[BIZTPOL] Irán
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
W
Wilson
Guest
Bakui légvédelmi "csomópont"......
Azerbajdzsán fővárosának lefedése S-300 PMU2 légvédelmi rendszerekkel. A bakui légvédelem témáját nemrégiben az iráni vezérkar hozta napirendre, amely nyíltan kijelentette, hogy ha Alijev továbbra is "tréfálkozik" Iránnal, Irán egyszerűen 4000 rakétát lő Bakura és megsemmisíti az azerbajdzsáni fővárost.
Az S-300-asokon kívül számos "Buk" (szovjet gyártmányú) és "Tor" (amelyet Azerbajdzsán Oroszországtól vásárolt) van telepítve Baku térségében. Emellett vannak különböző "ócskavasok" is, mint az S-125 és az S-200. Vannak még izraeli légvédelmi rakétarendszerek is. Ezek a légvédelmi rendszerek inkább az örmény SAM-ek szórványos csapásainak visszaverésére szolgálnak. Irán ellen ez biztosan nem lesz elég, tekintve az Iszlám Forradalmi Gárda rakétafegyverzetének mennyiségét és minőségét. Amint az iráni rakéták jemeni "terepi tesztjei" mutatják, még a Patriot PAC-3 SAM-ek legújabb módosításai is csak "középszerűek" a rakétákkal szemben, és rendszeresen elhibázzák a Jemenből kulcsfontosságú infrastrukturális létesítményekre kilőtt rakétákat.
Egyelőre a határ mindkét oldalán katonai gyakorlatok zajlanak. Irán az 1990-es évek eleje óta a legnagyobb hadgyakorlatot tartja Azerbajdzsán határai közelében. Törökország hadgyakorlatokat tart Irán határa közelében. Nakhichevanban is folynak gyakorlatok. Háború nem valószínű, de a fegyverropogás elég hangos. Az iráni kamionosokra gyakorolt nyomás Azerbajdzsánban volt a konfliktus kezdetének formális oka, amelyet később kiegészítettek Azerbajdzsán Izraellel folytatott "ügyeire", valamint a Szíriából származó "törökbarát" harcosok Azerbajdzsánba telepítésére is (Irán erre mintha kicsit későn reagált volna, mivel ezek a harcosok már tavaly ott voltak).
A válság hátterében arról beszéltek, hogy iráni katonaságot telepítenének Örményországba, hogy (Örményországot) megvédjék a török és azerbajdzsáni kísérletektől, amelyek újabb területet akarnak elvenni Örményországtól. Pashinyan azonban egyelőre Moszkvába megy, ahol további védelmet fog kérni az örmény területre történő betörésekkel szemben.
Mindez közvetlen következménye a status quo tavalyi, Oroszország számára kedvező változásának. A helyzet mára megváltozott, és új konfliktusok és a status quo-t fenyegető veszélyek jelennek meg. Ezzel párhuzamosan azonban a változó Transzkaukázusban is új lehetőségek nyílnak.
Colonelcassad
Első iráni halottak a hadgyakorlatok során. Egy iráni helikopter véletlenül egy Kraz jármüvet lőtt szét. A hírek szerint 3-6 katona vesztette életét.
Ma Irán lezárta a Nahicseván felé 1992 óta folyamatosan nyitva tartott katonai utánpótlásszállító légifolyosót.Így az azeri gépeknek Grúzia felé jókora kerülővel tudnak eljutni az exklávéjukba.Válaszként az Azeriek bezártak egy iráni hátterű nagymecsetet.
W
Wilson
Guest
"Ez csak egy nagyon kicsi sarka a hatalmunknak egy hadgyakorlaton, bármilyen hiba és balhé esetén tízezerszer nagyobb és erősebb tűzmennyiséggel kell szembenéznie."
Azerbajdzsánban 1000 izraeli szakember és 1800 terrorista tartózkodik:
Amir Mousavi iráni exdiplomata az Al-Mayadin TV-nek adott interjújában azt mondta, hogy az Irán rendelkezésére álló adatok szerint 1000 izraeli szakember és 1800 ISIS-terrorista van Azerbajdzsánban *-írja Abbas Juma nemzetközi újságíró.
Megjegyezte, hogy az iráni fegyveres erők koncentrációja az északnyugati határon figyelmeztetés Bakunak.
"Teherán nem engedi, hogy terroristák és cionisták veszélyeztessék a térség stabilitását" - mondta Mousavi.
Korábban az Infoteka24 portál arról számolt be, hogy Said Khatibzadeh, az iráni külügyminisztérium sajtótitkára is megerősítette, hogy Teheránnak már az arcakhi háború kezdetétől jelentések vannak a terroristák azerbajdzsáni jelenlétéről, de Baku biztosította, hogy nem fenyegetik az iszlámot Köztársaság.
Amir Mousavi iráni exdiplomata az Al-Mayadin TV-nek adott interjújában azt mondta, hogy az Irán rendelkezésére álló adatok szerint 1000 izraeli szakember és 1800 ISIS-terrorista van Azerbajdzsánban *-írja Abbas Juma nemzetközi újságíró.
Megjegyezte, hogy az iráni fegyveres erők koncentrációja az északnyugati határon figyelmeztetés Bakunak.
