hónap elején adott támogatást a gibraltári hatóságoknak abban, hogy lefoglaljanak egy iráni tankert, mivel – bizonyítékaik szerint - a hajó iráni olajat szállított szíriai finomítókba, amire az iráni olajat érintő exportszankciók miatt nem lett volna lehetőség. Erre válaszul két héttel később

az iráni Forradalmi Gárda elfoglalt egy brit tankert a Hormuzi-szoros térségében,
miután az ütközött egy halászhajóval. A fedélzeten tartózkodó 23 fős – indiai, filippínó, lett és orosz állampolgárságú – legénység tagjairól azóta nem sok hír lát napvilágot, ugyanakkor az újdelhi iráni nagykövetség tájékoztatta arról az indiai kormányt, hogy a 18 indiai állampolgárságú tengerész jól van.

London a tartályhajó és legénysége elengedésére szólította fel Teheránt, azt azonban mindkét fél kizárta, hogy egyszerűen kicserélik a két hajót. A brit haditengerészet mindenesetre már a második hadihajót küldte az iráni partok közelébe.

Az olaj-adu

Az Ománi-öbölben fennálló krízis nemcsak a térségbeli és a nemzetközi nagyhatalmakat mozgósítja, de egyben súlyos hatással lehet az olaj nemzetközi kereskedelmére és a világgazdaságra is. A szűk Hormuzi-szoroson át vezet ugyanis a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala, ami az Öböl-menti olajállamok – és Irán – nyersolaját szállítja a világ minden pontjára. A szorosnál Omán és Irán távolsága alig 33 kilométer, a tankerek pedig 1-1, alig több mint 3 km széles sávban haladhatnak mindkét irányban. Itt halad át a világ olajszállítmányainak egyötöde, 19 millió hordó naponta – jóval több, mint akár a szintén forgalmas Malakkai-öblön vagy a Szuezi-csatornán keresztül.

A szoros egyrészt Irán olajexportjának legfontosabb útvonala is, ami rendkívül fontos eleme az iráni gazdaságnak, hiszen az export kétharmadát az olaj teszi ki (2017-ben ez 66 milliárd dollár értékű volt). Nyilvánvalóan a perzsa államot nem érinti jól az iráni olajra kivetett szankció – Hasszán Róhání iráni elnök ezért is jelentette ki, hogy amennyiben az Egyesült Államok korlátozó intézkedéseket vezet be az iráni olajra, akkor, mint mondta,„nem jut ki olaj a Perzsa-öbölből sem”, azaz Irán is akadályozni fogja a többi olajállam szállítmányait. Az 1980-as években volt már erre példa az Irak és Irán közti, úgynevezett „tankerháború” idején, amikor a két ország egymás olajszállítmányait igyekezett minden eszközzel – tehát fegyverekkel is – akadályozni. Akkoriban összesen 240 tankert ért támadás, amiből 55 el is süllyedt.

A szorost természetesen lezárni nem lehet, de Irán könnyedén megnehezítheti a tartályhajók áthaladását telepített aknákkal, tengeralattjárókkal vagy épp rakétatámadásokkal.

A Hormuzi-szoros ellehetetlenítése komoly károkat okoz a világgazdaságban;
ha nem jut ki elég olaj a piacra, a nyersolaj világpiaci ára megugrik, ez pedig kihat minden, olajtól függő iparágra. Ha például drágul az olaj, drágul az üzemanyag is, emelkednek a szállítmányozás költségei, így gyakorlatilag minden, a boltokba kerülő, nem-helyi árucikk többe fog kerülni. A másik fontos tényező a geopolitikai következményekkel számol: a szoros lezárását ugyanis a nemzetközi közösség is agressziónak minősítheti – ezt egyelőre mind az Egyesült Államok, mind Irán el akarja kerülni.

trump_obama.jpg


Elnöki ügyek


A cikk további része itt:

https://mandiner.hu/cikk/20190803_atom_es_olaj
 

jani22

Well-Known Member
2016. augusztus 31.
12 570
26 472
113
"Az orosz nemzeti haditengerészeti búvárcsapat befejezte a képzési ciklust a Kish-szigeten, a Perzsa-öbölben, mielőtt megnyitnák a Hadsereg Nemzetközi Játékok „2019. mélység” versenyének nemzetközi szakaszát.

Az orosz haditengerészet hajósai képesek voltak tesztelni az iráni oldal által készített és a Kish-sziget partvidékén felállított szimulátorokat a mélység versenyére. A tervek szerint már augusztus 5-én az orosz, iráni, szíriai, venezuelai, dél-afrikai és kínai búvárok csapata indul a versenyprogrammal összhangban."

https://function.mil.ru/news_page/country/more.htm?id=12244597@egNews
 

Python

Well-Known Member
2010. augusztus 8.
26 684
7 996
113
Az iráni Forradalmi Gárda lefoglalt a Perzsa-öbölben egy idegen olajszállító tartályhajót, amely üzemanyagot csempészett egyes arab országokba - közölte vasárnap az iráni állami tévé.
Irán lefoglalt egy idegen olajszállító tartályhajót a Perzsa-öbölben

Az iráni állami tévé jelentése szerint a Forradalmi Gárda lefoglalt egy külföldi tankerhajót, mert a gyanú szerint „arab államoknak csempészett üzemanyagot”. A hajó 700 ezer liter üzemanyagot szállított. Egyben a hétfős legénységet is őrizetbe vették.
Irán újabb külföldi tankert foglalt le a Perzsa-öbölben
 

honved

Well-Known Member
2010. június 2.
10 396
19 799
113
Az iráni Forradalmi Gárda lefoglalt a Perzsa-öbölben egy idegen olajszállító tartályhajót, amely üzemanyagot csempészett egyes arab országokba - közölte vasárnap az iráni állami tévé.
Irán lefoglalt egy idegen olajszállító tartályhajót a Perzsa-öbölben

Az iráni állami tévé jelentése szerint a Forradalmi Gárda lefoglalt egy külföldi tankerhajót, mert a gyanú szerint „arab államoknak csempészett üzemanyagot”. A hajó 700 ezer liter üzemanyagot szállított. Egyben a hétfős legénységet is őrizetbe vették.
Irán újabb külföldi tankert foglalt le a Perzsa-öbölben

Baj lesz ebből már, kicsit túlfeszítik a húrt. Na nem a Britek vágnak vissza, nincs erejük hozzá.