"Teherán nem engedi, hogy terroristák és cionisták veszélyeztessék a térség stabilitását" - mondta Mousavi.
Korábban az Infoteka24 portál arról számolt be, hogy Said Khatibzadeh, az iráni külügyminisztérium sajtótitkára is megerősítette, hogy Teheránnak már az arcakhi háború kezdetétől jelentések vannak a terroristák azerbajdzsáni jelenlétéről, de Baku biztosította, hogy nem fenyegetik az iszlámot Köztársaság.
T
Törölt tag 2361
Guest
az csak a valasz az elozo esemenyekre amikor az azerok es a gruzok megint jol belerugtak az irani kamionosokba.
Azerbaijan's new restrictions on Iranian trucks on the occupied Goris-Kapan road In addition to paying $ 300 for the right to cross the Goris-Kapan route, officials said Iranian vehicles must cross the desired road during the day and will not be allowed to cross at night.
It is reported that Georgia banned Iranian citizens and vehicles from entering the country by land and closed all roads.
az azerok nagyon provokalnak most.
Ilham Aliyev is in the Jabrayil region on the border with Iran.
Örmény vezetés konkrét ajánlatot kapott iráni csapatok határbiztosítás jellegű álomásoztatására területén. Teheránban megunhadták a lomha és erőtlen orosz reakciókat az azeri határsértésekre.Ma mindenesetre az iráni külügyminiszter Moszkvában tárgyalt,Pashinyan is hamarosan tiszteletét teszi Putyinnál.Kavarnak 1000rel.
Азербайджанцы обезглавили 19-летнего военнопленного-армянина Гагика Мкртчяна, его тело привезли в Ереван из Баку в начале апреля.Мать Гагика Мкртчяна, Лусине Дарбинян, сообщила, что сама поехала опознать тело сына. Она сообщила Hetq.am, что тело ее сына было привезено в Ереван из Баку в начале апреля и, что сына жестоко пытали, с него содрали кожу, на груди были многочисленные следы ножа, два огнестрельных ранения в ногу, сломаны ребра. По словам матери, на обезглавленном теле были следы ожогов. Мать спросила врача-аутопсиста, на месте ли у мальчика внутренние органы, и получила отрицательный ответ.
Az azerbajdzsánok lefejezték Gagik Mkrtchyan 19 éves(!!!!) örmény hadifoglyot, holttestét április elején Bakuból hozták Jerevánba.
Gagik Mkrtchyan édesanyja, Lusine Darbinyan elmondta, hogy ő maga ment el azonosítani fia holttestét. Azt mondta a Hetq.am -nek, hogy a fia holttestét április elején Bakuból hozták Jerevánba, és a fiát súlyosan megkínozták, a bőrét letépték, a mellkasán számos késnyom, két lőtt seb a lábán és eltört. borda. Az anya szerint égési nyomok voltak a lefejezett testen. Az anya megkérdezte a boncoló orvost, hogy a fiú belső szervei a helyükön vannak -e, és nemleges választ kapott.
Még 120-260 közé teszik az örmény "hadifoglyok" számát Azerbajdzsánban.Az elengedett emberek borzalamas beszámolokat adtak a fogvatartás körülményeiről....
Az azerbajdzsánok lefejezték Gagik Mkrtchyan 19 éves(!!!!) örmény hadifoglyot, holttestét április elején Bakuból hozták Jerevánba.
Gagik Mkrtchyan édesanyja, Lusine Darbinyan elmondta, hogy ő maga ment el azonosítani fia holttestét. Azt mondta a Hetq.am -nek, hogy a fia holttestét április elején Bakuból hozták Jerevánba, és a fiát súlyosan megkínozták, a bőrét letépték, a mellkasán számos késnyom, két lőtt seb a lábán és eltört. borda. Az anya szerint égési nyomok voltak a lefejezett testen. Az anya megkérdezte a boncoló orvost, hogy a fiú belső szervei a helyükön vannak -e, és nemleges választ kapott.
Még 120-260 közé teszik az örmény "hadifoglyok" számát Azerbajdzsánban.Az elengedett emberek borzalamas beszámolokat adtak a fogvatartás körülményeiről....
W
Wilson
Guest
Iráni mesterlövészek HS.50 és AM-50 nagy kaliberű mesterlövészpuskákkal
Az IRGC iráni mesterlövészek kiképzéséről készült felvétel érdekes, mivel közelről mutatja az eredeti osztrák 12,7 mm-es Steyr HS.50 mesterlövészpuskát és annak összehasonlíthatatlanul elterjedtebb iráni másolatát, az AM-50-et, amelyet az iráni védelmi ipari szervezet vállalatai gyártanak. Köztudott, hogy Irán a 2000-es évek közepén 800 eredeti osztrák puskát vásárolt , de hamarosan az EU teljes fegyverembargót rendelt el Irán ellen. Hamarosan a HS.50-es puska másolatát állították sorozatgyártásba néhány módosítással, nyilvánvalóan a gyártás egyszerűsítése és olcsóbbá tétele érdekében, így az iráni puskák pisztolymarkolatúak, és hiányoznak a hosszanti bordák, amelyek az eredeti osztrák gyártmányú puskák csövén jól láthatóak.
Colonelcassad
W
Wilson
Guest
Iráni .50 Cal: Az AM-50 Sayyad és használata a Közel-Keleten
Az AM-50 Sayyad- azaz Vadász- gyakran látható a Közel-Keleten, különösen ott, ahol Irán szövetségeseket tart fenn vagy fegyvereket szállít. Azonban nem mindig az Iráni Iszlám Köztársaság barátainak kezében jelenik meg, és gyakran találkozhatunk vele olyan csoportok kezében, mint a Hayat Tahir Al-Sham és az ISIS, valamint Irán szövetségesei, például az iraki Népi Mozgósító Erők vagy a jemeni Húszi-erők.
Ennek az egylövetű haditechnikai puskának némileg egyedi története van. Létrehozása 800 darab Steyr HS.50-es puska importálásából ered, amelyeket az osztrák Steyr-Mannlicher cég adott el az iráni Nemzeti Rendőrségi Szervezetnek, amely a Steyrnek 2005-ben adott 8 millió dolláros megrendelés keretében állítólag a jól felfegyverzett kábítószercsempészek elleni használatra vásárolta a puskákat, valószínűleg az afgán-pakisztáni határ nagy, nyílt hegyvidéki területein. Ez a vásárlás teljesen legális volt, és a kiváló minőségű .50 BMG használata a csempészek járműveinek megbénítására és a nagy távolságból érkező fenyegetések semlegesítésére teljesen elvárható.
A már jól ismert mintát követve (más példák közé tartozik a KLS és az S-5.56-os támadó puska) azonban ezeket a puskákat hamarosan klónozták, és a 2000-es évek elejére úgy tűnik, hogy sorozatgyártásba kerültek. A Steyr eredeti HS.50-es puskái és az iráni DIO AM-50 Sayyad puskája között azonban lényeges különbségek vannak, nevezetesen a pisztolymarkolat, a kúpos, nem bordázott cső kialakítása és a csőhossz kis eltérése.
Az alábbi képek megkönnyítik az összehasonlítást - a felső képen egy HS. 50, az alsó képen az AM-50 Sayyad látható.
Images source: ARES/Hoplite Blog - http://armamentresearch.com
Ami érdekes a különbségekben, az az, hogy egyértelműen mutatják a puska "iráni DNS-ét" - a pisztolymarkolat olyan típusú, amelyet a kínai CQ puskákon használnak -ami az M16A1 klónja -, amelyet aztán Irán S-5.56 néven klónozott. Ezért egy másolat másolatának egyik alkatrésze egy másik másolatban landolt.
Az AM-50 története valóban a fegyvertechnológia másolásának és elterjedésének története, amelynek még több fordulata van, amint azt később részletezni fogom.
Miután az AM-50-es sorozatgyártásba került a Defence Industries Organisation (Védelmi Ipari Szervezet), Irán állami tulajdonú fegyvergyártó vállalata által, aztán világszerte eladásra kínálták.
A DIO prospektusának az AM-50-et bemutató része.
Bár jelenleg nincs bőséges bizonyíték más országoknak történő törvényes értékesítésre - Irakot leszámítva - rengeteg bizonyíték van mind az iráni fegyveres erők, mind Irán közel-keleti szövetségesei általi használatra.
Az iráni hadsereg mesterlövésze egy AM-50 Sayyaddal, 2016 márciusában, és az iráni haditengerészet mesterlövészei 2016 elején.
Tekintettel arra, hogy a modern konfliktusokban a páncéltörő puskák hasznosak a könnyű páncélozott járművek, a járművön szállított IED-k hatástalanítására és az épületek átlövésére, nem meglepő, hogy ezeket a puskákat Irán számos félnek szállította:
- A libanoni és szíriai Hezbollah, amely Izrael és a szíriai lázadók ellen harcol.
Más, Irán által támogatott szíriai csoportok, például a Szíriai Szocialista Nacionalista Párt (SSNP).
a Hamász fegyveres csoportjai Gázában.
Húszi erők Jemenben
A Szíriai Arab Hadsereg (nagyszámú orosz OSV-96 12,8x107mm-es puska mellett).
a síiták által dominált iraki népi mozgósító egységek.
Az iraki fegyveres erők
Természetesen az AM-50 csak egy a sok antianyag puska közül a jelenlegi közel-keleti konfliktusokban, de állandóan jelen van ott, ahol Irán katonai kézben van, vagy segítséget nyújtott. Néha ez a szállítás burkolt - például Gázába -, máskor pedig meglehetősen nyílt, mint például a szíriai hadsereg kezében látható nagy mennyiségű puska. Úgy tűnik, hogy a puskát néha olyan optikával látták el, amely külsőleg némileg hasonlít a szovjet PSO-1 távcsőre, máskor pedig egyértelműen hazai termékekkel, mint például Szíriában.
Az AM-50 a szíriai Hezbollah kezében. Rufus McDonald
Az alábbi első képen jól látható, hogy a sorozatszámot eltávolították, ami annak bizonyítéka, hogy megpróbálták eltitkolni a puska szállítóját.
Gázai Miltant(ok) AM-50-sel
W
Wilson
Guest
Húszi erők AM-50-es fegyverrel Forrás: Houthi Forces with AM-50 Source: McDonald
Iraki katonák kiképzésen az AM-50-es fegyverrel Forrás: Forrás: Haidar Sumeri
A fenti képeken látható összes felhasználó az AM-50 "legitim" felhasználója, legalábbis az iráni kormány szemszögéből. A fegyver azonban nagy mennyiségben került, Korrupción vagy zsákmányoláson keresztül más fegyveres csoportokhoz is, amelyek közül sokan közvetlenül szemben állnak az iráni és gyakran a nyugati érdekekkel. Ide tartoznak többek között, de nem kizárólagosan:
ISIS Szíriában és Irakban
ISIS Wilyat Sinai (Egyiptom)
A törökök által támogatott Szabad Szíriai Hadsereg lázadói.
Hayat Tahir Al-Sham (HTS)
Válogatott lázadó és szalafista csoportok Szíriában.
Kurd PKK harcosok és a Peshmerga.
A Húszi ellenes erők Jemenben
ISIS mesterlövészek Moszulban, illetve Szíriában AM-50-essel (Forrás: Historicoblog, Sheyk Babak)
HTS harcosok Idlibben, Szíriában - AM-50-essel. Figyelje meg a 2. képen látható rögtönzött hangtompítót.
Az alábbi képek különösen érdekesek - azonos AM-50-es puskákat mutatnak, mindkettőt az ISIS Wilyat Sinai-i fegyveresei használják az egyiptomi biztonsági erők ellen, majd ezek az erők elfogták őket. Mivel Egyiptom nem vásárolta meg az AM-50-est, nagy biztonsággal kijelenthető, hogy ez a puska (más fegyverek, például ATGM-ek mellett) a Hamásztól került át a Gázai övezetbe az ISIS-hez. A fegyverszállítások nem az ideológiai igazodás eredménye, hanem inkább úgy tűnik, hogy az ISIS finanszírozásának és a gázai fegyveres csoportok fegyverellátási képességének gyakorlati realitása az egyiptomi-gázai határ alatti (néha szó szerint) csempészésen keresztül.
Ezeket az eladásokat azóta egy belső ISIS-politikai változás miatt leállították, de azóta többször is megjelentek az átadott fegyverek, valamint a hagyományosabb DMR/Sniper puskák. Az AM-50 a nyilvánvalóan képzett felhasználók kezében a Sínai-sivatagban nagyon hatékonynak tűnik.
Ugyanaz az AM-50-es használatban lenti kép, és az ISIS Sínai-sivatagból zsákmányolt fenti kép forrás: ISIS Sínai-sivatag: Berkowitz
W
Wilson
Guest
AM-50 puska a TFSA harcosainak kezében az Olajág hadműveletben. Forrás: Forrás: Sheyk Babak
A puska természetesen az iraki, szíriai és esetleg jemeni fegyverpiacokon is szabadon beszerezhető. Néhány kiváló felbontású képnek köszönhetően láthatjuk, hogyan néznek ki a szíriai hadseregnek szállított AM-50-esek, és milyen céltávcsövekkel látják el őket. Az alábbi képek csak egy jó minőségű példát mutatnak a szíriai Idlíb tartományban eladó AM-50-esről.
Figyeljék meg a nagyon jól látható CQ markolatot és a kaliberjelölést.
Ez a puska a megkülönböztető DIO pontbélyegzővel ellátott 1800069-es sorozatszámmal van jelölve, és két optikával érkezett. Mindkettő angolul van jelölve - az egyikre az van írva, hogy "Optical Sight for 12.7mm snipe-rifle (sic)", de nem világos, hogy milyen további részletek vannak rajtuk. Mindkettő szilárd felépítésűnek tűnik, hogy ellenálljon a puska által kilőtt nagyméretű lövedék energiájának. A különböző képeken azonban különböző távcsövek láthatók, így úgy tűnik, hogy többféle gyári opció létezik - a puskák néha DIO RU60G és RU120G hőtávcsövekkel is láthatók. Úgy tűnik, hogy sok iráni gyártású fegyverrel ellentétben népszerűek, és 3000 dollár körüli áron kínálják őket eladásra.
Hayat Tahir Al-Sham elfoglalása a síita milícia harcosaitól - 2015. Forrás: Nehézfegyverek és fegyveres erők: ARES Blog
Amint láthatjuk, az AM-50 Sayyad széles körben elterjedt és népszerű fegyver a Közel-Keleten, egyszerű és olcsó kivitele miatt pedig, széles körben is el tud terjedni.
Az AM-50 befolyásának története azonban ezzel nem ér véget. Tekintettel a fegyveres csoportok hajlandóságára a Közel-Keleten korlátozott pénzeszközökkel, tartalék nehézgépfegyverek csöveivel és tehetséges mérnökökkel, a "helyben készített "anyagellenes" puskák nagyon népszerűek. Míg az ilyen puskák minőségükben, kivitelükben és kaliberükben óriási különbségeket mutatnak, két példa különösen releváns az AM-50-nél.
Az első ilyen egy rögtönzött ISIS-dizájn, amelyet ritkán látunk, de a legjobban egy nemrégiben közzétett videón figyelhető meg a szíriai Deir Ez-Zorból. Ez a rögtönzött puska nem egy AM-50-es, de egyértelműen nagymértékben merít ihletet annak kialakításából, . Úgy tűnik, hogy a csőszájféket is lemásolták, de HMG csövet (valószínűleg 14,5 mm-es szovjet) és PU-stílusú orosz távcsövet használ. Látható akcióban a SyAA járművek ellen.
A második AM-50-es példány sokkal közelebb áll az eredetihez, de ismét 14,5 mm-es HMG-csövet használ. Ezúttal úgy tűnik, hogy az alsó részt csöveket akár közvetlenül Iránból is szállíthatták, mint a knock down készletek részét, vagy egyébként nagy mennyiségű gyártási útmutatást kaptak Iránból. Ez a gázai "Ghoul" puska, amely annyira hasonlít az AM-50-eshez, hogy nagyon nehéz megkülönböztetni a kettőt.
Forrás: B: TFB
Source: TFB
Nem teljesen világos, hogy a Ghoul mennyire saját gyártmány, de már használták az izraeli erők ellen nagyobb távolságból. Bár a 14,5×114 mm-es lövedék gyorsabb és nagyobb, mint a .50 BMG/12,7x99 mm-es, eredetileg a szovjet hadseregben páncéltörő és légvédelmi célokra szánt lövedék, a pontosság valószínüleg rosszabb.
Az AM-50 Sayyad lenyűgöző példája a fegyverek széleskörű elterjedéséig, kezdve a kábítószer-ellenes tevékenységre szánt egyetlen fegyvereladástól egészen a nagyszámú fegyveres csoportok felfegyverzéséig szerte a Közel-Keleten, Jementől Szíriáig, és a kettő közötti mindenféle ideológiával. Arra is példa, hogy ezek a puskák milyen nagy hasznossággal bírnak mind az állami, mind a nem állami fegyveres csoportok számára, az ISIS elleni VBIED elleni taktikától az ISIS ellen Irakban az egyiptomi hadsereg nagy távolságból történő megtámadásáig a Sínai-sivatagban ugyanezen terrorista csoport által. Tekintettel az egyszerű és pontos kialakítására, viszonylag könnyen klónozható, ellentétben a Barrett vagy az OSV-96 puskák vonalával, és még sokáig fogjuk látni ezt a puskát és másolatait.
Irán, segít Örményországnak befejezni az Azerbajdzsánt megkerülő tranzitutat
T
Törölt tag 2361
Guest
W
Wilson
Guest
"Iráni csapatok belépnek Örményországba és felszámolják a cionista felkelést"
Mekkora a valószínűsége egy új háborúnak Kaukázusban Törökország és Irán részvételével
A helyzet Dél -Kaukázusban ismét instabil. Irán és Örményország határán Törökország és Azerbajdzsán megkezdte az "Elpusztíthatatlan testvériség-2021" gyakorlatok új szakaszát. Irán viszont manővereket hajt végre Azerbajdzsán határán. A felek barátságtalan kijelentéseket cserélnek, és összekapcsolják azokat a karabahi háború eredményeivel. A Gazeta.Ru ismerteti ennek a feszültségnek az okait és azt, hogy ez milyen hatással lesz Moszkva érdekeire.
„Khaybar hódítói” versus „Brotherhood-2021”
A második karabahi háború első évfordulója új ellentmondásokat váltott ki Kaukázusban. Ezek szeptember elején nyilvánultak meg, amikor Azerbajdzsán akadályozni kezdte az iráni üzemanyag szállítását Hegyi-Karabahba. Az azeriek leállították a Stepanakert felé tartó Iránból történő áruszállítást, és minden sofőrtől viteldíjat számoltak fel.
Válaszul az iráni fegyveres erők bejelentették az ország északnyugati részén a Khaybar hódítói gyakorlatokat. Fontos megjegyezni, hogy Teherán 30 év után először tart nagyszabású gyakorlatokat az Azerbajdzsán határán.
Hangos kijelentést tett Ali Hamenei ajatollah iráni legfőbb vezető. „Az illúziókban szenvedőket hamarosan pofon vágják. A térség országai nem engedhetik meg, hogy idegen hadseregek beavatkozzanak ” - mondta.
A Vatan-e-Emrooz iráni kormánylap nagyon különös módon határozta meg az állam hivatalos álláspontját: "Ankara és Baku tudják, hogy a határok megváltozása esetén az iráni csapatok azonnal belépnek Örményország területére, és felszámolják a cionista felkelést. . "
Irán nyilvánvalóan az Azerbajdzsán és Izrael közötti szoros katonai -technikai együttműködésre utal a tavalyi háború során - különösen a drónok terén. Bár Tel -Avivban többször is hangsúlyozták, hogy ez az interakció egyáltalán nem jelenti a konfliktus egyik vagy másik oldalának elfogadását, hanem csak kereskedelmi érdekekkel magyarázzák.
„Most az iráni propaganda aktívan használja az izraeli "térképet" a belső közvéleménye számára, beszél az izraeli hadsereg Azerbajdzsánban való jelenlétéről, és szimbolikusan tanításait„ Khaybar hódítóinak ”nevezi a 629 -es haibári csata tiszteletére, ahol a próféta csapatai (Mohamed) legyőzte a zsidókat. A valóságban azonban az irániakat nem Tel-Aviv , hanem Ankara aggasztja " - mondta Isa Javadov történész és orientalista a Gazeta.Ru -nak.
Azerbajdzsán és szövetségese, Törökország bejelentette szándékát, hogy közös manővereket hajt végre az "Elpusztíthatatlan testvériség-2021" következő szakaszában, október 5-8-án Örményország és Irán határán, a Náhichevani Autonóm Köztársaságban.
A felek ugyanakkor arra összpontosítottak, hogy "az aknamentesítésről és a kiképzésről szóló intézkedésekről beszélnek az örmény megszállás alól felszabadult területeken". Jerevánban úgy tűnik, vették a tippet. Mindenesetre október 4 -én Ararat Mirzoyan örmény külügyminiszter megérkezett Teheránba, hogy tárgyaljon Hossein Amir Abdollahian iráni külügyminiszterrel.
Zangezur viszály folyamata
Függetlenül azoktól az okoktól, amelyek arra késztették Iránt, hogy diplomáciai és katonai szinten megvédje álláspontját, nehéz nem észrevenni, hogy Teherán politikája jelentősen megváltozott azóta, hogy Ibrahim Raisi elnök 2021 nyarán hatalomra került.
„A helyzet nagyon riasztó, mivel az új elnök cselekedetei meglehetősen konstruktívak és nyilvánvalóan nem békések. Alig tudom elképzelni, hogy Rouhani volt elnök az eszkalációt használná fel céljainak előmozdítására, ahogy Raisi teszi ”-mondja Stanislav Pritchin, az IMEMO RAN, a Szovjet-utáni Tanulmányok Központjának vezető kutatója.
A szakértő szerint azonban Teheránnak nehéz lesz megváltoztatnia a térség erőviszonyait.
„Az, hogy Baku képes befolyásolni az iráni – örmény kereskedelmet a Goris – Kapan autóút elzárásával, csak kiváltó ok volt Irán felhalmozódó elégedetlenségéhez. Hosszú távon Irán attól tart, hogy megnyílik a zangezuri folyosó, amely szárazföldön köti össze Azerbajdzsánt és Törökországot, és így különféle ürügyekkel képes lesz az azeri-török katonai jelenlétet Irán és Örményország határához vonzani ”-mondta Javadov.
Így az iráni termékek és energiaforrások Örményországon keresztül más régiókba történő átszállítása veszélybe kerül, és a Kaukázus egy másik hellyé válik, ahol Ankara teljesen magához ragadja az Iránra gyakorolt nyomásgyakorlást - mondta a szakértő.
„Teherán harcos retorikája még bonyolultabbá teszi a már dinamikával teli Hegyi-Karabah konfliktus rendezését. Moszkva számára azonban az a legkellemetlenebb, hogy Teherán ilyen retorikája még több lehetőséget ad Ankara számára, hogy Baku védnöke legyen, és ennek megfelelően még több okot szerezzen befolyásának az Azerbajdzsánban való felépítésére ” - mondta Pritcsin.
Jelenleg az iráni vezetés stratégiája erősen ellentmond a Karabah -rendezés Oroszország által felvázolt ütemtervének. „Irán azzal a demonstrációs hajlandóságával, hogy nem építi fel a zangezuri folyosót, valójában megtorpedózza az orosz diplomácia vívmányait a közlekedési kommunikáció feloldásában” - magyarázta Isa Javadov.
Ennek ellenére alig látszik pozitív eredmény az iráni fél számára katonai forgatókönyv szerint - mondta a szakértő.
Az Iszlám Köztársaság fegyveres alakulatai most Szíriában és Irakban vesznek részt, jelentős költségeket fordítanak a szövetséges csoportok finanszírozására Jemenben és Libanonban is, és az instabilitás Afganisztánban is indokolja a csapatok ilyen irányú afgán határ menti államosztatását. Egy másik katonai konfliktus, amely Iránt érintené, csak súlyosbítqná a nemzetközi elszigeteltségét, és ismét a lakosság jólétét sújtaná.
Ugyanakkor sem Azerbajdzsánt, sem Törökországot nem érdekli a konfliktus, bár csapatokat visznek a határokhoz, hogy demonstrálják az erejüket. Oroszország is csak a térség érdekeinek egyensúlyával lenne megelégedve, amely kizárja a katonai forgatókönyvet. Valószínűleg ez magyarázza azt a diplomáciai munkát, amelyet Szergej Lavrov, az orosz külügyminisztérium vezetője végez. Október 6 -án a miniszter tárgyalásokat tervez iráni kollégájával, Hossein Amir Abdollahiyannal.
Jurij Sokolov
Colonelcassad
https://www.bloomberg.com/news/arti...PEYrjKaqkxfrWC-QlR_qVe2EPnbjvZzLbFVHWyEROZNiIBakui légvédelmi "csomópont"......
Azerbajdzsán fővárosának lefedése S-300 PMU2 légvédelmi rendszerekkel. A bakui légvédelem témáját nemrégiben az iráni vezérkar hozta napirendre, amely nyíltan kijelentette, hogy ha Alijev továbbra is "tréfálkozik" Iránnal, Irán egyszerűen 4000 rakétát lő Bakura és megsemmisíti az azerbajdzsáni fővárost.
Az S-300-asokon kívül számos "Buk" (szovjet gyártmányú) és "Tor" (amelyet Azerbajdzsán Oroszországtól vásárolt) van telepítve Baku térségében. Emellett vannak különböző "ócskavasok" is, mint az S-125 és az S-200. Vannak még izraeli légvédelmi rakétarendszerek is. Ezek a légvédelmi rendszerek inkább az örmény SAM-ek szórványos csapásainak visszaverésére szolgálnak. Irán ellen ez biztosan nem lesz elég, tekintve az Iszlám Forradalmi Gárda rakétafegyverzetének mennyiségét és minőségét. Amint az iráni rakéták jemeni "terepi tesztjei" mutatják, még a Patriot PAC-3 SAM-ek legújabb módosításai is csak "középszerűek" a rakétákkal szemben, és rendszeresen elhibázzák a Jemenből kulcsfontosságú infrastrukturális létesítményekre kilőtt rakétákat.
Egyelőre a határ mindkét oldalán katonai gyakorlatok zajlanak. Irán az 1990-es évek eleje óta a legnagyobb hadgyakorlatot tartja Azerbajdzsán határai közelében. Törökország hadgyakorlatokat tart Irán határa közelében. Nakhichevanban is folynak gyakorlatok. Háború nem valószínű, de a fegyverropogás elég hangos. Az iráni kamionosokra gyakorolt nyomás Azerbajdzsánban volt a konfliktus kezdetének formális oka, amelyet később kiegészítettek Azerbajdzsán Izraellel folytatott "ügyeire", valamint a Szíriából származó "törökbarát" harcosok Azerbajdzsánba telepítésére is (Irán erre mintha kicsit későn reagált volna, mivel ezek a harcosok már tavaly ott voltak).
A válság hátterében arról beszéltek, hogy iráni katonaságot telepítenének Örményországba, hogy (Örményországot) megvédjék a török és azerbajdzsáni kísérletektől, amelyek újabb területet akarnak elvenni Örményországtól. Pashinyan azonban egyelőre Moszkvába megy, ahol további védelmet fog kérni az örmény területre történő betörésekkel szemben.
Mindez közvetlen következménye a status quo tavalyi, Oroszország számára kedvező változásának. A helyzet mára megváltozott, és új konfliktusok és a status quo-t fenyegető veszélyek jelennek meg. Ezzel párhuzamosan azonban a változó Transzkaukázusban is új lehetőségek nyílnak.
Colonelcassad
Megy a fenygetőzés Irán részéről rendesen. Meg a "szájkarate" is. Ha annak 4000 rakétának csak a negyedét kilőnék Bakura Irán brutális nemzetközi háborúba keveredne. Pláne ha nem is zárja le senki az Örményországon át vezető folyosót, és a határokon sem lépnek át sehol. (a törökök és az azeriek sem, és lőni sem kezdenek) Az meg hogy az azeriek kivel és miben üzletelnek iránnak semmi köze vagy beleszólása nincs. Gyanítom ha az irániak nekiállnak provokálni az azerieket a Kaszpi-tengeren, simán ki fogják lőni az összes ilyen csónakot ami megteszi. Ezek szerintem nem lesznek olyan türelmesek mint az US Navy az arab öbölben.
"Iráni csapatok belépnek Örményországba és felszámolják a cionista felkelést"
Mekkora a valószínűsége egy új háborúnak Kaukázusban Törökország és Irán részvételével
A helyzet Dél -Kaukázusban ismét instabil. Irán és Örményország határán Törökország és Azerbajdzsán megkezdte az "Elpusztíthatatlan testvériség-2021" gyakorlatok új szakaszát. Irán viszont manővereket hajt végre Azerbajdzsán határán. A felek barátságtalan kijelentéseket cserélnek, és összekapcsolják azokat a karabahi háború eredményeivel. A Gazeta.Ru ismerteti ennek a feszültségnek az okait és azt, hogy ez milyen hatással lesz Moszkva érdekeire.
...
Aránylag jó cikk. Kis hiányérzetem abból eredhet, hogy bár Izrael és Törökország volt emlegetve, de ezek szerepe illetve motivációi nem.
Igen, Izrael komoly hadiipari beszállítóként (elsősorban drónok voltak emlegetve a cikkben) vállalt szerepet Azerbajdzsán katonai célkitűzéseinek terén. Ugyanakkor főleg a '10 -es évek második felétől Törökország is egyre nagyobb szeletet hasított ki ezen a téren - igen, pont a dróntechnika terén is. Ugye Izrael stratégiája általánosságban a Jom kippuri háborút (1973) követően jelentősen változott. Lényegesen leegyszerűsítve - az hosszú távon nem járható út, hogy állandóan "Ők vérezzenek", alkalomadtán akár veszélyeztetve a saját államiságukat is. Hosszútávon ez nem "kifizetődő". Elméleti kérdés: mi lenne, a környékbeli muszlim országok csapnák szét egymást, avagy lenne "némi káosz" és ezzel addig sem velük foglalkoznának? Akár a "nagy testvér segítségét is igénybe véve "itt-ott"? Ebbe a gondolatmenetbe jól beilleszthető pl. a 8 évig tartó Irak–iráni háború, öbölháborúk, a szíriai- és iraki "káosz", Irán nemzetközi elszigetelése de akár a Szaúd-Arábia & UAE vs. Jemen konfliktus is. Fogalmazzunk úgy, hogy egyik fejlemény sem esett Izrael ellenére ... 2010 -et követően a török-izraeli viszony kifejezetten megromlott (az akkori 9 török "tengerész-aktivista-akármi" megölése + 50 sebesült óta). A ciprus-izraeli gázmezők, görögökkel együttműködés valamint az a tény is, hogy a törököket még a tranzit bizniszből is kihagyták. A törökök NATO -n belüli elszigetelődése (F-35 ügy, S-400, franciák és görögök stb.) sincs annyira ellenére ezen igen fagyos diplomáciai kapcsolatok esetén.
Azerbajdzsán. Az, hogy a mostani azeri vezetés kinek az érdekeit szolgálja azon lehet lamentálni, de az hogy nem az azeri érdekeket az biztos. Az azeri érdekekről volt szó korábban - most nem ismételném magam. Ugyanakkor mire gondoltak akkor amikor a Lacin korridort "masszírozták"? Azzal, hogy az iráni sofőröket sarcolják meg később lecsukják, akkor nem gondolták, hogy pl. egy örmény zárást követően az irániak nem tennék meg ugyanezt Velük, ha Iránon keresztül próbálnának szárazföldi logisztikai kapcsolatot továbbvinni Nahicseván felé? Avagy amennyiben a Nahicseván felé korridorra szeretnének valamilyen katonai akcióra többnemzeti együttműködést összekovácsolni, akkor nem fog szembejönni Irán mellett (Ők már a karabahi háború folyamán megígérték Nahicseván leszakítását erre az esetre) mondjuk Oroszország meg Örményország is? És mindezt azzal a Törökországgal, akik Izrael -ek kifejezetten ellentétes érdekeken vannak és Oroszországgal pont most egyezkednek Szíria, S-400 meg egyéb ügyekben? ...
Törökország. Ugye Ők szerettek volna eredetileg a közel-keleti szunnita világ élére állni, mint meghatározó szereplő. Ezzel szembe menve a kb. a mindenki más érdekeivel. Az emlegetett azeri hadiipari beszállítások terén (ideértve pont a drónokat is) is úgy látom kifejezetten Izrael konkurenciája (!!). Ugye fentebb emlegettem a diplomáciai viszony erős megromlását (korábban aránylag baráti volt a viszony Izrael -el). Ugye 2021 nemcsak Ebrahim Raiszi (Irán) miatt jelentős változás. Pl. a török külpolitikában is komoly fordulat bizonyos szempontból. Az addig is hűvös külpolitikai viszonyt számos helyen tovább mélyítették. Nemcsak USA-francia-görög-ciprusi-örmény hanem bizony pont Izrael irányában is (meg persze az oroszokkal is volt némi érdekellentét "itt-ott", de ezt még úgy-ahogy kezelik). Mostanában igen hangsúlyossá vált "Palesztina ügyének" támogatása Jeruzsálem és Gázai-övezet stb. tekintetében is.
Namost Irán nem fog a törökökre támadni. Innentől NATO 5-ös cikkely kilőve. Amennyiben Ők támadnak, akkor ahogy írtam Irán mellett az oroszok és örmények "rosszallását" is magával hozza. Amennyiben Erdogán összegrundolna egy török-iráni háborút azzal kb. kiírná magát a szememben (és a világéban) a kicsit is komolyan vehető politikusok köréből. Egy ilyen háború - az Irak-iráni háború mintájára, ahol pl. Szaddám is hasonlóan a Közel-Kelet meghatározó figurájának képzelte magát - ahol két a palesztinokat nyíltan támogató (ne felejtsük Irán esetében a Hamasz támogatását sem) egyébként a térség két legerősebb 80 milliós országa teljes erődobással egymásnak esik az Izrael -ben kb. valaki(k)nek az "élete főműve" kategóriája lenne. Tegyük hozzá az USA -ban sem lenne senki ellenére ...
Tojnának Ők Baku -ra nagy ívben. Elég a Kaszpi-tengeri gázlelőhelyeket "bemattolni", akkor az azeri vezetés élből bukna otthon. Tehát az azeriek kilőnék az összes iráni ÉS orosz hadihajókat is. Hááát - "soxerencsét" ...
"Az meg hogy az azeriek kivel és miben üzletelnek iránnak semmi köze vagy beleszólása nincs. " - Egyfelől ehhez mindenkinek köze van. Ugyanakkor maradjunk a logikádnál. Ez esetben az azerieknek sincs közük ahhoz, ha az örmények is lezárják a Nahicsevánba átjárást a saját területükön meg az irániak is a saját területükön. Másfelől akkor Ők is azzal üzletelhetnek akivel akarnak - nem?